Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám

1991. február 22., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Megállapodott a feldolgozó a termelői képviselettel Miniszteri kötelezettség az egyedi rendezésre Megegyezés született a múlt héten a megyei szarvasmarha­tenyésztési választmány veze­tősége és a Kaposvári Tejipari Vállalat vezetői között az idei termelés átvételével kapcsolat­ban. Tegnapi számunkban saj­nálatos elírás miatt tévesen je­lent meg a januári tejtermelés csökkenése, hiszen csak 5,3 százalékkal kevesebb tejet vá­sárolt fel az ipar. A megállapo­dás értelmében a választmány vezetősége elfogadta a szigo­rúbb minőségi feltételek szerinti tejátvételt a vállalat 15 százalé­kos termeléscsökkenésének megvalósítása érdekében. Molnár Ferenctől, az érdek- védelmi szövetség főmunkatár­sától az egyedi rendezés lehe­tőségeit kérdeztük. — A választmány megítélése szerint, hajavulnak a tehénela­dás lehetőségei, az év első felé­ben már megvalósulhat a hazai kereslet-kínálat egyensúlya. A földművelésügyi miniszter kö­telezettséget vállalt az egyedi rendezésre — mondta. — Min­den, az állománycsökkenést szolgáló tehénkivágás után 10 ezer forintot igényelhet a terme­lő, a korábbi években felvett fej­lesztési és tejtermelést növelő beruházások, hitelek visszafi­zetésénél is segítik a termelő­ket. Az egyedi rendezések hitel­átütemezéseit, az állomány­csökkentésért igényelhető anyagi ellentételezések intézé­sét a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetsége vál­lalta. M. T. Tavaly ősszel kezdték meg az óriás barna harmatgomba termesztését Somogyudvarhelyen a Metalloplastik Feldolgozó, Szolgáltató és Keres­kedelmi Kft.-nél. Húszezer szalmabálát helyeztek ki; ebből kétezret a telepen gondoznak, tizenháromezret pedig magántermelőknél. Mintegy 100 tonnányi termés várható, egy részét hütve, frissen értékesítik, a többit pedig szárítva szállítják Nyugatra. Fotó: Gyertyás László Csaknem 20 millió ECU-támogatás A vállalkozások fejlesztése Hamvasztó a kiserdőben Márvány szökőkút, örökmécses, harangszó „A SZEGÉNYEKET INGYEN ELTEMETEM..." Varga István 35 éves siófoki vállalkozó — aki tizenegy évvel ezelőtt még a Tüzép éjjeliőre volt — most éppen egy céget alapít, s 45 milliós befektetésre készül bankkölcsönnel és saját erőből. Varga István és család­ja ugyanis három éve temetési kellékekkel foglalkozik; kopor­sót, szemfedőt készít, árul, s önálló külkereskedelmi jogon exportál is: egy müncheni cég­nek szállít rendszeresen árut. Két kosztümös hölgy — Mindenekelőtt egy temet­kezési irodát szeretnénk felállí­tani — mondja —; az épületet már elkészítette a Sió Ipari Szö­vetkezet, egyelőre azonban raktárban tartom. Két és fél mil­liót költöttem rá, s azt gondo­lom, minden kívánalomnak megfelel. A gyászoló hozzátar­tozókat két sötétkosztümös, kesztyűs hölgy fogadja majd az épületben, ahol márvány szö­kőkút és örökmécses is lesz. A felvevő iroda helye még bizony­talan: feltehetően a „hernyó” üzletsör környékén, a kórház közelében fogom felállítani. Beszereztem három speciális halottaskocsit (Mercedes, Ford, Chevrolet); műfüvet ho­zattam Németországból, amit temetéskor a koporsóra szok­tak borítani, hogy ne hallatszód- jék a bántó dübörgés, amikor a göröngyök a fedélre hullanak. A kocsikban rádiótelefon van; ön­kéntes ügyeletet tartunk éjjel­nappal, s akit otthon ér a halál, ingyen szállítjuk ki a temetőbe. Persze azzal a nem titkolt re­ménnyel, hogy a hozzátartozók a temetést nálunk fogják meg­rendelni. Vállaljuk továbbá a