Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-21 / 44. szám
1991. február 21csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 600 MILLIÓS TENDERKIÍRÁSBÓL 250 MILLIÓT NYERTEK A PÁLYÁZÓK Tűnőben a tejipar vajhegyei A Kaposvári Tejipari Vállalat is pályázott azon a tenderkiíráson, amelyre a Földművelésügyi Minisztérium eredetileg 600 millió forintot szánt, az exportveszteségek csökkentésére. A vállalatnál felhalmozódott készletek, valamint az első negyedéves termelés előrejelzése alapján 370 tonna sovány tejpor és 538 tonna vaj exportját vállalják. Horváth Lászlót, a vállalat igazgatóját készleteik leépítéséről kérdeztük. — Két pályázatot nyújtottunk be, egyet saját jogon, egyet pedig az eddig is partner külkereskedelmi cég jogán — mondta az igazgató. — így ennél a tenderkiírásnál mintegy 7 millió forint térül meg idei veszteségeinkből, de a tavalyi év feldolgozását figyelembe véve, az idei 85 százaléknyi felvásárlásokból még mintegy 33 millió forint veszteséget kell vállalnunk. A sikeres exportlehetőség nyomán április közepére kiürülhetnek a vállalat raktárai, de hogy további vaj- és tejporhegyek ne képződjenek, az nagyban függ a tejtermelés ésszerű csökkenésétől. — Januárban a tavalyi év termelésének csak 77 százalékát adták át a termelők a feldolgozó vállalatnak, de még nem tudjuk mekkora mennyiséget értékesítettek saját erőből. Lényeges változást csak a fizetőképes kereslet élénkülése hozhat. Elképzelhető, hogy ismét előtérbe kerül a hazai fogyasztás növelésére a szociálpolitikai kedvezmény lehetősége — mondta Horváth László. A mezőgazdasági termelők legutóbbi nyilatkozataik szerint az ésszerűség határáig vállalják a tejtermelés csökkentését. Még akkor is, ha veszteségeik ellentételezésére csak minimális lehetőséget kapnak. A Szent György-napi kihajtásra vajhegyeinket „elolvasztja”, tejporhegyeinket „elfújja” az export. Belső fogyasztásunk jelenlegi gátjait azonban csak egy sokkal élénkebb gazdasági élet tüntetheti el. (Mészáros) Önkiszolgáló raktárakat épít a Fűszért KEDVEZMÉNY AZ ÁFÉSZEKNEK SZAKMÁVAL MUNKA NÉLKÜL Új törvény, több lehetőség Új vállalkozás: magán-munkaközvetítő iroda (Folytatás az 1. oldalról) Az új törvény megpróbálja az eddig központosított szervezeti és elosztási rendszert decentralizálni megyei munkaügyi tanácsok létrehozásával. Somogybán ez már — az országban elsőként — megalakult. Ebben a munkaadók, a munkavállalók és a helyi önkormányzatok 6— 6 fővel vesznek részt, s ők döntenek a pénzek elosztásáról is. Somogy megye mintegy 150—200 millió forintból gazdálkodhat az idén (a végső ösz- szeg még nem ismert). Ezt képzések támogatására, munkahelyteremtésre, munkanélküliek vállalkozásának a támogatására fordíthatják, illetve újrafoglalkoztatásra, részmunka- idős foglalkoztatások támogatására, valamint korkedvezményes nyugdíjak átvállalására. Munkanélküli-segély helyett munkanélküli-járadékot is igénybe vehetnek a jogosultak. A jogosultság alapját márciustól a munkanélkülivé válást megelőző négy év munkaviszonyban eltöltött ideje adja. Aki mind a négy évet végigdolgozta, maximum két évig veheti igénybe a járadékot. A minimális 180 napi járadékhoz pedig egy év folyamatos munkaviszony kell a négy év alatt. A járadék összege kétféle: az első szakaszban (a jogosultsági idő fele) az átlagjövedelem 70 százaléka, a második szakaszban az 50 százaléka, maximum a minimálbér (5800 forint) háromszorosa, legkevesebb pedig a minimálbér, kivéve persze, ha valaki ennél kevesebbet keresett. A járadék mellett lehetőség van előnyugdíj, illetve pályakezdők segélyének kifizetésére is. Az előbbi 3 évvel a korhatár előtt kérhető, az utóbbi pedig akkor, ha két évnél nem régebbi a közép-, illetve felsőfokú oklevél és még nem volt munkaviszonya a kérelmezőnek. A folyósítás ideje 6 hónap, összege a minimálbér. Az új törvény szerint a munkaadók az 50 főnél nagyobb leépítést három hónappal előbb kötelesek bejelenteni a Hivatalnak és az érdekképviseletnek, ha pedig 30 nap alatt legalább tízet kívánnak elbocsátani, egy hónappal előbb meg kell mondaniuk a dolgozóknak. Ha e kötelezettségüket elmulasztják, a felmondás érvényét veszti. Még egy hír a munkanélkülieknek: márciustól nem az állami hivatal lesz az egyetlen közvetítő cég; bárki alakíthat munkaerő-szolgálati irodát, vagyis több helyről érkezhet a segítség. Végső esetben pedig a most munkára várók átléphetnek „az asztal túloldalára”: vállalkozók is lehetnek. V. o. (Folytatás az 1. oldalról) A somogyi áfészek csaknem egymilliárd-négyszázötvenhat- millió forint értékű árut vásároltak a Fűszérttől, míg 1989-ben valamivel több mint egymilliárd- ötszázkétmillió forint értékűt. Ez folyó áron számolva 97,1 százaléknak felel meg, tehát csökkent a vásárlás. Ezt a Fűszért növelni szeretné a jövőben jó kínálattal, megfelelő kedvezményekkel. Dévényi Zoltán jónak értékelte az együttműködést az áfé- szekkel. Kijelentette: szívesen fogadják az üzleti élettel kapcsolatos észrevételeket, információkat. A tájékoztatóból kitűnt, hogy a vártnál lényegesen jobb volt a tavalyi balatoni forgalom, s ilyenre számítanak az idén is. A vállalat gondot fordított a kis települések ellátására is, ez azonban — akárcsak az áfé- szeknek — nekik is ráfizetéses, pedig a boltok 50 százaléka a kis településeken van. A termeltetésben is nőtt a kapcsolat az áfészekkel. A Balaton Fűszért kedvező nyereséget ért el tavaly, alkalmazkodik a gazdasági élethez, harminchatmillió forintos költséggel befejezte az ügyvitel gépesítését. Önkiszolgáló raktárházat építenek Lentiben, Siófokon, Nagykanizsán. A vállalat egyetlen területen sem lépett vissza eddig. A túrarendszer változatlan, noha több mint 30 százalékkal nőtt a szállítási költség. Nagy előny, hogy 30 napos fizetési kedvezményt adnak a szövetkezeteknek szükség szerint. A vállalat alkalmazkodni kíván az új helyzethez, így részvénytársasági formára tér át. Kérdésekre válaszolva Dévényi Zoltán később kijelentette: a szövetkezeteket is szívesen látják majd részvényesként. Jó hatású volt, hogy a vezér- igazgató felajánlotta az idegen- forgalmi területen dolgozó áfé- szeknek: ezután is adnak árut hitelben. Nagy érdeklődést keltett a bejelentés hogy január 1- jétől visszatérítést adnak az 5- től 40 milliónál többet forgalmazó nagy boltoknak, áruházaknak öt kategóriában. A vásárlások nagyságával együtt nő a visszatérítés. Dévényi Zoltán kiegyensúlyozott, jó áruellátást ígért. Gyorsabbak, rugalmasabbak lesznek, sok új terméket hoznak forgalomba. A Balaton Fűszért jubileumi emlékkiállításának, a raktárháznak a megtekintése után a résztvevők elmondták a véleményüket, a gondjaikat. Horváth Lajos, az Afészek Somogy Megyei Szövetségének elnöke elsősorban a kis települések további jó ellátása érdekében szólt, akárcsak több áfész-el- nök. Leszögezte, hogy üzleti alapon is tudnak korrekt partnerként együttműködni. Dévényi Zoltán vezérigazgató javaslatára a megyei szövetség és a Fűszért közötti lejárt együttműködési megállapodást erre az évre is meghosszabbították. Lajos Géza Harmincmillió forintos beruházással savósűrítő üzemet létesítenek a csurgói sajtüzemben. A savópor értékes és olcsó takarmány lesz a környék gazdáinak Fotó: Gyertyás László Nagyvállalat a kistermelőkért (Folytatás az 1. oldalról) Újszerű az a módszer, ahogy a két cég az üzleti kapcsolatait szeretné kiépíteni a magántermelőkkel. Nemcsak a termeléshez, hanem az értékesítéshez is segítséget nyújt, a potenciális piacok földerítésével. Illetve egy lépéssel eléje megy a dolgoknak azzal, hogy megmondja a farmergazdáknak: mi az, amit termelni érdemes, mert eladható. Bábolna tízezres broyleristál- lót ajánl teljes fölszereléssel — úgy, hogy egy erre a célra szerveződő társaság a filézett baromfihús értékesítését is vállalja. Hasonló programot terveznek a húsmarhatenyésztés felfuttatására, kanadai és osztrák üzletemberek bevonásával, ígéretes a kombinát takarmányozási programja is, amelynek célja, hogy minél több faluban működjön bábolnai mini keverőüzem, ahol garantált minőségben, a jelenleginél olcsóbban szolgálják ki a környék állattartóit. Az IKR Rt. elnök-igazgatója kiemelte: magyar gazda nem termelhet alacsonyabb technikai színvonalon, mint a nyugateurópai farmer. Ezért az IKR komplett szolgáltatást és szak- tanácsadást ajánl. Segít a magántermelőknek a leginkább piacképes fajták megtalálásában, az optimális üzemi szerkezet és üzemméret meghatározásában, s az értékesítésben. Az IKR mindenben alkalmazkodik a kistermelők igényeihez. Kukoricahibridből például már öt kilogrammos csomagolás is kapható, vagy