Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-28 / 23. szám
1991. január 29., kedd SOMOGYI HÍRLAP 5 VITA A MÚZEUMOK FENNTARTÁSÁRÓL A megye támogatja a középiskolai fejlesztéseket Siófok országos segítségre számít (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Sütő László marcali polgármesterjavaslatára a megyei közgyűlés elnöke tájékoztatta a résztvevőket a kaposváriakkal tartott megbeszélésről, mielőtt ki-ki elmondta a város elképzeléseit. Későbbi kérdésekre válaszolva dr. Gyenesei István ismertette, hogy az úgynevett céltámogatás 80 százalékát a megye állja, 20 százalék jut a városokra, a kollégiumok fejlesztése esetén. A középiskolai fejlesztéseknél viszont a helybeli és a bejáró diákok aránya dönti el a támogatást. Ezt a jelenlevők elfogadhatónak tartották. Elmondták azonban, hogy bizonyos középfokú intézmények fenntartása — például a barcsi vízügyi szakközépiskoláé — segítség nélkül nem könnyű, a fonyódiaknak pedig a kollégium rekonstrukciójának költsége okoz gondot. Két olyan város van — Tab és Csurgó —, amelyik a megyének adja át középfokú oktatási intézményei és kollégiumai fenntartását, mert saját erőből erre képtelen. Az elképzelések egyeztetése hasznos volt, mert a megyei önkormányzat mai ülésén ennek alapján már ki lehet alakítani közös állásfoglalást, majd pedig a városok határozata alapján meg lehet hozni a testületi döntést. Mindez azonban már most könnyebbé teszi a költségvetések készítését. Az egészségügyi ellátás néhány városra nagy terhet ró. Farkas István tabi polgár- mester szerint szükség lenne arra, hogy a rendelőintézet működtetéséhez a körzetben levő települések is hozzájáruljanak. Dr. Pongor Tamás siófoki jegyző a Balaton-parti város nagy idegenforgalma miatt igazságosnak tartaná a terhek megosztását a kórház fejlesztésében. Dr. Gyenesei István azt javasolta: jelezzék ezt a törvény előkészítőinek. Siófok megkérheti az országgyűlési képviselőjét, hogy mindezt tolmácsolja a törvénytervezet tárgyalásakor. A múzeumok működtetésében eltérő érdekekfogalmazód- tak meg, ezt azonban kölcsönös kompromisszummal majd meg lehet oldani. Sokat lendít az ügyön, hogy a megyei közgyűlés február végén várhatóan kinevezi a megyei múzeumok igazgatóságának igazgatóját, s feladatává teszi a működőképes szervezet kialakítását. Horváth Gábor, Fonyód polgár- mestere a város önálló elképzeléseit ismertette a területükön levő megyei ifjúsági táborok működtetésével kapcsolatban. Itt majd a törvény, a megye és a Fonyód közötti későbbi megegyezés hoz végleges megoldást. Egyetértés alakult ki abban, hogy szervezzék meg a fonyódi alkotóház ésszerű működtetését, és szakemberekkel vizsgáltassák meg a nevelési tanácsadó-hálózat jövőjét. A városok és a megyei önkormányzat találkozója mindenképpen jó alapot adott a későbbi döntésekhez, a mai megyei közgyűlés munkájának meggyorsításához. Lajos Géza Késlekedő ösztönzés EGY KALAPBÓL OSZTOZKODNAK A felsőoktatási intézmények hallgatóinak ösztöndíjemelése és elosztása mindennapos gondot okoz. A tanulmányi költségek emelkedése és a létfeltételek biztosítása arra ösztönzi a tárca képviselőit és az érintett iskolákat, hogy mielőbb kidolgozzák a lehető legdemokratikusabb elosztási rendszert, amely segíti a tanulók munkáját. A Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karán azonban hiába várták a miniszteriális intézkedést. Mind ez ideig nem kaptak értesítést arról, hogy emelik-e — s ha igen, mennyivel — az ösztöndíjakat. Ezért dr. Baka József gazdasági főigazgató úgy döntött: megelőlegezik a tanulók támogatására szánt összeget. Az úgynevezett hallgatói normatívát 3150 forintról 3500 forintra emelték. Ez az összeg február végétől illeti meg a tanulókat. Az átlagosan 3500 forintnyi fejkvótában benne kell legyen a beiratkozás jogán mindenkit megillető 1800 forint. A szociális támogatás összegének maximuma továbbra is 4000 forint marad, míg a jeles tanulmányi eredményt elérő tanulók 2200-at oszthatnak be havonta. Az úgynevezett kiemelt tanulmányi ösztöndíj 2500 forint. Tekintettel arra, hogy az étkezési d íjakat már október végén fölemelték, a hallgatóknak ugyancsak nagy szükségük lesz a további támogatásra. A Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán a múlt hét végén kapták meg a Művelődési Minisztérium által biztosított ösztöndíj éves keretét. Tekintettel arra, hogy differenciálatlanul, egy összegben és a januártól decemberig terjedő időszakra utalták csak át a pénzt, az elosztás módjáról a hallgatói tanács bevonásával most döntenek az illetékesek. Annyi bizonyos, hogy az eddig 3150 forintos fejkvóta 4886 forintra emelkedett. Ez azonban csalóka növekedés, mert olyan ösz- szeget is magába foglal — mint például a sport vagy a szakmai gyakorlatok támogatása —, amelyet eddig külön összegből lehetett finanszírozni. Ugyanakkor az étkezési díjak szeptembertől 21 forint 60 fillérről 48 forintra emelkedtek. Várják a változtatással kapcsolatos intézkedést az Egészségügyi Főiskola hallgatói is. Talán a hét végén már több információval szolgálhat Tóth Bé- láné tanulmányi előadó. Várnai Ágnes Ünnepélyesen átadták tegnap Barcson az új mentőállomást. Feigl Ferenc, Barcs polgármestere és dr. Góbi Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgató-helyettese mondott beszédet, kiemel ve a létesítmény fontosságát, amely a költségvetési üzem segítségével alig egy év alatt készült el. Az épület majdnem kétszer nagyobb a réginél. A huszonnégy barcsi mentősnek így megfelelő helyiségek állnak rendelkezésére, s végre a négy kocsit is garázsban tarthatják. Fotó: Kovács Tibor Agykontroll — önkontroll CEREMÓNIA NÉLKÜL A hókuszpókusz vagy finomabb kifejezéssel szólva: varázslat, misztikum végigkíséri életünket. S minél hatásosabb a szemfényvesztés, minél kevésbé vagyunk képesek nyomon követni azt a folyamatot, amely előidézi a „csodát", annál inkább vágyunk a varázslatra. A végeredmény ugyanis legtöbbször bennünket igazol: elmúlik a fejfájásunk, megszűnik az alvászavarunk, begyógyul a fekélyünk, és olykor még bénaságunk is oldódik. Mert, bár az orvosi műszerek ma már csodálatra méltóan magas technikai színvonalon segítik a gyógyítást, mi mégis — vagy tán éppen ennek ellenére — jobban hiszünk a kézrátételben, a szemmel „gyógyításban”, a beszéd szuggesztív hatásában. Gyógyfüvek után kutatunk, vegetárius étrendre kárhoztatjuk magunkat, és némán tűrjük az akupunktúrát. No, és hiszünk... Hiszünk abban, hogy az segít, hogy segítenek a gyógyszer és szike nélküli gyógymódok. S mert hiszünk benne, hitünk és akaratunk révén gyógyulunk is. Nem tudom, vajon eszünkbe jut-e, hogy javulásunk és gyógyulásunk okát önmagunkban keressük? Ha nem, hát segít rajtunk egy-egy tudós ember, olyan, mint az Ágykontroll című könyvéről és módszeréről híressé vált Silva. A „modern mágus” ugyanis nem tesz mást, mint elhiteti velünk azt, ami ugyan természetes—de éppen azért, mert olyan egyszerű és kézenfekvő —, nem is válik megfontolás tárgyává. Az ember ugyanis — ez a tudattal bíró lény — képes arra, hogy egy bonyolult, még ma sem egészen tisztázott folyamat eredményeképpen befolyásolja saját agyműködését. Azt tapasztalták a szakemberek, ha valaki tartósan szorong és fél attól, hogy egy betegséget megkap, az előbb-utóbb szenvedni is fog attól a kórtól. Hogy van-e ok-okozati összefüggés a szuggesztió és a betegség kialakulása között, nem az én tisztem eldönteni. Laikusként csupán annyit kívánok megjegyezni: ha Silva módszerének hatására — valósan, vagy vélhetően — gyógyul a beteg, akkor nem volt hiábavaló a fáradozás. De ha csak akaraterőnket edzük, az is fél gyógyulást jelent. S hogy miként lehet elménket élezni, telepatikus képességünket fejleszteni: ez is Silva módszerei közé tartozik. Csak egyre ügyeljünk. A sebészkést nem pótolhatja a telepátia! Ezért aztán sokkal inkább a megelőzés, semmint a gyógyítás egyedüli eszközeként ajánlhatjuk Silva és a „Silvák” módszerét. Hogy minderről miért gondolkodtam el? Tavasszal agykontroll-tanfo- lyam indul Kaposváron a városi művelődési központban. A módszer ismertetésénél jelen lesz dr. Dómján László kandidátus, Silva módszerének honi interpretátora. Az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatait áprilisban két alkalommal is megosztja azokkal, akik úgy vélik: van erejük az agy(ön)- kontrollra. Várnai Ágnes VALLOMÁS — Őrmester úr! Mindent őszintén bevallók... Kérem szépen, én fűnek-fának és az államnak is tartozók, no meg annak a büdös kölyöknek is egy jó nagy pofonnal, amiért tegnap megette az ünnepi ebédre tartogatott parizert. Adósa vagyok háromhavi díjjal az áramszolgáltatónak, a vízért sem tudok fizetni, kéthavi törlesztéssel és egy gyerekkel tartozom az OTP-nek (egyelőre kamatmentesen, de aztán ki tudja!), a bolhapiacról engedély nélkül, titokban hoztam el két bolhát az ingemben. A feleségemnek már régen bókoltam, csak a főnökömnek hajbókoltam, de hiába, ilyen infláció mellett dugába dőltem. Cégbírósági bejegyzés nélkül megalapítottam a cs kft.-t, vagyis a családi korlátlan felelőtlenségű társaságunkat. Az OTP-adósságun- kat úgy törlesztettem, hogy adtam nekik egy váltót 100 ezer forintról, s ezt mindenféle fedezet nélkül beválthatják az OTP- ben. Kicsit sürgettem is őket, mert mostanában a forint nagyon emelgeti a kamatlábait. Aztán a Sportfogadási és Lottóigazgatóságot megkárosítottam 40 ezer forinttal, mert ennyiért akartam totószelvényt vásárolni, ugyanis tuti tippjeim voltak. De hol van nekem ennyi pénzem? A boltban is már legtöbbször csak az áfát-t veszem meg, mert az a legolcsóbb. No, most tessék idesütni! Találtam egy dollárt, istenem, szerencsém volt. Gondoltam, átváltom forintra, jól jön egy kis tejrevaló a gyereknek. Kínálga- tom, kínálgatom, aztán az egyik civilruhás megmutatja az igazolványát, hogyő rendőr. Ja, és persze kiderült, hogy a dollár hamis. No, ilyen szerencsém van nekem! Most a rendőrségnek is tartozom egy igazi dollárral. Ha már így mindent őszintén bevallók, akkor még egy-két dolgot el kell mondanom. Vettem olyan fekete spray festéket, aztán kiírtam a házunk kerítésére: „ Világ dollárjai, egyesüljetek! Nálam!" Merthogy egy dollárral tartozók a rendőrségnek, meg az egész ország adósa Nyugatnak. Bizony, felügyelő úr, ha nálam egyesülnének, s úgy szaporodnának, mint a csicsóka, én kölcsönadnék az államnak, nem úgy, mint az állam nekem. Elvonja a támogatásomat: kérem, ha a tejben nincs támogatás, csak áfa meg infláció, akkor az már csak lötty, ugyebár. Az viszont igaz, hogy a rum egyre jobban csíp, mióta olyan borsos lett az ára. Felügyelő úr! Sokszor előfordult, hogy megyek a busszal, aztán jön az ellenőr. Én soha, de soha még nem idegesítettem fel, hogy nincs jegyem, mert mindig időben leszálltam. Mondjon egy olyan pasast, aki valami miatt neheztelne rám! Ne törje a fejét, felügyelő úr, nem éri meg a vesződést. Nincs ilyen már. Hogy a Gazsit miért nyúvasz- tottam meg? No, azért, kérem szépen, ebből egy szó sem igaz: kérdezzék meg Gazsit. Ha még élne, becsszóra, ő is azt mondaná, amit én... Az úgy volt, hogy én csak fogtam a kést, mert gondoltam, kimegyek a kertbe, meghámozok egy almát. Úgy férfias-gyengéden a bal kezemmel utat csináltam magamnak, mert Gazsi éppen előttem állt, és valamit a rokonaimról mesélt, hogy az anyukámat jól ismerte, az apukám meg mért nem ment inkább moziba, ahelyett, hogy engem fogantatott. Aztán szegény hülye Gazsi nem figyelt és pont beledőlt a késembe, én meg megijedtem, ki akartam húzni belőle, de nem jött, akkor aztán jól megmozgattam, úgy már kijött... Rossz napja volt akkor Gazsinak, egyébként is nagyon peches fiú volt. Isten nyugosztalja... Na, szóval, felügyelő úr, hát most tessék mondani: ezért akarnak engem bekasszírozni? Hát nem kasszírozott tőlem eleget az állam ? Én teljesen tönkre vagyok téve. Csődbe mentem. Inkább szanáljanak jó...? Saiga Attila Kaliforniából a filmművészeti főiskolára Gazdag Gyula / ■ uj „szerepben” Több mint két éve oktat az University of California Los Angeles film- és tévétanszékén vendégtanárként Gazdag Gyu- lafilmrendező. A kaposvári Csi- ky Gergely Színházban is gyakran vendégrendezőként munkálkodó alkotót kinevezték az 1990/91-es tanév kezdetétől a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és tv-fő- tanszakának vezetőjévé. A rendező márciusig még Kaliforniában oktat, majd szeptembertől elfoglalja új posztját a budapesti főiskolán.
