Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-24 / 20. szám
1991. január 24., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP Habsburg Ottó nyitja meg a szállodát FAMÍLIALÁNC Zamárditól Budapestig — Hatvan állandó munkahely Az utóbbi idők legjelentősebb idegenforgalmi vállalkozója, a Hotel Zamárdi nevű kft. hamarosan fölépíti szállodáját Zamárdiban, mégpedig a főút mentén, a part közelében. A vállalkozás hazai magántőkével kezdődött, majd csatlakozott a szövetkezeti, az állami, sőt a külföldi (osztrák) tőke is. Nem csekély a kockázat (hiszen ritka még az ilyen a Bala- ton-parton) egy télen-nyáron nyitva tartó, európai színvonalon megépített hotel működtetése, a szezonális pecsenyesütőtákolmányokkal, butiklyukakkal telezsúfolt vidék csakis nyerhet ezzel a létesítménnyel. Nem kell fakutya 1986. április 9-én alakult meg a Panis Termelő- és Szolgáltató Kisszövetkezet, amely a zamárdi benzinkút mellett 3500 négyszögölnyi területet vásárolt, hogy felépítsen egy „mini" kenyérgyárat. A vállalkozók úgy vélték, s méltán, hogy elkel a Balaton-parton a jó kenyér és a péksütemény. Ehhez persze állami támogatást is reméltek, de mivel nem kaptak, megváltoztatták tervüket: vendéglátó- helyet óhajtottak, először vendéglőt és csak azután kenyérgyárat. Pályázatot nyújtottak be az Országos Idegenforgalmi Hivatalhoz, s ezúttal sikerrel jártak: nyolcmillió forint — tíz évre szóló — kamatmentes hitelt kaptak. Most már hozzáláthattak az építkezéshez. — Kezdettől az volt a szándékunk, hogy egy olyan komplexumot építsünk, amely nem szokványos, nem szezonális, amely méltó a Balatonhoz, s nem kizárólag vállalkozói érdekeket szolgál, hanem követendő példát is ad másoknak, akik a Balatonnál akarnak tőkét befektetni — mondta dr. Almacht Ottó, a Panis Kisszövetkezet elnöke, a Hotel Zamárdi Kft. ügyvezető igazgatója. — Uná- sig hallottuk, hogy miként kellene télen is ide csalogatni a vendégeket meg hogy fakutyázni, korcsolyázni is lehet(ne), s az eredmény közismert. Mi nem építettünk a fakutyázásra, sőt a to „kegyeire” sem; mi olyan körülményeket szeretnénk teremteni a vendégeknek, hogy még nyáron se kelljen kimozdulniuk a szálloda területéről, ha például úszni, strandolni óhajtanak. Kezdetben persze mindez egy kicsit az álmok világába tartozott elegendő tőke híján, ráadásul csak étteremre és sörözőre volt engedélyünk. Szállodáról szó sem lehetett még akkor, de mihelyt hozzáláttunk az építkezéshez, tudtuk, vagy legalábbis sejtettük, hogy ezen a helyen egyszer szálloda lesz. Voith Ági és a lótuszvirágok Csak a terület rendezése, csak ezután lehetett. Egy úgy- feltöltése felemésztett ötmillió nevezett „miniszteri felmentés” forintot, a közművek megépítő- révén megkapták az engedélyt se pedig tizet. Falakat emelni a szálloda építésére, s ekkor „nőtték ki” a Panis Kisszövetkezetet. Megalakították a Zamárdi Hotel Vendéglátó és Idegenforgalmi Kft.-t. Eredetileg a beruházásra szánt összeg 28,8 millió volt, ma 180 millió. A hazai magántőkén kívül részt vesz a vállalkozásban az Áfor, a Röltex, a FÉR, a Zalaegerszegi Bútorgyár, az osztrák Sohber- ger cég és a Hotel Supply. Az 52 szobás (pótágy nélkül 107 vendég fogadására alkalmas) szállodát Szoboszlai István tervezte, a belsőépítész pedig Fekete György. A szobákhoz természetesen fürdőszoba is tartozik, s az étteremhez két különterem és terasz, következésképpen a főszezonban egyszerre 240 ember számára szolgálhatják fel az ebédet. — Tekintettel átéli nyitva tartásra, a különtermek alkalmasak lesznek arra, hogy azokban tanfolyamokat, s más rendezvényeket tartsanak a hazai és a külföldi cégek, intézmények. Huszonhét méter hosszú uszoda, szauna, szolárium lesz az épületben, valamint egy úgynevezett regeneráló blokk orvosi, fogorvosi rendelővel, fizikoterápiával, akupunktúrával, aku- presszúrával, masszázzsal. A masszírozó nők Voith Ági Lótusz nevű betéti társulásának a tagjai, egyenesen Tajvanból érkeztek, s egy sajátos keleti hagyomány szerinti masszázst (nem szexmasszázst!) alkalmaznak. Ezenkívül