Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-02 / 1. szám

1991. január 2., szerda SOMOGYI HÍRLAP —SPORT 7 Futottak a kaposvári korhelyek Szakadó eső ide, másnapos­ság (?) oda, mégis jó néhányan összejöttek Kaposváron a szo­kásos korhelyfutásra, amelyet 1989 és 1990 után az idén már harmadik alkalommal rendez­tek meg. Azt igazán nem állíthatjuk, hogy az időjárás kegyeibe fo­gadta volna a korhelyfutás résztvevőit: ennek ellenére egy híján hatvanan sorakoztak fel a rajtnál. És pontban három óra­kor elindult, mit elindult, egy­szerűen meglódult a mezőny. Már rögtön az elején mindjárt többén is „robbantottak”. Ha ezt Ben Johnson látta volna, szerény véleményem szerint azon nyomban lemondja a februárban esedékes buda­pesti Tricotex Kupán való rész­vételt. De hát sajnos nem volt itt a kanadai vágtázó, és így min­den valószínűség szerint nem is fogja szögre akasztani a csu­káját elkeseredésében. Néhány perc múlva a rajtot követően már fel is tűnt az első — igaz, egy vérbeli profi atléta személyében. Ha a rendezők nem állítják meg a száguldó Bók Lászlót, talán még most is róná a köröket. Hja kérem, egy szerény 13 éve atlétizáló ember számára kötelező a győzelem! A legjobban viszont kétségkívül az utolsónak célbaérkező Ma- tuszka Józsefné és két kisuno- kája járt, ugyanis egyszerre két különdíjat is elvihettek. Ők nyer­ték a leglassúbb futó(k) büszke titulust, és Matuszka Józsefné bizonyult a legidősebb — par­don!, legrutinosabb — résztve­vőnek is. Úgy látszik, náluk már ez a szokás: egyszer a papa, egyszer a mama fut az unokák­kal. A legnépesebb családnak fel­Fotó: Jakab Judit ajánlott különdíjért kettős holt­verseny alakult ki. Dr. Gyepesei István, illetve Pavlovics Árpád családja — legalábbis a futás ideje alatt — egyaránt négy­négy főt számlált. S hogy ezen az esős délutánon ki találtatott a — már elnézést a kifejezésért — legrészegebb futónak, azt ezúttal diszkréten elhallgatjuk, mert mint kiderült, a szóban for­gó úr már két évtizede vezet. Végezetül pedig még csak annyit: nyugodt szívvel állíthat­juk, hogy ez a verseny — min­denfajta ellenkező híresztelés ellenére — nem futottak (még) kategóriájába sorolandó. — Gábor — Három elit angol úr Az angol királyi ház minden évben közzéteszi az év kiemel­kedő polgárainak listáját. Az elit rangsorban ebben az évben három sportember is helyet kapott: Bobby Robson, aki a labdarúgó-világbajnokságon eredményesen irányította a lab­darúgócsapatot, a kapus Peter Shilton és a Forma—1 -es autóversenyző, Nigel Mansell. Maradonát visszavárják Bár a nyári, olaszországi vi­lágbajnoki döntő után Diego Maradona úgy határozott, hogy soha többé nem lép pályára az argentin labdarúgó-válogatott színeiben, a legutóbbi hírek szerint hazájában mégis bíznak visszatérésében. Alfio Basile szövetségi kapitány ugyanis nemrégiben felajánlotta: a szu­persztár bármikor magára ölt­heti a 10-es számú mezt. 1990-ben a legjobb szovjet sportolók A szovjet sportújságírók sza­vazásának eredménye sokak számára nem is meglepetés. A maratoni küzdelemben, két hónapos csatában Anatolij Kar- pov ellen párosmérkőzést nyert, így világbajnoki címét megőrző sakkozó, Garri Kasz- parovvé gzettazélen, megelőz­ve a kétszeres sífutó világbajnoknőt, Jelena Vialbét. OK MONDTAK Medence helyett a focipályán Úszókból lett labdazsonglőrök púnk, a Nemzeti Sport legalább Az óév legfontosabb sport- eseményeit összefoglaló króni­kákhoz hasonlóan beszédes az az összeállítás is, amely 1990 legfrappánsabb, legtöbbet mondó nyilatkozatait gyűjtötte egybe. íme, egy kis ízelítő a hí­rességek és sportrajongók vé­leményeiből, gondolataiból, amelyek megtöltötték a sportúj­ságok hasábjait! „Nincs mentségem, veszítet­tem. De ez a kudarc csak átme­neti, hamarosan újra én leszek a bajnok. A visszavágón bizo­nyítani fogom, hogy minden idők egyik legnagyobb bokszo- lója én vagyok.” (Mike Tyson, volt nehézsúlyú ökölvívó világ­bajnok a James Douglas elleni K. O. vereség után.) „Minden eddiginél nagyobb tettet hajtottam végre.” (James Douglas a Tyson ellen aratott si­ker utáni percekben.) „Nagyon örülök, hogy kikap­tak az amerikaiak. Úgyis min­denben ők a legjobbak, legyen az kosárlabda, ökölvívás, vagy atlétika. Végre akad egy olyan sportág, amelyben csak a »fu­tottak még« kategóriába tartoz­nak.” (Andrea Rossi itáliai szur­koló, miután a Mondialén Olaszország labdarúgó-válo­gatottja 1 -0-ra verte az Egyesült Államokat.) „El fogom mondani nagyob­bik lányomnak, Dalmitának, hogy a futballban is létezik maf­fia. Teljesen jogtalan volt az a tizenegyes, amely az NSZK- nak aranyérmet, Argentínának pedig méltánytalan büntetést jelentett.” (Diego Maradona, az argentin labdarúgó-válogatott csapatkapitánya, egy nappal a vesztes vb-döntő mérkőzés után.) „Természetesen nem sza­bad lebecsülni a Feröer-szige- tek válogatottját, de azért min­dennek van határa.” (A dán lab­darúgó válogatott játékos, Mi­chael Laudrup véleménye arról a jóslatról, hogy a kis szigetor­szág együttese meglepi Dániát az Eb-selejtezőn. A mérkőzést egyébként a dánok 4-1 -re meg­nyerték.) „Helyes vagy helytelen, de Ben Johnson ára minden eddi­ginél magasabbra szökött. Az már a sport iróniája, hogy ha Johnsont eltiltása ideje alatt megnyertem volna egy bemuta­tóra, a nézők verekedtek volna a belépőkért.” (Thomas Jor­dan, a portlandi fedett pályás at­létikai verseny szervezője.) Tavaly az utolsó pillanatban győztem, így nem élvezhettem annak örömét, hogy a sárga tri­kót hordhatom. Idén viszont igen, ráadásul majdnem elsír­tam magam, amikor megláttam a finist jelentő Champs Elysée- t.” (Az amerikai Greg Lemond, miután harmadszor diadalmas­kodott a Tour de France kerék­páros körversenyen.) „Sokak szerint a jégkorongo- zókat öt évre el kell engedni az NHL-be játszani, hogy vissza­térésük után hazai jégen kama­toztassák tapasztalataikat. A baj csak az, hogy erre semmi esély sincs. Azoknak ugyanis, akik tömött pénztárcával visz- szatérnek, eszük ágában sincs többé pályára lépni.” (Jurij Ko- roijovnak, a Szovjet Jégko­rong Szövetség alelnökének véleménye a szovjet játékosok külföldre szerződéséről.) „Azt szokták rám mondani, hogy lassú és alacsony vagyok. Most pedig már túl öreg is.” (Minden idők egyik legjobb jég- korongozója, a kanadai Wayne Gretzky.) „Isteni dolog egy győzelem után a dobogó tetején állni és nézni, amint felkúszik nemze­tem zászlaja az eredményhir­detésnél. Őrülök, hogy nyer­tem, de ugyanakkor szomorú is vagyok, hogy ez volt a búcsú az NDK színeiben. Mostantól új himnuszhoz kell hozzászok­nom. Az egyesülés nekem egy kicsit túl gyorsan jött.” (Jens- Peter Herold a spliti atlétikai Eb-n 1500 m-en aratott győzel­me után.) „Ez hihetetlen, minden ál­mom valóra vált. Akármit is érek el a jövőben, örökké amerikai bajnok maradok.” (Az amerikai Pete Sampras, aki minden idők legfiatalabb amerikai férfi te­niszbajnoka lett.) „Apám még a halálos ágyán is azt fogja hajtogatni: Andre, a szervádon kell javítani. És ha így lesz, boldog emberként tá­vozhat a világból, mert ez azt jelentené, hogy még mindig a tenisz áll a középpontban.” (Az amerikai teniszező, Andre Agassi.) „Akárhányszor kerül kosár­labda a kezembe, Hank Ga- thers gondolatban velem lesz." (Bo Kimble, a pályán 23 éves korában meghalt kosárlabdá­zó, Hank Gathers legjobb barát­ja és csapattársa.) Hagyománynak számít már, hogy az egykori kaposvári úszók és vízilabdázók minden év legutolsó napján találkoznak egymással egy focimeccs ere­jéig. Nos, ezúttal felrúgták a „papírformát” az öregfiúk, hi­szen nem 31-én, hanem egy nappal korábban randevúztak egymással. A kilenc órára meghirdetett kezdés túl korainak bizonyult, merthogy — legalábbis mint később kiderült — egyeseket még a meleg ágy tartott fogva, mások pedig a teli söröskriglik- től nem tudtak — vagy talán in­kább nem akartak — szabadul­ni. így aztán lehetett fél tíz is, amikor a két sztárcsapat kiko­cogott a pályára. Egyéni kezde­ményezések, kihagyott ordító gólhelyzetek és éktelen leszú- rások — röviden így lehetne jel­lemezni az első percek játékát. Többeknek sehogy sem aka- ródzott békét kötnie a bőrgolyó­val, aminek — egyöntetű véle­mények szerint — egyértel­műen a túl keményre felfújt lab­da volt a kizárólagos oka. Míg­nem az egyik „idegenlégiós”, a hajdani birkózó Illés János re­mekbe szabott góljával végre meg nem törte a jeget. Mond­hatni hálószaggató nagy bom­bát küldött a kapuba, csak hát sajna a kapun nem volt háló. így aztán kénytelenek vagyunk ezúttal eltekinteni a méltatástól. A kapuban a jelen (egyik) csillaga, Hegedűs József állt őrt. Igaz, abszolút semmi dolga nem volt, azt viszont sporttudó­sítói nyelven fogalmazva (óh, átkozott szakmai ártalom!) nagyvonalúan és hibátlanul lát­ta el. Országos sportnapila­egy kilencest firkantott volna a neve mellé. Közben a játék rendületlenül folyt tovább, melynek következ­tében — hála a gyakori kapura lövéseknek — rendesen meg is ritkultak a környező fák. Sőt, mit tagadjuk, a stadion közelében húzódó Kapos is többször ve­szélybe került. A fázós publi­kum közben — megelégelve az eget verő színvonalat és a lát­ványos játékot — szép lassan más foglalatosság után nézett. Fölösleges lenne tagadni, hogy e sorok írója is hasonló sorsra jutott. így aztán aki kíváncsi a nagy derby végeredményére — ha egyáltalán volt ilyen —, azt csakis az erre a napon a labda- zsonglőrökké átvedlett öregfiú úszóktól tudhatja meg. Polgárék az élen A Nemzetközi Sakk Szövet­ség (FIDE) közzétette az 1991. január 1-jétől érvényes férfi és női sakkvilágranglistát. A nők­nél továbbra is őrzi vezető helyét Polgár Judit, aki éppen nővérét, Zsuzsát előzi meg a listán. A magyar sakkozónők erejét mutatja, hogy az első öt­ven rangsorában heten szere­pelnek, közülük négyen (az olimpiai bajnokcsapattagjai)az első húsz között. Nem mutat ilyen „rózsás” képet a férfiak százas listája, amelyre mindössze négy ma­gyar jutott fel, de ők sem a köz­vetlen élvonalba. A szovjetek kiemelkedő tudását igazolja, hogy az első tíz helyet ők foglal­ják el a világ legjobbjai között, élen a sakkvilágbajnoki páros­mérkőzés két résztvevőjével, Garri Kaszparovval és Anatolij Karpovval. A világranglisták élcsoportja és a magyarok helyezései: Férfiak: 1. Garri Kaszparov (szovjet) 2800 élő-pontszám; 2. Anatolij Karpov (szovjet) 2725; 3. Borisz Gelfand (szovjet) 2700; 4. Va- szilij Ivancsuk (szovjet) 2695; 5. Jevgenyij Barejev (szovjet) 2650 (50 mérkőzésből); 6. Mi­hail Gurevics (szovjet) 2650 (24); 7. Jan Elveszt (szovjet) 2650 (13); 8. Leonyid Judasin (szovjet) 2645 (43); 9. Valerij Szalov (szovjet) 2645 (7); 10. Alekszandr Beljavszkij (szov­jet) 2640; ... 29. Sax Gyula 2605;... 34. Ribli Zoltán 2595;... 36. Portisch Lajos 2590; ... 66. Pintér József 2560. Nők: 1. Polgár Judit 2540 élő­pontszám; 2. Polgár Zsuzsa 2510; 3. Maja CsiburÖanidze (szovjet) 2485; 4. Pia Cramling (svéd) 2470 (63 mérkőzésből); 5. Nana Joszeliani (szovjet) 2470 (18); 6. Jun Xie (kínai) 2460; 7. Nona Gaprindasvili (szovjet) 2450; 8. Ketevan Ara- hamia (szovjet) 2440; 9. Alisza Galjamova (szovjet) 2435; 10. Alisa Marie (jugoszláv) 2425 (50); 11. Polgár Zsófia 2425 (36);... 16. Mádl Ildikó 2380;... 35. Verőd Zsuzsa 2320 (21);... 36. Csonkics Tünde 2320 (12); ... 44. Ivánka Mária 2300. Totónyeremények 13 plusz egy találatos szelvény (19 db) 307 895 forintot fizet. 13 találatos szelvény (22 db) 179 082 forint, 12 találatos szelvény (992 db) 4934 forint, 11 találatos szelvény (10 922 db) 448 forint, 10 találatos szelvény (71 928 db) 102 forintqt fizet. — Fenyő — Magyar siker a hexasakk-vb-n Magyar „félgyőzelemmel” zárult az első hexasakk világbajnokság Pekingben. Az új év első napján véget ért, három résztvevővel rendezett döntőben ugyanis Rudolf László holtversenyben az első he­lyen végzett a lengyel Marek Mackowiak- kal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents