Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám

1991. január 10., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 15 Mindent Siófoknak köszönhetek Beszélgetés Aczél Zoltánnal Amikor az edzés után megke­restem és beszélgetésre kér­tem, azt ajánlotta, találkozzunk a Pietro Pizzériában. Ott szo­kott ebédelni, csendes, jó kis hely — mondta. Zoli másod- percnyi pontossággal érkezett. Most is — mint a szereléseinél, a labdatovábbításainál — haj­szálpontos volt. Lehuppant a székre és elkezdhettük a be­szélgetést. — Zoli, szeretném ha elmon­danád, hogy jutottál eddig pá­lyafutásodon. — Kilencévesen kezdtem el a futballal ismerkedni. Ekkor az Auras SE előkészítő kölyökcsa- patában a többi, környékbeli kissráccal jól éreztük magun­kat. 12 éves koromban egy kor- osztályos tehetségkutatón vet­tem részt. Itt ennek a korcso­portnak Budapest válogatottját állították össze, és én is beke­rültem a keretbe. A szervezők föltették a kérdést, hogy a Dó­zsában, vagy a Honvédban akarok tovább futballozni. Új­pestet választottam, mert helyi­leg közelebb volt a lakóhe­lyünkhöz. A serdülő háromban á labdarúgás igazi alapjait Rigó János edzőtől tanultam. Aztán a kettő kihagyásával a serdülő első csapatba kerültem. Ezzel a csapattal utaztam először kül­földre. Olaszországban, egy nemzetközi serdülőtornán sze­repeltünk. Következett az ifi három, majd nagyot lépve az ifjúsági első csapat. Varga István — aki jelenleg is mesterem — volt az edzője az NB l-es ifi bajnokság­ban az élcsoportban szereplő gárdának. Olyannyira jó csapa­tunk volt, hogy abban az évben megnyertük a bajnokságot. Edzőmmel szinte együtt lép­kedtünk mind följebb azon a bizonyos létrán. Amikor már a junior, majd később a tartalék­csapatban játszottam, akkor is Varga István volt az edzőm. Göröcs János volt az első csapat mestere, amikor a szak­osztály vezetősége szerződtet­ni akart két játékost — Temes­várit és engem — az első csa­pat keretébe. A mester kijelen­tette, hogy neki csak Temesvári kell. Nagy csalódás volt szá­momra, és nagyon elkesered­tem. Ekkor kerestek meg a sió­foki vezetők azzal az ajánlattal, hogy jöjjek hozzájuk. Nem so­kat gondolkodtam, igent mond­tam, a Dózsa pedig abban a pil­lanatban lemondott rólam. Tudod, az embert érik néha olyan csalódások, amit soha nem tud elfelejteni. Nem tudja megemészteni, és nem tudja túltenni magát rajta. Nos, ez számomra ilyen volt. Még az önbizalmam is elhagyott, mert állandóan az motoszkált ben­nem, hogy ha ott, ahol végigkí­sérhették fejlődésemet, csak ennyire taksálnak, akkor az én önmegítélésemmel lehet a baj. Persze, ebbe nem tudtam bele­nyugodni és elhatároztam, hogy Siófokon még az eddi­gieknél is nagyobb elszántság­gal fogok készülni, dolgozni, hogy magamnak is bebizonyít­sam, többre vagyok képes. Ebben ugyan az első időben egy kellemetlen sérülés meg­akadályozott, no meg az idegen környezetnek sokkal inkább visszahúzó hatása volt, mint azt gondoltam, de összeszorítot­tam a fogamat és azt mondtam, nem adom föl azért sem. Ké­sőbb kezdtem beilleszkedni, s megtalálni a helyemet a fiúk között. Itt hadd mondjam el, hogy amit elértem, azt a saját erőmön kívül elsősorban a csapatnak, aztán Varga István és Gellei Imre edzőknek, valamint a szurkolóknak, egyszóval min­dent Siófoknak köszönhetek. A csapat tagjai a nehéz időkben valamennyien mellettem álltak és amikor kellett, mindenben