Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-12 / 36. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. február 12., kedd Épületet csak kamarai tag tervezhet! Kacsa volt a 20 százalékos tervezői díj A minap újabb kellemetlen hír röppent fel a sajtóban: eszerint az építészek — kamarájuk megalakulása után — tetemesen megemelik majd a tervezési díjat. Volt napilap, amely úgy értesült: az összköltség 20 százalékát kérik majd a tervező- munkáért. Ez bizony alaposan mellbevágta az építtetőket, ezért utánajártunk: van-e valós alapja a híreszteléseknek? Beszélgetőpartnerünk Maros Tamás, az építészkamara alapszabályának és kiegészítő szabályzatainak egyik összeállítója, a nemrég életre hívott, kilenc főből álló építész önkormányzati bizottság tagja. — Elöljáróban le kell szögeznem: szó sincs a tervezési díjak ilyen mértékű emeléséről! Az egész egy félreértés révén kerülhetett a köztudatba. A Magyar Építőművészek Szövetsége készített egy szakmai vitafórum elé szánt anyagot, amelyben egyebek között — példaként — valóban 20 százalékos tervezési díj szerepel. Ezt kapta föl — már-már elfogadott tényként — a sajtó, holott mi is tudjuk: ilyen tervezési díjhányaddal bezárulna az a piac, amelyről valamennyien élünk. —Akkor mi a valóság ? —Ami azt illeti, az sem éppen szívderítő. Az alaphelyzet a következő: a tervezési díjakat ma semmi sem szabályozza, — mindenki annyit kér, amennyit akar, illetve amennyinek a megfizetésére számíthat. Tény, hogy az úgynevezett engedélyezési tervekért fizetett összeg nevetségesen alacsony, s a tervezési díjak általában nem tükrözik a beléjük fektetett szellemi munka értékét. — Eddig milyen díjszabással dolgoztak a tervezők? — Vagy a kivitelezési munkák önköltségére vetített százalékban, vagy pedig úgynevezett mérnöknapban számolták el a tervezési költségeket. A lakossági építkezéseknél általában az előbbi elszámolás volt szokásos, ám hogy ez a százalék mekkora, arról semmiféle hiteles felmérés nem készült a közelmúltban. Egy biztos: igen nagy lehet a szórás a díjakban, s mert boldog-boldogtalan tervezhet, éppen ideje változtatni a helyzeten. — Mi lesz a változtatás módja? — Február 21-én alakul meg a Magyar Építőművészek Kamarája, hacsak nem vall kudarcot az alakuló közgyűlés. Az akkor megvitatandó alapszabály-tervezet és a többi dokumentum tartalma már ismert a szakmában. Én is azokra hivatkozva mondhatom: májusban közzétesszük az új tervezési díjszabásra vonatkozó—hangsúlyozom, nem kötelező érvényű — ajánlatunkat. Ebben valóban a tervezési díjak értékén való elismerése szerepel. Ezt a mai‘gyakorlathoz képest valóban emelésnek nevezhetjük. De nemhogy az épület összértékének húsz, de még tíz százalékát sem érhetik el általában a lakóházak tervezési költségei. Persze, különbséget kell tenni a viszonylag egyszerű, két-há- rom milliós építkezések és a luxusberuházások között, hiszen a létrejött érték sem hasonlítható össze. Egy 50 milliós rózsadombi villa építtetőjével szemben miért lenne lágyszívű a tervező? Míg az alapszükségletet biztosító lakások, családi házak tervezését kedvezményesen is el tudom képzelni. — Továbbra is fennmarad a káosz a tervezők körében? Magyarán: lesz-e életterük a kontároknak a tervezés és építés folyamatában? — En nagyon remélem, hogy nem. Ami konkrétum: a jövőben a tervezési munkát csak a kamara tagja vállalhatja el. Ez egyben azt is jelenti, hogy az építészek — akik közül a mai szövetségbe 1150-en léptek be —, rákényszerülnek a kamarai tagságra, ha dolgozni akarnak, így mintegy ötezer tagra számítunk, tőlük viszont megköveteljük a szakirányú felsőfokú végzettség igazolását, vagy ha mar ennek hiányában is régóta terveznek, három-öt éves türelmi idővel a diploma pótlását. — A friss diplomásokra is vonatkoznak megkötések? Részükre háromtól nyolc évig tervezzük a kivárási időt, addig felelős tervezési munkát nem folytathatnak, csak beosztottként vehetnek részt e munkafolyamatban. Az építtetők ebből a változásból annyit profitálhatnak, hogy szakmailag tökéletesebb lesz a tervezőmunka. Ám a kivitelezés gyakorlatát is meg kellene változtatni, hiszen nyílt titok, hogy szép számban működnek az építkezéseken is kontárok, feketefuvaros és alapanyag-kereskedő maffiák — mondta Maros Tamás. Schöffer Jenő Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Múltunkról—röviden Az első hazai kamarát Fiumé- ben alakították az üzletemberek 1811-ben, ám a kamarák igazi térhódítása csak negyven évvel később, az 1850-es években kezdődött, amikor a városi és térségi szervezetek egységes „birodalmi” kamarát alkottak. Ékkor jött létre a dél-dunántúli kamara jogelődje, a Pécsi Ipari és Kereskedelmi Kamara. A kamarák működését elsőként egy 1850-ben hozott ideiglenes törvény szabályozta, ám a rendszer fejlődése miatt új törvény vált szükségessé. Ez az 1868-ban hozott törvény (gróf Andrássy Gyula miniszterelnök terjesztette be) megnövelte a gazdasági kamárák autonómiáját, a kamarai közösség területi egységeként szerveződött újjá egy-egy régió nagyobb, centrális városa körül. Az egymástól külön dolgozó kamarák 1871-ben tartották első egyetemes gyűlésüket, döntöttek országos együttműködésükről, meghatározták a kamarák fejlődési irányát. A kereskedelmi és iparkamarák Baross Gábor minisztersége idején élték reneszánszukat. Ebben az időben a kamarák valamennyi gazdasági kérdésben a kormányzat legfontosabb partnerévé váltak. Az ezredforduló után, majd 1922-ben igen jelentősen bővültek a kargarai hatáskörök. Közben a Pécsi Ipari és Kereskedelmi Kamara átmenetileg Kaposváron is működött. Az 1945-ös újjáalakulás során a kamarai rendszer hét területi kamarára támaszkodott. Ezek Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged központtal dolgoztak — lényegében a mai kamarai területfelosztás szerint. 1949-től valójában befagyott a kamarai élet, az újraéledésre csak 1968 után nyílt lehetőség. A kamarák történetében mérföldkőnek számít az 1990-es év, amikoris a Magyar Gazdasági Kamara szövetségi kamarává alakult és közösségi alapja a hat regionális kamara. Üzleti ajánlatok Magyarországi befektetési lehetőségeket keresnek dél-ti- roli partnerek. Az érdeklődő magyar cégek angol, német Dél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara Somogy Megyei Bizottsága vagy olasz nyelven juttassák el javaslataikat a dél-dunántúli kamarához. Gyümölcslé és lekvárkészítő üzemekkel keres kapcsolatot egy olasz cég. Mivel befektetni is szeretne Magyarországon, az érdeklődő magyar cégtől technológiai, pénzügyi helyzetét bemutató anyagot kér. Gyártókat keres a következő termékekre a Quelle csomagküldő áruház: sámli erdei fenyőből fiókkal vagy anélkül; kihúzható sokfakkos fa-varródobo- zok (3 és 2 lépcsős); kézimunka komód görgőkön. Diófarönköt vásárolna Magyarországról zágrábi cég. Gombgyártással foglalkozó szlovák cég hosszú távú együttműködési lehetőséget keres termelőkkel és kereskedőkkel. Gyümölcsszörpöket és üdítőitalokat vásárolna zágrábi cég Magyarországról. A szlován textilipari kisiparosok szövetségének vezetője kapcsolatot keres magyartextil- kisiparosokkal, vállalkozókkal. Az árucsere és különféle textil- termékek gyártása mellett, megfelelő minőségű magyar textilipari gép is érdekli őket. Már lehet jelentkezni Május 8-12-ig rendezik meg a Szombathelyi Nemzetközi Tavaszi Vásárt. A vásár kiemelt területei az építő- és építőanyagipar, a lakberendezés-lakáskultúra, atextilipar, az iroda- technika, a vendéglátás, az élelmiszeripar, a kertkultúra, a szabadidő, hobbi, utazás. A vállalatok és a vállalkozók a déldunántúli kamara kaposvári irodájánál szerezhetik be a jelentkezési lapokat. * * * Megjelent a triesti kikötő hajómenetrendje. Az érdeklődők ezt a kamara pécsi központjában tekinthetik meg. A „PÉCSlnKER, KFT 25—30 év körüli, intelligens, megnyerő külsejű, agilis, független munkatársnőket keres kaposvári kirendeltségére Jelentkezni a megjelenés napján 11—18 óra között lehet, Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 31/b III/22. (109552) Szerbhorvát vacsoraestek tamburazenekar kíséretével a jugoszláviai GARIC Szálló szakembereinek közreműködésével a kaposvári CSER VENDÉGLŐBEN február 14—15—16-án 18 órától, farsangi bál február 16-án 18 órától Erre a belépő a Cser vendéglő üzletvezetőjénél igényelhető. Telefon: 19-354 (6920) Jeges Balaton Gyertyás László felvételei