városon belül, hogy ingyen te­metjük el a szegényeket, illetve azokat az elhunytakat, akikről a városnak kellene gondoskod­nia. Már a stábom is felállt: nyol­cán vagyunk, főként családta­gok. A cég neve: Pox Régi tervét, egy hamvasztó felépítését is úgy tetszik, hama­rosan megvalósíthatja. Ehhez azonban céget kell alapítania (Pax néven jegyezteti be), mert krematóriumot csak jogi sze­mély létesíthet, működtethet. A saját erőből, valamint bankköl­csönből megvalósítandó beru­házás tervei már elkészültek. — A ságvári kiserdőben sze­retném felépíteni a hamvasztót, amely két darab svéd Tabo technológiájú számítógépes vezérlésű berendezést tartal­mazna, ez környezetkímélő módon, füstmentesen üzemel, ugyanúgy, mint a szegedi (amely annyival kevésbé mo­dern, hogy nem köthető számí­tógépre). A ságvári önkormány­zat támogatja a tervemet. Min­denekelőtt az infrastruktúrát kell kiépítenem: vízre, gázra, villanyra, telefonra van szüksé­gem. Az építkezést tavasszal szeretném megkezdeni és ősz­szel befejezni, mert a svéd sza­kemberek, akik a technológia úgynevezett beüzemelését és karbantartását végzik, elég szűkre szabták az időt. Meg­jegyzem, Szegeden három éve működik a berendezés, és egyszer sem kellett hozzányúl­niuk. Három személy látja el a hamvasztási munkálatokat, két műszakban, s úgy vélem, az egész Dunántúl igényét kielé­gíthetjük majd. Mindent elköve­tünk, hogy a munka során a kegyelet sose szenvedjen csor­bát, hogy a halottját gyászoló hozzátartozó mindig érezze: a cég tiszteli a fájdalmát, és nemcsak rideg üzleti szempon­tokat vesz figyelembe. Említet­tem a felvételi iroda miliőjét... Úgynevezett ökumenikus ham­vasztót építünk hat toronnyal, s ebből ötöt a Magyarországon legtöbben követett vallások, a hatodikat pedig mindenféle vi­lágnézet tiszteletére. Lesz egy urna-ravatalozó, ahol a hozzá­tartozók illő körülmények között vehetik át a hamvakat. Harang­lábat is terveztünk az épület elé; amikor a családtag belép a ra­vatalozóba, meg fog szólalni a harang. Gyokorlot és kegyelet Pártényi Gyula tervezte az épületet. — Nem volt szokványos fel­adat — mondja —, gondolom, nem sok hasonló megbízatást fogok kapni még az életben. Az első reagálásom az volt, hogy végigfutott a hátamon a hideg. Aztán Varga Istvánnal elmen­tünk Szegedre, hogy megis­merkedjem a technológiával, amely az épület hátsó részét foglalja el majd oly módon, hogy az első, a hattornyú fogadó és ravatalozó teljesen eltakarja. Egyszóval a gyakorlati és a kegyeleti szempontok egyaránt mérvadók voltak a tervezés so­rán. Megjegyzendő: tekintettel a temetők — helyenként és idő­szakonként — elhanyagolt álla­potára, Varga István két nyug­díjas kertészt is foglalkoztat majd; ők a nyugvóhelyeket gon­dozzák. Mint említette, azon is gondolkodik, hogy miként lehet­ne az elhagyatott s teljesen el­gazosodott, dudvásodott siófo­ki zsidótemetőt rendbe tenni. Sz. A. (Folytatás az 1. oldalról) A jövőben szükség van a vál­lalkozói infrastruktúra korszerű­sítésére. Ezért inkubátorház­hálózat kialakítását, illetőleg vállalkozói adatbank létrehozá­sát kezdik meg. Nagy hangsúlyt helyeznek az idén a tanácsadó szervezetek hálózatának megszervezésére. Vállalkozói központok kialakítását kezdték meg. A sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban elhangzott: a tel­jesen új kezdeményezés lénye­ge, hogy a vállalkozói közpon­tok régiónként, esetleg me­gyénként jönnek létre. Az ön- kormányzatok, a különböző vál­lalkozói szervezetek, a bankok Évek óta nem volt nagy hi­deg télen, így csak a mostani