Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-11 / 35. szám
1991. február 11., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 A tervek szerint állami segítséggel Holding alakul — A privatizációra készíti föl a vállalatokat — A Világbank támogatja a magyar elképzelést Néhány hónapon belül megalakul az a holding, amely az iparvállalatok átstrukturálásával, a privatizációra történő előkészítésével kíván foglalkozni. A kormány legutóbbi ülésén született meg erről a döntés, ám az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban már jó ideje foglalkoznak ezzel az elképzeléssel. Külföldön számos olyan cég tevékenykedik, amely a csőd felé közelítő vállalkozások, nehéz helyzetbe került vállalatok felvásárlásával, átszervezésével, s újbóli értékesítésével foglalkozik. Magyarországon még hiányoznak az ilyen szervezetek. A hazai vállalatok egy része önerőből bonyolítja le a privatizációt, ám akad egy sor cég, amely különböző okokból kedvezőtlen helyzetbe került, s így igen nehéz megoldani értékesítésüket. Ráadásul a legyengült vállalkozások magántulajdonba adása esetén az államot számottevő veszteség is érhetné. Nagy szükség volna külföldi mintára Magyarországon is, vállalkozásfeljavító szervezetekre. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elképzelése szerint az első ilyen holdingot állami segítséggel hoznák létre, s ha beválik, valószínűleg piaci alapon több más szervezet is kialakulna a közeljövőben. A tervek szerint a holdingot részben állami, részben vállalati, részben pedig külföldi tőkével alakítják meg. Egyelőre nincs pontos elképzelés arról, mekkora alaptőke szükséges egy ilyen vállalkozás indításához. A szervezők szerint 6-7 milliárd forinttal már működőképessé válhatna a holding, s évente 2-3 állami iparvállalat felvásárlására lenne alkalmas ez az összeg. Az állami tőkerészesedés a holdingban a tervek szerint nem érné el az 50 százalékot. Az ez évi költségvetés nem is irányoz elő központi forrást ilyen célra, ezért valószínűleg az állam saját hozzájárulását a Phare- program keretében kapott pénzből biztosítaná. Ebből mintegy 10 millió ECU-t kívánnak ilyen célra fordítani. Elképzelhető az is, hogy Magyarország az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, az EBRD- től is venne föl hitelt, amelyet szintén ilyen célra használna föl. A Világbank támogatja ezt a magyar elképzelést. így a szervezők többek között a nemzetközi pénzintézet segítségét is kérni fogják, hogy a vállalatok átszervezésében, gazdasági talpraállításában megfelelő, nagy gyakorlattal, rendelkező külföldi partnert találjanak a holding megszervezéséhez. Csalogató dollármilliók Hitelek felhasználatlanul Lassan kelnek el a magyar vállalatok és magánszemélyek rendelkezésére álló külföldi kormányhitelek. A Budapest Banknál pénteken elmondták: jelenleg a bank négy ilyen típusú hitellel foglalkozik. Ezek közül viszonylag aktív érdeklődés mutatkozik a bajor, illetve a baden-württembergi tartományi 250-250 millió márkás hitelkeret iránt. Ezt a tartományi és magyar vegyes vállalatok vehetik igénybe. Viszonylag jól megy a 200 milliárd lírás olasz hitel is, mivel ez — a hasonló jellegű hitel- konstrukcióktól eltérően — nemcsak gépek és beruházási javak, hanem tartós fogyasztási eszközök beszerzésére is föl lehet használni. A magyar külkereskedelemben hagyományosan nem túl jelentős szerepet játszó Svédország 150 millió dolláros és Finnország 100 millió dolláros hitelkeretei iránt már nagyságrenddel gyengébb az érdeklődés. A finn hitelkeret esetében annyira, hogy meghirdetése óta mindössze két érdeklődő jelentkezett a banknál, de még az ő igényeik sem konkretizálódtak. A kormányhitelek kihelyezésével megbízott kereskedelmi bankok a devizában igénybe vett és törlesztendő hiteleknél a nemzetközi pénzpiaci kamatlábak függvényében 14—18 százalékos, a forintban fölvett ösz- szegek után pedig jelenleg 26 százalékos kamatot számítanak föl. A hitelek futamideje általában 4-5 év, de ez változó lehet — a hiteligény sajátosságaitól függően. A Budapest Banknál úgy vélik, hogy a hitelkereteket, amelyeket a külföldi kormányok meghatározott időszakra nyújtanak, valószínűleg nem tudják kimeríteni a magyar vállalatok. Ez szükségessé teheti a föl- használásukra megszabott