Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-28 / 23. szám

1991. január 28., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Február végére gazdasági program A kisgazdák elfogadhatatlannak tartják Fordulatot majd csak jövőre várhatunk Vállalkozásösztönzésre törekszik a kormány — Új törvények sora kell a piac működéséhez — Tájékoztató a tervekről (Folytatás az 1. oldalról) A készülő gazdaságpolitikai program a vállalkozásösztön­zésnek azt az útját kívánja járni, amely az adminisztratív akadá­lyok csökkentésével, a feltéte­lek javításával támogatja az üzleti szféra tevékenységét, a magánkezdeményezést. A program elveti a belföldi keres­let növelésének mesterséges, költségvetési eszközöket igénybe vevő módjait. Arra épít, hogy az export gyorsabban nő az importnál, s az exporttöbblet révén keletkező pótlólagos jö­vedelmek hozzájárulnak majd a hazai keresletnövekedéshez. Ugyanakkor nagy súlyt helyez arra, hogy a programot illetően létrejöjjön a társadalmi egyetér­tés, a társadalom valamennyi rétege fogadja el a kitűzött leg­fontosabb célokat. Megalkotói szerint csak így lehet megvaló­sítani. Új törvények Á készülő program szerint 1991-ben elsősorban a gazda­sági növekedés beindításának keretei jönnek létre, s befejező­dik a piaci működéshez szük­séges jogrendszer kiépítése. Megszületik az új csődtörvény, az államháztartási törvény, az új számviteli törvény, a banktör­vény, a privatizációs törvény. A fordulat éve várhatóan a jövő esztendő lesz a gazdaság­ban, amikor is sikerül az eddigi csökkenést megállítani, és az export gyors ütemű bővülésé­nek megfelelően már kismérté­kű növekedésre is sor kerülhet. A kelet-európai külkereskede­lemben várhatóan megáll a visszaesés, s így a nyugati ex­port bővülése közvetlenül hoz­zájárulhat a gazdasági növeke­dés feltételeinek megteremté­séhez. Hasonló fordulat következ­het be az inflációs folyamatban is — mondta Kovács Álmos. Várhatóan 1992-ben megválto­zik a tendencia, s a fogyasztói árnövekedés ha fenn is marad, de kisebb lesz, mint 1991-ben. Ez részben annak lesz az ered­ménye, hogy a privatizáció ha­tására, a külföldi tőkebeáram­lás következtében számotte­vően nő a magánszféra súlya a gazdaságban, s az importlibe­ralizálással együtt hozzájárul a verseny erősödéséhez. Továbbra is szigorú marad a monetáris politika, és olyan jel­legű inflációs lökésekre már nem kerül sor, mint ami az idén lejátszódik a korábbi rossz ár­arányok kiigazítása, az állami támogatás leépítése és a kelet­európai kereskedelemben a rubelről dollárra történő áttérés miatt. A program szerint 1993-ban megerősödnek a gazdasági for­dulat következtében kialakult kedvező irányzatok. Az idén már olyan határozott növeke­désre is lehet számítani, amely hozzájárul a lakosság fogyasz­tásának és életszínvonalának kis mértékű javulásához is. A növekedés motorja továbbra is az export lesz. Stabilizálódik az ország fizetési mérlegének po­zíciója, vagyis megáll az eladó­sodás. Igazán kedvező változá­sok azonban csak 1994-ben várhatók, amikor már nemcsak az export járul hozzá a gazda­ság gyorsabb fejlődéséhez, hanem a belföldi fogyasztás is növekedhet. A fö feladat Kovács Álmos úgy véleke­dett: a nemzeti megújhodási programban megfogalmazott alapelvek továbbra is érvénye­sülnek. Ennek megfelelően a kormány fő feladatának azt tart­ja, hogy elősegítse a gazdaság teljesítményének, hatékonysá­gának jelentős javítását. A program készítői szerint ezt el­sősorban úgy lehet kikénysze­ríteni, ha tovább folytatódik, gyorsul a privatizáció, a magán- tulajdon túlsúlyba kerül a gaz­daságban. Folytatódik az állami támoga­tás leépítése, s ez szintén a tisz­tánlátást szolgálja, és megfele­lő kényszerítő erő a jobb gaz­dálkodásra. Szükség van a nagy, átfogó újraelosztási rendszerek reformjára is; ebbe beleértendő az egészségügy, a nyugdíjellátás, az oktatásügy finanszírozási-szolgáltatási rendszerének megváltoztatá­sa. Várhatóan az állami szerep- vállalás csökkenésének érde­kében a jövőben bizonyos szol­gáltatások csak a rászorulók számára lesznek teljesen in­gyenesek, satehetősebbeknek bizonyos mértékben fizetniük kell. Ha csökken a kiadás... Ha az állami kiadások, köte­lezettségek kisebbek lesznek, lehetőség nyílik arra, hogy a költségvetés bevételeit is lefa­ragják, vagyis csökkenthetők a lakosságot, a vállalkozókat érintő adók. A most készülő gazdaságpo­litika a magyar megújhodási programban foglalt alapelveket átveszi, alkalmazza. Változás abban látható, hogy a program­ban a célok világosabb megfo­galmazást nyernek, és konkré­tabbá válnak a megvalósítás­hoz szükséges lépések. HATSZÁZEZRET NYERT A TOLDI Hatszázezer forintot nyert a kaposvári Toldi Általános Iskola és Gimnázium egy, a közoktatási alap által kiírt számítástech­nikai pályázaton. A pénzt az iskola szám ítógéptermének bőví­tésére fordjflák: új vezérlőpultot állítanak be, illetve monitoro­kat és számítógépeket vesznek rajta — ezzel is segítve a diá­kok jobb képzését. a kárpótlási törvényjavaslatot (Folytatás az 1. oldalról) Az együttes ülésen jóváha­gyólag tudomásul vették az el­nökség eddigi és tervezett poli­tikai tárgyalásait. Kiemelke­dően fontosnak ítélték az Agrárszövetséggel folytatott tárgyalásokat. Az elnökség fel­hatalmazást adott arra, hogy a tulajdonrendezéssel összefüg­gő törvényalkotásban a két párt képviselői egyeztetett, közös módosító indítványokat tegye­nek. Ómolnár Miklós elmondotta, hogy február 4-ig tárgyalásokat folytatnak a törvényjavaslatról a Fidesz és az MSZP szakértői­vel is. Kitért arra is, hogy a tör­vényjavaslat a számszakilag sincs kellően megalapozva. A képviselőcsoport és az or­szágos vezetőség egyetértett azzal, hogy Torgyán József a már benyújtott önálló képviselői indítványát visszavonja, ha le­hetőség nyílik arra, hogy a kár­pótlási törvény általános vitájá­nak keretében a javaslat kon­cepcionális vitájára is sor kerül­het. Torgyán József ezzel kap­csolatban elmondotta: indítvá­nya arra vonatkozott, miszerint a házszabály lehetőséget ad arra, hogy különösen fontos tör­vényjavaslatok esetében két fordulóban tárgyalják meg a képviselők a javaslatot. A gya­korlatban ez háromfordulós tár­gyalást jelent, mivel először a törvényjavaslat által érintett kérdések koncepcionális vitáját folytatják le, és a második fordu­lóban kerül sor csak a törvény- javaslat általános és részletes parlamenti vitájára. Az FKgP parlamenti frakcióvezetője úgy ítélte meg: a kárpótlás olyan súlyú ügy, amelyben a törvény­kezés során szükség lenne a koncepcionális kérdések tisztá­zására. Erre azonban a legha­marabb is csak február 4-én kerülhet sor, amikor valószínű­leg napirendre tűzik a törvény- javaslatot. Az FKgP semmikép­pen sem akarja, hogy a kárpót­lási törvénytervezet megvitatá­sa elhúzódjon, mivel ez máris jelentős társadalmi feszültsé­get okozott, ezért kívánatosnak tartja, hogy folyamatosan tör­ténjék a törvényjavaslat tárgya­lása, de ennek kezdetén ves­sék fel az ezzel kapcsolatos koncepcionális problémákat is. Torgyán József megerősítet­te, hogy a kormányzat kátpótlá- si törvényjavaslata elfogadha­tatlan az FKgP számára. Rá­mutatott: a törvénytervezet lé­nyegében a már elszenvedett kárt újabb kárral kívánja tetézni, és ez irritálja a társadalmat. A kárpótlási jegyet tervezi beve­zetni, a tulajdonjog helyreállítá­sa helyett, így nem védi a mun­kával szerzett tulajdont sem. A törvényjavaslatban a tulajdon­hoz való jogosultságokat kellett volna garantálni, mivel ahhoz olyan jogok kapcsolódnak, mint a használat, a haszon szedésé­nek, birtoklásának joga. Érthe­tetlen, hogy miért ne lehetne ott visszaadni eredeti tulajdono­saiknak az elvett vagyont, ahol megvan még az eredeti tulajdon — hangoztatta. — A kártalanításba bevonan­dó tulajdonoknál nem kellően indokolható a 1949. június 8-i kezdő időpont—mondta a frak­cióvezető. — Felvethető: miért nem vonják a kártalanítás hatá­lya alá a németektől elvett tulaj­donokat, illetve a zsidóüldözé­sek során elkobzott vagyono­kat. A törvényjavaslat emellett számos ponton szembe került a Polgári Törvénykönyv öröklési rendjével is. És nem biztosít jogorvoslati lehetőséget az érintetteknek, annak ellenére sem, hogy a kárpótlási jegy beváltását arra a termelőszö­vetkezetre bízza, amely egyko­ron a kárt okozta. (MTI) Görög dohányt tárolnak Nagyatádon Gondok a dél-somogyi homokháton — Az idén több mint 260 hektáron termesztik Kezdeményeznek a vállalkozók Bőrdíszműüzem mozgáskorlátozottaknak — Ravensburg segít a kaposváriaknak A Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártjának kaposvá­ri szervezete maga kívánja elő­teremteni működéséhez az anyagi alapot. A párt kong­resszusán vállalták a mozgás- korlátozottak támogatását. A Somogy megyei egyesület en­nek alapján vette föl a kap­csolatot a kaposvári szervezet­tel. Nagy János, a párt városi el­nöke elmondta: már megkezd­ték egy tervezet kidolgozását. A Szigetvári Cipőgyár szívesen együttműködik velük egy ka­posvári bőrdíszmű- és aján­déküzem létrehozásában. Kez­detben húsz-harminc mozgás- korlátozott dolgozna az üzem­ben. A szigetváriak vállalták a betanítást. Később még több embernek adnának kenyeret a bedolgozói rendszer megszer­vezésével. Hulladék bőrökből olcsó sporttáskákat és egyéb termékeket készítenek majd. Visszhangot keltett a párt kecskeméti kongresszusán a kaposvári szervezet javaslata az ifjúsági tagozat megalakítá­sára. Azóta szép számban vet­tek föl még tanuló fiatalokat, akik egyébként sportolnak. Nem egy Európa-bajnok, világ- bajnoki helyezett akad közöt­tük. Az asztaliteniszezőkkel kialakult jó kapcsolat bátorítja őket arra, hogy együttműködje­nek további szakosztályokkal is. Nemzetközi kapcsolataikban az első lépés a ravensburgi ke­reskedelmi és ipari kamarával történő együttműködés. Szó van egy olasz várossal való kapcsolatról is. Az ilyen és egyéb tervek kidolgozásában nagy szerepe van a szakértői bizottságnak. — A sok ígérgetés helyett segítséget is várunk — mondta Nagy János elnök. — A mostani szabályozók vállalkozásellene­sek, az egész rendszer egy mindent elvonó keresetszabá­lyozásra épül. Az ország gaz­dasági föllendülésre vár, s ezt a kormány nem tudja megvalósí­tani a vállalkozók támogatása^ nélkül. Mindent elkövetünk azért, hogy mérsékeljék az adó­terheket. Csökkenteni kell az elfogadhatatlanul magas társa­dalombiztosítási- és nyugdíjjá­rulékot is. Szerintünk önkéntes biztosítási formákra van szük­ség. A pénzt egy részvénytár­saság kezelné, mégpedig úgy, hogy a hasznot kedvező föltéte­lekkel visszaadná a vállalko­zóknak, tevékenységük bővíté­sére vagy új vállalkozások indítására. Lajos Géza Aszály sújtotta a dél-somogyi homokhát dohányültetvényeit, és már a második éve pusztít egy vírusos fertőzés, így ismét a vártnál kevesebb levelet ve­hetett át a feldolgozó a gazda­ságoktól és a háztáji gazdálko­dóktól. Hogy a hazai dohány­ipar szükségletét ki tudják elé­gíteni, Görögországból, Kíná­ból és Olaszországból importál­tak dohányleveleket. A nagya­tádi dohánybeváltóban ezek­ben a napokban 200 tonna gö­rög dohányt tárolnak. Selmeczi István, a beváltó vezetője ennek ellenére bízik abban, hogy ismét föllendül a dohánytermesztés a homokhá­Van egy bolt Nagyatádon, az Ötvöskónyi felé vezető úton. Már régen kinyitott: mondják, hogy az átmenő forgalom miatt nagy volt a kereslet, egy szend­vicsért is érdemes volt megállni itt, mert ha el is fogyott a zsemle, akkor két szelet kenyér közé is odatették a parizert vagy az olasz szalámit. Voltak, akik a városközpontból is ebbe az üz­letbe jártak vásárolni. A kis bolt kinőtte magát. Ezt Nokk Béla üzletvezető évekkel ezelőtt tón. Nőtt a felvásárlási ár; két évvel ezelőtt az első osztályú Virginia fajtáért mázsánként tíz­ezer forintot adtak, most hu­szonegyezret. A munkanélküli­ség terjedése is hatással lehet a termőterület növekedésére, mert a dohányból viszonylag kisebb háztáji területen is tisz­tes haszonhoz lehet jutni. Az aszály megelőzésére szorgalmazzák az öntözést is. Az idén Somogybán várhatóan több mint 260 hektáron ter­mesztenek majd dohányt. A nagyüzemek közül már csak a barcsi, illetve a pusztakovácsi termelőszövetkezetben. N. J. elmondta. Nem az ő hibája, hogy a bővítés váratott magára. Az üzemeltető áfésznek a vidé­ki egységek bővítése mellett már nem futotta a felújításra, még akkor sem, amikor a kör­nyékbeliek társadalmi munká­jukat ajánlották föl. Most végre megnyílik megint a felújított bolt, ahol — ígérik — továbbra is mindenfélét lehet kapni, például friss kenyeret ál­landóan. A szomszédban van a kenyérgyár... N.J. Felújították a kis boltot BŐVÍTIK A CSURGÓI ÜZLETET Termékeiket árulják a fafeldolgozók Az Erdő- és Fafeldolgozó ron boltot nyitott. A gyár termé- Vállalat csurgói üzeme a nyá- keit: ajtókat, ablakokat, hagyo­mányos szalagparkettát, épü­letfát, fűrészárut és tűzifát lehet itt kapni. Kiss Zoltán igazgató elmondta: tervezik a bolt továb­bi bővítését, lakkokat, felületke­zelő anyagokat, szegeket is árusítanak majd. A bolt nyitása mellett szólt az, hogy az üzemen belüli értékesí­tésre az úgynevezett kiseladás- ra növekvő volt az igény. Az utóbbi négy hónap alatt az eb­ből származó árbevétel megha­ladja a havi négy millió forintot. A bolt megnyitásával egysze­rűbbé vált az értékesítés. Az egyedi termékekre a rendelé­sek felvételét és továbbítását továbbra is a termelési csoport végzi. Az üzem dolgozóinak szán­déka az volt, hogy az áruválasz­ték szélesítésével nagyobb nyereséghez, illetve az üzleti tevékenységhez elengedhetet­len készpénzhez jussanak. Az ország minden részéből jönnek Csurgóra a vásárlók, hiszen a tüzép-telepeken egyre kevesebb a faáru. Az első ne­gyedévben a fűrészárut még a tavalyi áron kínálják — mondta az igazgató. (Hunyadkürti)

Next

/
Thumbnails
Contents