Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-14 / 11. szám

1991. január 14., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 5 ELMÉLYÜLTED Garasos könyvtárgondok Fotó: Gyertyás László A könyvesboltok s az utcai könyvárusok kínálata kétszeresen is elkápráztató: egyrészt színvonalas szakkönyv és igényes szépirodalmi kiadvány válasz­ték, másrészt pedig az áruk miatt. Megdöbbentően drá­ga lett a könyv. Az ember úgy látja, megbomlott a kínálat és afizetöképes kereslet egyensúlya. Ezekkel a könyv- és folyóiratárakkal hogyan tudnak lépést tartani a könyvtárak? HAVONTA „CSEPEGTETVE” Pedig amire pénztárcánkból nem futja, azt szeretnénk meg­kapni a bibliotékákban. A könyvtárak illetékeseitől kér­deztem, hogy az új költségveté­si évben mennyi pénz kell szol­gáltatásaik szinten tartásához, esetleg bővítéséhez. Azt is, hogy van-e már jóváhagyott költségvetési tervük. A vála­szokból kiderült: a könyvtárak­nak (is) nagyon gyorsan kell szaladni, hogy egyhelyben ma­radhassanak. — Nincs jóváhagyott költség- vetésünk — mondta Szita Fe­renc, a megyei könyvtár igazga­tója. — Reméljük, hogy biztosít­ják számunkra a múlt évi alap­költségvetést, s amit a parla­mentjóváhagyott: a 30 százalé­kos béremelést és 10 százalé­kot a dologi költségek javításá­ra. Ez utóbbi rendkívül kevés, ha figyelembe vesszük például az energia és a könyvárak fo­lyamatos emelkedését. — Egyik hónapról a másikra élünk majd — válaszolta Hotter István, a Kaposvár városi könyvtár igazgatója. — Nem tudjuk, hogy a városi önkor­mányzat mikor hagyja jóvá a költségvetésünket, de informá­cióink szerint az összeget fel kell osztani 12 egyenlő részre, tehát havonta lehet csak fel­használni. Ha az inflációra gon­dolunk, akkor ez előnyösnek egyáltalán nem mondható! TERVEK MARCALIBAN Auguszt Bálint, a marcali pol- dési felügyelője így vélekedett: gármesteri hivatal közművelő- — Az új költségvetési szisz­témánk szerint a kultúra, a mű­velődés maradékelvű támoga­tása megszűnt. A könyvtárunk alapműködési költségeit — ide tartozik a könyvbeszerzési ke­ret is — az önkormányzat ga-. rantálja. Már harmadik éve hir­detjük meg a kulturális pályáza­tot arra, hogy ha az intézmé­nyeknek speciális elképzel­éseik vannak — például a könyvtár esetében egy olvasó­tábor—, akkor az erre vonatko­zó kalkulációt juttassák el az ön- kormányzathoz. Itt döntenek ugyanis arról, hogy megkap­ADATBANK — Könyvtárunk idei költség- vetése ezer kérdőjel — mondta Ftácz Béláné, a Siófok városi könyvtár igazgatója. — A tava­lyi költségvetésünkből a gyara­pításra 12—13 százalék jutott. Az idei áremelések — többek között például az energiaköltsé­gek növekedése — jelentősen megemelik a működési költsé­geket. Tehát mintegy 40—50 százalékos emelés lenne elfo­gadható a szolgáltatásaink szinten tartásához. Az idén sze­retnénk létrehozni egy olyan in­formációs központot, amely a lakosság tájékoztatásának centruma lenne itt a könyvtá­ják-e a támogatást. Ez a pályá­zati összeg tavaly 1,2 millió fo­rint voft. Ennek zömét három pályázó — köztük a városi könyvtár — fel is használta. Az idén 13 pályázó kért támoga­tást összesen 2,5 millió forint értékben. Testületünk 16-án tárgyalja a város pénzügyi ter­vét, a költségvetést. Szeret­nénk biztosítani minden műkö­dési feltételt a könyvtárnak. Terveink között szerepel a kö­zeljövőben a városi könyvtár gyerekkönyvtárral történő bőví­tése. SIÓFOKON runkban. Ez nyitott számítógé­pes adatbankra épülne, s eh­hez szervesen hozzátartozna a nyilvános telefon, a telefax és a fénymásolás. Fonotékánk is fel­újításra szorul és pénz kellene a kiadványozásra is. Ezek ugyan még csak tervek, sőt álmok, de úgy tetszik, megvalósításukban partner a helyi polgármesterhi hivatal. A krónikás ezekhez csak annyit tehet hozzá: a könyvtár, mint információs bázis életünk egyik fontos kultúrális alappillé­re, költségvetéséről ezt figye­lembe véve kell dönteni majd. Tamási Rita Megalakult a Pszichológus Kamara megyei csoportja Tizenkét hónap krónikája Egészséges lélek, egészséges ember Az álpszichológus is rontja a szakma hírnevét A közelmúltban alakult meg Kaposváron a Magyar Pszicho­lógus Kamara alcsoportjaként Somogy megye pszichológu­sainak érdekvédelmi és szak­mai szervezete. Szűcs Katalin, a megyei kórház pszichiátriai osztályának klinikai szakpszi­chológusa mondta: — Egy éve működik az orszá­gos kamara. A pszichológus szakemberek érdekképvisele­tét látja el és a szakma szín­vonalának emeléséért dolgo­zik. Ezért szerveződött a mi al­csoportunk is, amely tömöríti a megye pszichológusainak többségét. — A pszichológia — mint önálló tudomány — nagyon fia­tal (a kb. kétezeréves orvostu­dományhoz képest), alig több mint százéves a múltja. Negy­venöt évig hazánkban tiltott tu­dománynak számított, s e negy­venöt éves lemaradás eredmé­nyeként lelki-kulturáltsági szin­tünk szinte bepótolhatatlanul lemaradt. Pedig a lelki egész­ség megőrzése ugyancsak fon­tos. A lélek megfelelő karban­tartásával — ez is a lelki kultu­ráltság egyik fokmérője — lehet csak megelőzni a lelki betegsé­gek kialakítását, súlyosbodá­sát! Tapasztalataim szerint az emberek többsége még mindig nem vesz erről tudomást — nem foglalkoznak kellőképpen saját lelki egészségük, épségük megőrzésével, karbantartásá­val. Ha tapasztalnak is tüneteket, nem mernek problémáikkal szakemberhez fordulni, mert környezetük elutasító magatar­tásától, előítéleteitől tartanak. Ám a gondok még ennél is mé­lyebben gyökereznek: hiányoz­nak a preventív (megelőzés) intézmények megyénkben. Nincsenek olyan mentálhigi­énés funkciókat ellátó intézmé­nyesített formák, amelyek a gyerekek, serdülők pszichés problémáit kezelnék, vizsgál­nák. Pedig így lehetne csak megelőzni a felnőttkori pszi­chés zavarok kialakulását, sú­lyosbodását. Azért, hogy ne történhesse­nek súlyos mulasztások, annak alapfeltétele, hogy csak megfe­lelő pszichológusi végzettség­gel rendelkező szakemberek végezhessenek ilyen munkát! Ennek érdekében mi mindent elkövetünk. Sajnos, tudomá­sunk van olyan esetekről is, amikor meg nem levő képesí­tésre hivatkozva — magukat „pszichológusnak” titulálok — folytatnak gyógyító munkát. Ezzel megtévesztik környeze­tüket és kihasználják a keze­lésre szoruló betegek jóhi­szeműségét, kiszolgáltatottsá­gát. A megfelelő szaktudás hi­ánya helyrehozhatatlan károkat okozhat. A szakma hírnevét rontó visz- szaélések felszámolása is fel-, adatunk és kötelességünk, mert betegeink teljes bizalmá­nak elnyerésével tudunk minél eredményesebb, hatékonyabb munkát végezni! Kasza Csilla Kommunikációs menedzserek képzése A hazai felsőoktatás újdonságaként kommu­nikációs menedzserek képzését kezdik meg a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatán. Az ötlet abból a tényből fakad, hogy a piaci viszonyok egyre markán­sabb érvényesülése az ország gazdaságában mind jobban felértékeli a hírközlés és híradás jelentőségét. A posztgraduális képzésre január végéig je­lentkezhetnek mindazok, akik valamilyen fel­sőoktatási intézményben diplomát szereztek. Az oktatás három féléves időtartamra koncent­rálódik. A hallgatók elsajátíthatják a szükséges közgazdaságtani, marketing-kommunikációs, szervezési és számítástechnikai ismereteket, de szerepelnek a tematikában olyan tantár­gyak is, amelyek az etikett és a protokoll szabá­lyaival, az új médiák üzleti életre gyakorolt ha­tásával, valamint a védjegy- és versenyjog tud­nivalóival foglalkoznak. A képzés az elméleti alapokon túl a résztve­vőknek olyan gyakorlati ismereteket — cégala­pítás követelményei, reklám- és sajtómunka — ad, amelyek alkalmazása nélkülözhetetlen e tevékenység során. A hallgatók a főiskola okta­tási rendszerének megfelelően félévenként adnak számot felkészültségükről, államvizsga­ként pedig szakdolgozatot kell megvédeniük. A Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola XLI. évkönyve Tizenkét hónap krónikája e karcsú kötet. Egy középiskola egyetlen évéről. Gyöke­res változásokat hozó, a nemzet életében már történelemmé vált hónapok háttér­tükre — tények, adatok mozaikszerű villa­násaival. A kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközép- iskola értékes hagyományt elevenített föl az évkönyv megjelentetésével: tanárok és tanulók közös munkájáról adva számot, bemutatja az iskola életét, a diákok sokrétű tevékenységét. . • < A 71. tanév krónikája szűk­szavú, mégis sokatmondó. Gu­lyás Mihály igazgató ösz- szeállításában tényeket sora­koztat fel, egy-egy mondattal jellemez — naplószerűen. Az augusztus végi változásoktól a nevelőtestületi értekezleteken meghatározott legfontosabb feladatokat érintve idézi — a lé­nyeget kiemelve — az iskolai tevékenység egyes mozzana­tait. A tanévindítás torlódó teen­dői, követelmények, megbe­szélések az osztályok diákve­zetőivel, dátumhoz kötődően különféle rendezvények sora, versenyek... Közöttük tallózva, íme, csupán ízelítőül néhány! Szeptember 27—29-én az UNESCO-asszociált iskolák 10. országos találkozóján a Munkácsy gimnázium két tanu­lója kimagasló teljesítményt ért el (angol nyelvű szereplésüket jellemzi három idézett mondat a Magyar UNESCO-bizottság kiadványából). Októberben finn vendégeket fogadtak („megál­lapodtunk diákcsoportok... cse­relátogatásáról”); egy-egy első osztály önálló műsora; komplex tanulmányi kirándulás „So­mogy és Zala megye nevezetes településein”... November, az első iskolagyűlés (a fórum ösz- szegezett tanulságaival), a Munkácsy Krónika megjelené­se; nyílt napok, műsoros est (bemutatkozás a szülők és meghívottak előtt)...; a Magyar Rádió felvételt készített a Mun­kácsy kórussal..." December. ...Jubileumi napok (ezt külön kiadvány örökíti meg); megje­A KAPOSVÁRI MUNKÁCSY Mi HÁLY GIMNÁZIUM és EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA XLI. SZÁMÚ ÉVKÖNYVE emelkedő munkát végző tanu­lóknak a Munkácsy-díjat: Jaczó Nórának, Jámbor Anettnek és Matesz Orsolyának. S majd­nem négy oldalt foglal el a tanul­mányi és kulturális versenye­ken díjazott, elismerést szerző tanulók neve, eredményének felsorolása. A statisztikai ada­tok tanárok, szakoktatók, tanu­lók nevének közlésében a XLI. évkönyv ugyancsak őrzi a régi iskolák hagyományait. A Munkácsy gimnázium tanu­ló-központú, modern nevelő- munkáját mutatja, hogy Polgár Izabella — most IV. oszályos tanuló — dolgozatának közzé- tétéle is. Az országos középis­kolai tanulmányi versenyen II. helyezést elérő diák pályamun­káját az európai mediterrán te­rületek mezőgazdaságáról írta. Sokszínű, érdekes olvas­mány — több jellemző fotóval — a Munkácsy Mihály Gimná­zium és Egészségügyi Szakkö­zépiskola XLI. évkönyve. Króni­ka megyénk egyik jelentős ok­tatási intézményének 1989/90- es tanévéről, s kordokumentum — egy tantestület és majdnem kilencszáz diák mindennapjai­ról. Kurucz Ferenc lent a fennállásá­nak 70. évfordu­lóját ünneplő gimnázium évkönyve. Ja­nuár elején a romániai rászo­rulók megsegíté­sére az iskolai UNESCO-veze- tősége gyűjtést kezdeményezett... Kapcsolat- felvétel Csíkszeredán az egyik líceummal. Az iskolai munka tapasztalatai. Schio város kül­döttségének látogatása... Fe­bruár. a félév munkájának elemzése; műsorok, kiállítás; szülői értekezletek, ...felvételi beszélgetés. Március: diákön­kormányzat; erdélyi vendégek fogadása; ünnepség 1848/49 emlékére...; ifjúsági napok. Áprilisban a diákok műsoros estet rendeztek a városi műve­lődési központban. Május: ...ballagás, írásbeli vizsgák, tanulmányi versenyek... S jJú­nius megsokasodott munkái, az érettségik után a nyári — iskolai támogatással szervezett — kül­földi tanulmányutak, táborozá­sok összegezése... Mint cseppben a tenger, de sokszínűén az iskolai oktatás­nevelés ezernyi tennivalóját, gondját és örömét tükrözi. A munkácsys diákok és tanárok közös élményeit felidézve a leg­sikeresebb tanulók teljesítmé­nyeit is őrzi az évkönyv. 1990. szeptember 2-án adták át az intézet történetében először — a nevelőtestület határozata alapján — a négy év alatt ki-

Next

/
Thumbnails
Contents