növényvédő szerből már egy dekát is lehet venni. A gépbemutatón, amely a farmergazdák igényeihez készült, 15 hazai gépgyártó cég, 70 féle terméke látható. Határozott érdekvédelem KKDSZ: A LEGITIMITÁS A TAGOKRA TARTOZIK Állandóan növekszik a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének a létszáma. Két év alatt sikerült elérni, hogy a 24 ezer közművelődési dolgozó közül 18 ezer tagja a KKDSZ-nek. Somogybán csaknem ötszázan léptek be a szakszervezetbe. A KKDSZ a határozott érdekvédelemmel, a hatásos rendezvényekkel, a megyei szakszervezeti kerékasztalban való szereplésével egyre nagyobb tekintélyt szerez. — Ami miatt megkezdtük a szak- szervezet szervezését 1987 végén, az a régi szakszervezeti struktúra eredménytelensége és gyakorlati működésképtelensége volt — mondta Hegedűs Tibor, a Somogy Megyei Művelődési Központ főmunkatársa, a KKDSZ Somogy megyei ügyvivője. — Szándékaink szerint szerettünk volna egy olyan szakszervezetet alakítani, amely valóban munkahelyi érdekvédelmet, képviseletet lát el, s elsődleges feladatának tekinti a közvetlen munkahelyi föllépést, megpróbál hozzájárulni a szakmák érdek- és értékvédelméhez. Az 1988 áprilisában megalakult KKDSZ négy szakma — levéltárak, múzeumok, könyvtárak és művelődési otthonok — dolgozóit tömöríti. Itt, Somogybán is egykori közalkalmazott, pedagógus-szakszervezeti tagok léptek be a KKDSZ-be. Nagy örömmel fogadtuk a szakszervezeti művelődési intézményekben dolgozók csatlakozását. Úgy látszik: egyre többen felismerik, hogy a szakmai szakszervezet tudja igazán képviselni az érdekeket. A KKDSZ pedig valóban független, alulról építkező szakszervezet. A KKDSZ országosan és helyben sokat tesz azért, hogy újabb és újabb bérfejlesztést harcoljon ki a közművelődésben dolgozóknak, csökkentve az elmaradást. Mindenki szívesen emlékszik az 1989-es 45 százalékot meghaladó bérfejlesztésre. Sajnos a tavalyi 16 százalékos emelés már nem volt teljes körű. Előfordult, hogy az egyik intézményben csak 8 százalékkal kaptak több bért a dolgozók, sőt az is, hogy nem volt emelés. Az idei 30 százalékos béremelés a meggyőző munkának, a szakszervezet föllépésének is köszönhető. Hegedűs Tibor a jelenlegi politikai, társadalmi és gazdasági helyzetben a vívmányok megőrzését tartja a legfontosabbnak. — Nagyon sokféle támadás éri a szakszervezeti mozgalmat minden irányból — mondta az ügyvivő. — Itt van például az úgynevezett szolidaritási alaphoz való félszázalékos munkavállalói hozzájárulás. Ez sok embert gondolkodásra késztet majd: szak- szervezeti tag maradjon-e. Ott, ahol a szervezet valóban ellátja a feladatát, a dolgozók tudni fogják: a fél százalék fizetése kötelező, az viszont alapvető érdekük, hogy szakszervezeti tagok maradjanak. A KKDSZ jól képviseli a szakmát a somogyi szakszervezeti kerékasztalban. Az ügyvivő véleményére mások is odafigyelnek. — Elsők között kapcsolódtunk be a kerekasztal megalakításába, mert nélkülözhetetlennek tartjuk a megyei egyeztető fórumot, ahol megtárgyalhatjuk a feladatokat, az összefogást eredményessé tevő föllépési módokat. A KKDSZ elsősorban egyeztető, konzultatív fórumként képzeli el a kerékasztalt. Elmondtam a legutóbbi ülés ügyrendi vitájában: a legitimitás kinek- kinek a saját ügye, ez elsősorban a szervezete tagjaira tartozik. A kerékasztalon belül pedig az önállóság, a teljes egyenragúság és a konszenzus az alapvető. A szakszervezeti kerekasztal tárgyalócsoportja, amelynek Hegedűs Tibor is tagja, hamarosan találkozik a megyei közgyűlés elnökével. — Nagyon fontos, hogy az érdek- képviseleti szervek, szervezetek véleményét, szándékait megismerje a megyei önkormányzat. Nagyon szívesen rendelkezésére bocsátjuk tagjaink szakértelmét, segítjük a bizottságokat; ha pedig igényt tartanak rá, részt veszünk a bizottságokban is. Ami miatt nagyon sürgősnek és fontosnak tartom ezt a találkozást dr. Gyenesei Istvánnal: a rossz gazdasági helyzetben általában a könnyebb megoldást választva épp a kultúra intézményei, a kulturális értékek a legjobban veszélyeztetettek. Több kulturális intézmény is veszélyben forog, ezért jó lenne, ha az érintett intézmények vezetői és dolgozói is megtudnák végre, mi az, amit várnak tőlük, ehhez milyen feltételeket biztosítanak, s mit kell esetleg kényszerűen leépíteni. L.G.