segítettek. Edzőim pedig bíztak bennem, és lehetőséget adtak nekem. Aszurkolók mindig sze­retettel vettek körül. Az utcán nagyon sokszor megállítottak a labdarúgást kedvelők. Minden­kinek volt egy-két biztató szava hozzám. Ez mindig nagyon jól esett. — El is érkeztünk a mához, most már az érdekelne, hogyan jött létre a koreai szerződés? — A Daewoo Royals Soccer Clubnál felmerült egy középhát­véd és egy irányító középpá­lyás szerződtetése a csapat­hoz. Söprögetőként én voltam a kiszemelt, irányítóként pedig Fodor a Honvédből. Ezeken a siófoki vezetők korrektek vol­tak, ugyanígy a koreaiak is, így hamar megszületett a meg­egyezés. Nekem egy berendezett la­kást és egy autót bocsát rendel­kezésemre új klubom. A fizeté­sem havi 4 ezer dollár. Ezenkí­vül — amennyiben legalább 45 percet a pályán töltök—mérkő­zésenként jár 700 dollár úgyne­vezett jelenléti pénz, valamint hazai győzelem esetén há­romszáz, idegenbeli sikernél pedig ötszáz dollárt kapok a cégtől. Alakásom minden rezsi­jét is ők fizetik. — Mikor utazol? — Még ezen a héten Bicskei családjával együtt utazom. Az enyém pedig három hét múlva jön utánam. — Zoli, a siófoki szurkolótá­bornevében búcsúzom: jó utat, sok szerencsét! És ne feledd: visszavárunk! Juhász Gyula Munkához látott a harmadik vonal is Folytatjuk körsétánkat NB Ili­as labdarúgó-csapatainknál. Most négy együttesünk házatá- járól kértünk információkat tu­dósítóink segítségével. K. Honvéd A szokásos gond: éppen egy csapatra való labdarúgó távozik februárban. Köves László edző már nem számíthat a folytatás­ban Vargára, Vanekre, Horváth J.-re, Zámbóra, Szilágyira, Bá­rányra, Kocsisra, Volcsányira, Sipőczre, Krauszra és Rigóra. Hétfőn ők is elkezdték a mun­kát, de csak tíz labdarúgó vesz részt a felkészülésben. Hozzá­juk csatlakozik egy héttel ké­sőbb Horváth Zoltán, aki az ifjú­sági válogatottal Izraelben sze­repelt, s ő így még pihenőt ka­pott. Az új játékosok csak feb­ruár 27-én érkeznek, ez me- gintcsak növeli az edző gondját, mert — mint köztudott — a Hon­véd a megye egyetlen talpon maradt kupaszereplője, s már­cius 2-án játszania kell az MTK- ban a Tatabányával. Hogy kik léphetnek majd akkor sorompó­ba, még az edző sem tudja..De hát ezt megszokták már a szak­osztálynál. Köves László még elmondta, hogy a jövő héttől áttérnek a napi két edzésre, s három hétig tart majd ez az intenzív sza­kasz. Tornateremben is gyako­rolnak majd, az időjárástól füg­gően. A csapatot benevezték az Uj VDN-kupába, amelynek a sorsolása a jövő héten készül el. Emellett az alábbi időpontok­ban játszik további edzőmérkő­zéseket a csapat. Január 23- án: PMSC—Honvéd, 26-án: Rákóczi ifi—Honvéd, február 13-án: Olajbányász—Honvéd, 20-án: Mohács—Honvéd. K. Építők A csapat ugyan csak 14-én lát munkához, de máris kész a fel­készülési menetrendje. A 14-ét követő két hétben napközis rendszerben napi két edzést végeznek a Horváth Lajost fel­váltó Landek László vezetésé­vel. Harminchat edzést és tíz mérkőzést terveztek erre az időszakra. Változások is történ­tek a keretben. Boday Komlóra távozott, Balassára — aki köl- csönjátékosként szerepelt a csapatban — nevelő klubja, a Rákóczi tart igényt. A játékos már a zöld-fehérek edzéseit lá­togatja. A megállapodás szerint két labdarúgót kap érte ismét az Építők. Hogy kik lesznek azok, még nem ismeretes, mert csak akkor dől el, ha az alapozás második felében