Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-15 / 12. szám
1991. január 15., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 FEBRUÁRTÓL: EGZISZTENCIA ALAP Nem pénzt, hanem „ígérvényt” kap a vállalkozó Nagy várakozás előzi meg az Egzisztencia Alap bevezetését. Az első bejelentés óta hónapok teltek el, sok a találgatás, a bizonytalanság. Éppen ezért az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda tájékoztatót adott ki az Egzisztencia Alapról. Az ,,E-alap” célja az állami tulajdonba levő vagyon privatizációjának elősegítése. Az „E-alap” terhére hitelt csak az Állami Vagyonügynökség keretében értesítendő vagyonrészek után lehet igényelni. Magánvállalkozók is pályázhatnak abban az esetben, ha hitelképesnek bizonyulnak, illetve a hitelből megvásárolt vagyonrész működtetésére gazdasági társaságot, szövetkezetei alakítanak. A hitel termőföld megvásárlásához is igényelhető. Az ,,E-alap” terhére folyósított hitel több alkalommal is igénybe vehető, de együttes összege az 50 millió forintot nerfl haladhatja meg. A hitel kamata a mindenkori jegybanki alapkamatláb 75 százaléka. Fedezete a megvásárolt üzletrész, vagyontárgy, amelyet a bank jelzáloggal terhel. Az E- hitelt igénylő vállalkozó közvetlenül nem kap kézhez pénzt, hanem hitelkeret „Ígérvényt”, s ennek alapján pályázhat az állami vagyon megvásárlására. Az Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda elnök- helyettese, Csanádi Ágnes kérdésünkre elmondta, hogy az ,,E-alapra” február első napjaitól lehet majd pályázni, miután az Állami Vagyonügynökség ezt nyilvánosan meghirdette. A jelentkezési határidő 30 nap lesz. Nem a jelentkezés sorrendje, hanem a hitelképesség, majd pedig a licit fog dönteni, hogy ki részesülhet ebből a hitelforrásból. (Hunyadkürti) Hatmillió forintos beruházással új tanműhelyt létesített az 503. Számú Szakmunkásképző Intézet Kaposváron; az autószerelő és autóvillamossági szakmát tanuló fiatalok itt sajátítják el a gyakorlati tudnivalókat. A tanulók a tanműhelyben eddig száznál több gépkocsi javítását végezték el. Újabban már műszaki vizsgára való felkészítést is vállalnak Fotó: Gyertyás László Becsüljük o kis üzleteket is! Partnerkereső buktatókkal Jelentkezett egy német orvos Baden-Württenberg tartományból: 2500 négyzetméter alapterületű csarnokot keres Somogybán, ahol egyszer használatos injekciós tűket gyárthatna 75 dolgozóval. Példaként mondta ezt a történetet dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke a kérdésre, hogy mennyire használta ki Somogy a nyugati országokkal kialakult kapcsolatait. Nem titkolta a megyei közgyűlés elnöke azt sem, hogy gondban van: nincs ugyanis olyan szervezet a megyében, amely ajánlat esetén kézbe venné az ügyet és rövid időn belül válaszolna. Külföldi kapcsolatok — Felhívtam néhány ismerősömet, barátomat, és elújságoltam a lehetőséget — mondta dr. Gyenesei István. — De ma nem tudnám megmondani, lesz-e eredménye. Pedig nagy szükség volna a megyéber\új munkahelyekre. — Hány országgal van Somogynak kapcsolata ? — Németországból bajor és baden-württenbergi tartományokkal, ezenkívül főként olaszokkal alakult ki eddig kapcsolat. Újabban a svájci kantonok részéről tapasztalható érdeklődés. Mint a felsorolásból is kitűnik: tartományi vagy köztársaság szintű kötődésről van szó. Ezek nemigen alkalmasak arra, hogy közvetlen kapcsolat jöjjön létre a termelőkkel, a kereskedőkkel stb. Arra jók viszont, hogy előmozdítsák az együttműködést. — Hoztak már hasznot ezek a kapcsolatok? — Profitált belőlük iparunk, kereskedelmünk és idegenforgalmunk; üzemcsarnokot, különféle termékeket tudtunk például eladni, továbbá korszerű technológiát hoztunk be. Szép példája az együttműködésnek az olasz Venezia tartomány, a kaposvári IKV és a Repülőgépes Szolgálat által néhány hete létrehozott vegyes vállalat. Ennek ellenére nem tartom kielégítőnek azt, ami eddig történt. A kapcsolatteremtés után azonnal igyekeztünk megismertetni a külföldiekkel a megye termékeit, az együttműködés különféle területeit. Vállalataink ajánlatai azonban szinte kizárólag a hagyományos, a nagyüzemek által előállított termékekre, lehetőségekre szorítkoztak. A vállalkozói területtel foglalkozó munkatársaink, sajnos, nem veszi még eléggé figyelembe a kisvállalkozók rugalmasságát. Pedig legtöbbször a sok kicsi üzlet többet ígér, mint egy-két nagy. Az utóbbiakra főleg a kockázat miatt nem vevők még a külföldiek. Ha nagy a kockázat Nagyüzemeink egyrészt panaszkodnak a nehézségekre, a piacszűkére, de amikor külföldieket ajánlunk, még tárgyalás alapjául szolgáló adatokat sem adnak. Kínos volt, hogy vállalataink mennyire nincsenek felkészülve a háttér-információk azonnali szolgáltatására. Jó lenne megjegyezni: a külföldiek nem jó szolgálatot akarnak nekünk tenni, hanem számukra is hasznot hajtó jó piacot szeretnének teremteni. Ennek érdekében természetesen vállalnak bizonyos kockázatot. Ha az el- viselhetőnél nagyobb, akkor nem jön létre az üzlet. Magyar- országon, sajnos, nagyobb a kockázat a kelleténél. Ennek legalább azt a részét kellene csökkenteni, ami a termelő- szervezetek tehetetlenségéből, rugalmatlanságábót adódik. — A megyei önkormányzatnál nincs még kialakult'rendszer a kínált üzletek kezelésére. Áprilisig alakul meg a menedzseri iroda, amely azonnal továbbítja az önkormányzatokhoz a beérkezett ajánlatokat. Remélhetőleg 24 órán belül már azt is tudjuk, hogy hol vannak vagy hol teremthetők meg gyorsan a feltételek. — Mire biztatja a somogyi vállalatokat, intézményeket? Bátran kezdeményezve —Arra, hogy ne mamutvállalkozásokkal bombázzák a külföldieket: a kis üzletekben is lássanak fantáziát. Ezeket rendszerint gyorsan tető alá lehet hozni. Lépjenek előre az egyéni érdekeltség megteremtésében is! Apró ajándékok helyett adjanak az üzletkötőknek (létrehozóknak) olyan jutalékot, ^amelynek a birtokában nem éri meg nekik áron alul eladni a termékeket, létesítményeket, és nem szolgáltatják ki azokat, akiket képviselnek. Ez Nyugaton már jól működik. Azt ajánlom vállalatainknak, intézményeinknek: kezdeményezzenek bátran külföldi partnereinknél, mert van esélyünk a jó üzletekre. Szegedi Nándor Elkerülték a csődöt a siófoki KVV-nél (Folytatás az 1. oldalról) 1990. július 31-re a kuvaiti munkát befejeztek, ám az ismert események következtében munkaeszközeik is odavesztek s pénzük is — legalábbis egyelőre nem juthatnak hozzá. Az említett okok miatt, több úgynevezett kényszerintézkedést tettek; ezek közül a legfájóbb, hogy mintegy 250 dolgozótól megváltak. Az utolsó negyedévben azonban kedvezően változott a piaci helyzet, s ebben a három hónapban a vállalat dolgozói — Horváth Tibor szavaival — szinte csodákat műveltek. Az eredmény a szakmai tudáson kívül azt is bizonyítja, hogy a nehézségek évében sem vesztette el morális tartását a kollektíva. Megmenekültek a gazdasági ösz- szeomlástól, megőrizték fizetőképességüket, sőt 28 százalékos bérfejlesztésre is futotta erejükből. Az új év jól kezdődött. Miután a kormányzat arra törekszik, hogy megszüntesse hazánk egyoldalú energiaimport-i ggőségét (oly módon, hogy ez a nyugati országokhoz való kapcsolatot segítse elő), a vállalat máris fontos feladatokat teljesít. A stratégiai jelentőségűvé lett dörög—győri nagy átmérőjű vezeték megépítésére szerződtek, s itt az első 25 kilométeren a hegesztési munkát már a múlt évben befejezték. A Bükk— Csepreg közti vezeték építését is elvállalták és több lehetőség van még kilátásban. Hatékonyabbá teszik piackutatási és marketingtevékenységüket itthon és külföldön. Az OKGT átalakításával egyidőben megkezdték a siófoki vállalat átszervezését is; ez előreláthatólag június 30-ig befejeződik. A társasági formában működő KW az OKGT-től független, önálló vállalat lesz. Horváth Tibor végül Sellye János világhírű magyar tudós mondatát idézte: „Semmi sem bénítja meg úgy az embert, mint a kudarc, és semmi sem ad jobban szárnyakat, mint a siker”. A munkásgyűlés résztvevői számára most szárnyak helyett megnyugvást adtak az új lehetőségek, távlatok, s az is, hogy — miként a megbízott igazgató bejelentette — az idén nem terveznek létszámcsökkentést. Szapudi András Jegyzőnek állt a nagybajomi polgármester Alig két hónapig volt polgármester Csík László — az addigi tanácselnök — Nagybajomban. Ma jegyző Csokonyavisontán. Lemondását — kérdésünkre válaszolva — azzal indokolta, hogy szerinte a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs szükség főállású polgármesterre a kisebb községekben, mert az csak az anyagi terheket növeli. Kevés a lehetőség a település fejlesztésére, nehéz megfelelni a lakosság elvárásainak. Ezért mint jegyző visszatér a „szakmába”, s így, mivel feladatköre egészen más, mint a polgármesteré, nem kell számolnia hasonló konfliktusokkal. Csík