határidők meghosszabbítását. Az American Express pénzforgalmi és utazási szolgáltatásokkal megrakodva érkezett Budapestre. A belváros tetszetős küllemű irodájában foglalkoznak repülőjegyek árusításával, közvetítő szerepet vállalnak városnéző túrák és más szórakoztató programok szervezésében, beváltanak utazási csekket, és kezelési költség nélkül váltanak valutát forintra. Az American Express kártya tulajdonosainak nyújtják mindazon szolgáltatásokat, amelyeket bárhol a világon megtesznek. (MTI fotó — Balaton József felv.) ,,Ráfizetéssel nem szabad működtetni" Megszűnt az üzemi étkeztetés a tabi Videotonban Tabon a Videoton gyáregységében egyik napról a másikra megszűnt az üzemi étkeztetés... Tavaly májusban 16 éves együttműködést bontott föl a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat és a gyáregység; a 45 forintos ebédet ugyanis a vendéglátósok 55 forintra kívánták emelni, s ehhez nem járult hozzá a Videoton. Tabon és környékén akkora III. osztályú, legdrágább előfizetéses ebéd is csak 44 forintba került. A gyáregység dolgozói részére július 1-jétől Hoppál Sebestyén helyi vállalkozó főzte az ebédet a Videoton konyháján, s ő működtette a munkahelyi büfét. Február 8-ig 44 forintért — a korábbi térítési díjnál 9 forinttal olcsóbban — megfelelő mennyiségű és jó ételt kaptak a dolgozók. Mától azonban nincs a Videotonnál ebéd. — Miért szűnt meg az üzemi étkeztetés? — kérdeztem a vállalkozót. — Kevesen veszik igénybe az étkeztetést — mondta Flop- pál Sebestyén. — A gyáregységben hetek óta kevés a munka, sokan állásidőn vannak; a korábbi 120—150 adag helyett már csak 70—80 személyre főztünk naponta. A videotonos étkezők száma pedig naponta alig 20—25. A gyáregység helyzete bizonytalan: nem tudni, mi lesz egy-két hónap múlva. A szakácsnőm felmondott, február 1-jétől biztos munkahelye van; a bizonytalanra nem tarthattam itt. Ráfizetéssel nem szabad működtetni a konyhát. Egyébként csak ideiglenesen szüneteltetem a működést; ha valami bíztató lesz, azonnal indulok. — Mi a szakszervezet véleménye az üzemi étkeztetés megszüntetéséről? A kérdésre Ócsag Ferenc, a gyáregység szakszervezeti munkahelyi bizottságának titkára válaszolt: — A gazdasági egység bizonytalansága miatt nem tehetünk semmit. Egyre kevesebben kérnek üzemi ebédet. Mivel decemberben csaknem 300-an távoztak a gyáregységből, januártól pedig hol dolgozunk, hol nem, ezért nagyon kevesen ebédelnek a cégnél. A vállalat egyébként 800 forintra emelte a dolgozóink munkahelyi étkeztetéséhez való hozzájárulást, ezt kifizetjük nekik. A kapott pénzt azonban a legtöbben nem a munkahelyi étkeztetésre fordítják, ezért a vállalkozó nehéz helyzetbe kerül. Megértem; ilyen kevés ebédet főzni nem éri meg. Egyébként hozzám panasszal eddig egyetlen dolgozó sem jött. Mától tehát nem főznek a Videoton konyháján. És nem nyit ki a büfé sem. K.J. Somogyvári ígéretbeváltó A somogyvári önkormányzat nem kevesebbet akar, mint föllendíteni a faluban az ipart és kereskedelmet, mégpedig úgy, hogy a tervezett három üzem elsősorban a helyi alapanyagot — kukoricát, gabonát illetve az itt tenyésztett állatokat — dolgozza föl exportképes színvonalon. Az üzemek helyét már kijelölték. Ez lesz Somogyvár ipartelepe. A tervek — ahogy mondani szokták—az asztalon vannak. Kétségkívül figyelemre méltó a megvalósítás módja. — Arra törekszünk, hogy minden pénzünket gyümölcsöző vállalkozásokba fektessük — mondta dr. Gyenis Sándor orvos, polgármester. — Ezt úgy akarjuk tenni, hogy ebbe bel- és külföldi partnereket is bevonunk a kölcsönös érdekeltség alapján. Mi adjuk az üzemet, a telepet, a kül- és belföldi partner a technológiát. A Pannon Agrártudományi Egyetemmel például kísérleti sertéstelep létesítéséről tárgyalunk. Az állatok jelenleginél olcsóbb úgynevezett külterjes tartásának módját dolgoznák ki itt. A megkeresett partnereknek tetszettek az elképzeléseink, és már eddig is sok segítséget nyújtottak a megvalósításhoz. Pénze nincs az önkormányzatnak, a polgármesteri hivatalban tudják hogy ezért csak az eddigi — rendszerint vontatott — beruházási gyakorlattól eltérő módon remélhetnek gyors sikert. A polgármester már kinézte, hogy mit és hol vásárolhat még olcsón az építkezéshez. A szükséges építőanyagokat lekötötte, de csak