Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-14 / 38. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP —NYUGDÍJASOKOLDALA 1991. február 14., csütörtök Láttuk, hallottuk, olvastuk... Bennünket sújt leginkább Az utóbbi három évben felgyorsult hazánkban a fogyasztói árak emelkedése, s ez idő alatt a növekedés összesen 74 százalékot tett ki. Tavaly — az előző évihez képest — majdnem 29 százalékkal emelkedett a fogyasztói árszínvonal—állapította meg egy KSH-felmérés. Ami a nyugdíjasokat különösen érzékenyen érinti: az átlagosnál lényegesen magasabb, 35,2 százalékos az élelmiszerek árindexe. Ezután következett 1991: a folyamat ma is tart... Tejjegy — várhatóan márciustól Tejjegyutalványt kapnak a szociális szempontból leghátrányosabb helyzetben lévők — tette közzé az MTI. A napi 10 forint értékű bont havonta egy blokkban vehetik át az érintettek, vagyis a legrászorultabbak — így például a rendszeres felnőttvédelmi segélyben részesülők (azok a 70 évnél idősebbek, akiknek nincs nyugdíjjogosultságuk, s járadékuk 5200 forint körül van). A tejjegyrend- szert előreláthatólag március 1 - jével vezetik be, miután a technikai részleteket is kidolgozták. 60 százalék nem spórol(hat) Hazánkban a családok több mint 60 százalékának már nem telik arra, hogy megtakarításra is fussa — állapítja meg az a vizsgálat, melyet 6000 háztartásban végzett a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézete. Ugyanez a reprezentatív vizsgálódás mutatta ki, hogy a lakosságnak több mint a fele fizetőképtelenné válhat 1991-ben. Segít a kamara Országgyűlési döntéshozatal előtt a Nyugdíjasok Országos Érdekegyeztető Kamarája is hallatja véleményét. A nemrég alakult kamara öttagú bizottsága sikeresen lépett fel például az illetékes parlamenti szakbizottságnak a nyugdíjreformról szóló vitájában: véleményüket figyelembe vették a döntéshozatalban. Számítási táblázat Részletes táblázatot közöl a saját jogú és hozzátartozói nyugdíjak emeléséről a Heti Hírhozó január 31-i számának melléklete, a Társadalombiztosítási Fórum. Ebből ki-ki kiszámíthatja, mennyivel nő a nyugdíja 1991. január 1-jétől — a megállapítást egyébként külön kérés nélkül elvégzi a Nyugdíj- folyósító Igazgatóság. Itt ismételjük meg: a januárra és februárra járó emeléseket összevontan — külön szelvényen, nem a februári nyugdíjjal együtt — kézbesíti a posta, a márciusi nyugdíjat viszont már egy összegben (decemberi nyugdíj + emelés) kapják meg a nyugdíjasok. Ilyen még nem volt! Még egyszer a „tejnapról” — a nyugdíjas szemével Tömeg ostromolja a téren veszteglő járművet. A sokadalom ingyentejért tolong. Emlékezetes marad a dátum: 1991. január 31. A zacskó leesik, szétreped. A kifolyt tej tócsává terebélyesedik, majd apró patakban csörgedezik tova az aszfalton. Ilyen se volt még: tejtavacskából tejerecske tör utat a tér porában! Már csak a méz hiányzik, s ez volna a tejjel-mézzel folyó Kánaán? Emlékkép a régmúltból. Az iskolaudvaron húszliteres lábas fölött tejporból főzött tej gőze gomolyog. A dán vagy a svéd Vöröskereszt küldte a tejport? A gyereknek mindegy — a tanító bácsi felesége finom tejet tölt a bögrébe. Mégis: ez a tej csak annyiban hasonlít a tehéntőgyből frissen fejt, jóízű, habzó tejre, véli a gyerek, hogy ez is, az is: fehér... A falu,,műtejre" fanyalodik, ezt issza az egyébként városok tömegét ellátó paraszt, mert üresen tátong az istállója, barmait felfalta a háború... A háborút, a Vöröskereszt tejporos akcióját a mai negyvenöt éves — a derékhad — is csak történelemkönyvekből, filmekből, a háborús nemzedék elbeszéléseiből ismeri. A január végi ingyentejosztást viszont mindenki megtapasztalhatta, korra s nemre való tekintet nélkül. És ki-ki mesélhet róla majd sok-sok év múltán. Hogy a tömegben belekönyököltek a derekába, hogy a lábára tapostak, hogy kisodorták kezéből a már megszerzett zacskót, hogy otthon forralás közben összement a tej... És így tovább. Mégis: ilyen még nem volt! Ingyen osztogatták a zacskós tejet a somogyi megyeszékhelyen! S hogy vitték, hogy hordták! Hogy aztán az így megtakarított forintokkal mindössze töredékét fedezzék azoknak a kiadásoknak, melyekkel az égbe szökő árak miatt birkózniuk kell... h.f. Fotó: Gyertyás L. Pedig szeretjük az ifjúságot... Bizony igaza van Kordé Imre olvasónknak (Kaposvár, 48-as ifjúság útja 7. II. em. 1. sz.), amikor ezt írja: ,,Ugy érzem, nincs értelme annak, hogy minden megnyilvánulást mellre szívjunk". Igaza van akkor is, ha ő maga mégiscsak „mellre szívta” mindazt, amit január végén Fonyódról Kaposvárra utaztában a vonaton tapasztalt... Levelében érdekes történetről számol be. Amikor felszállt Fonyódon a vonatra, nemdohányzóknak fenntartott fülkében foglalt helyet. Különböző korú útitársaival együtt fültanúja volt, amint egy fiatal pár — a lány és a fiú diáknak tűnt — között a következő párbeszéd zajlott le: ..Leüljünk itt, a nemdohányzóban?"— így a lány. A fiú válasza: ,,Inkább menjünk a dohányzóba, mint hogy itt maradjunk a nyugdíjasok között!” Kordé Imre és társai, akik a kupéban utaztak, összenéztek. ,,Tudomásul vettük a fiatalok ,,meggyőző" döntését, én sem akartam kommentálni a fiatalemberérvelését...’’ Én azért annyit mégiscsak hozzáfűznék a fiú megjegyzéséhez: vajon, otthon, a családjában nincs nyugdíjas, akivel nem utazik ugyan egy fülkében, de egy födél alatt, egy családi közösségben él? Vagy ha nem él együtt nyugdíjassal, a rokonságban se találni idősebb korosztálybelit? Vajon azokkal se képes egy levegőt szívni, akik megszületésétől kezdve „még a széltől is óvták”? Akik úgy tanulták s a vérükben van: szeretni kell a fiatalságot! A családi név továbbörökítőit, az utánuk jövőket. Hátha egyszer viszonzást nyer ez a szeretet... —sz—c— Akiket törvénysértő módon elítéltek... LEGJOBB HŐSZIGETELŐ: A LEVEGŐ A hidegártalomról Hogyan jutnak hozzá a nyugdíjemeléshez? Az elítéltek esetében követendő eljárás: Az 1990. évi XXVI. tv. alapján semmisnek nyilvánított elítélésről szóló bírósági igazolást meg kell küldeni a Kárpótlási Hivatalnak (1399 Budapest, Kürt u. 6.). A fenti szerv az igazolás alapján kiszámítja az elítélés tényleges időtartamát és az erre járó nyugdíjemelés mértékét, amit hatósági bizonyítvánnyal igazol. Fontos feltüntetni a nyugdíj- folyósítási törzsszámot, mivel a Kárpótlási Hivatal a hatósági bizonyítványt átteszi a nyugdíj- folyósító szerveknek, amelyek a nyugdíjemelést foganatosítják. (Megjegyzés: a társadalombiztosítási igazgatóság nyugellátási osztálya hivatalból továbbította azokat az igazolásokat, amelyeket a nyugdíjasok már korábban beküldtek az osztályra!) Az 1989. évi XXXVI. tv. alapján semmisnek nyilvánított elítélésekről (1956-os népfelkelés) szóló igazolást ugyancsak meg kell küldeni a Kárpótlási Hivatalnak. Az ide tartozó személyek már megkapták a nyugdíjemelést a 108/1989. (XI. 1.) MT-rendelet alapján. Az igazolást mégis továbbítani kell, egyrészt a nyilvántartásba vétel, másrészt a nyugdíjemelés esetleges korrigálása miatt (a 6. évtől ugyanis az új jogszabály alapján több emelés jár). Végül pedig a szolgálati idő utólagos