kemény télvége terelte a fi­gyelmet arra, hogy a lakossá­gi energiaellátás ingatag, ki­egyensúlyozatlan. A szénáre­melések azt a képzetet alakít­ják ki, hogy a szénbányászat dotált, veszteséges, holott az iparágban évek óta rendezet­len szabályozási, adózási és árpolitikai körülmények hoz­ták létre a jelenlegi helyzetet. A szén termelői árának rende­zése nélkül a bányavállalatok a piaci árveszteségek miatt sorra felszámolásra jutnak. A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetsége sze­rint a lakossági fogyasztói árak alakítása szociálpolitikai kérdés is. Ugyanakkor a bá­nyavállalatoktól nem várható el, hogy magukra vállalják ennek költségeit. Ha a világpiaci import szén­vásárlások bekerülési költsé­geihez hasonlítjuk a hazai közösen pályázhatnak az ala­pítványnál. Olyan üzleti tervet kell kidolgoznunk, amelyben vázolják a térség problémáit, és azt, hogy az oktatás, a hitel, ille­tőleg a vállalkozások támogatá­sának milyen módja segítene leginkább a térségen. Az üzleti terv alapján ítéli oda az alapít­vány kuratóriuma a régiónak a támogatást és a garanciaala­pot. Emellett — ugyancsak a PHARE-program részeként nemzetközi tendert hirdet az alapítvány nyugati cégek szá­mára, melynek célja olyan konkrét projektek beszerzése, oktatási módszer meghonosí­tása, amely professzionális vál­széntermelés teljes önköltsé­gét, a magyar szénbányászat gazdaságos. Jelenleg 1 tonna import szén teljes ráfordítása addig, amíg eljut a magyar ha­tárig, 150 dollár (10 650 fo­rint). Ezzel szemben a legdrá­gábban termelt hazai szenek önköltsége nem éri el a ton­nánkénti 7000 forintos ráfor­dítást. A BDSZSZ ezért olyan állami szerkezetátalakítást sürget az iparágban, amely az importráfordítások alapján veszi figyelembe a termelés gazdaságosságát. A bányaipari szakszerveze­ti szövetség követeli: a kor­mány vizsgálja meg a szénbá­nyászatban a szerkezetátala­kítás lehetőségeit és biztosít­sa az esélyegyenlőség és ver­senysemlegesség feltételeit, dolgozza át energiapolitikai koncepcióját. A szakszervezet a változta­tásokat sürgetve nem áll el lalkozó képzést, oktatást, üzlet­indítást tesz lehetővé. Az MVFA révén tavaly több mint ezer vállalkozó jutott 2,9 milliárd forint hitelhez. Emellett 65 millió forintot tőkejuttatás­ként, 50 milliót pedig vissza nem térítendő támogatásként osztott szét. Az idén saját for­rásból nem tervez hitelnyújtást, viszont jelentősen, mintegy 320 millió forintra emeli a tőkekuta­tást, és nő a vissza nem téríten­dő támogatás, valamint a ga­ranciaalap pedig támogatására fordítható összeg is. A garanciaalapra 4 millió ECU-t (360 millió forint) szán­nak az OECD-országok. bérköveteléseitől, és minden eszközt igénybe fog venni a bányászok jogos érdekeinek érvényesítésére. Az ágazati szintű bértárgya­lások már elkezdődtek a válla­latoknál, február 27-én titkári tanács tárgyalja ezek ered­ményeit, majd országos bér­alkutárgyalásra hívják az ille­tékeseket. A magyar szénbányászat talpra állítását az indokolja, hogy a hazai energiaellátás­ban 2000 megawattnyi hőerő­mű kapacitására 2000 után is számít az ország. Villamoskapacitásunk 25 százalékát adják a szénbázi­sú erőművek, s ezeket itthoni szénbányászatra kalkulálva építették. Felszámolási eljá­rás alatt van már a dorogi és a nógrádi vállalat. Az idén kezdődik a felszá­molási eljárás a mecseki és az oroszlányi bányáknál. Azonnali intézkedés szükséges Ingatag az energiaellátás —Talpraállítási tervek Szénbányászat, gazdasági gondokkal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents