Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-31 / 26. szám
1991. január 31csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Tetratej palackozását kezdte meg a napokban a Somogy Megyei Tejipari Vállalat Kaposvári Tejüzeme. A kétdecis Tetratejből naponta ötezret töltenek Fotó: Gyertyás László MONOPOLHELYZET — ÉS BENZINÁR Akadozó olaj kerék A termelők képviselői és a kormányzati szervek között továbbra sincs egyezség a hazai tejtermelést érintő lényeges kérdésekben, bár a pénzügyminiszter egy forinttal csökkentette a 2,8 zsírtartalmú tej fogyasztói árát. A Tejdemonstrációt Előkészítő Országos Bizottság a mai, országos demonstráció megtartása mellett döntött. A fővárosi rendezvényekkel egyidőben minden megyeszékhelyen és több nagyvárosban a tejtermelők megismertetik az állampolgárokkal a jelenlegi helyzetet. Miért is tüntetnek? Az országban bizonytalanná vált a tej eladása. Sok helyütt az állatokkal etetik meg az értékes, kiváló minőségű tejet. A bevételek elmaradása, csökkenése családok megélhetését veszélyezteti. Fenyeget a munkanélküliség, a tehenészetek felszámolása. Vészesen csökkent a lakosság tejfogyasztása. Az egészséges élelmezés szempontjából sokkal többet kellene fogyasztani, de ez a mai árak, bérek, nyugdíjak mellett lehetetlen. Mozduljon meg végre a kormányzat, és az egész társadalom a termelők és a fogyasztók érdekében járuljon hozzá a magyar tejgazdaság megmentéséhez! Ma délelőtt 11 órakor Kaposváron a Kossuth téren és a Honvéd utcai ABC-áruház parkolójában tüntetnek a somogyi tejtermelők egyre lehetetlenebb helyzetük ellen. A budapesti rendezvényekre három autóbusszal utaznak az ágazatért aggódók, hogy a Parlament előtt is hangot adjanak követelésüknek. (Mészáros) Aláír asgyujto akció a lakáshitelkamat-emelés felfüggesztésére Eddig több mint tízezer támogató aláírást gyűjtött Tóth János törökszentmiklósi lakos azzal a céllal, hogy kezdeményezze, illetve elérje a lakásbi- telkamat-emelés parlamenti felfüggesztését. A kétgyermekes, jelenleg munkanélküli hegesztő szakmunkás 1990 végén költözött családjával újonnan elkészült házába, amelynek építéséhez 580 ezer forint kölcsönt vett föl. A hitelből 380 ezer volt kedvezményes lakásépítési kölcsön, ezt terhelné a havi 1500 forintos emelkedés, amit még a felesége tízezer forintos jövedelmét tekintetbe véve is képtelenek kifizetni. A sokszorosított aláírásgyűjtő íveken egy, az Országgyűlésnek címzett levél olvasható, amelynek bevezetője szerint a lakáshitelkamat emeléséről szóló törvény elfogadásával a képviselő-testület az állami garanciákat felrúgva, szerződésszegést követett el. Mivel az ily módon lakosságra rótt anyagi, teher meghaladja a tűrőképesség határát, követeli e törvény felfüggesztését és a megoldás érdekében széles körű társadalmi vita kezdeményezését. Az agrárágazatért Egy asztalnál az FKgP és az Agrárszövetség Kedden Kaposváron is tárgyalóasztalhoz ültek a Független Kisgazdapárt megyei vezetőségének és az Agrárszövetség megyei választmányának képviselői. A meglevő politikai nézetkülönbségek ellenére megállapították, hogy törekvéseik több ponton egybeesnek, s mindkét szervezet céljainak elérését szolgálják. A tárgyaló felek szükségesnek tartják, hogy a mezőgazdaság súlyos helyzetének javításáért — a falun élő emberek jövőjéért érzett felelősségük tudatában — közös erőfeszítéseket tegyenek az agrárágazat pozíciójának javításáért. Sürgetik a parlamentet, hogy a szövetkezeti törvényt és a földtörvényt a lehető legrövidebb időn belül alkossa meg, mert csak ez jelenthet megnyugvást a parasztság, a mezőgazdasági népesség számára. Elhatározták, hogy 3-3 tagú tárgyalócsoportot jelölnek ki a fontosnak ítélt kérdések megvitatására, rendszeres szakértői tárgyalások folytatására. Lengyel Hétévi szünet után ismét Kaposvár a székhelye a közúti igazgatóságnak. 1983-ban vonta össze a közlekedési miniszter Somogy, Tolna és Baranya megye országos útjainak üzemeltetési és fenntartási kezelői ügyét, s az elmúlt évek igazolták, hogy az akkori döntés hibás volt: a „gazdaszemlélet" elsorvadt és romlott az utak állapota. A minisztérium új vezetése úgy döntött: az idén, január 1-jétől visszaállítják a megyei igazgatóságokat. Jaczó Győző, a Kaposvári Közúti Igazgatóság igazgatója: — Alaptevékenységünk az Jól föltankoltunk! Mármint olajból — nyilatkozta a minap Zsellengér István, az OKGT ma már októberi nyugdíjazása folytán fölmentett vezérigazgatója. A tárolók tele vannak a barellen- ként 30 dolláros áron vásárolt „folyékony arannyal”. Mi, autósok pedig dühöngünk! Az olaj világpiaci ára január közepe óta 20 dollár körül alakul, de hozzánk ez nem gyűrűzik be, és nem csökken a benzin ára. Bezzeg az áremelkedés... A bizonyítványt magyarázó nyilatkozatokból — ugye, milyen ismerős — nincs hiány, de az érvek elégtelenek. Egyre nagyobb a közvélemény nyomása az OKGT „üzletpolitikája” ellen. Nehezen értjük meg — s vajon miért értenénk? —, hogy mi mindig mindenről lemaradunk. Nekünk már az olcsó olajból sem jut. Az olajimport liberalizálását még egyáltalán nem érezzük. Antal Lajos, az OKGT kereskedelmi igazgatója attól tart — hivatkozva a szaúd-arábiai olajminiszter rádiónyilatkozatára —, hogy márciusra esetleg ba- rellenként 12 dollárra esik az olajár, s mi lesz, ha most megkötjük a 20 dolláros üzletet. Sőt, azt is megtudtuk, hogy nincs szoros összefüggés a kőolaj világpiaci ára és a benzin útkezelői és üzemeltetési feladatok ellátása, a forgalom biztonsága érdekében. Gazdái szeretnénk lenni a megyében levő 1600 kilométeres országos közútnak. Állandóan figyelemmel kísérjük a ránk bízott úthálózatot. Számítógép tartja nyilván a feladatokat, s ezek döntő többségét versenytárgyaláson igyekszünk kiadni. Közismert, hogy a tárca idei költségvetése alapján a fejlesztést az útalapból fedeznék. Ez azonban még a szinten tartáshoz is kevés. Tervezik a 2000-ig szóló úthálózat-fejlesztési programot: erre 230 milliárd forintot irányoztak elő, fogyasztói ára között, hiszen a benzin 65 százalékos áfát tartalmaz. A mindenkori árát pedig az importból beszerezhető, hasonló minőségű üzemanyag árát alapul véve alakítják ki. Mi szoros összefüggést vélünk fölfedezni a monopolhelyzetben levő OKGT és a ma már a tőzsdézéstől kevésbé elzárkózó Mineralimpex törekvései és a magyar benzinár között. A két vállalat nem érdekelt abban, hogy olcsó olajat vegyen. Az OKGT kezében van az összes olajfinomító és -szállító vezeték. azzal, hogy még ennyi pénzből is csak az 1990-es állapotnak megfelelő útminőséget tudják garantálni... Az utóbbi 15évben megháromszorozódott hazánkban a gépkocsik száma. Számuk 1990-ben 1,8 millió volt, 2000-re 2,5 millióra számítanak. Az országos közutak rossz állapota évente 23 milliárd forintos közlekedésüzemi többlet- költséget okoz; a nemzetgazdaságot több mint 38 milliárd forintos veszteség éri emiatt. A balesetek száma növekszik: tavaly 2200-an haltak meg a közutakon. Az okok között első helyen szerepel az elsőbbségi Nehéz tehát megérteni a kialakult helyzetet, s nemcsak a benzinár okán. A monpolhely- zetek megtörésére a kormánynak volnának eszközei. Az infláció leszorítása pedig — kiváltképpen az „energiazabáló” magyar gazdasági struktúrában — az indokolatlanul magas, versenyfeltételektől független árak letörését is jelenti. S azt sem szabad elfelejteni, hogy az olaj tőzsdecikk. A tőzsdepiacon pedig köthető ügylet mai áron, későbbi szállításra. No, persze, ehhez szakemberekre van szükség... A tőzsdén veszíteni és nyerni is lehet. De aki nincs jelen, annak nincsenek nyerési esélyei sem. A tőzsdén lehet adni, venni. S ha esik az olaj világpiaci ára, akkor még elfogadható ráfizetéssel lehet „megszabadulni” az üzlettől. Nem értjük hát a monopóliumok aggodalmát, hiszen eddig is a fogyasztókra hárították az elszalasztott lehetőségekből adódó veszteségeiket. Európa ott van a tőzsdén, és üzletel. Mi pedig a fejlett világot akarjuk követni. Habár a benzinárban már előttük vagyunk! Lengyel János jog meg nem adása, és ez a csomópontok nem megfelelő kialakításával is összefügghet. — Lesz-e joga a közúti igazgatóságnak arra, hogy ha szükséges, akár meg is büntesse azokat a vállalatokat, tsz-eket, amelyek sárfelhordással rendszeresen veszélyessé teszik az utakat? — Az útellenőrzési szolgálatnak az lesz a feladata, hogy folyamatosan figyelje az utak állapotát, és szükség szerint akár be is avatkozzon. Sajnos, büntetni nincs jogunk, mert nem vagyunk hatóság; szabálysértési eljárást indíthatunk a rongálok ellen. Jelenleg a megye úthálózatának csak a felén van aszfaltbeton, így az utak tűrőképessége is kisebb. A nemzet- gazdasági fejlődéshez, Európához való felzárkózásunkhoz azonban elengedhetetlen az infrastruktúrának ez a fejlesztése is. Jelenleg azonban csak a szinten tartáshoz elegendő az útalap, ezért a továbblépés megyénkben és országosan is bizonytalan. Hunyadkürti Ilona Miniszteri hitvallás a mezőgazdaságról Egy forinttal olcsóbb lesz a hatósági áras tej —Aki tehenet vág, kárpótlást kap — Nem a szövetkezetekkel, a kolhozrendszerrel van baj — Dr. Gergátz Elemér a magántulajdon híve (Folytatás az 1. oldalról) A megoldás: kevesebb tejre lesz szükség. A lakossági fogyasztást viszont azzal kívánják segíteni, hogy a közeli napokban 22 forintról 21 forintra mérséklődik a 2,8 százalék zsírtartalmú, polietilén csomagolású egyliteres pasztőrözött tej ára. A Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezte a Népjóléti Minisztériumnál az ún. „szociális tej” intézményének bevezetését is. Mint elmondták, az önkormányzatoknak egészen bizonyosan rendelkezésére áll azoknak a szegény, segélyezésre szoruló embereknek névsora, akiket megilletne ez a kedvezményes áru tej. Sárossy László államtitkár úgy fogalmazott, hogy miközben az ország 35 százalékos exporttámogatással ösztönzi az arab vagy a szovjet emberek tejfogyasztását, nálunk hovatovább hárommillió ember már azt sem tudja, milyen a tej. Dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter egyébként óva intett attól, hogy bárki is tehénirtásként fogja az állomány csökkentésének szorgalmazását. Hangoztatta, hogy normális helyzetben évenként 20 százalék körüli selejtezés természetesnek mondható, a mostani kivágásokat a még hatékonyabb szelekció részének kell tartani. Bemutatkozó nyilatkozatában egyébként a tárca új vezetője kifejtette, hogy munkája során a kisgazdapárt politikáját kívánja érvényesíteni, de a felelős magyar kormány tagjaként kell gondolkodnia. Szólt arról, hogy az agrárágazatban is meg kell teremteni a piacgazdálkodás feltételeit, nálunk azonban jelenleg még igen nehéz piacról beszélni. A piac kialakulásának egyik feltétele a tulajdonviszonyok rendezése — fogalmazott a miniszter és meggyőződéssel állította, hogy a piac működéséhez elsősorban magántulajdonra van szükség. „Magántulajdonban szeretnénk látni zömében a mostani szövetkezeti tulajdont, de a szövetkezést, mint termelési formát hosszú távon támogatni kell, mert olyan előnyöket nyújt, amelyek a kis családi gazdaságokban elképzelhetetlenek” — jelentette ki dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter, hozzátéve: „Semmi más problémánk nincs a szövetkezetekkel, csak a kolhozjelleget akarjuk megszüntetni.” Az élelmiszer-feldolgozásról, agrárkereskedelemről kijelentette, hogy csak akkor lehet megteremteni ezen a területen is a piaci feltételeket, ha a nagy monopóliumok piacgátló hatását megszüntetik. Ez nem azt jelenti, hogy nem kellenek a jól, hatékonyan működő nagy- vállalatok, megmarad például a mostani állami gazdaságoknak az a része is, amely jól működik. A többiek sorsának eldöntése előtt tárgyalni fognak az érdek- képviseleti szervezetekkel, hogy mely üzemeket lehet a legkisebb ráfordítással megszüntetni. Hamarosan elkészülnek egyébként a minisztérium agrárpolitikai elképzelései ágazatokra lebontva a célkitűzéseket. Ezek közé tartozik a tejtúltermelés felszámolása mellett a sertéshústermelés gondjainak megoldása is. Tavaly egyes adatok szerint 20 százalékkal csökkent a sertéshúsfogyasztás, bár ezt a számot sokan kétlik, hiszen senki nem tartja számon a háztáji gazdaságokból piacra került húsmennyiséget. Jelenleg mindenesetre tény, hogy a termelőktől mintegy 200 ezer kész hízót nem vesz át senki, a jószágok már 10-20 kilóval súlyosabbak a kelleténél. A vágóhidak győznék kapacitással, de a hűtőraktárak zsúfoltak. A megoldás kulcsa az exportőrök kezében van, s a szaktárca azt is kezdeményezi, hogy átmenetileg oldják fel a hús- és húskészítmények kiviteli tilalmát a kishatárfoígalomban. Fogyasztói árcsökkenésről nem esik szó. Ingyen tejet osztanak a rászorulóknak ÚJABB CSEPPEK A CSORDULÁSHOZ Egyforintos árcsökkentéssel nem lehet megmenteni a magyar tejgazdaságot Ismét van gazdája a megye közútjainak Úthálózat-fejlesz tési program 2000-ig