akkor szállíttatja Somogyvárra, ha az építkezésen szükség lesz arra. Nem titkolja: a partnerek rugalmasságában a sokoldalú emberi kapcsolatnak is nagy részük van. A fejlesztési program a megvalósulás után enyhíti majd a foglalkoztatási gondokat, és bevételekhez juttatja az önkormányzatot. Ez a módszer teszi lehetővé, hogy nagyarányú adók nélkül is biztosítsák a pénzt a hivatal és intézményei működéséhez. Az idén nem emelték a korábbi helyi adókat. — Aminek a megvalósításába fogtunk, annak nagy része szerepelt a választási programban — mondta a polgármester. Sz.N. A MUNKAVALLALOI RÉSZTULAJDONRÓL a Munkás-érdekvédelmi Tanács fórumán A privatizációs folyamat által kínált egyik lehetőségről, a munkavállalói résztulajdoni programról tájékoztatta a Munkás-érdekvédelmi Tanács hétvégi ülésének résztvevőit, munkástanácsi vezetőket az MDF Bem téri központjában Vidovsz- ky Ferenc privatizációs szakember. Az MDF Országos Elnökségének szervezésében létrejött találkozón Vidovszky Ferenc elmondta: Magyarországon már megkezdődött a résztulajdoni programmal kapcsolatos törvényelőkészítő munka. Valószínűsítette, hogy abból egykét hónapon belül valóság lesz. A vállalatok megvásárlásakor egy tisztességes árból kell kiindulni, s inkább a hiteltörlesztés feltételeiben, a kamat mértékében, illetve a lefutási időben lehetne engedményt tenni a dolgozói társaságoknak. Mivel a hitelt a kereskedelmi bankoknak kell elbírálniuk, a privatizációs szakember azon a véleményen volt, hogy a munkavállalókon kívül azok a bankok is kapjanak adókedvezményt, amelyek elbírálják a hitelfelvétel lehetőségét. Vidovszky Ferenc megítélése szerint a munkavállalói rész- tulajdoni program iránt igen nagy az érdekődés, sokan szeretnék megtudni, miként alakíthatják át részben vagy egészben saját vállalatukat. A lehetőségekkel közelebbről is megismerkedhetnek az érdeklődők február 20-án azon a konferencián, amelyet a Riverside Budapest — Befektetési és Tanácsadó Kft. rendez Budapesten az Intercontinental Szállóban. Vasárnapi bevásárlók Kaposváron végre több olyan üzlet is. működik már, ahova vasárnap délelőtt is betérhet a háziasszony, elmaradt bevásárlásait elintézni. Az egyik a háziasszonyok boltja a Nemzetőr soron, ahová sok nyugdíjas, kispénzű ember jár vásárolni. Talán a koruk is, de az árak mindenképp megtorpanásra késztetik amúgy is elbizonytalanodó lépteiket. Egy vasárnap délelőtt vásároltam már itt, mikor az előttem sorban álló idős bácsi többször is odacsoszogott a tejtermékeket hűtő pulthoz. Magas korát mélyen barázdált arcából sejtettem, de őt nézve még így sem kerülte el figyelmem a homlokán át-átsuhanó gond: kis nyugdíjának talán utolsó töredékét hozta, s most akárhogy számol, nem telik még a legszükségesebbekre sem. A keveset úgy beosztani, hogy mindenre teljen, mind gyakoribb problémája mindannyiunknak. Tegnap délelőtt újra betértem ebbe az üzletbe. Horváth Lászlómé üzletvezető-helyettes elmondta: — Javarészt a környező utcák lakói járnak ide. Törzsvásárlóink között sok a kispénzű nyugdíjas, az alapvető élelmiszerek árait igyekeztünk ehhez mérten megállapítani. A Zselic Áruház belső átalakítása most folyik, ezért hétfőn is nyitva tartunk. Magas, vékony testalkatú, kissé gyűrött arcú, fiatal férfi rakja bevásárlókosárba az egykilós kenyeret, a főzőkolbászt és végül két süteményt. Vasárnap reggel van; Kaposváron a Pázmány Péter utcai ABC-ben nincs nagy forgalom. Hartai László üzletvezető 1989 novemberében nyitotta meg vasárnap is nyitva tartó élelmiszerüzletét. — Főleg a környéken lakók vásárolnak itt — mondja. — A vasárnapi nyitva tartás idején a hét közben elfelejtett élelmiszereket keresik. A vevőim örülnek a vasárnapi nyitva tartásnak, és én is megtalálom a számításom. Hikádi György, a Toldi-lakó- telepi ABC üzletvezetője: — Egy éve vettem ki szerződéses üzemeltetésre az üzletet. Azóta vasárnap is nyitva tartok. Sokan járnak ide vásárolni a város minden részéből, a bevételünk a tavalyihoz képest mégis visszaesett. Az emberek többsége csak arra költ, ami a legszükségesebb. Elterjedt egy tévhír is, ezért szeretnék megnyugtatni mindenkit: nem számolunk felárat a hét végén nálunk vásárolt termékekért. Nekünk is a vásárlók idecsalogatá- sa, és nem az elriasztása a célunk... Kasza Csilla