beszámítását a Kárpótlási Hivatal hatósági bizonyítványa alapján lehet csak kérni. A kitelepítettek, internáltak, hadifoglyok stb. nagy része már rendelkezik hatósági bizonyítvánnyal. Ilyen esetben a Kárpótlási Hivatal külön kérelem benyújtása nélkül intézkedik, természetesen csak akkor, ha az eddig folyósított 500 forinton felül még további emelés is megilleti 1991. január 1 -jétől a nyugdíjast, tehát ha egy évnél hosz- szabb volt a szabadságkorlátozása. Azok a személyek, akik betöltötték az öregségi korhatárt vagy rokkantak, de nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban nem részesülnek és utánuk házastársi pótlékot, házastársi jövedelempótlékot sem folyósítanak, a Kárpótlási Hivatal által kiállított hatósági bizonyítványt a lakóhelyük szerint illetékes önkormányzathoz nyújtsák be, a szabadságkorlátozásra járó összeg folyósítása céljából. Mi számít a szolgálati időbe? A semmisnek tekintett elítélés alapján a szabadságvesztés tényleges időtartamát, továbbá azt az időt, amely alatt az érintett személy szabadságát korlátozták (kitelepítés, hadifogság stb.) a nyugellátás megállapításánál szolgálati időként, munkajogi szempontból pedig munkaviszonyban töltött időként kell számításba venni. A Kárpótlási Hivatal hatósági bizonyítványát a nyugdíjügyszámra hivatkozással a társadalombiztosítási igazgatóság nyugellátási osztályára kell megküldeni. Ugyanez a teendője annak, akinek elítélése az 1990. évi XXVI. tv. alapján semmis, kivéve azokat, akiknek szolgálati idő beszámítását a nyugellátási osztály hivatalból elvégezte, és erről határozatot is hozott (ez kizárólag azokra a nyugdíjasokra vonatkozik, akik az igazolást már korábban benyújtották). Nagyon fontos feltétele a szolgálati idő beszámításának, hogy minden esetben a nyugdíj megállapításának idején hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni! Ha tehát annak idején a jogszabály kizárta a beszámítást valamilyen oknál fogva (pl. a katona- illetve hadifogsági idő előtt nem volt 180 napi munka- viszony, a katona- illetve hadifogság idő nem számított szolgálati időnek 1975. július 1 -je előtt), ezt ma sem lehet szolgálati időnek tekinteni. A szolgálati idő utólagos figyelembevételénél az erre az időtartamra járó összeggel kell növelni a nyugdíjat. Egymástól független tehát a Kárpótlási Hivatal által megállapításra kerülő nyugdíjemelés és az utólagos szolgálati idő beszámításból adódó nyugdíjmódosítás. Aki 1990. december 31 -e utáni időponttól kéri a nyugdíjazását, annak a Kárpótlási Hivatal által kiállított hatósági bizonyítványt a nyugdíjigény benyújtásakor mellékelni kell. Ez esetben ugyanis a nyugdíj-megálla- pító határozatban kerül feltüntetésre az emelés összege. Csapóné dr. Tóth Margit Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc MADARSIRATÓ (Egy nyugdíjas feljegyzései) Fél diókat raktam — egész dobozra valót — madárcsalo- gatónak lakótelepi lakásunk erkélyére. Az eleség hónapok óta érintetlen. Betonkalitkáinkat elkerülik a madarak. Öt emelet magasságában néha el-elhúz egy-egy magányos varjú, olykor egész kommandóra való, de közülük csak nagy ritkán száll le némelyikük a két házsor közötti csupasz fákra, a világítótestek oszlopaira — ha néha mégis leereszkednek, rövid pihenő után ők is sietve odébb szállnak. Nem jönnek közelebb. Félnek. Nem bíznak bennünk, emberekben. Nem bíznak bennünk, és igazuk van. Mindenki láthatta a televízióban, mert számtalanszor visz- szatért a kép, a fekete madárral, az olajtengerből kapaszkodóval... Rég nem láttam ennél