a Rákóczinál végleges keretet hirdetnek. A klubnál visszavárják két lesze- relőjüket, Gált és Novákot. Annyi bizonyos, hogy keretük­ből Nagy G. és Németh sérülé­sek miatt csak később kezdheti el az edzéseket. Az edzőmér­kőzések menetrendje január 27-én: Építők—Tab, február 3- án: Fonyód—Építők, 10-én: Boglárlelle—Építők, 24-én: Építők—Boglárlelle, 27-én: Építők—Olajbányász, március 3-án: Építők—Nagyatád, 7-én: Építők—Wells (osztrák III. li­gás). Boglárlelle Január 8-án kezdték a felké­szülést a boglárlellei labdarú­gók. Naponta egy edzéssel készülnek a tavaszi feladatok­ra. A szabadtéri edzések a bala- tonlellei pályán, illetve annak használhatatlansága esetén a szabadstrandon folynak. A tor­natermi edzéseket a leilei álta­lános iskola tornatermében tart­ják. Az őszi keretből Farkas Balatonszentgyörgyre, Boda Dunakeszire távozott. Az ifjúsá­gi csapatból Kenéz és Toldy készül a felnőtt csapattal. Je­lenleg folyamatban van egy romániai játékos, Oláh leigazo­lása. A csapat a napi edzések mellett Fonyódon teremtornán vesz részt január 13-án és be­nevezett a Maraton újság torná­jára, s ennek során hat mérkő­zést játszik. Mivel a felkészülési torna végleges programja csak a napokban-alakult ki, a fenn­maradó mérkőzések lekötése még folyamatban van. Boglár- lellén bíznak az őszinél sikere­sebb és eredményesebb tava­szi szereplésben és a biztos bennmaradásban. Aprogranrjan. 13-án:terem- torna Fonyódon, jan. 2Ó-án: Nagyatád—Boglárlelle, jan. 23- án: még nincs ellenfél, jan. 27­én: Boglárlelle—Fonyód, jan. 30-án: Boglárlelle—Balaton­szárszó, febr. 3-án: Tab—Bog­lárlelle, febr. 10-én: K. Építők— Boglárlelle, febr. 13-án: Rákó­czi—Boglárlelle, febr. 17-én: Fonyód—Boglárlelle, febr. 24- én: K. Építők—Boglárlelle, febr. 27-én: Siófoki Bányász—Bog­lárlelle. Csurgói Spartacus A Csurgói Spartacus labdarú­gói is január 7-én kezdték meg a felkészülést Deme Imre vezető edző irányításával. Az edző elmondta, hogy az első heti egy, az ezt követő két hétben napkö­zis rendszerben napi két edzés, utána pedig öt edzés szerepel a programban. Egyelőre kevés játékos vesz részt a munkában; néhány tehetséges ifistával együtt tizenkilencen vannak. A csapattól távozott Gyurka, aki visszatért Kaposmérőbe, és az ősszel Csurgón szerepelt ka­posvári játékosok is visszatér­tek a Rákócziba. Novák befe­jezte az aktív labdarúgást. Új játékos egyelőre nincs a keret­ben, de több játékossal folynak a tárgyalások; neveket egyelő­re korai említeni. A szakvezető a rajtig 45 edzést és 12 edző­mérkőzést tervezett. A végle­ges program még nem alakult ki a leendő ellenfelekkel, ezek környékbeli NB ll-es és NB Ili­as, valamint csapatok lesznek. Most folynak az egyeztető tár­gyalások. Mindennapra egy magyar arany Időrendben. először Szaba­dosnak „lőttek”: a szőke fiatal­ember kemény karcsapásokkal szelte a vizet, futamában har­madikként ütött a célba. Az óra 51.98-at mutatott, ez éppen egy tizeddel volt gyengébb a de­cemberi OB-n felállított orszá­gos csúcsnál, s a 46 induló kö­zött ez a 26. helyre volt „jó”. A másik, ugyancsak menedzse­lési szándékkal kihozott ifjonc, Czene sem váltotta meg a vilá­got, igaz ezt nem is várta tőle senki. Előfutamában 2:05.58 perccel a hetedik, a végső rang­sorban pedig a 19. lett a 35 indu­ló közül. A másik három magyar sze­replő viszont az elmúlt napok hangulatát idézte: pazar pro­dukciók révén jutottak be az esti döntőkbe. A perth-i úszó, műúszó, mű­ugró és vízilabda-világbajnok­ságon kettős magyar sikerrel zárult a 100 méteres női hát­úszás: Egerszegi Krisztina 1:01.78 perccel győzött, Szabó Tünde 1:01.98-cal pedig a má­sodik helyen végzett. A 200 méteres férfi hátúszásban Deutsch Tamás 2:01.25-ös időeredménnyel az ötödik he­lyen végzett. * * * Férfi vízilabda-mérkőzésen: Magyarország—Ausztria 12:11 (5:2, 3:3,1:3, 3:3) A csoport állása: 1. Magyarország 2 2 - - 21-19 4 2. Németország 2 1 - 1 17-16 2 3. Egyesült Államok 2 1 - 1 13-14 2 4. Ausztrália 2 - - 2 16-18 0 Egerszegi Krisztina ADarnyi „titok” nyomában Darnyi Tamás világcsúccsal színesített vb-győzelme ter­mészetesen nem hiánycikk a szerdai ausztrál lapokban, de a méltató írások mellett vissza­visszatérő beszédtéma is a va­lóban szenzációs teljesítmény. Az újságírók a magyar kollé­gáknak is gratulálnak a siker­hez, s igyekeznek minél több is­meretet, adatot, apró-cseprő in­formációt kiszedni a vb-arany- érmes honfitársaiból is. igaz, alaposan elfárasztották Darnyit a kedd esti nemzetközi sajtótájékoztatón, ahol éppúgy érdeklődtek aziránt, hogy a magyar világbajnokot otthon anyagilag mennyire becsülik meg (Darnyi azt mondta, az aranyéremért körülbelül 5000 dollárnak megfelelő összeget kap), miként arról is, meddig tervezi úszópályafutását („A bercelonai olimpiáig minden­képpen folytatom”—hangzott a válasz). Volt, aki holmi titok után kutatott, azt firtatván; vajon mi­től olyan jók, képesek még vi­lágrekordra is a magyar úszók. Darnyi erre azt felelte: jöjjenek el a kíváncsiskodók Magyaror­szágra, huzamosabb ideig fi­gyeljék a válogatottak edzéseit, és akkor választ találhatnak e kérdésre. Hozzátette még, hogy a maga részéről mostani, harmadik világbajnoki győzel­mére igencsak hosszú ideje készül, s az aranyban benne van 17 év kemény munkája, az a sok-sok ezer kilométernyi edzésadag, amit ez idő alatt elvégzett. S persze jótékonyan hatott rá dózsás klubtársának, Rózsa Norbertnek előző napi, a magyar úszók sikerszériáját elindító produkciója is. EDZŐVÁLTOZÁS > + 99 + A K. ÉPÍTŐKNÉL Edzőváltozás történt a K. Épí­tők NB lll-as labdarúgócsapatá­nál. Január 1-jétől Horváth La­jos helyett Landek László irá­nyítja a foglalkozásokat. A változásról Stier Istvánt, a K. Építők elnökét kérdeztük. Mint elmondta, a cseréhez semmi köze sincs a csapat őszi sze­replésének. Horváth Lajos há­roméves munkájával elégedet­tek voltak, olyannyira, hogy most további megbízatást kap a szakosztálynál. Főállásban mint szakosztály-igazgató dol­gozik majd. — Elírás történt tegnapi la­punk egyik információjának címében. Ivusza István, a Mar­cali VSE-nek lett az ügyvezető elnöke. Azért volt szükség erre az átszervezésre, mert a gazda­sági helyzet alakulása arra készteti az egyesületet, hogy mind nagyobb figyelmet fordít­son az utánpótlás-nevelésre s lehetőleg mellőzve ajátékosim- portot. Horváth Lajos feladata lesz az utánpótlás alaposabb meg­szervezése, az ott dolgozó ed­zők irányítása, ellenőrzése. Természetesen felügyeleti köre kiterjed az eddig általa irá­nyított csapatra is. Landek Lászlóra azért esett a válasz­tás, mert a csapat tagjai elfo­gadják, s ő egyben munkahelyi főnöke is a labdarúgóknak, akik a jövőben egy helyen dolgoz­nak majd, így az edzéslátoga­tás is biztosítottabb lesz, mint eddig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents