Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-23 / 19. szám
1991. január 23., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Közéleti (pár)bajok Inke polgármestere lemondott VÁLASZTÁS UTÁN ÉS ELŐTT — VIHAROS FÓRUMOK Inke lakossága Papp Imrét választotta polgármesterré. Az előtt is a község elöljárója volt. Pártonkívüliként, mint a kaszói erdészet alkalmazottja töltötte be ezt a tisztséget. A helyi népfrontszervezettel közösen sok társadalmi munkát Visszavonulás Ezek után szinte bombaként robbant január 4-én bejelentése az inkei falugyűlésen: lemond polgármesteri tisztségéről. Elhatározását a legközelebbi testületi ülésen valóra is váltotta. Vele együtt mondott le képviselő-testületi tisztségéről Czippán Sándor, a helyi termelőszövetkezet elnökhelyettese is. A polgármester azzal indokolta lépését, hogy a testülettől nem kapott elég támogatást, nagy volt a megosztottság, s ezért úgy érezte, nem tud eleget tenni az egyre nehezedő feladatoknak. A bajok már akkor kezdődtek, amikor a községben a legerősebb politikai erőként fellépő kisgazdapárt helyi elnöke, Németh Sándor— aki pártja jelöltjeként maga is indult a vá-. lasztáson s másodikként végezve, tagja lett a képviselő- testületnek— megkérdőjelezte a választások szabályszerűségét. Az első komolyabb vita akörül kerekedett, hogy a polgármester főállásban, vagy társadalmi munkában lássa-e el tisztségét. A polgármester elégnek tartotta a társadalmi megbízatást, többen — közöttük Németh Sándor és Tóth László az SZDSZ helyi ügyvivője — kijelentették, hogy főállású polgármesterre van szükség. A következő előbbinél is kiélezettebb összecsapások a jegyző személye körül alakultak ki. A polgármester László Árpádot szerette volna jegyzőnek, mert kitűnő tapaszkezdeményezett, előmozdította a falu fejlődését. A helyhatósági választásokon független jelöltként indult és győzött. Azt mondják, sikerét elsősorban az előző ciklusban kifejtett munkájának köszönhette. és előzményei talt szakembernek tartotta, aki egy ideig vb-titkárként is dolgozott. Németh Sándorék ezzel nem értettek egyet, mondván: amikor a községben adóügyekkel foglalkozott, népszerűtlenné vált. Pályázatot hirdettek. A testület 6:4 arányban Bertók Katalin mellett voksolt. Papp Imre a döntést fegyelmezetten tudomásul vette. A nézeteltérések azonban ezután sem szűntek meg. Ezt bizonyította az is, hogy Németh Sándor és két társa távol maradt egy fontos testületi ülésről, majd később a helyi kisgazdapárt és SZDSZ a polgármestertudta és beleegyezése nélkül január 4-én 18 órára „tájékoztató gyűlésre” hívta a kultúrházba a község lakosságát. A röplapot a kisgazdapárt nevében Németh Sándor, az SZDSZ nevében Tóth László írta alá. Ugyanerre az időpontra tűzte ki a falugyűlést a polgár- mester is. A gyűlés, amelyre a várható vihar miatt Papp Imre rendőri készültséget is kért, majdnem botrányba fulladt. Noha a kultúrházban megjelentek (még sohase voltak eny- nyien) túlnyomó többsége ismét a polgármester mellett állt ki, és arra kérte, ne mondjon le, nem változtatott elhatározásán, hajthatatlan maradt. Időközben Kovácsné dr. Gáti Kornélia körzeti orvost megválasztották alpolgármesternek, s ő nagy erővel látott hozzá a helyi hivatali apparátus és ügyrend kialakításához. Akik nem ezt akarták A polgármester bírálói állítják; nem akarták távozását. Tóth László SZDSZ-ügyvivő szerint Papp Imre rosszul mérte fel a feladatokat, amikor kitartott a „másodállású polgármester”- modell mellett. Valószínű, azért ragaszkodott a volt „adóügyis” személyéhez, mert úgy vélte, ő képes lesz gyakran helyette is dolgozni. Véleménye szerint nem tett jót Papp Imrének, hogy túl sok dicséretet kapott korábbi elöljárói munkájáért. Németh Sándor többek között ezt mondta: — Mi nem akartuk, hogy lemondjon. Minden támogatást megígértünk és megadtunk neki. Ennek ellenére nem haladt úgy a munka, ahogyan kellett volna. .Az alpolgármester doktornő néhány óra alatt