Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-21 / 17. szám

1991. január 21hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Az önkormányzatok adócsapdája Először a vállalkozók zsebébe nyúlnak — Lakossági érdek: legyen A LIGA ÍGÉRETE Érdekvédelmet a munkanélkülieknek (Folytatás az 1. oldalról) — Az Országgyűlés azokat a határokat jelölte ki csak, ame­lyeken belül adókat állapíthat­nak meg az önkormányzatok. Ez a szabály az adók körét és az adó felső határát tartalmaz­za és nem az adó mértékét. A törvény csak a minimális men­tesség körét fogalmazta meg. Ez minden önkormányzat szá­mára kötelező. Ennél azonban több kedvezményt, mentessé­get is megállapíthat. Nincs tör­vényi kötelezettség arra, hogy az önkormányzatnak helyi adót is ki kell vetnie. (A parlament nem szavazta meg azt a javas­latot, amely szerint bizonyos ál­lami támogatásban csak akkor részesülhet az önkormányzat, ha legalább minimális szinten kiveti a helyi adót.) Az elfoga­dott törvény szerint az állami támogatás automatikusan megilleti az önkormányzatokat, és mértékük, jogosultságuk nem függ a helyi adó megállapí­tásától. Nem fogadták el a kép­viselők azt a kormányjavaslatot sem, amely helyiadó-minimu- mot kívánt meghatározni. A helyi adótól tehát nem függ ugyan az állami támogatás, de a helyi adóból befolyó bevétel növeli az önkormányzat gazda­sági lehetőségeit. Az persze igaz, hogy csak az anyagi ter­helhetőség ismeretében kérhe­tik a lakosság hozzájárulását a közösségi kiadásokhoz, még akkor is, ha a lakók élvezik majd a hasznát, mert jobb lesz az egészségügyi ellátás, az okta­tás, javulnak a helyi életfeltéte­lek. Az önkormányzatok ma ebben a kettős csapdában ver­gődnek. 1991 az átmenet éve: ahol bevezetik a helyi adókat — va­gyoni, kommunális, iparűzési — ott már az idén megszűnnek az eddigi lakossági adók, mint például a házépítmény-, a telekadó, és az üdülőhelyi díj. Az új helyi adó egyébként már nemcsak a lakosságot érinti, hanem a helyben élő és dolgo­zó vállalkozókat — a vállalato­kat, a szövetkezeteket, a társas és egyéni vállalkozásokat — is. Ezt azonban elszámolhatják költségként, s ez csökkenti a vállalkozói nyereségadót. A la­kosság a jövedelemalapjából vonhatja le a helyi adót. Ezt a megoldást sok szakember szorgalmazta. Köztük dr. Vár­falvi István is. Először elvetet­ték, később azonban elfogadta az Országgyűlés. Az önkormányzatok még nagyon bizonytalanok, óvato­sak; még töprengenek azon, mikor vezessék be a helyi adó­kat. — Több helyen indokolatla­nul előre állást foglalnak, hogy nem kívánnak helyi adót beve­zetni. Közben pedig meg sem ismerik azt a lehetőséget, amely benne rejlik a lakosság nagyobb megterhelése nélkül — mondta a főosztályvezető. — Ebben az évben látszólag kényelmes megoldás az, hogy nem vezetik be az újat. Kötele­sek viszont akkor kivetni és beszedni a régi adókat! Ez a bevétel kevesebb, mert a vállal­kozókra nem terjed ki. Ezért többen úgy gondolják, hogy az idén a lakosságra nem, a vállal­kozókra azonban az év máso­dik felében megpróbálják kivet­ni a helyi adót. Sajnos, a telepü­lések a parlamenti döntés elhú­zódása miatt most késésben vannak, hiszen egy jó helyiadó­rendelet előkészítése 2-3 hóna­pos munka. A helyi adót pedig visszamenőleges hatállyal nem lehet bevezetni. Kevés település lesz, ahol a lakosságot az idén terhelik a helyi adókkal. Inkább a vállalko­zókat kívánják megadóztatni. A régi adókat azonban nem, az újakat viszont le lehet vonni a jövedelemadó-alapból. Sok he­lyen éppen ezért lakossági ér­dek volna, hogy új helyi adót fi­zessenek, ha nem sokkal több az az eddigieknél. — Alighanem 1992. január 1. lesz az a határidő, amikorra az önkormányzatok: tudnak alakí­tani egy szilárd helyi adórend­szert az idei gazdálkodás ta­pasztalatai, a vállalt feladatok, a rendelkezésre álló források is­meretében. Lajos Géza Több mint ezer somogyi szakszervezeti tagja van a Füg­getlen Szakszervezetek De­mokratikus Ligájának. A közel­múltban megalakult megyei ta­gozatnak az a célja, hogy segít­se az új, független érdekvédel­mi szervezetek — így a mun­kástanácsok — megalakulását is. — A tagozatnak nincs appa­rátusa, nincs testületé. Ez egy laza szerveződés — mondta Szűcs László, a Sütőipari Dol­gozók Szabad Szakszerveze­tének intézőbizottsági elnöke —, de megtaláljuk egymást, ha szükséges. Sőt személyesen, telefonon konzultálunk egy­mással. A megyei tagozatnak még nincs ügyrendje sem, min­dig a helyzethez igazodunk. A liga megyei tagozata a kö­zelmúltban fölvette a kapcsola­tot az SZDSZ-nek azzal a cso­portjával, amelyik a demokrati­kus érdekvédelmi szervezetek megalakítását segíti. ígéretet kaptunk, hogy Kaposváron, a Damjanich utcai helyiségükben segítik megszervezni az ügye­leti szolgálatot kedden és pén­teken. A ligának még nincs regioná­lis központja Somogybán. Jog­védelmi bizottsága viszont fölkérte Tavaszi Bélát, a gyéké- nyesi kavicsbánya szakszerve­zetének vezetőjét és Szűcs Lászlót, hogy a szakszervezet­alakítással kapcsolatos útmu­tatót adják meg a hozzájuk for­dulóknak. Szűcs László szerint az inflá­ció elleni intézkedéseket szor­galmazzák, s támogatják a pri­vatizációt. A munkanélküliek érdekében elsősorban a közel­múltban megalakult megyei munkaügyi tanácsban kíván­nak a többi szakszervezettel közösen föllépni. — A munkaügyi tanács első ülésén elhatároztuk, hogy létre­hozunk egy konfliktuskezelő központot. Javaslatot erre a munkavállalói oldal tett. A liga tagszervezetei mindenképpen szeretnének részt venni az el­képzelések kidolgozásában. Lajos Géza új helyen, új feladatokkal a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Szakterületek: víz, zaj, rezgés, hulladék Gépjavítás Siófokon A Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium 1/ 1990. számú határozata alap­ján január 1-jétől önállóan mű­ködik — elválva a vízügytől, majd, némi koncepciótlanságot engedve feltételezni, a termé­szetvédelemtől is — a Dél-du­nántúli Környezetvédelmi Fel­ügyelőség. Közvetlen felettes szerve — ezt azért említjük, mert jelenti egyúttal a másodfo­kot is — az Országos Környe­zetvédelmi Főfelügyelőség. Hatósági jogkör A víz minőségének és meny- nyiségének a védelme, azaj-és rezgésártalmak, a hulladékok kóros hatása, illetve a radioak­tív sugárzás elleni védekezés: ezek a szakterületei a felügye­lőségnek amelyekben vagy szakhatósági, vagy hatósági jogkört lát el. A megkülönbözte­tés elsősorban a két első fel­adatkör esetében jelentős, tud­niillik itt a vízügyi igazgatóság­nak is van hatósági jogköre — a felügyelőség ilyen ügyekben szakhatóságként jár el —, csak­úgy, mint a radioaktív sugárzás elleni védekezésben, ahol a hatósági jogkört a köjál gyako­rolja. Ismert, hogy környezetvédel­mi hatósági jogkört az önkor­mányzatok is kapnak majd. Amíg ez nem konkretizálódik, a környezetvédelmi felügyelőség látja el e területeken is a felada­tot, mégpedig elsősorban a la­kosságot közvetlenül érintő—a szolgáltatásokhoz kötődő tevé­kenységeket illetően, a bírságo­lási jogkörrel együtt. Egyébként a felügyelőség laboratóriumá­ban végeznek majd minden vizsgálatot, így azokat is, ame­lyeket az önkormányzat kér — természetesen térítés ellené­ben. Támogatás, pályázat Azt is megtudtuk Szathmáry Magdolnától, a dél-duné üli felügyelőség igazgatójától, hogy megszűnt Baranyában a környezetvédelmi alap, várható viszont, hogy valamennyi be­folyt bírság 30 százaléka az ön- kormányzatot illeti. Egyelőre azonban nem lehet még tisztán látni: az így befolyt összegeket a környezetvédelem érdeké­ben köteles-e felhasználni az önkormányzat. Létezik ugyan­akkor a központi környezetvé­delmi alap—ezentúl ide kerül, s nem a vízügyi alapba a szenny­vízbírság címén fizetett pénz —, s ebből az alapból a jövőben is lehet támogatást kérni, pályá­zat útján, környezetvédelmi beruházások érdekében. Eze­ket a pályázatokat a környezet- védelmi felügyelőség bírálja el, sorolja és terjeszti föl miniszté­riumnak. Természeten a korábbi igaz­gatóság háromfelé szakadása — vízügy, környezet- illetve ter­mészetvédelem — nem ment és megy zökkenők nélkül, azzal együtt sem, hogy a jogi és gaz­dasági felosztáson túl vannak. A vízügy és a felügyelőség egy­más nélkül nem is tud dolgozni, például minden, az előbbi által lefolytatott hatósági eljárásba a felügyelőséget szakhatóság­ként be kell vonni. Rendezetlen pillanatnyilag az is: mi lesz a vízminőséget érő kár elhárítá­sával. A jelenlegi elképzelés szerint az eddigi gyakorlatnak megfelelően ezt is együtt oldja meg a két szervezet. Kapcsolatok A Dél-dunántúli Környezet- védelmi Felügyelőség Pécsett a Kulich Gy. u. 13. szám alá köl­tözött (irányítószáma 7623, te­lefon: 12-511, telefax: 12-910, telex: 12-463), s ezt azért közöl­jük, mert vele mint hatósággal számtalan cégnek kell kapcso­latba lépnie. Tevékenységi te­rülete egyébként az úgyneve­zett vízgyűjtőelv szerint alakult, vagyis nem a közigazgatási beosztáshoz igazodik. Somogy és Baranya tartozik az itt dolgo­zó — illetve a Kaposváron két munkatárssal elsősorban helyszíni ellenőrzéseket végző — szakemberekhez. M.A. Megkezdte a mezőgazdasá­gi gépek nagyjavítását a siófoki Siómente Termelőszövetkezet Farmer Kft.-je. Szili Károly, a kft. egyik ágazatvezetője el­mondta: öt, nagy teljesítményű (Folytatás az 1. oldalról) A hosszas ügyrendi vita kö­zepette egyes hozzászólók azt is felvetették, helyénvaló-e a Somogyi Hírlap tudósítójának jelenléte. Többen, egybehang­zóan kijelentették: nem lehet kérdéses egy liberális és de­mokrata értékeket valló párt számára, hogy a sajtó képvise­lője jelen lehet-e a testületi ülé­sen. „Az, hogy mi előzetesen véleményt mondjunk arról, amit az újság meg fog írni, természe­tesen minden jóérzésű tagun­kat sérti” — fűzte hozzá dr. Takács Norbert. Incze Domonkos megyei szervező szerint a sajtótörvény értelmében egyébként sincs joga korlátozni senkinek az új­ságírót. Németh Tibor új alapszerve­zet létrehozására tett javasla­tot. Ezt azzal vetették el, hogy nem szabad követni a megosz­lott kaposvári MDF rossz példá­ját. „Nagyobb rokonszenvet kell kelteni magunk iránt a vá­— 12 középkategóriájú — trak­toron, 11 kombájnon, teher­gépkocsikon és a gépekhez tar­tozó munkaeszközökön végzik el a nagyjavításokat mintegy 20 millió forintos költséggel a ta­rosban"— hangoztatta Erdő Ár­pád önkritikűsan. Csapó Tamás ezzel szemben úgy érvelt: so­kan azt hiszik, nénikék bajának orvoslója, panasziroda, sirató­fal, kijáró párt az SZDSZ. Pedig ehhez nincs hatalma, nem tud segíteni. Nem is az afeladata— hangoztatta —, hanem az, hogy liberális párt legyen, amely a demokráciát felügyeli. A leköszönő ügyvivők beszá­molóiból a kívülálló számára is kitetszett: személyi ellentétek­kel, belső feszültségekkel vajú­dik ez a szervezet, es Budapest számukra nemcsak 200 kilo­méterre, hanem — ami a szelle­miséget, stílusváltást illeti — legalább fényévnyi távolságra is van. A nézetkülönbségek a többi párthoz való viszony kérdésé­ben is napvilágra kerültek. Csécsi István szerint például a volt kommunistákkal tárgyalni nem szabad, mert — úgymond — kutyából nem lesz szalonna. Volt viszont, aki szégyellte, vaszi munkálatok megkezdé­séig. A Farmer Kft. bérmunkákat is vállal: Itt végzik a Gáz- és Olaj- szállító Vállalat tehergépkocsi­hogy ilyen vélemény egyáltalán elhangozhat. „El kell viselni a másságot” — hangoztatta dr. Takács Norbert. „Az MSZP nem MSZMP”—erősítette meg Emődi István. „Legyenek ösz- szekötők a pártok közt — java­solta Incze Domonkos —, kér­jünk azonban tőlük írásbeli megbízást, hogy mennyiben hivatottak tárgyalni.” Ennek kapcsán jó példaként a kapos­vári MSZP „külügyminiszterét”, Mészáros Balázst említették... A helyi Fidesszel való jó kap­csolat helyreállítását is szorgal­mazták. Fodor Gabriella irodavezető a városi szervezet pénzügyi helyzetéről számolt be. A kiadá­sok egyik érdekessége: Tamás Gáspár Miklós fogadása — a helyhatósági válsztások kam­pánya idején — mindent egybe­véve 3170 forintot „emésztett fel”. A közgyűlés végén titkos sza­vazással megválasztották az új ügyvivő testületet. Tagjai: Erdő jainak szervizelését, valamint a termelőszövetkezet belső egy­ségeinél lévő gépek javítását is. Gyertyás László képriportja Árpád, Fazekas Tibor, Hámori Anna, Kiss Imre, Krehán Gyula, Molnár Tibor, dr. Takács Nor­bert. A megyei egyeztető ta­nács küldöttjének pedig Erdő Árpádot, Krehán Gyulát és dr. Takács Norbertét választották meg. Lesz-e a központihoz hason­ló stílusváltás a kaposvári SZDSZ-nél? Incze Domonkos' szerint: — Itt féléves fáziskéséssel kell számolni. Kaposváron tovább­ra is erősebb volt az antikom- munista irányvonal, az, hogy mindenáron munkáspártot akartak az SZDSZ-ből faragni. Ez a szellem tartotta össze a koalíciót, de meg is bukott. A mostani választással olyan ügyvivők is visszakerültek a testületbe, akik mindmáig nem változtattak hibás nézeteiken. A stílusváltás nem történt meg, de bízom a kedvező változásban. Csapó Tamás, volt ügyvivő: — Más a kommunista — és más a kommunizmusellenes- ség. Azért vagyunk mi liberáli­sok, hogy nálunk minden politi­kai áramlat megférjen. Erdő Árpád: — Á most meg­választott ügyvivői testülettelje- sen új arcot fog adni ennek a pártnak, hogy a lakosság érde­keit jobban képviselni tudja. Ehhez a sajtóval való kibékülés, a pártokkal való kapcsolat is fel­tétlen létre kell jöjjön, mert a nehéz helyzetben csak így le­het felemelni a lakosságot. Fodor Tamás A tisztújító közgyűlés után Stílusváltást ígér a kaposvári SZDSZ Incze Domonkos: Itt féléves fáziskéséssel kell számolni — Erdő Árpád: Az új ügyvivők új arcot adnak a pártnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents