Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-05 / 4. szám
1991. január 5., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Nincs alagút az Ország ház és a volt pártközpont között... A PARLAMENT TITKAI Fotó: Gyertyás László Nem főispán lesz a köztársasági megbízott Dr. Bőgner Miklós: Az emlékezetes ,,szárszói találkozón”... tetszett a nyílt, őszinte légkör A múlt esztendőben a közvélemény naponta hallott a parlamentről, hiszen ez vált a politikai élet legfontosabb színterévé. De vajon milyen apparátus áll a háttérben? Kik segítik a képviselők munkáját, hogyan működik a parlament „nem látható része”? E hatalmas gépezet irányítója, egyik felelőse dr. Soós Tibor, az Országgyűlés Hivatalának vezetője. Vele beszélgettünk a parlament „titkairól”. —Mennyi a parlament éves költségvetése és hány ember dolgozik az Országházban? — Az Országgyűlés épületében nemcsak a parlamenti ülésszakok és a bizottsági ülések egy része zajlik; itt található a köztársasági elnök és a miniszterelnök irodája is. Ez év nyara óta. hozzánk tartozik a Széchenyi rakparton található volt MSZMP-székház, amelyet a köznyelv „fehár ház”-ként emlegetett. Ma ez az Ország- gyűlés irodaházaként funkcionál; itt vannak a képviselők és az egyes pártfrakciók irodái. A két épület teljes ellátásáról mintegy 380 alkalmazott gondoskodik. Ebből a hivatali apparátus 230—240 ember; közvetlenül a képviselőcsoportok al- kalmazottaiként mintegy 150- en tevékenykednek. A parlament költségvetésére erre az évrel milliárd 700 milliót terveztek. — A képviselők fizetését is ebből az összegből fedezik? — Természetesen. A kiadások jelentős részét ez teszi ki, de ehhez valamit azonnal hozzá kell tennem. A honatyák 1990 májusától végzik főállásban munkájukat, emiatt a közvélemény előtt az előzőnél jóval drágább parlament jelenik meg. Ez igaz, de végre tiszta és világos képük lehet a választóknak; tudhatják, mi mennyibe kerül, és ehhez mérhetik elvárásaikat is. Az előző parlamentnél a tiszteletdíjak nagyságrendekkel voltak kisebbek, viszont a munkáltatóknak ki kellett gazdálkodniuk a képviselők távollétében kiesett bért. Amikor 1989től e költségek megtérítésére kötelezte a házszabály a parlamentet, kiderült, hogy csak ez évi 40 millióba kerül. — Mire telik még a költség- vetésükből? — A pénz egy jelentős részét a Parlament felújítása viszi el. Most végre felgyorsulhatnak a dunai részen is a munkálatok. Kevesen tudják, hogy az eredeti tervek szerint a Parlament főhomlokzata a Duna-parti. Az elmúlt években nagyon veszélyes állapotba került az északi kőtorony; most egy jó tízméteres szakaszon visszabontják az építményt. A teljes helyreállítás két évig is eltart. Egyidejűleg folynak a belső felújítások a kupolacsarnokban és a vadászteremben. A csarnok kövezetének egy részét 1895 óta nem javították... Remélhetőleg hamarosan visszakerül a kupola tetejére — a vörös csillag helyére — a Steindl Imre által tervezett csúcsdísz, egy széljelző: ez dárdát tartó alakot ábrázol. A Parlament egyébként a Világ- örökség része, és Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy a felújításokat az eredeti tervek alapján végzi el. Nagyon érdekes az épület fűtési rendszere, amely szintén a tervező eredeti elképzelései alapján működik — méghozzá kiválóan — mind a mai napig. A Parlamenten nincs kémény; egy tőlünk 500 méterre elhelyezkedő kazánházból alag- úton át érkezik ide a meleg levegő. Az ülésterem alatt keverőhelyiséget alakítottak ki, s a padlónyílásokon át egyenletes 22 fokos levegő áramlik be. Ugyanez a rendszer nyáron azt biztosítja, hogy rekkenő forróság esetén is kellemes legyen a belső hőmérséklet. A Parlament szerencsére nem tartozik a rendszeresen fenyegetett épületek közé. Legutóbb a taxisblokád idején és a vörös csillag leszerelésekor kaptak több fenyegető telefont. — Évek óta hallani azt a pletykát, hogy a Parlament és a „fehér ház” között van egy titkos alagút. — Sajnos, nem létezik. Szerettük volna, ha kiderül, hogy van ilyen, ugyanis a most folyó számítástechnikai fejlesztés során komoly akadályt jelent a közvetlen vezetékes kapcsolat hiánya a két épület között. Lehet, hogy a nemrégiben elkészült útburkolatot kell majd emiatt felbontani; így tényleg jól jött volna egy alagút. — Kik léphetnek be a Parlamentbe a képviselőkön kívül? — A pártfrakciók belépőket adhatnak szakértőiknek, az újságírókkal pedig olyan megegyezés született, hogy az egyes szerkesztőségek meghatározott számú biankó belépővel rendelkeznek. A Parlament ma egyidejűleg tölti be a hivatal és a múzeum funkcióját. Utazási irodák szervezésében rengeteg turista látogatja; erre a plenáris ülések kivételével mindennap lehetőséget adunk. A jövőben annyit szeretnénk változtatni ezen a gyakorlaton, hogy saját kézbe kívánjuk venni a vendégforgalmat. László János (Folytatás az 1. oldalról) — A kérdés kézenfekvő: kicsoda ön, dr. Bőgner Miklós? — Pécsi vagyok; itt születtem a városban. Jogi egyetemet, majd közgazdaságit végeztem, s többnyire mindig távol éltem a politikától. Aztán úgy esett, hogy részt vehettem 1988-ban azon az összejövetelen, amely az emlékezetes „szárszói találkozó” nyomán a népben-nem- zetben gondolkodó embereket a jubileum kapcsán összehozta. Tetszett a nyílt, őszinte légkör. Rájöttem: nem elég szűk baráti körben, a kiskocsmákban politizálni, hanem ki kell állnia véleményével az embernek. Az alakuló kisgazdapártra rátaláltam — a párt baranyai kötődései közismertek —, s mivel magam is a kereszt által képviselt moralitás talaján állok, hívő vagyok, jól érzem magam e közegben. A párt pécsi szervezetének egy évig titkára, majd egy évig elnöke voltam... — Az új poszt a kormány kinyújtott keze... — A magyar közigazgatásban merőben újszerű; elődje nincs. Nem azonos a régi fő- ispáni poszttal, hiszen hárommegyés, de nem hasonlítható össze sem a franciák prefektusi, sem az osztrákok tartományi főnöki intézményével. Jogosítványaiban ott a törvényességi ellenőrzés, amely az önkormányzatok működésének, aktusainak jogszerűségét felügyeli, egyúttal az önkormányzatok fellebbviteli fóruma. Ellátunk helyi honvédelmi, polgári védelmi feladatokat, de hogy tulajdonképpen taxatíve mika feladataink, azt majd a január kö- zepén-végén megszülető törvény sorolja föl... — Somogybán hivatalt nyitnak... — Igen. Mindhárom megyében a volt megyei tanácsok épületében lesz hivatalunk — kirendeltségünk —, s a vezetőket rövidesen kinevezem. Bár vannak elképzeléseim, engedje meg, hogy neveket egyelőre ne említsek. — Ön 39 éves, és gondolom, örömmel vállalta e megbízatást? —- Rengeteg teendőm lesz, s talán egyelőre az egyetlen örömöm, hogy a munkatársaimat magam választhatom meg. Az biztos: az államigazgatásban jártas szakemberekre van szükségem, s a három megyében az apparátus összlétszáma nem éri majd el a 150 főt. És még valamit: némi humorral jegyeztem meg a minap, hogy rosszul nem dolgozhatunk majd, mert elődöm nem volt, s nincs mihez mérni az eredményeket, kudarcokat... Kozma Ferenc SZÉNSEGÉLY NÉMETORSZÁGBÓL Hamarosan megszűnik a sorbaállás a tüzép-telepeken, s várhatóan enyhül a szénhiány okozta pánik. Bakay Árpád, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára tegnap az MTI munkatársának elmondta: Németország 50 millió márka értékű ingyenes szénsegélyt ajánlott föl Magyarországnak, s ez félmillió tonna szén szállítását jelenti. Ez a mennyiség a hazai bányák termelésével együtt elegendőnek látszik a fűtési szezon végéig. Az első szállítmány 8-10 napon belül érkezik az országba. A német szén értékesítéséből befolyó összeget a megállapodás értelmében magyarországi energetikai fejlesztésekre kell fordítani. MIÉRT NINCS AZ SZDSZ-NEK MEGYEI EGYEZTETŐBIZOTTSÁGA? Harc a bizalomért Balatonszentgyörgyön szükségesnek tartják a somogyi helyzetértékelést Nyilvános beszámoló taggyűlést tartott az SZDSZ balatonszentgyörgyi szervezete. Értékelték a megalakulásuk óta eltelt egy esztendő helyi-megyei politikai eseményeit és szervezetük tevékenységét. Megállapításuk szerint az elmúlt év tapasztalatai arra ösztönöznek, hogy a helyi szervezetnek többször kell a nyilvánossághoz fordulni programjaik, állásfoglalásaik megismertetése érdekében. Ezt most különösen időszerűnek tartják, mert az önkormányzati testületekben sok az úgynevezett független képviselő, és helyenként kitapinthatóan összehangolt tevékenységet folytatnak, s esetenként antidemokratikus döntéseket hozó „vezetési stílus” kezd kialakulni. A gyors, kidolgozatlan döntések hivatkozási alapja a törvények és rendeletek hiánya, az átmeneti állapot. Az időszerű politikai kérdések megvitatására és elemzésére megalakították az SZDSZ balatonszentgyörgyi liberális' klubját, s 2-3 hetenként nyilvános vitaesteket tartanak. Az elképzelések között szerepel az is, hogy a környékbeli SZDSZ csoportokkal együttműködve „utazó” liberális klubot hoznak létre, változó helyszíneken szerveznek vitákat közismert politikusok részvételével. A taggyűlésen kifogásolták, hogy Somogybán még mindig nem alakult meg az SZDSZ megyei egyeztetőszerve, bizottsága, de reményüket fejezték ki, hogy az országos tanács, ba jelölendő megyei képviselők megválasztásával egy időben erre is sor kerül. Szükségesnek tartják a megyei szintű liberális helyzetértékelést, mert az önkormányzati választások eredménye figyelmeztető kritika. Véleményük szerint józanul, tárgyilagosan és főként indulatok nélkül kell értékelni az eddigi tevékenységet, s ha szükség van rá, levonni a személyi következményeket is. Ennek alapján lehet kialakítani — a két országos választás eredményei alapján, az átlagostól akár eltérően is — a megyei liberális politika idei fő irányát. Hangsúlyozták: reális jövőképet kell bemutatni és megbízhatóan konstruktív, de kritikus napi politizálással visz- sza kell szerezni a választópolgárok bizalmát. A cégtábla változott, a bizonytalanság tovább tart Közszolgálati iroda körvonalai Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) Aki pedig elnyeri a vezetői posztot, annak lehetőséget kívánunk biztosítani arra, hogy beleszóljon: kik legyenek a legközvetlenebb munkatársai, akikkel együtt akar dolgozni. Azt, hogy mindenkinek fölmondjunk, azért, hogy az előadók is pályázzanak, nem tartom kizártnak, de nem is tartom alapvetően szükségesnek. — Kaposváron is egyre többen szeretnének vállalkozni, ám a bürokrácia útvesztőiben még mindig arcul csapják a legjobb szándékotis. Mit kívánnak tenni ennek megváltoztatása érdekében? — Valóban így' van, s ezt nagyon gyorsan szeretnénk megoldani. Kértem az irodavezetőket, hogy egy héten belül készítsenek listát: a megye- székhelyen melyek azok a területek, amelyeket vállalkozóknak kiadhatunk. Kértem egy kimutatást a vállalkozói szándékokról is. Nagy szükség van a gyors lépésre, s a vállalkozni akaróknak kínálni kell a lehetőségeket. Megemlítem, hogy nagy gondot okoznak a régi tanácsi bérlemények. Ez egy méhkas. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek— nem részletezem, hogy kik és milyen elvek alapján jutottak hozzá — bérleti díja olyan alacsony, hogy sokan sokszor ebből csinálnak „üzletet”: jóval magasabb összegért adják ki. Ezért ezeket a szerződéseket rövid időn belül felülvizsgáljuk, s ha ilyet tapasztalunk, azonnal felmondjuk. — Milyen a viszonya az önkormányzatnak a tanácsi rendeletekhez? — Fontossági sorrendben folyamatosan felülvizsgáljuk a tanácsi rendeleteket, s újakat hozunk. Ezek közül fontos a közterület-használat szabályozása. El kell dönteni például, hogy mit és hol lehet árulni, hiszen ez hozzá tartozik a város életéhez. A másik feszítő gond a parkolás. Nincs parkolóhely; parkolóház kellene. Erre is van vállalkozó, de ebben a kérdésben dönteni kell. Sokan panaszolják azt, hogy a tehergépkocsik lakótelepeken parkolnak, s ezt törvény tiltja. Éjszakára a tehergépjárműveket telephelyre kellene vinni. Igen ám, de nincs telephely. Majd ha ezt biztosítjuk, akkor számon kérhetjük a törvény betartását. Lengyel János
