Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-07 / 5. szám

1991. január 7., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Műszaki fejlesztés — pályázati rendszerben Felzárkózni Európához! — Ez a magyar gazdaság elé tá­masztott, talán már túl sokat is hangoztatott, ám mégiscsak alapvető követelmény, amely­nek teljesítése ugrásszerű műszaki fejlődés nélkül elkép­zelhetetlen. Bizonyára így véle­kednek gazdaságpolitikánk első számú irányítói is, hiszen dr. Pungor Ernőt, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) elnökét nemrég tárca nélküli miniszterré nevezték ki. így még nagyobb rangot kapott az a munka, amely a kormány technológia-politikai és döntés­előkészítő szervezetében, az OMFB-ben folyik, s egyben pont került annak a vitának is a végére, amely az OMFB önálló­sága vagy az ipari tárcához csatolása körül folyt szakmai berkekben. Hogy milyen alap­vető feladatokat kell ellátniuk a műszaki fejlesztést kormány- szinten irányítóknak, milyen eszközökkel, s milyen kiemelt területek élveznek elsőbbséget az általános finanszírozási gon­dok közepette, erre dr. Pungor Ernő válaszolt. — Mi indokolta az OMFB önállóságát? — A műszaki fejlődés nem­csak az iparhoz kötődik, hanem a gazdaság valamennyi ágaza­tához. Csak buktatókkal járna, ha szervezetileg egyetlen ága­zati minisztériumhoz tartozna. Nem olyan fejlesztéseket kell támogatnunk, amelyek egy-egy termelőegység konkrét problé­máihoz kapcsolódnak, hiszen erre ott a helyi műszaki gárda. Mi a kiemelt fejlesztési célokat tartjuk elsődlegesnek, például a magyar energiaproblémák megoldásához vezetőket, az egészségügy, a közlekedés, a mezőgazdasági ipar és háttér­ipar gondjait, s még ezek között is sok esetben az első helyen a környezetvédelemmel össze­függőket. — Ez volt — legalábbis szó­ban — a korábbi gyakorlat is. Mi jelenti a változást? — Régebben a kormány osz­totta szét a fejlesztésre szánt pénz nagyobb részét a minisz­tériumok között. Az OMFB-nek ezzel kapcsolatban csak a fel- használásról szóló beszámolás maradt a feladata, a pénzt nem kezelte. Most e téren is be kell lépnie a piacnak, mégpedig oly módon, hogy a műszaki fejlesz­tésben is szabad versenynek kell kialakulnia. Ennek az útja, hogy a minisztériumokkal közö­sen úgynevezett fejlesztési tömböket, ha jobban tetszik: irányokat határozunk meg, s ezekre pályázatot hirdetünk. A tízmilliárdos összegű köz­ponti műszaki fejlesztési alap­ból (KMÜFA) hétmilliárd forint jut tényleges műszaki fejlesz­tésre. A tömbökön kívüli témák­kal is lehet pályázni, de meg kell mondanom: a megfogalmazott irányokon belüli pályázatokat előnyben részesítjük az elbírá­lás során. — Kik pályázhatnak? — A .főhatóságok, hivatalno­kok kivételével bárki. A megmé­rettetés alapja: van-e garancia arra, hogy meg is valósítják azt, ami a pályázatban szerepel. Ezért a beküldött pályázatok összeállítóitól elvárjuk elképze­léseik pontos műszaki leírását és azoknak a gazdaságossági számításoknak az elvégzését, amelyek a majdani termék, technológia jövőjére kiterjedő piaci prognózist is tartalmaz­zák. Közben nem árt, ha figyel­meztetünk egy mindmáig gya­kori veszélyre: a nagyot alkotás vágyára. Túl sok elgondolás maradt megvalósítatlan azért, mert kiagyalói eltévesztették a mértéket, ezért nekünk alapel­vünk: inkább sok kis apró ered­ményt rakjunk egymás mellé, s ebből építsünk nagyobbakat. Egyszóval: ne vágyálmokat kergessünk — maradjunk a realitásoknál. — Hogyan hozzák nyilvános­ságra a pályázati témaköröket és a feltételeket? — Várhatóan már februárban közzétesszük a központi lapok­ban és a műszaki, szakmai fo­lyóiratokban a fő tudnivalókat. — Mi a pályázó dolga? — Az elkészült anyagot küld­je be az OMFB-hez elbírálásra. Ha megadjuk a támogatást, az még nem jelenti, hogy a továb­biakban minden „sínen van”, ugyanis az első év után ered­ményességi vizsgálatot kell végezni, és ennek két követ­kezménye lehet. Vagy meg­szüntetjük a támogatást (ha be­bizonyosodik, hogy a remélt eredményre nem lehet számí­tani), vagy pedig a megvalósító szervvel közösen tovább támo­gatjuk a fejlesztést, a munka befejeztéig. S. J. Szakszervezeti segélyek Bérharc és bizalom Mit tudunk tenni annak érde­kében, hogy ne bocsássanak el a munkahelyünkről? Hogyan védjük meg munkahelyi érde­keinket? Ha mégis kezünkbe adják a munkakönyvét, hogyan érjük el, hogy ezt tisztességes feítételekkel tegyék? Erről be­szélgetett a közelmúltban az ér­deklődőkkel Csurgón Őry Csa­ba, a Független Szakszerveze­tek Demokratikus Ligájának ügyvivője. A liga 1988 decemberében alakult, öt független értelmiségi szakszervezetet tömörítve. A sztrájktörvény elfogadtatásá­ban kezdeményező szerepe volt. — Ha tiltják, korlátozzák a sztrájkot, az csökkenti a békés megegyezés esélyét—mondta Őry Csaba. — A munkaadó kezében sok eszköz van, ami­vel fenyegetőzhet. Ahhoz, hogy tárgyalópartnernek tekintsen bennünket, szükségünk van nekünk is hathatós eszközökre. Ez a sztrájktörvény ebből a szempontból ideális. 1989 tavaszán a ligát meg­hívták az Ellenzéki Kerekasztal megbeszéléseire, s jó kapcso­latba került a pártokkal is. — Mit tehet a szakszervezet egy olyan időszakban, amikor csődben van az ország? — Eredményes a bérharc csak akkor lehet, ha van műkö­dő gazdaság. Nincs biztosíték az ember megélhetésére, ha elküldik a munkahelyéről. A szakszervezetekre most nem azért van szükség, hogy sokkal jobb legyen a dolgozóknak, hanem hogy elkerüljék azt, hogy sokkal rosszabb legyen. Addig, amíg nincs olyan szak- szervezet, amelyik nem akar mással foglalkozni, mint azzal, hogy szerződésekkel, megálla­podásokkal körülbástyázza az érdekeket, addig bármelyik munkaadó megtehet bármit. Őry Csaba kiemelte: a köl­csönös bizalom egymás mellé kell állítsa a szakszervezeteket. Legyen kölcsönös szolidaritás: ha valakinek az alapvető jogait megsértik, a másik álljon ki mel­lette. A szakszervezeti üdülők az ügyvivő szerint csődben van­nak. A munkavállalók 2,3 szá­zaléka jut hozzá a beutalókhoz egy év alatt. Akik tényleg rászo­rulnának, nem tudják kifizetni, csak azok, akik eddig is el tud­tak menni. A szolgáltatás szín­vonala pedig nagyon ala­csony... T. K. v..- ««i Árat emelt a Repülőgépes Szolgálat Egyelőre nem dolgoznak a helikopterek sem Nagyatádon, sem Kaposfőn, Sem Bogláron. A Repülőgépes Szolgálat tari­faemelése miatt még nem kö­töttek szerződést az üzemek. A részletekről Makó Szabolcs a Bogiári Állami Gazdaság fő­mérnöke tájékoztatott bennün­ket. — A jövőben háromfélekép­pen vehető igénybe a helikopte­res szolgáltatás. Az egy évre szóló bérleti díj — meghatáro­zott légi óra után — öt millió fo­rintba kerül; a múlt évben ez 3,6 millió volt. Új forma a havi bon­tásban fizetendő bérleti díj; ez évi 5,1 millió forint lenne, és az esetenkénti igénybevétel. Itt egy légi óra 32 ezer forint körül alakul. A szándóföldi munkákkal még nem késtünk el — mondta a főmérnök —, a szerződéseket is csak ezután kötjük meg. Vár­ható, hogy partner üzemeink az áremelés miatt kevesebb meg­bízással látnak el bennünket. A helikopteres növényvédelmet szándóföldi műtrágyaszórással próbálják majd helyettesíteni. A tarifaemelést a Repülőgépes Szolgálat határozta el, a meg­növekedett költségek miatt. H.l. Csomogolóberendezés Marcaliban JOBBAN ELLÁTJÁK A KISTERMELŐKET A bábolnai IKR Termelésfej­lesztési Részvénytársaság szolgáltatásainak sorában min­dig is fontos volt a termelők mű­trágyaellátásának segítése. Korábban — elsősorban a nagyüzemek igényeinek kielé- g ítésére—folyékony műtrágya­gyártó üzemeket létesítettek; ezek közül hét 1990-ben betéti társasággá alakult, kettő pedig a részvénytársaságon belül önelszámoló egységként mű­ködik. A nagyüzemek igénye azonban — vélhetően az ár­emelkedések hatására — mér­séklődött. Az alföldi üzemek ér­tékesítése nem éri el a huszon­hétezer tonnát, a dunántúli gyártóüzemek harminckilenc­ezer tonna folyékony műtrágyát értékesítettek. Ez is ösztönözte a részvénytársaságot, hogy változtasson üzletpolitikáján: szolgálja ki partnereit a fo­lyékony műtrágya mellett szi­lárd műtrágyákkal is. Az ősszel már húszezer tonna mű­trágyát adott a nagyüzemek­nek. Emellett — elsősorban a Dunántúlon — hozzákezdtek a kistermelők kiszolgálásához is. A marcali — térségi — keverő­üzemben tavaly egy csomago­lóberendezést állítottak mun­kába a kistermelők jobb ellátá­sa érdekében. Lerakatokat is létesítettek Komárom, Fejér, Veszprém, Somogy és Zala megyében, s itt a térség igé­nyeinek megfelelő műtrágyák mellett komposzttal, mikro­elemtrágyákkal is kiszolgálják a kistermelőket, a felhasználás­hoz szaktanácsot adva. Megszokhattuk, hogy koráb­ban a kiszivárogtatott áremel­kedések híre csak egy szű- kebb, jó) informált réteghez ju­tott el. Újabban már a tömeg­kommunikáció eszközei verse­nyeznek a lehető legkorábbi tá­jékoztatásokkal. A parlament által elfogadott 33 forintos benzin fogyasztási adóhíre tömegeket indított még „olcsó” benzinvásárlásra. A hétvégi roham után várakozás nélkül tankolhattunk vasárnap, és természetesen még a régi áron. Hatósági áras termékről lévén szó,,addig nem emelhet árat az Áfor, amíg a Ma­gyar Közlönyben meg nem jele­nik. — Elfogyott az emberek pén­ze, vagy otthon már megtelt minden marmonkanna. De le­het, hogy kihasználták az utolsó lehetőséget az olcsóbb élelmi­szerek megvásárlására, vagy pedig az 50 dollárjukat váltották ki. Szégyen, hogy ide jutottunk Zavar a pénztárcákban ? Sok(k) volt a hétvégi információ — mondta a Schell kútkezelője, s kissé meglepődött, mikor nem tele kértem a tankot, hanem az egyszerűbb számolás kedvéért 1000 forintnál leintettem. A kaposvári vásártéri benzin­kút vezetője, Veress Imre el­mondta, hogy havi forgalmuk általában 12 millió forint. A hét végén, három nap alatt négy millió forint volt a bevételük. Tegnap már kissé fellélegez­hettek, gyér volt a forgalom. A péntek délutáni bejelentés után, szombaton nemcsak Ka­posváron, de a megye többi városában is ostromot indítot­tak a valutabeváltó helyek pénztárainál. Hosszú sor kígyó­zott a Csokonai házbeli Siotour iroda előtt, az Expressnél lakonikus egyszerűségű fel­irat volt olvasható: valuta nincs. Bár már korábban megírtuk, a tej fogyasztói ára csak a föld­művelésügyi miniszter által megfogalmazott felvásárlási ár után változik, literszám vitték a tejet szombaton az üzletekből. Délelőtt már a pótrendelések túrajárataira kellett várakoznia a később kelőknek. Azért jutott mindenkinek tej, friss kenyér is. Meglepetés csak azokat ért, akik a szombati lapunkban megjelent árakat keresték. Saj­nos, tudomásul kell venni, hogy minden kereskedelmi vállalat más-más módon határozza meg az ajánlott árakat, és ezt is önkényesen alkalmazzák a ke­reskedelmi egységek. Nem marad más hátra, mint felvenni a túracipőt, s megkeresni mi, hol a legolcsóbb. Sok is volt, sokk is volt a hét­végére időzített információára­dat. Lehetőségeihez mérten költekezett mindenki. Hogy megérte-e, holnapra, holnap- utánra kiderül. mészáros

Next

/
Thumbnails
Contents