László azt is elmondta: öröm volt számára a visszatérés szülőfalujába, s az, hogy december 16- án a képviselő-testület egyhangúlag elfogadta a pályázatát. Tíz éve itt volt vb-titkár, s most jegyzőként is — a jogszabályok betartása mellett — sokat szeretne tenni a faluért, azért, hogy magukénak érezzék őt a csokonyai emberek. Bízik abban, hogy a nagybajomiak megtalálják a legalkalmasabb embert tavasz- szal, amikor polgármestert választanak. Monopoljog 5—35 évre A CÉL ELŐTT A KONCESSZIÓS TÖRVÉNY A koncesszió lehetőségének törvénybe iktatását hazai és külföldi vállalkozók egyaránt várják, hiszen a közlekedés, a távközlés, a bányászat, de még a szerencsejátékok szervezésében, korszerűsítésében is a koncessziós szerződéseké a jövő. Dr. Gadó Gábortól, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesétől először azt kértük: foglalja össze a koncesszió lényegét. — A koncesszió olyan jogi eszköz, amelynek révén az állam vagy az önkormányzat egy meghatározott tevékenység gyakorlásának a jogát időlegesen átengedi szerződés útján, méghozzá úgy, hogy a jogosultnak teljes vagy részleges piaci monopolóiumot biztosít. — Hogyan fér ez össze a piacgazdasággal ? — Mivel a koncessziós szerződéseknek valóban piackorlátozó szerepük van, nyilván csak igen szűk körben köthetők ilyenek. Leggyakrabban akkor, ha az állam vagy az önkormányzat (csak ők adhatnak koncessziót) saját erejéből nem tudja egy beruházásra vagy tevékenységre a szükséges pénzt előteremteni. A koncessziós törvényjavaslat tételesen felsorolja, hogy milyen területek jöhetnek szóba. Akármelyiket vesz- szük, a fejlesztéshez sok pénzre van szükség. Az országos közúthálózat, az autópályák építésére éppúgy, mint a távközlés, a bányászat, a postai alapszolgáltatások, a vasút vagy a menetrend szerinti közúti személyszállítás szolgáltatási színvonalának emeléséhez. — Mi a koncesszió megadásának gyakorlati módja? A koncesszió tárgyát képező beruházást vagy tevékenységet az állam vagy az önkormányzat nyilvános pályázat útján meghirdeti. Ebben szerepelnie kell a koncessziós jogok gyakorlásának pontos időtartamának is. Ez — eltekintve a bányászati kutatás egyes eseteitől — öt és harmincöt év között mozoghat. Az állam vagy az önkormányzat csak a legelőnyösebb feltételekkel pályázónak adja meg a koncessziót. Ő ezért természetesen fizet: vagy úgy, hogy egy nagy tőkeigényű vagyontárgy létrehozásának a finanszírozását vállalja vagy pedig koncessziós díjjal. Az előző esetben értelemszerűen úgy térül meg a befektetése, hogy a koncessziós szerződésben kikötött időhatárig a tulajdonos (vagyis az állam, illetőleg az önkormányzat) átengedi neki — a versenyhelyzetet korlátozó feltételek fenntartásával — a megépült beruházás működtetésének, hasznosításának jogait. A nyereséget ígérő gazdasági monopoltevékenységek átengedéséért — mint a szerencsejátékok egyes fajtáinak szervezési, lebonyolítási jogáért is — pedig a megállapított díj fizetése épp a kizárólagos piaci pozíció ellentételezését is szolgálja. — Mi történik, ha máris többen végeznek valamilyen tevékenységet, szolgáltatást? — Ilyenkor a koncessziós szerződést elnyerő fél javára úgy korlátozzák a piacot, hogy a szerződés megkötése előtt közük vele: kinek van már a tevékenységhez jogosítványa, és megállapodnak abban, hogy újabb konkurensek az ő beleegyezése nélkül nem kezdhetnek üzleti tevékenységbe. — Van a koncessziónak magyarországi hagyomány? — A hatályos magyar jogrendszerben ugyan nem található meg a koncesszió intézménye, de a történelmi hagyományok sora hosszú. A múlt század első felében így finanszírozták a Lánchíd építését; a kiegyezést követő időkből is sok, főleg az urbanizációval összefüggő koncessziós beruházást sorolhatnék. A lóvasút felváltása villamossal, a gázvilágítás bevezetése, a vasúthálózat megépítése, a bányászat fejlesztése mind-mind ilyen szerződésekkel történt. — Hol tart a törvény előkészítése? — Még a múlt év decemberében az Országgyűlés elé terjesztettük a törvényjavaslatot, s most a fontos megtárgyalniva- lók között várja a sorát. A szerencsejáték, a távközlési és a postatörvény tervezete már elkészült, most dolgozzák ki a szénhidrogén-kutatás területén is a jogszabályt. Mivel afővárosi önkormányzat a világkiállítás kérdésében is csak a koncesz- sziós törvény életbe lépése után dönt, április előtt a honatyáknak el kell fogadniuk. Schöffer Jenő