többet tett a faluért, mint Papp Imre három hónap alatt. Én nem mondanám, hogy megfutamodott. Inkább arról van szó, hogy nem tudta, mit vállal. Azt mondta egyszer: László Árpád jegyzőre alapozná (ha megválasztják) a polgármesterségét. Inkább a helyi törvényekre, a képviselő-testületre és az alkotmányra épített volna. Hangsúlyozom: senki se kényszerítette lemondásra. Sajnálom, hogy vele együtt — állítólag miattam — mecjvált a tisztségétől Czippán Sándor is, mivelhogy most nincs a testületben a helyi téesznek képviselője, s ez baj. Arra a kérdésre, miért maradtak távol egy ízben a fontos testületi ülésről, illetve miért szerveztek gyűlést a polgármester háta mögött, azt válaszolta: ennek oka az volt, hogy Papp Imre önkényesen megváltoztatta a testületi ülés időpontját, ami a gyűlést illeti ők nem falugyűlést, hanem falufórumot szerveztek. S az időpontot ők hirdették meg előbb. Az alpolgármesternő szerint a falugyűlésen a testületi tagok elnézést kértek távolmaradásuk miatt. Ezt Papp Imrének méltányolni kellett volna. Ő azonban hajthatatlan maradt. Véleménye szerint elhatározásához nagyban hozzájárult a polgármester sértődékenysége és a jegyző személye körüli vita. Nem volt megfutamodás A lemondott polgármester viszont másként látja. — Németh Sándor nem törődött bele, hogy én lettem a polgármester. Utólag kereste annak útját-módját, ami választáskor nem sikerült... Úgy érzem, minden tőlem telhetőt megtettem Inkéért. Tagadom, hogy megfutamodtam volna. Arról van szó, hogy így nem láttam tovább értelmét, hogy maradjak. Igaz, azóta is sokat gondolkodtam elhatározásomon. Nem tagadom, összeszorul a szívem, ha arra a többségre gondolok, amelyik a falugyűlésen marasztalt — mondta. A történtek óta csak megerősödött meggyőződése, hogy a választásokkor mindenkinek el kell menni szavazni, mert csak így alakul ki igazán tiszta kép a közösség akaratáról... Vagy — vagy Az alpolgármesternő szerint hatvan napon belül választásokat kell tartani Inkén, hogy ismét legyen a falunak polgármestere. Németh Sándor azonban másként tudja ezt. Kijelentette törvény szerint ilyen esetben a polgármester után legtöbb szavazatot kapott jelölt ül a polgár- mesteri székbe. Ez pedig vitán felül ő. Inke mindenképpen döntés előtt áll. Szegedi Nándor A PYROLAHTER megtalálja Új technikai eszközzel szerelték fel megyénk tűzoltóságait. A PYROLAHTER nevű högóckeresövel a városi és a megyei parancsnokságok elsőként vonuló szel csijait látják el. A készülék jelentősége az, hogy nagy füst esetén is gyorsan megtalálható a tűz központja Fotó: Kovács Tibor Tejtermelők az újrakezdési kölcsönről Kidobott pénz volt? Kár és kockázat Tetemes károk érik a magán- termelőket amiatt, hogy a tejipar gyakran csak vonakodva, vagy egyáltalán nem veszi át tőlük a tejet. Szinte az ablakon dobták ki a pénzt azok is, akik újrakezdési kölcsönökből és más hitelekből rendezkedtek be tejtermelésre — hoztak rendbe istállókat, illetve vásároltak állatokat. Az értékesítési nehézségek miatt egyrészt veszteséggel tartják a tejelő állományt, másrészt biztosítaniuk kell a kölcsönök, hitelek visszafizetését. E helyzetben a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), a vonatkozó rendeletek átmeneti megváltoztatását javasolja. Indítványa szerint a tejtermelési válság rendeződéséig fel kell függeszteni a tejtermelők által felvett újrakezdési kölcsönök visszafizetését. A MOSZ egyidejűleg arra is felhívta a figyelmet, hogy a termelők önkéntes állománycsökkentést is fölvállaltak, ám ezt sokfelé nem tudják végrehajtani. A teheneket ugyanis nem fogadják a vágóhidak, a húsfeldolgozók. így végső soron még a termelés visszafogása is gondot okoz. A MOSZ javaslata szerint az állománycsökkentéssel kapcsolatos kiadásokat intervenciós forrásokból kellene megtéríteni. Lehetővé kellene tenni azt is, hocjy az állománykorszerűsítési es fejlesztési hitelek visszafizetését is átütemezzék, ezek a befizetések ugyanis most aligha lehetnek időszerűek, mivel a gazdálkodók súlyos anyagi gondokkal küszködnek. A MOSZ indítványa szerint a megoldás legjárhatóbb útja az lenne, hogy — a Foglalkoztatási Alap terhére — átmenetileg jövedelemkiegészítésben részesüljenek a tejtermelést felszámolók. Adó- kedvezményt kellene adni ugyanakkor azoknak, akik most kezdenek foglalkozni tejforgalmazással, hiszen ők komoly kockázatot vállalnak. (MTI) Gömbölyített sarkú söröző-bútorok gyártását kezdte el a tabi vegyesipari kisszövetkezet 1500 garnitúrát készítenek német exportra jelenleg Fotó: Gyertyás 200 ezer vágásra kész sertés az ólakban Eredménytelen árviták AZ ADU NEM A TENYÉSZTŐ KEZÉBEN VAN — Az árak a sertéstartás alapköltségeit sem fedezik. Intervenciós alappal kellene a feszültségeket feloldani, és az élőexport támogatását ki kell harcolni — mondta Feil József, aki a megyei és egyben az országos választmány elnöke. A hozzászólásokból kiderült: az ágazat gondjait igenis hangoztatni kell, de nem úgy, hogy a tejtermelők esetleg kivívható pozíciói emiatt romoljanak. A barcsi termelőszövetkezet szakvezetője sajnálatosnak tartotta, hogy az érdekképviselet nem tudott egy minimális nyereséget ígérő felvásárlási árat kiharcolni. Ács József, kányái elnökhelyettes szerint nincs fizetőképes piac. Sérelmesnek találta, hogy az érdek- képviseletek nem jutottak el odáig, hogy a szakminisztériumokkal a minimális munka- kapcsolatot felvegyék. Feil József utalt rá, hogy az emlékezetes taxisdemonstráció időszakában a Földművelésügyi Minisztérium ígérte: a szakmai munkába bevonja az Agrárkamarát és a MOSZ-t, de az agrárpiaci koordinációs bizottságban a termelőknek már csak egy szavazata van. Majd hozzátette: — A kormány nem hajlandó megmondani milyen mennyiségű agrártermékekre van szüksége. Kosa Ferenc, a Kahyb vezér- igazgatója szerint a megoldás az lenne, ha a termelő érdekeltté válna a feldolgozásban is. — Tudomásul kell venni, hogy—Amerikát is beleértve— egy kiló sertés ára nem több, mint 1,1 dollár. Az ennél drágábban „előállított” sertés már deficitet termel. Szerinte nem a felvásárlási árak, hanem a fizetőképes vevő jelenti az alapkérdést. Úgy vélik, hogy a feldolgozóipar a saját ellehetetlenülése felé vezető úton jár. A termelő ugyanis könnyebben abbahagyja a sertéstartást és ágazatot vált, ám a húsipar vajon mit tesz a kihasználatlan kapacitásával? Dr. Exner Zoltán, a megyei mezőgazdasági kamara ügyvezető igazgatója szerint sajnálatos, hogy még mindig csak beszélünk az agrárpiaci rendtartásról, ám annak intézmény- és feltételrendszere továbbra sincs meg. Dr. Kelemen Kálmán kapós- füredi főágazatvezető szerint elfogadhatatlan ez a kényszer- helyzet. Számításaik szerint 71,72 forint lenne az elfogadható átvételi ár. A jelenlegi takarmányárak ugyan a tavalyi a- szály miatt drágultak ennyire, de központi beavatkozás nélkül bekövetkezhet a termelő és a feldolgozó együttes tönkremenetele is. Feil József vitazárójában kijelentette: tovább-kell tárgyalni a feldolgozóipar képviselőivel, mert az eladásra érett sertéseket mielőbb értékesíteni kell. Változatlanul üzemi döntésen múlik a még meglévő állomány további sorsa. — Sajnos az adu ma nem a termelők kezében van — mondta a választmány elnöke. Herner Endre, megyei érdek- védelmi szövetség titkára a képviseletet ért kritikák kapcsán jelentette ki: — A termelői érdekszférának kell meghatározni a „hogyan tovább”-ot. A vitás kérdéseket a jelenlegi tárgyalások szintjén kell rendezni, fenn kell tartanunk az alkupozíciót. > Mészáros Tamás Nyugdíjas közgyűlés Kaposváron A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete január 25-én 9 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Erre hívja az egyesület minden tagját és azt kérik, hogy a tagsági igazolványukat vigyék magukkal. A közgyűlést Kaposváron, a Latinca Sándor Művelődési Központ színháztermében rendezik meg. Címe: Kossuth u. 1—9. (Bejárat a Latinca tér felől.)