szörnyűbb, ránk, emberekre nézve ennél megalázóbb képet! A menekülő, olajtól fekete madár víziója nem hagy nyugodni. Azt hiszem, nem bocsátja meg nekünk ezt a tettünket (sem)... Mégis: a diót (reménységül, talán vezeklésül!) itt hagyom az erkélyen. Az ember kell, hogy bízzon, reméljen. Hátha egyszer talán még a madarak is meg tudnak nekünk bocsátani... Kerner Tibor A tartós hideghatás súlyos következményekkel járhat. Az erek összehúzódnak, csökken a véráramlás sebessége; ennek következtében elsősorban a kiálló testrészek (ujj, orr, fül, áll) vannak veszélynek kitéve. Már 35-C fokos testhőmérsékleten fáradtságérzés, mozgásszegénység, a környezeti hatások és késztetések iránti érdektelenség alakul ki. Ha a szervezet tovább hűl, a pulzus gyengül; a szív szabálytalan ütemben kezd működni, lelassul a légzés, és az izomzat fokozatosan elmerevedik. Ha ilyenkor nem történik megfelelő beavatkozás, e testrészek elfagynak. Ehhez nem szükséges, hogy a környezeti hőmérséklet fagypont alattiegyen, mert 0 fok fölötti hőmérsékletnél is előfordulhat a fagyás enyhébb formája. A szabadban bekövetkező fagyásnál a testrész többnyire elfehéredik. Ha rövid ideig tartott a hideghatás, csupán néhány napig tartó bőrpír és kisebb duzzanat jön létre. A hosszabb ideig tartó hideghatás következménye az égési sebhez hasonló felhólyagzás lehet; de ha mélyebbre terjed a tartós hideghatás, akkor e testrész elhalása is fenyeget. Ha az egész testet éri tartósan a hidegártalom, ún. kihűlé- ses halál is bekövetkezhet (mint említettük, fagypont feletti külső hőmérsékleten is!) Ennek leginkább a részeg emberek vannak kitéve. Az alkohol hatására ugyanis melegérzetük támad; egyszerűen nem érzik a hideget. Ha szabadban leülnek, könnyen elalszanak, s mire megtalálják őket, már késő. Sokan úgy vélik, hogy az alkohol jó szer a hideg ellen. Valóban: gyorsan és sok energiát ad (ezért okoz melegérzetet), de ugyanakkor erősen fokozza a hőleadást is. Kivételesen egy kevés szesztartalmú folyadékot akkor adhatunk a hidegártalmat szenvedett embernek, ha már meleg helyen van. Leginkább a meleg tea és az elfehéredett testrész dörzsölgetése segít. A fagyos testrész hirtelen felmelegítése erős fájdalmat okoz. A szervezet — reflexes úton — maga is védekezik a hideghatás ellen: mind az akaratlagos, mind pedig az akaratunktól független izmokat munkára serkenti, hogy ezzel hőt termeljen. Ez reszketésben, borzongásban, didergésben nyilvánul meg. A kövérebb emberek jobban tűrik a hideghatást, mint azok, akiknek vékonyabb a bőr alatti zsírszövetük. A hidegártalom ellen a kellő energiát nyújtó táplálkozáson túl megfelelő öltözködéssel védekezhetünk. Legjobb hőszigetelő a levegő; egy jól felöltözött férfi téli ruházata 16—20 liter levegőt tárol, annál többet, minél több réfegefvisel. Mivel a víz huszonhétszer jobban vezeti a hőt, mint a levegő, az átnedvesedett ruha nem véd a hideg ellen, sőt testünk hőleadását a párolgás okozta hőelvonás csak fokozza. A gyapjú azonban — mivel igen nagy a vízfelvevő képessége — még átnedvesedve is jobb melegvédelmet nyújt a selyemnél, gyapotnál és főleg a műanyagnál. Legtöbb levegőt a prémek\áro\- nak, ez az oka, hogy olyan melegek. Nem kevésbé fontos a célszerű lábbeli. Alulról legyen vízálló, hogy ne nedvesedjék át, de felül olyan anyagból készüljön, mely a párolgást lehetővé teszi. Ennek hiányában ugyanis a láb befülled: nyirkos lesz. Az utcai viseletre készült női csizmákat meleg szobában célszerű levetni. Kellő előrelátással a hidegártalom megelőzhető. Dr. Kempler Kurt
