Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-07 / 5. szám
1991. január 7., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Műszaki fejlesztés — pályázati rendszerben Felzárkózni Európához! — Ez a magyar gazdaság elé támasztott, talán már túl sokat is hangoztatott, ám mégiscsak alapvető követelmény, amelynek teljesítése ugrásszerű műszaki fejlődés nélkül elképzelhetetlen. Bizonyára így vélekednek gazdaságpolitikánk első számú irányítói is, hiszen dr. Pungor Ernőt, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) elnökét nemrég tárca nélküli miniszterré nevezték ki. így még nagyobb rangot kapott az a munka, amely a kormány technológia-politikai és döntéselőkészítő szervezetében, az OMFB-ben folyik, s egyben pont került annak a vitának is a végére, amely az OMFB önállósága vagy az ipari tárcához csatolása körül folyt szakmai berkekben. Hogy milyen alapvető feladatokat kell ellátniuk a műszaki fejlesztést kormány- szinten irányítóknak, milyen eszközökkel, s milyen kiemelt területek élveznek elsőbbséget az általános finanszírozási gondok közepette, erre dr. Pungor Ernő válaszolt. — Mi indokolta az OMFB önállóságát? — A műszaki fejlődés nemcsak az iparhoz kötődik, hanem a gazdaság valamennyi ágazatához. Csak buktatókkal járna, ha szervezetileg egyetlen ágazati minisztériumhoz tartozna. Nem olyan fejlesztéseket kell támogatnunk, amelyek egy-egy termelőegység konkrét problémáihoz kapcsolódnak, hiszen erre ott a helyi műszaki gárda. Mi a kiemelt fejlesztési célokat tartjuk elsődlegesnek, például a magyar energiaproblémák megoldásához vezetőket, az egészségügy, a közlekedés, a mezőgazdasági ipar és háttéripar gondjait, s még ezek között is sok esetben az első helyen a környezetvédelemmel összefüggőket. — Ez volt — legalábbis szóban — a korábbi gyakorlat is. Mi jelenti a változást? — Régebben a kormány osztotta szét a fejlesztésre szánt pénz nagyobb részét a minisztériumok között. Az OMFB-nek ezzel kapcsolatban csak a fel- használásról szóló beszámolás maradt a feladata, a pénzt nem kezelte. Most e téren is be kell lépnie a piacnak, mégpedig oly módon, hogy a műszaki fejlesztésben is szabad versenynek kell kialakulnia. Ennek az útja, hogy a minisztériumokkal közösen úgynevezett fejlesztési tömböket, ha jobban tetszik: irányokat határozunk meg, s ezekre pályázatot hirdetünk. A tízmilliárdos összegű központi műszaki fejlesztési alapból (KMÜFA) hétmilliárd forint jut tényleges műszaki fejlesztésre. A tömbökön kívüli témákkal is lehet pályázni, de meg kell mondanom: a megfogalmazott irányokon belüli pályázatokat előnyben részesítjük az elbírálás során. — Kik pályázhatnak? — A .főhatóságok, hivatalnokok kivételével bárki. A megmérettetés alapja: van-e garancia arra, hogy meg is valósítják azt, ami a pályázatban szerepel. Ezért a beküldött pályázatok összeállítóitól elvárjuk elképzeléseik pontos műszaki leírását és azoknak a gazdaságossági számításoknak az elvégzését, amelyek a majdani termék, technológia jövőjére kiterjedő piaci prognózist is tartalmazzák. Közben nem árt, ha figyelmeztetünk egy mindmáig gyakori veszélyre: a nagyot alkotás vágyára. Túl sok elgondolás maradt megvalósítatlan azért, mert kiagyalói eltévesztették a mértéket, ezért nekünk alapelvünk: inkább sok kis apró eredményt rakjunk egymás mellé, s ebből építsünk nagyobbakat. Egyszóval: ne vágyálmokat kergessünk — maradjunk a realitásoknál. — Hogyan hozzák nyilvánosságra a pályázati témaköröket és a feltételeket? — Várhatóan már februárban közzétesszük a központi lapokban és a műszaki, szakmai folyóiratokban a fő tudnivalókat. — Mi a pályázó dolga? — Az elkészült anyagot küldje be az OMFB-hez elbírálásra. Ha megadjuk a támogatást, az még nem jelenti, hogy a továbbiakban minden „sínen van”, ugyanis az első év után eredményességi vizsgálatot kell végezni, és ennek két következménye lehet. Vagy megszüntetjük a támogatást (ha bebizonyosodik, hogy a remélt eredményre nem lehet számítani), vagy pedig a megvalósító szervvel közösen tovább támogatjuk a fejlesztést, a munka befejeztéig. S. J. Szakszervezeti segélyek Bérharc és bizalom Mit tudunk tenni annak érdekében, hogy ne bocsássanak el a munkahelyünkről? Hogyan védjük meg munkahelyi érdekeinket? Ha mégis kezünkbe adják a munkakönyvét, hogyan érjük el, hogy ezt tisztességes feítételekkel tegyék? Erről beszélgetett a közelmúltban az érdeklődőkkel Csurgón Őry Csaba, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ügyvivője. A liga 1988 decemberében alakult, öt független értelmiségi szakszervezetet tömörítve. A sztrájktörvény elfogadtatásában kezdeményező szerepe volt. — Ha tiltják, korlátozzák a sztrájkot, az csökkenti a békés megegyezés esélyét—mondta Őry Csaba. — A munkaadó kezében sok eszköz van, amivel fenyegetőzhet. Ahhoz, hogy tárgyalópartnernek tekintsen bennünket, szükségünk van nekünk is hathatós eszközökre. Ez a sztrájktörvény ebből a szempontból ideális. 1989 tavaszán a ligát meghívták az Ellenzéki Kerekasztal megbeszéléseire, s jó kapcsolatba került a pártokkal is. — Mit tehet a szakszervezet egy olyan időszakban, amikor csődben van az ország? — Eredményes a bérharc csak akkor lehet, ha van működő gazdaság. Nincs biztosíték az ember megélhetésére, ha elküldik a munkahelyéről. A szakszervezetekre most nem azért van szükség, hogy sokkal jobb legyen a dolgozóknak, hanem hogy elkerüljék azt, hogy sokkal rosszabb legyen. Addig, amíg nincs olyan szak- szervezet, amelyik nem akar mással foglalkozni, mint azzal, hogy szerződésekkel, megállapodásokkal körülbástyázza az érdekeket, addig bármelyik munkaadó megtehet bármit. Őry Csaba kiemelte: a kölcsönös bizalom egymás mellé kell állítsa a szakszervezeteket. Legyen kölcsönös szolidaritás: ha valakinek az alapvető jogait megsértik, a másik álljon ki mellette. A szakszervezeti üdülők az ügyvivő szerint csődben vannak. A munkavállalók 2,3 százaléka jut hozzá a beutalókhoz egy év alatt. Akik tényleg rászorulnának, nem tudják kifizetni, csak azok, akik eddig is el tudtak menni. A szolgáltatás színvonala pedig nagyon alacsony... T. K. v..- ««i Árat emelt a Repülőgépes Szolgálat Egyelőre nem dolgoznak a helikopterek sem Nagyatádon, sem Kaposfőn, Sem Bogláron. A Repülőgépes Szolgálat tarifaemelése miatt még nem kötöttek szerződést az üzemek. A részletekről Makó Szabolcs a Bogiári Állami Gazdaság főmérnöke tájékoztatott bennünket. — A jövőben háromféleképpen vehető igénybe a helikopteres szolgáltatás. Az egy évre szóló bérleti díj — meghatározott légi óra után — öt millió forintba kerül; a múlt évben ez 3,6 millió volt. Új forma a havi bontásban fizetendő bérleti díj; ez évi 5,1 millió forint lenne, és az esetenkénti igénybevétel. Itt egy légi óra 32 ezer forint körül alakul. A szándóföldi munkákkal még nem késtünk el — mondta a főmérnök —, a szerződéseket is csak ezután kötjük meg. Várható, hogy partner üzemeink az áremelés miatt kevesebb megbízással látnak el bennünket. A helikopteres növényvédelmet szándóföldi műtrágyaszórással próbálják majd helyettesíteni. A tarifaemelést a Repülőgépes Szolgálat határozta el, a megnövekedett költségek miatt. H.l. Csomogolóberendezés Marcaliban JOBBAN ELLÁTJÁK A KISTERMELŐKET A bábolnai IKR Termelésfejlesztési Részvénytársaság szolgáltatásainak sorában mindig is fontos volt a termelők műtrágyaellátásának segítése. Korábban — elsősorban a nagyüzemek igényeinek kielé- g ítésére—folyékony műtrágyagyártó üzemeket létesítettek; ezek közül hét 1990-ben betéti társasággá alakult, kettő pedig a részvénytársaságon belül önelszámoló egységként működik. A nagyüzemek igénye azonban — vélhetően az áremelkedések hatására — mérséklődött. Az alföldi üzemek értékesítése nem éri el a huszonhétezer tonnát, a dunántúli gyártóüzemek harminckilencezer tonna folyékony műtrágyát értékesítettek. Ez is ösztönözte a részvénytársaságot, hogy változtasson üzletpolitikáján: szolgálja ki partnereit a folyékony műtrágya mellett szilárd műtrágyákkal is. Az ősszel már húszezer tonna műtrágyát adott a nagyüzemeknek. Emellett — elsősorban a Dunántúlon — hozzákezdtek a kistermelők kiszolgálásához is. A marcali — térségi — keverőüzemben tavaly egy csomagolóberendezést állítottak munkába a kistermelők jobb ellátása érdekében. Lerakatokat is létesítettek Komárom, Fejér, Veszprém, Somogy és Zala megyében, s itt a térség igényeinek megfelelő műtrágyák mellett komposzttal, mikroelemtrágyákkal is kiszolgálják a kistermelőket, a felhasználáshoz szaktanácsot adva. Megszokhattuk, hogy korábban a kiszivárogtatott áremelkedések híre csak egy szű- kebb, jó) informált réteghez jutott el. Újabban már a tömegkommunikáció eszközei versenyeznek a lehető legkorábbi tájékoztatásokkal. A parlament által elfogadott 33 forintos benzin fogyasztási adóhíre tömegeket indított még „olcsó” benzinvásárlásra. A hétvégi roham után várakozás nélkül tankolhattunk vasárnap, és természetesen még a régi áron. Hatósági áras termékről lévén szó,,addig nem emelhet árat az Áfor, amíg a Magyar Közlönyben meg nem jelenik. — Elfogyott az emberek pénze, vagy otthon már megtelt minden marmonkanna. De lehet, hogy kihasználták az utolsó lehetőséget az olcsóbb élelmiszerek megvásárlására, vagy pedig az 50 dollárjukat váltották ki. Szégyen, hogy ide jutottunk Zavar a pénztárcákban ? Sok(k) volt a hétvégi információ — mondta a Schell kútkezelője, s kissé meglepődött, mikor nem tele kértem a tankot, hanem az egyszerűbb számolás kedvéért 1000 forintnál leintettem. A kaposvári vásártéri benzinkút vezetője, Veress Imre elmondta, hogy havi forgalmuk általában 12 millió forint. A hét végén, három nap alatt négy millió forint volt a bevételük. Tegnap már kissé fellélegezhettek, gyér volt a forgalom. A péntek délutáni bejelentés után, szombaton nemcsak Kaposváron, de a megye többi városában is ostromot indítottak a valutabeváltó helyek pénztárainál. Hosszú sor kígyózott a Csokonai házbeli Siotour iroda előtt, az Expressnél lakonikus egyszerűségű felirat volt olvasható: valuta nincs. Bár már korábban megírtuk, a tej fogyasztói ára csak a földművelésügyi miniszter által megfogalmazott felvásárlási ár után változik, literszám vitték a tejet szombaton az üzletekből. Délelőtt már a pótrendelések túrajárataira kellett várakoznia a később kelőknek. Azért jutott mindenkinek tej, friss kenyér is. Meglepetés csak azokat ért, akik a szombati lapunkban megjelent árakat keresték. Sajnos, tudomásul kell venni, hogy minden kereskedelmi vállalat más-más módon határozza meg az ajánlott árakat, és ezt is önkényesen alkalmazzák a kereskedelmi egységek. Nem marad más hátra, mint felvenni a túracipőt, s megkeresni mi, hol a legolcsóbb. Sok is volt, sokk is volt a hétvégére időzített információáradat. Lehetőségeihez mérten költekezett mindenki. Hogy megérte-e, holnapra, holnap- utánra kiderül. mészáros
