Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-11 / 35. szám
1991. február 11., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 5 Új feladatok előtt a pedagógiai intézet A VILÁGON ELŐSZÖR A KAPOSVÁRI KÓRHÁZBAN Orrkagyló- és mandulamütétek lézerrel Kevés fájdalom, gyors gyógyulás—A gombócot nem kell lenyelni (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Gimesi Mihály osztályvezető főorvos mondta: — Sok beteget gyötör olyan krónikus nátha, melynek hátterében nem vagy csak ritkán lehet kimutatni allergiás eredetet. A gyógyszeres terápia nem minden esetben hozza meg a várt eredményt. Eddig csonko- lásos műtéttel próbáltunk segíteni a betegeken. A széndioxi- dos lézer alkalmazása azonban lehetővé teszi, hogy elkerüljük ezt a kellemetlen műtéti beavatkozást; a lézerkés segítségével, helyi érzéstelenítésben, ambulánsán is el tudjuk végezni a beavatkozást úgy, hogy csak a váladéktermelő területet csökkentjük. A panaszok ezáltal csökkennek, majd megszűnnek. A műtétnek csupán a technikai kivitelezhetősége igényel nagyobb odafigyelést, mert a lézert nehéz bejuttatni a testüregbe. Az első műtétet két hónapja végezte dr. Gimesi Mihály, és azóta is jó eredménnyel alkalmazza. Az általa alkalmazott megoldásra eddig egyetlen külföldi szakirodalomban sem talált utalást. Hazánkban nem használták még eddig a nyelvmandula-túl- tengés kezelésére a lézeres műtéti eljárást. Az USA-ban a szakirodalom szerint 1984-től hajtanak végre ilyen beavatkozást. Dr. Gimesi Mihály egy 1989-ben írt közleményben olvasott róla először. A fő ösztönzést azonban már Jakó professzor adta, aki a lézer világhírű specialistája. — A torokban jelentkező, kellemetlen „gombócérzés” mögött gyakran a nyelvmandula túltengése húzódhat meg — folytatta a főorvos. — Eddig sebészeti úton, mélyhűtéssel, illetve az áram hőhatását kihaszFotó: Lang Róbert nálva kezeltük a beteget. A beavatkozásoknak azonban kellemetlen melléktünetei voltak (szövetgyulladás, vérzés, fájdalom). Ezeket kiküszöbölendő próbáltam ki a széndioxi- dos-lézeres beavatkozást. Az első műtétet két hete hajtottam végre, azóta még ötöt végeztem. Az eredmények nagyon jók, mert a betegek nem panaszkodnak fájdalomról, nincs vérzés, gyulladás és megszűnik a riasztó „gombócérzés” is. Három nap elteltével el lehet hagyni a kórházat. A beavatkozást Totth László adjunktus segítségével végeztem, és ez adta az ötletet ahhoz, hogy a torokmandulát is hasonló módon próbáljuk meg eltávolítani. — Ezt a beavatkozást különösen a serdülőkorúaknál célszerű alkalmazni. Ők ugyanis a hagyományos altatáshoz már nagyok, a helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozásokhoz pedig még nem elég érettek — tájékoztatott dr. Totth László adjunktus. Az első ilyen műtétet a múlt kedden végeztük el dr. Szappanos Klára aneszteziológus szakorvos közreműködésével. Jakó professzortól kaptunk egy olyan biztonságos altatótubust, amellyel kivédhető a széndioxid robbanása. A műtét mindössze negyedóráig tartott. A lézer vérzéscsillapító hatása a fél centiméternél kisebb átmérőjű ereknél példa nélküli. A beteg műtét után nem panaszkodott fájdalomról. Tulajdonképpen 24 órás, kötelező megfigyelése után akár haza is mehetett volna. Tekintettel arra, hogy ez volt az első beavatkozás, egy hétig a kórházban tartottuk a 15 éves kislányt. Tudomásom szerint az országban elsőként hajtottam végre ezzel a módszerrel mandulaműtétet. Várnai Ágnes Továbbra sem nélkülözhetik a pedagógiai szaktanácsadókat az önállósuló iskolák és a helyi önkormányzatok. Ám a szaktanácsadók szerepe, feladata jelentősen változik. 1987- ben még 128 pedagógiai szak- tanácsadó működött Somogybán, az idén már csak 63-at alkalmaztak. A szaktanácsadók — úcjy is mondhatnánk — kettős állást töltöttek be: pedagógusi bérüket a helyi általános és középiskolák fizették, a megyei pedagógiai intézet pedig külön díjazta őket a szolgáltatásukért. Az év elején — a helyi önkormányzatok döntése alapján — módosították a pedagógiai szaktanácsadók foglalkoztatását. Megszűnt az aggodalom, hogy az iskolájukban négy, nyolc, tizenkét órát adó szaktanácsadókat átveszi-e teljes óraszámban tanító tanároknak az anyaiskola. Soós Dezső, a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója elmondta: — Először a homokszent- györgyi önkormányzat, majd a csurgói, a marcali, a fonyódi és a barcsi jelezte, hogy a pedagógiái szaktanácsadókat januártól teljes óraszámban kívánják foglalkoztatni. Nem várják el tőlük a területi munkát, ám egy alkotói napot biztosítanak nekik. — Nem kerül tehát utcára pedagógiai szaktanácsadó... — Egyetlen somogyi pedagógiai szaktanácsadó sem került ilyen helyzetbe. Tárgyaltunk az önkormányzatokkal, hogy ahol egy-két pedagógusi állás megszüntetése a tanulócsoportok összevonása miatt szükségessé válik, ne a szaktanácsadókat bocsássák el. — Milyen új feladat vár a pedagógiai intézetekre? — Szaktanácsadókra továbbra is szükség lesz. A pedagógiai intézetek jelentős átszervezés előtt állnak. A minisztérium megyénként tizenhét—húsz főben határozta meg az intézetek létszámát. A helyi önkormányzatok továbbra is igénylik, hogy ségítsük az iskolákat. Március 31 -ig ajánlásokat készítünk a pedagógiai munka szakmai segítésere; szakértői támogatást ugyanis — több helyről jelezték — továbbra is várnak tőlünk. A Somogy Megyei Pedagógiai Intézet tehát fennmarad, területi feladatokat lát el. Egyedül Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata döntött úgy, hogy önálló helyi pedagógiai intézetet hoz létre. H.B. Megalakult az Erdélyi-kör Országos Szövetsége A menekültek második országos konferenciája Szegeden tartott kétnapos tanácskozása zárásaként vasárnap tizenöt erdélyi-kör és szakmai egyesület aláírásával megalakította az Erdélyi-kör Országos Szövetségét. A szövetség hitet tett a hazánkban zajló demokratikus átalakulás mellett, s vállalja az ebből származó terheket. Segítséget kíván nyújtani a magyar hatóságoknak a menekültüggyel kapcsolatos kérdések kezeléséhez. Elfogadhatatlannak tartja viszont, hogy a honosítási kérelem ügyintézéséért január 1-jétöl személyenként 10 ezer forintot kell fizetni. NEM OSZTÁLYZAT, HANEM PONT Rugalmasabb nyelvvizsgarendszer Azt ígérik: megbízhatóbb lesz — Évről évre több jelentkező Hamarosan megváltozik az állami nyelvvizsgáztatás rendszere. Horváth Iván, az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központjának igazgatója elmondta: az új, differenciált rendszer rugalmasabb, objektí- vebb és megbízhatóbb lesz, mint elődje. Az eddigi vizsgaszintek, az alap-, közép- és felsőfok az új rendelkezés értelmében A, B és C típusúra tagolódik. Az A vizsga a beszédkészséget és a beszédértést, a B az írás- és olvasáskészséget méri. Aki a C minősítést akarja megszerezni, annak az adott szinten beszélni, írni és fordítani is tudnia kell. Egyidejűleg lehet jelentkezni különböző fokok különböző típusaira. Ha a jelölt két naptári éven belül A és B vizsgát is tesz, akkor automatikusan megkapja a C-t is. Amennyiben az A és B vizsgát nem azonos szinten szerezte meg, akkor vizsgája a mindenkori alacsonyabb fokozat C-jével egyenértékű. A tárgyilagosabb tudásmérés érdekében az eddiginél több feladatot kell majd a jelentkezőknek megoldaniuk. Az értékelés nem osztályozással, hanem pontozással történik. Kategóriánként 100 pont szerezhető. (Ez alól egyetlen kivétel a felsőfok A típusa, ahol 115 pont lesz a maximum.) A sikeres vizsgához ennek 60 százalékát kell elérni. A régi rendszerrel összehasonlítva új elem az is, hogyha az adott fokozaton sikertelen a vizsga, a jelölt nem kapja meg automatikusan az alsóbb szintről a bizonyítványt. A díjtételek — alapfokon 600 forint, közép- és felsőfokon 1300 forint—egyelőre változatlanok, a közeljövőben azonban jelentős és differenciált emelésre kerül majd sor. Az Állami Nyelvvizsgabizottság semminemű állami támogatást nem kap, a vizsgadíjból befolyt ösz- szeget a vizsgaközpontok fenntartására — bérekre, anyagkészítésre ellenőrzésre utazásra, terembérre, villanyra — költi. Az új, márciustól érvényes rendszer első vizsgázói alapfokon adnak számot tudásukról. Erre a vizsgára a jelentkezés határideje február 15. A májusi és júniusi közép- és felsőfokú fordulóra március 15-ig lehet jelentkezni. A vizsgaközpont adatai szerint a jelentkezők száma évről évre nő. 1987-ben mintegy húszezren, 1990-ben már 58 305-en vállalták a bizottság előtt a megmérettetést. A legkedveltebb nyelv továbbra is az angol, az utóbbi időben egyre többen szeretnének azonban némettudásukról is bizonyítványt szerezni.Harmadik helyen az orosz nyelv áll; ezt követi a spanyol, az olasz, a román és a latin. Horváth Iván tájékoztatása szerint ugyancsak elsejétől hazánkban is elismerik a külföldön letett nyelvvizsgákat . A központ mindenekelőtt az ismert és elismert nyugat-európai vizsgaszindikátusok által kibocsátott dokumentumok honosítását tervezi - egyelőre 150 forintos különeljárási díj ellenében. Fotó: Lang Róbert megszervezése is téma. Az elméletet gyakorlat követi. Sík Laurát szövés közben kérdeztük. — Balatonmárián vagyok óvónő — mondta —; most a körmön- és az övszövést tanuljuk. Készíthetünk táskát, szíjat és övét is. A tanfolyam azért is hasznos, mert otthon a gyerekek szabadidős programját tartalmasabbá tudom tenni. Hódy Edit Somogyváron nevelőtanár. Véleménye szerint a gyerekek figyelmében és a mozgáskordinációjában is sokat segít majd egy-egy gyakorlat. Többen vannak itt Nagyatád környékéről és a Balaton-part- ról. Nagy né Jancsó Irént és dr. Szabó Lászlónét citerázás közben kérdeztük. — A legfontosabb, hogy a tanfolyam alapján hatékonyabban tudjuk tevékenykedtetni diákjainkat — mondta a nagyatádi tanítónő. — A képzőben ilyesmit nem tanítottak, nem is beszélve a sok népi szokásról és játékról, amit most megismerünk. — Ezeket tanórán kívül is hasznosíthatjuk, a Zsolnaiprogramban — fűzte hozzá dr. Szabó Lászlóné. Nagy kedvvel tanultak a tanfolyam résztvevői — a pedagógusok. A szervezők pedig gondoskodtak arról is, hogy az előadások után érdekes gyakorlatokon kamatoztathassák ismereteiket. Varga Zsolt Népművészetet, hagyományőrzést „tanulnak Művészeti-népismereti tanfolyamot szervezett a Somogy Megyei Művelődési Központ a megye pedagógusainak. Csik- vár József elmondta: a megye főként kis településein élő és dolgozó fiatal pedagógusai kezdeményezték a kétéves tanfolyamot, hogy megismerkedjenek Somogy művészetével és népi hagyományaival. Ä hét végén is két napot töltött Kaposváron a 72 pedagógus. Nagy élvezettel próbálták elsajátítani például a szövés, a citerázás es a textilkészítés mesterfogásait. Nemcsak a maguk, hanem a tanítványaik javára is. Az óvodai és iskolai oktatásból ugyánis hiányzik a népszokások tanítása, a hagyományőrzés. A tanfolyam szervezői és résztvevői ezen próbáltak segíteni; a pedagógusok és tanítványaik ismerjék meg településük múltját. A tanfolyam első évében általános és széles körű tudnivalókat sajátítanak el a hallgatók, a jövő évtől pedig a hozzájuk legközelebb állót tanulják alaposabban. Széles a skála, hiszen a virágkötészettől a citerázásig sokféle „tantárgy” közül válaszhatják ki a legmegfelelőbbet. Persze óvónő, tanító és tanár a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően vesz részt a képzésben. Arra is figyeltek a szervezők hogy minden hónap hagyományait és szokásait feldolgozzák. Februárban tehát a farsang, a bálok múltja és A fafaragástól a citeráig
