Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-25 / 21. szám
1991. január 25., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 Fotó: Király Az orvos—beteg kapcsolat Tudományos ülés a megyei kórházban Az orvostudomány előrehaladásával a hazai viszonyok között nem tartott lépést az orvos—beteg kapcsolat megújulása. A hagyományok erősebbeknek bizonyulnak az orvos— beteg kapcsolatában, mint a megújító szándékú törekvések befogadása a korszerű diagnosztikában, műtéti eljárásokban. Felnőtteket is oktatnak ÚJ NYELVI LABOR A napokban fejezték be a TIT új nyelvi laborénak építését Kaposváron. Kovács Gyula, munkatárstól megtudtuk: amellett, hogy a megyénkben jelenleg ez a legkorszerűbb nyelvi labor, Kaposváron az egyetlen, amely felnőttoktatással is foglalkozik. — Rövidesen nyelvvizsgát lehet majd a TIT-nél tenni. Elsősorban ebben lesz majd nagy segítségünkre a megyei tanács támogatásával létrejött, norvég rendszerű, videóval és tévével kibővített 20 fős stúdió. Magyar- országon csak mi adhatunk a nemzetközi nyelvvizsga módszertanára Németországban felkészített pedagógusainkkal angol—német nyelvre olyan bizonyítványt, amit bárhol a világon elfogadnak — mondta Kovács Gyula. Az utóbbi időben a nyelvtanulás iránt megnövekedett érdeklődést is nagymértékben segít majd kielégíte'ni a stúdió, hiszen egyre több vállalat, intézmény keresi meg a TIT stúdiót. Fontosnak tartotta a Somogy Megyei Kórház és Rendelőintézet tudományos bizottsága és a Pécsi Akadémiai Bizottság megyei szekciója, hogy napirendre tűzze az orvos és beteg kapcsolatának elemzését. A tegnap délutáni tudományos ülésen vitaindítót tartott dr. Rozsos István, címzetes egyetemi tanár, a megyei kórház osztályvezető főorvosa, ehhez kapcsolódott dr. Boldizsár Ferenc pszichiátriai osztályvezető főorvos előadása. — Szükségszerűvé vált, hogy az orvosok és a betegellátásban résztvevő valamennyi egészségügyi dolgozó újrafogalmazza szerepet. A beteg tapasztalatai nagyon fontosak számunkra. Nemcsak a betegségből fakadó panaszokra szükséges odafigyelnünk, hanem azokra a körülményekre is, amelyek jelentős mértékben Dr. Rozsos István képesek befolyásolni az orvosi beavatkozás eredményességét. Az orvosok magatartásában fontosnak tartom az értelmiségi szerepet, aminek meg kell nyilvánulnia abban is, hogy miként hatnak környezetükre. A tudományos ülésen vázolta dr. Rozsos István azokat a követelményeket, amelyek hozzájárulhatnak az orvos—beteg kapcsolatának megújulásához. A tudományos munka mellett kiemelte a történelmi szemlélet, a társadalomismeretek fontosságát is. — A gyógyítás alaphelyzete az orvos—beteg kapcsolata — mondta előadásában dr. Boldizsár Ferenc pszichiáter főorvos. — Az orvosok még mindig a hagyományos orvos—beteg kapcsolatot tekintik példának. Dr. Boldizsár Ferenc Fotó: Lang Róbert Ez számos egyéni konfliktus forrása lehet. Figyelembe kell venni azt, hogy a demokratizálódási folyamat kihatott az egészségügyre is, a beteg nem kiszolgáltatott. A betegellátás sokrétűbbé vált, orvoscsoportok, egészségügyi szakemberek működnek együtt annak érdekében, hogy eredményt érjünk el. — Az orvos—beteg kapcsolat kialakításának új modellje megszületett-e már? — Az orvosi szociológia vizsgálódásai erre még nem tértek ki. Éppen ezért semmilyen új modellel nem rendelkezünk. Az egészségügyi felvilágosításnak nagy jelentőséget tulajdonítok, ebben rejlik sok lehetőségünk az orvos—beteg kapcsolatának megújításában. (Horányi) (Nagy L.) Megszűnt a gyógyszerhiány NINCS ÉRTELME A HALMOZÁSNAK Természetvédelemről angolul Somogybán Támogató a minisztérium és az UNESCO — Külföldi diákok is Szerkesztőségünkben naponta cseng a telefon: gyógyszerhiányról panaszkodnak. Főleg a vény nélkül vásárolható készítményeket hiányolják. Érdeklődésünkre dr. Győrbíró Árpád, a Somogy Megyei Gyógyszertári Központ igazgató főgyógyszerésze mondta: — Kétségtelen, hogy volt gyógyszerhiány. Ám a Hungarophar- mától a napokban három hétre elegendő mennyiségű utánpótlást kaptunk. Jelenleg 35 féle gyógyszer hiányzik, de ezek olyan készítmények, amelyek más, hasonló hatású gyógyszerekkel pótolhatók. A Flistazolin oldatot, amelyet a Naphazolin- nal lehet helyettesíteni a Toba- num vérnyomáscsökkentő és anginás görcsöt oldó készítményt pedig a Vitacolannal. — A vény nélkül kapható gyógyszerek hiányáról panaszkodtak a betegek. — Valószínű, hogy az Algo- pyrin tablettáról volt szó. Most kaptunk 14 ezer darabot és ezt már szállítjuk is a gyógyszertárakba. Ennek a mennyiségnek elegendőnek kell lenni akkor, ha nem indul be pánikszerű felvásárlás. — Úgy hírlik: erre számítani lehet, hiszen a gyógyszerárakat áprilistól megint emelik. — Ez igaz, de a társadalom- biztosítás kompenzálni fogja a különbözetet, tehát semmi nem indokolja a felvásárlást. Ha mégis lenne akkor sok ember nem jut hozzá a sokszor életmentő gyógyszerhez. — Megnyugvással vettük tudomásul a hírt, hogy a volt KGST-kooperációban beszerzett gyógyszerek ismét kaphatók. — Igen. Sikerült megállapodni a folyamatos árucserében, illetve az olyan gyógyszereknél — mint például az NDK-ból importált Corinfar — ahol ez nem volt lehetséges olyan készítmények helyettesítik az eredetit, amely ugyanolyan összetételű, mint az eredeti készítmény. Az új gyógyszer neve Cordaflex, és csupán technológiailag tér el a Corinfartól. — Mit tanácsol annak, aki mégsem kapja meg a szükséges gyógyszert? — Feltétlenül jelezze a gyógyszertári központnak és igyekszünk segíteni. Várnai Ágnes A kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium ad otthont idén nyáron az angol nyelvi és természetvédelmi tábornak. Erről döntöttek tegnap a Környezet- védelmi Minisztériumban. A június 23-án kezdődő tábort — szakmailag és anyagilag — a minisztérium, a Környezetgazdálkodási Intézet és a magyar- országi UNESCO Bizottság támogatja. Olyan diákok jelentkezését várják, akik UNESCO asszociált iskolák hallgatói, akiknek az érdeklődési területe magába foglalja a természetvédelem problémáit, eredményeit, s akiknek van középfokú angol nyelvvizsgájuk vagy ennek megfelelő nyelvtudásuk. A tábor gyakorlati terepét megyénk tájvédelmi körzetei alkotják, így többek között a résztvevők szakmai programjuk során ellátogatnak a boron- kai rezervátumba, a Kis-Bala- tonhoz és a barcsi Ősborókásba is. A magyar— mintegy 70—80 — jelentkezőn kívül 15 külföldi —többek között finn, holland és osztrák — diák is részt vesz a tábor programjain. A szakmai kirándulásokat és programokat naponkénti intenzív nyelvi foglalkozások „színesítik”. A nyelvi foglalkozásokat, illetve részben a szakmai — angol nyelvű — előadásokat a hazánkban tartózkodó Béke Had- testképviselői vállalták. (Tamási) NÉVJEGYÉN EZ ÁLLT: OKLEVELES GAZDA... Emlékezés Fekete Istvánra Göllében született Fekete István, 1900. január 25-én. írásaiban gyakran találkozunk a szülőfölddel, a somogyi tájjal, a csenddel, melyben esténként elmerült. „Elsüllyedtem a homályban és a csendben, és azt hiszem, valami álmos, nyugalmas boldogság dobogott halkuló szívemben. De ez a boldogság nem a nappalok öröme volt, inkább az álmokhoz tartozott, mert időtlen volt, megfoghatatlan, mégis valóságos” — írta. A szülőfalu Fekete István természet- és emberszeretetének simogató bölcsője volt. Hiába vitte messzire tőle a sorsa, s temetkezett rá a múló idő: Gölle maradt számára az egyetlen hely a világon, amelynek feledhetetlen emléke békét, megnyugvást, új erőt adott. „Kerestem az utat, a patakot, a nádast, a cserszagú erdőt... és közben — megtaláltam a Hazámat” — írta a Ballagó idő című életrajzi regényében. Műveiben megelevenednek az emberek örömei, bánatai, az utak, a nádasok, tavak, erdők, a rétek és mezők. Lírikus alkata, tapasztalatai és élményei teremtik meg sajátos, egyéni stílusát. Nincs olyan írása, melyet ne hatna át mélységes ember- és természetszeretete. Legvégső és legfontosabb titka talán nem is más, mint a szeretet. Sokoldalúsága szembetűnő: írt regényeket, elbeszéléseket, regényes életrajzot, önéletrajzot, prózát és verset, történelmi regényt, emlékiratokat, mai témájú műveket is. Könyve — bármelyiket is olvassuk — élmény: Zsellérek, Hajnal Badányban, Emberek között, Gyeplő nélkül, Tíz szál gyertya, Ballagó idő, Barangolások. Ifjúsági regényei: a Tüskevár, Téli berek, Vük, Bogáncs, Kele, Lutra, Hu, Huszonegy nap. Elbeszélései is tükrözik a természet iránti rajongását; a Köd, az Öreg utakon, az Egy szem kukorica, a Ködös utak, és az Őszi vásár, a Rózsakunyhó, a Tarka rét, a Harangszó és a Búcsú mind-mind erről tanúskodnak. írt tankönyvet is, Halászat címmel. A Pepi-kert című könyve pedig tudományos mű; a szarvasi arborétumot mutatja be. Fekete Istvánhoz a természet jelenségei, az állatok és növények mindmind anyanyelvükön szóltak. „Mindent ismert a természetről, amit csak emberileg, azaz az ő szavával élve „tudósilag” lehetett. Okosan szerette, mert tudott mindent fáiról, bokrairól, füveiről, virágairól, gombáiról, illatairól, életrendjéről, természetéről, erdő és mező minden lakójának örök törvényéről” — írja róla Majtényi Zoltán. A környezetvédelem és a természetes élet szelíd prófétája volt akkor, amikor az ember azt hitte, hogy a tudomány és technika mindent megold. Most döbbenünk rá annak jelentőségére, hogy az ő írásai őrzik erdeink- nek, vizeinknek tisztaságát, a természet örök rendjét. Ha úgy tetszik, ő volt az első magyar környezetvédő, aki írásaival figyelmezteti a mai kor emberét és szól a jövő nemzedékhez is. Eddig kilenc nyelven jelentek meg könyvei. írásainak számos idegen nyelvű kritikai méltatása is született, életműve határainkon túl is elismerést aratott. Fekete István úgy írt, hogy mindenki megértse: egyszerűen, mindenkihez. Aki olvassa, azt érzi, hogy csak neki szól. Fia, ifj. Fekete István így vall édesapjáról: MÁZBAN" SZUl TETT FEKETE ISTVÁN ,ro V KÉTKEZI-EMBEREK ÉS A TERMÉS VILÁGÁNAK KÖLTŐI ÁBRÁZOLD, U JONCÁSIC SZERETTE SZULOFáLI m annak embereit, akik embersé és írói világát formálták élt 1900 - 1970 i nagy író emléket kegyelettel GOLLE KÖZSÉG LAKOSSÁGA „Lénye olyan tiszta, természetes és egyszerű volt, mint írásai. Sikerei nem ragadták el, az elismerő ünneplések nem változtatták meg magatartását, írótársait sosem kritizálta és azt soha az életben nem hallottam tőle: »én ennél jobb író vagyok«; Szerénységére és eredeti hitvallásához való hűségére jellemző névjegye, amelyen sikerei nyomán sem állt más a neve alatt, mint ez: okleveles gazda..." Életének utolsó heteit lányával töltötte, Voralbergben. „A Bodeni-tavon etette a hattyúkat, fényképezte a havasokat és — haza vágyott. A délutáni sétákon az Ache gyors sodrású havasi folyó partján kérdeztem: Ugye szép? — Szép—mondta —, de te nem láttad a Kapóst...” Legutóbb Fenyves Mária írt róla: „Életében szolgálta a jót, és lobogásra és világosságra gyújtotta azokat, akik keresték és várták a szépet, hogy örömre, szeretetre gyúljanak és gyújtsanak másokat is.” „...az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság nem múlik el az évszakokkal, hanem örökös, mint a testetlen valóság...” Bodó Imre