drinkbár, kaszinó lesz a szállodában (a kaszinóban forintért is lehet majd játszani), amelynek a neve Hotel Família. Az említett szolgáltatásokat nemcsak a szálló vendégei vehetik igénybe; az uszodát például a zamárdi iskolások is rendszeresen használhatják majd. Jönnek a jósnők A négycsillagos szállodához kulturált parkolókat, teniszpályát, ökumenikus kápolnát, utazási irodát, patyolat-szolgáltatóhelyiséget, valamint üzletsort építenek. (Az utóbbit bérbe adják.) Több utazási irodát is nyitnak a déli parton (egyet Budapesten is), s ez lesz a Famílialánc. Ugyanakkor a Panis Kisz- szövetkezet is megmarad parképítő, magasépítő részlegével, szárszói betonkeverő üzemével és két siófoki üzletével. (Ök tartják fenn a szántódi Oázis melletti piacot is.) — Szezonra megnyitjuk a Família Hotelt — mondta dr. Almacht Ottó. — Tekintettel arra, hogy ennek a létesítménynek az ablakai jelképesen szólva Európára fognak nézni (legalábbis azt szeretnénk), felkértük dr. Habsburg Ottót, a híres európai parlamentert, hogy nyissa meg az új szállodát. Nagy örömünkre teljesíti a kérésünket. Van néhány apartmanunk, ezek közül az egyiket elneveztük elnöki lakosztálynak, s ebben fogjuk elhelyezni Habsburg Ottót. Szobája ablakából a tihanyi apátságra láthat majd, ahol szülei az utolsó éjszakájukat töltötték Magyarországon. A szálloda üzemeltetésében a Pannónia is közreműködik, egyébként hatvan állandó munkahelyet teremtünk a Família által. A nyári programjaink közül feltehetően érdekes lesz a nemzetközi jósnő találkozó, amelynek fő szervezője, dr. Schmidt Erzsébet közgazdász (mellesleg neves jósnő), s a rendezvény háziasszonya Voith Ági lesz. Szapudi András Tabi pavilonok Lebontották Tab központjában a régi korszerűtlen épületeket, s helyükre a Fővárosi Építőipari Vállalat űj tetszetős kivitelű pavilonokat építtet. A munkálatokat a tabi költségvetési üzem végzi, a területet pedig a helyi önkormányzat biztosította. Az új létesítményekben a buszvárón kívül magánkereskedők is helyet kapnak Fotó: Gyertyás László A Munkáspárt bírálja a kormányt Országos fórum döntsön, ne az utca Thürmer Gyula: ,,A milliók nem ilyen menyasszonyt akartak...” Az egy évvel ezelőtt megalakult Munkáspárt (MSZMP) legutóbbi kaposvári megyei titkári értekezletén Thürmer Gyula, a párt elnöke tartott tájékoztatót. A legnagyobb parlamenten kívüli párt elnökétől kérdeztük: 3 I az utóbbi időben mintha alábbhagyott volna a „kom- munistázás”. Változtat-e ez a tény a Munkáspárt harcmodorán? — Valóban: az utóbbi időben mintha csökkenne az antikom- munista kampány. Én azt hiszem, hogy a józanul gondolkodó emberek eddig is tudták — ma pedig még inkább értik —, hogy csak egy ideig jó politika a múltat hibáztatni azért, ami ma van, tulajdonképpen. Az úgynevezett kommunistákra kenni minden mai dologért a felelősséget, már nem nyerő. Az emberek a kormánytól egyre inkább azt kérik számon, hogy mittesz. Eltelt jó néhány hónap, s legalább a programjaikban kellett volna felmutatni olyat, ami jelezné, hogy az ország gazdasági, társadalmi, szociális és egyéb gondjait meg tudják oldani. A kormány cselekvése azt mutatja, hogy nem képes erre. Mi sose ültünktől ennek az antikommunista kampánynak: bíztunk abban, hogy a józanul gondolkodó emberek előbb- utóbb felismerik a tényeket. Ma a bérből és fizetésből élők milliói kezdik világosan megérteni, hogy nem ilyen menyasszonyt akartak. Az emberek kiszolgáltatottsága, az infláció, a munka- nélküliség növekedése, a teljesen indokolatlan áremelések, az országszerte megindult belpolitikai agresszió világosan leplezi le a kormány mai politikáját. — Mi célt szolgálna a nemzeti konzultatív tanács, amelynek létrehozását szorgalmazzák a parlamenti döntések előkészítése érdekében? — A jelenlegi hatalmi struktúrák — a parlament, az önkormányzatok — nem tükrözik teljes mértékben a lakosság jelentős rétegeinek érdekeit. Főleg azért nem, mert az emberek sem márciusban, sem szeptemberben nem vettek részt nagy tömegben a választásokon. Elsősorban a bérből és fizetésből élők — a munkás- és paraszttömegek — nem vettek részt. Persze lehet olyan politikát folytatni, amely ezt figyelmen kívül hagyja, ennek azonban az lehet a következménye — akár a taxissztrájk idején —, hogy tíz- és százezrek jelennek meg az utcán, és őket igazából senki nem tudja befolyásolni. Azt szeretnénk, hogy ne az utcán dőljön el a társadalom további sorsa, hanem legyenek a vélemények kifejezésére fórumok. Addig, amíg nem lesznek új választások, hasznos volna, ha létre jönne olyan szervezet, amely tükrözi nemcsak a parlamenti, hanem a parlamenten kívüli pártok, illetve az érdekképviseleti szervek véleményét is. Ezért javasoltuk a köz- társasági konzultatív tanács felállítását a köztársaság elnöke mellett. Budapesten pedig fővárosi konzultatív tanács létrehozását. —Javaslataik között szerepel egy olyan törvény elfogadása, amely kötelezné a kormányt, hogy döntéseit egyeztesse a szakszervezetekkel. — Szerintünk hiba volt, hogy a márciusi választásokat követően az Országgyűlés megtekintette azokat a fórumokat, amelyeken a parlamentben nem képviselt erők véleménye jutott kifejezésre. A törvényeket nem vitatják meg társadalmi szinten, mert megszűnt a társadalmi vita intézménye. Kár érte. Jó lenne, ha a szakszervezetek véleményét kötelező lenne figyelembe venni, hiszen több millió embert képviselnek. Szerintem van remény egy ilyen törvényre, s szeretnénk ehhez szövetségeseket megnyerni. Lajos Géza Az agrártámogatás egyre feszítőbb gondjai ASZÁLYBÓL, VISZÁLYBA Rész— Vétel A Rész-Vétel Alapítvány az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálattal (ÉTOSZ) közösen szervezi meg 1991. február 21-én azt a nemzetközi konferenciát Budapesten, amelynek témája a Munkavállalói Rész- tulajdonosi Program lesz. A tanácskozáson hazai és külföldi szakértők elemzik majd, és mutatják be az MRP hazai és nemzetközi előzményeit, ismertetik az MRP törvénytervezetének fő vonásait. (OS) (Folytatás az 1. oldalról) — Hazánk agrártermelésének mintegy harminc százalékát exportálja. Szükség van egyáltalán ilyen mértékű termelésre, avagy továbbra is kormányzati intézkedések segíthetnek csak? — Alapvető, hogy a mező- gazdasági termelésnek ismét legyen jövedelemteremtő képessége. Ezzel megőrizhető lesz a ma még kielégítő ellátás. A további áremelkedések ellen szól, hogy jelentősen csökken a belföldi fizetőképes kereslet. A visszaeső termelés okszerű következménye, hogy eltűnik az áru a piacról. A féloldalas kormányzati döntés a felelősséget az agrárágazat nyakába varrta, nehéz lesz ebből kilábalni. — Az agrárágazat érdekei szerint valók az egyre növekvő élelmiszer-fogyasztói árak? — Az adó- és árreformot saj- rlos mindmáig nem követte bér- és szociális reform. Miután a piacgazdaság még nem működik, a stabilizáló feltételekről pedig csak álmodunk, az ár- és béralku csak halványan körvonalazódik — elszabadulhat az infláció! Még akkor is, ha a termelőknek ez nem áll érdekében, hiszen már most is a termelés visszafogására ítéltettek. A riasztó módon növekvő fogyasztói árak pedig további 20—25 százalékos fogyasztáscsökkenéshez vezetnek. — A tejtermelők hamarosan országos demonstrációt tartanak. A sertéstartók is fontolgatják. Ellenőrizhetetlenek már az agrárgazdaságban zajló folyamatok? — Feszültségekkel és ellentmondásokkal terhes az agrárágazat. Sokat beszélünk a piacgazdaságról, az agrárpiaci rendtartásról, ugyanakkor a feltételrendszer kialakítását a Földművelésügyi Minisztérium egyre csak odázza. Haladéktalanul rendet kellene teremteni a mezőgazdaság irányításában, meg kellene végre határozni mi tartozik az önkormányzatokra, mely feladatokat határoznak meg az állam és a hatóság intézményei. Jó lenne végre tudni, milyen jogosítványokkal rendelkeznek a termelők és az őket képviselő szervezetek. Haladéktalanul deklarálni kell a kamara jogállását, segíteni kellene végre a valós partneri viszony kiépítését. A kamara továbbra is a tárgyalásos rendezés mellett van, kiemelt figyelmet fordít az ágazat működőképességének megtartására. — Köszönjük véleményét. (Mészáros)
