Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-13 / 37. szám
1991. február 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 Bizonyítványosztás után A legtöbb szülő és pedagógus arra törekszik, hogy a gyermekek minél jobb eredményeket érjenek el a tanulásban. Az otthoni eredményes munkának azonban több feltétele van. Alapvető, hogy nyugodt, derűs legyen a családi légkör. Idegesítő, zaklatott környezetben nehéz elvárni a gyermektől a fölkészülést. Az eredményességet befolyásolja az is, hogy a tanulást mennyire tartja fontosnak a család. Fontos továbbá, hogy a gyermek rendszeresen tanuljon otthon, de az sem mellékes, mikor és mennyit. A hosszú és fárasztó iskolai nap után nem helyes azonnal megkezdeni a munkát. Kell egy kis kikapcsolódás: játék, mozgás, szívesen végzett önkéntes tevékenység (hobbi, barkácsolás, zenehallgatás stb.), amely más jellegű, mint az iskolai tanulás. Egy-másfél órás kikapcsolódás után azonban hozzá kell kezdeni a tanuláshoz, nem szabad azt a késő esti órákra hagyni. Vannak ugyan hívei az esti tanulásnak (nagyobb a csend este, lefekvés után jobban megmarad a tanulóban a tanult új ismeret), de mégsem volna helyes ezt szokássá tenni. Ugyanis a kisgyer- meK nagyon kifárad estére, olyankor már nehezebben tanul, és gyakran nem tud utána elaludni. Mert hat a perszeverá- ció, a félálomban való továbbtanulás törvénye. Akaratlanul a lecke jár az eszében. A késő estébe nyúló tanulás után még inkább megrövidül az alvási idő. Pedig így is sokszor 2-3 órával alszanak kevesebbet a gyerekek, mint amennyi szükséges volna a fejlődésükhöz. Ezért aztán másnap az iskolában fáradtak lesznek, nem képesek megfelelően figyelni, nem értik meg a tanultakat. Mennyit tanuljon otthon a gyermek? Amennyi szükséges a megfelelő eredményekhez. Kisebb iskolás, napközis tanuló esetében az ajánlott idő napi fél vagy egy óra, a nagyobbaknál legfeljebb 2-3 óra. Ez az iskolai órákkal együtt így is annyi, mint a felnőtt átlagos munkaideje. Vitatott kérdés, hogy hangosan vagy csendben tanuljon-e a gyermek. Pszichológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a szöveg hangos olvasása esetén jobb a tanulás eredménye. Mégsem javasolható a hangosan tanulás, több okból sem. Ugyanis, ha napközis vagy kollégista lesz a kisdiák, ott nem tudják neki biztosítani a hangos tanuláshoz a külön helyiséget. Bizonyos tantárgyat — idegen nyelv, ének vagy magyarból a vers tanulása — azonban szükséges hangosan tanulni. És jó, ha a lecke ellenőrzése, felmondása is hangosan történik, mert a mai iskolában nagy szükség van a gyermekek beszédkészségének a fejlesztésére. Sok az írásbeli, a teszt, a feladatlap, kevés a beszélgetés, a szóbeli közlés, az élő szó. Az otthoni tanulás legfőbb elve az értelmes tanulás legyen! Bármilyen életkorú tanulóról is van szó, ne mechanikusan tanuljon, ne magoljon! Iskolában és otthon szoktassuk rá, hogy amit olvas, tanul, azt értse meg, így a szavak jelentését, a szabályok, törvények lényegét fogja fel. Még egy veszélyről szólunk. A jobb tanulóknál gyakran előfordul, hogy már egyszeri elolvasás után úgy érzik, ők már tudják a leckét. Ám ez többnyire nem elég, mert így nem lesz tartós az ismeret. A tapasztalatok szerint a két-három elolvasást követően, a felmondás után válhat szilárddá a tananyag. Dr. Szeléndi Gábor Még egyszer a „groteszk”-rő! AZ ÖTLETTŐL A KIÁLLÍTÁSIG Az I. országos groteszkpályázat meghirdetője és a fő szervezője a Somogy Megyei Művelődési Központ volt. Kevesen tudják ezt, pedig az ötlet — Bátai Sándor révén — innen indult útjára. „Kell valami, ami Somogy- ország fővárosába' vonzza a mai magyar képző- és iparművészet, netán a fotóművészet képviselőit. Mi hiányzik ma a pályázatok rendszeréből? Mi az, ami társadalmunk visszásságait legjobban kifejezi? A karikatúra kevés, és annak a pályázatnak már megvan a »hazája«. Irónia, gúny, szatíra és a humor: legyen a varázsszó: GROTESZK!” És mivel a megvalósításhoz a lelkes barátok mellett elvi és anyagi támogatásra is szükség van, megkerestük a partnerintézmények képviselőit is. 1989-ben a megyei illetve a városi tanács művelődési osztálya és a megyei múzeum képviselőivel állapodtunk meg abban, hogy a pályázatot országosan meghirdetjük és az 1991. évi kaposvári farsangi napok rendezvényeihez kapcsoljuk. A Somogy Megyei Művelődési Központ akkori vezetése azzal a feltétellel járult hozzá a pályázat meghirdetéséhez, hogy ha megszerezzük a pénzt szponzoroktól a propagandára (embléma, meghívó, plakát, katalógus), és a felajánlott díjak is méltóak lesznek a rendezvényhez. Akkor a cég áilja az „egyéb” költségeket: postázás (nem kevés!), zsűrizés, tiszteletdíj, stb. Ezt követően kerestük föl a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja, a Képző- és Ipar- művészeti Szövetség, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékeseit, valamint a somogyi, kaposvári intézményeket, vállalatokat stb. a pályázathoz való elvi és anyagi hozzájárulásért. Az alkotókat személyes ill. hivatalos úton kértük fel a pályázaton való részvételre. Bevontuk a megyei művelődési központokat, múzeumokat a pályázat terjesztésébe. A gondot az első pillanattól kezdve a kiállítás helye jelentette. A Somogyi Képtár renoválás miatti bezárása, valamint a Kaposvári Galéria bérbe adása lecsökkentette a múzeum kiállítóterét. Ma már nyugodtan mondhatjuk, sikerült! Hiszen a Somogy Megyei Múzeum I. emeleti kiállítoterének bővítésével méltó helyre kerül az ország különböző részeiből érkezett hatalmas anyag. Megyénk művészei közül is sokan részesei e rangos kiállításnak. A katalógus néhány ember közös munkáját reprezentálja. Legyen szabad felsorolnom segítőtársaim nevét: Bátai Sándor, Vörös András, Géger Melinda, Gyertyás László. Valamennyien reméljük, hamarosan találkozunk a II. országos groteszkpályázat kiállításán. KLASSZIKUSOK A KÉPTÁRBAN Dürer- és Rembrandt-rajzok, Rippl-Rónai-festmények, Dali-grafikák Dr. Vinko Percic gyűjteménye Kaposváron Igazán közel érezhetjük magunkhoz a klasszikusokat a Kaposvári Galériában megrendezett kiállításon, amely az egy éve elhunyt zágrábi orvos, dr. Vinko Percic gyűjteményét mutatja be. Nemcsak e század európai mestereinek alkotásaiban gyönyörködhetünk, hanem Albert Dürer és Rembrandt rajzaiban is. A néző Nikola Jandrijevic jugoszláv festő portréján keresztül ismerkedhet meg a jeles műgyűjtő arcvonásaival, de ennél is többet elárul a kép, amely egy fegyelmezett, tudós gyerekorvost állít elénk könyveinek birodalmában. Dr. Vinko Percic még Szabadkán kezdte el gyűjteni a kortárs képzőművészek alkotásait, illteve visszamenőleg a XV. század jeles grafikusainak rajzait. Szenvedélyévé vált a műgyűjtés, képes volt föláldozni a magányban élő orvos a családi örökségbe kapott és ugyancsak értékes Zsolnaikerámiákat is azért, hogy egy-egy festményhez, rajzhoz juthasson az aukciókon. Milyen jó lenne, ha Zsolnai-gyűjteménye is megmaradhatott volna, ám annak jeles darabjait fel kellett áldoznia a képgyűjtő szenvedély oltárán. Később már képet is cserélt képre, hogy ízlése szerint alakíthassa, gazdagíthassa Európa-szerte elismertté vált gyűjteményét. A harmincas évektől gyűjtött képeket végrendeletében a Zágrábi Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta. Különleges tranzakció során Salvator Dali A szónok című grafikája jutott el a gyűjtemény Magyarországon elsőként Kaposvárra: a jugoszláv követség közreműködésével, a Baranya és a Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága segítségével, a kaposvári Business Club Kft., a Tián és Tár- sa Kft. és a Video M. Kft. anyagi támogatásával. A jugoszláv gyerekorvos nagyszerű érzékkel ismerte föl a századelő Európájának kiemelkedő képzőművészeti értékeit. Ha tanulságot is keresünk a kiállításon, akkor meggyőződhetünk róla: a magyar piktura jelese) az európai élvonalba tartoznak. így láthatjuk együtt Matisse íriszek és kálák vázában című festményét Rippl- Rónai József Terasz című képével, amely üde színfoltja a tárlatnak. Bernáth Aurél Dunai táj című pasztellje a mester legjobb munkái közül való. Korai Egry-fest- mény a Búcsú (1909), Vaszary számtalan változatban megfestett Parkban jelenete közül dr. Vinko Percic talán a legmarkánsabb megoldású képhez jutott. Rippl-Rónai Újságolvasóba is az Matisse íriszek és kálák vázában című képe Rippi-Rónai Terasz című festménye ismeretlenségből tűnt elénk. Sző- nyi István, Koszta József, Czóbel Béla, Ferenczy Károly festményei együtt láthatók Victor Vasa- rely, Salvator Dali, Picasso társaságában, Dürer rajzsorozatával egy sorban pedig Munkácsy Mihálynak egyik portréja. Minden műgyűjtőnek számolnia kell azzal, hogy esetleg nem eredeti munkához jutott. Dr. Vinko Percic is nyilván gondolt erre. Minden bizonnyal megbízható forrásból merített, amikor az aukciókon képeket vásárolt. Ez is jelzi, milyen rendkívüli értékű kiállítás érkezett a hét elején Kaposvárra. Horányi Barna Régebben, ha leesett az első hó, azt mondták rá: szép. Ha az unoka verset szavalt a nagyinak, az kedves volt vagy bájos. Ha a tálban ínycsiklan- dóan gőzölgőit a töltött káposzta, az mindenki számára egyet jelentett: finom és jó. Ma minderre csak azt mondják: baba. Hazánkat felvették az Európa Tanácsba. Baba. Fölemelték a sörösüvegek betétdíját hat forintra. Baba. Visszaállítják a tejjegyet? Baba. Ami pedig a jónak, a nagyszerűnek, a szépnek, a hasznosnak és a kellemesnek az ellentéte ? Az nem baba. I :--------------------------------------------------------------------W BABA I A taxisblokád idején Kónya Imre, Bethlen gróf és Csurka úr ott ült a tévéhíradó stúdiójában. Nem baba. Egy MDF-aktivista ámokfutóként száguldott az Információs Hivatal gépkocsijával. Nem baba. Ötven százalékkal emelkedett a vonatjegyára. Nem baba. így valahogy. Vannak eldöntetlen ügyek is. Például, ha fölemelik a betétkamatokat, az baba. Ugyanakkor a hitelkamatokat is; az nem baba. Emelkedik a fizetésünk. Ez baba. Az árak is. Ez nem baba. Ha jön a baba, az baba. Ha úgy jön, hogy nem terveztük be, az nem baba. Katona Tamás külügyi államtitkár szaúd-arábiai látogatása után azt nyilatkozta, hogy: többet végeztünk, mint Botond Bizáncban. Ez úgy tűnik: baba. Csak ha jól belegondolunk, hogy mit végzett Botond Bizáncban, akkor van baj. Betörte a nagykaput. És ez nekünk jó? Nem hiszem, hogy baba lenne. A babás-jelenség népünk- nemzetünk tömörítőképességét példázza. Hogyan is mondaná ezt a mai székely? Megkérdezik áttelepült erdélyi atyánkfiát, miképpen is látja az anyaország helyzetét. — Baba — feleli tömören. — Kifejtené egy kicsit bővebben is? — Nem baba. (Majiáth—Mikes) V. Halmos Klára
