Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)

1990-12-11 / 195. szám

1990. december 11., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 Menedzserképzés Kaposváron A lépcső első foka A módszer angol, de nekünk is jó lehet Az Industrie Elektrik Mikulása — Marcaliban Amit Schamberger úr vállalt A csődtől a „vonat" -indulásig A két angol úr bízik a sikerben (Fotó: Jakab Judit) (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepélyes megnyitóra eljött a felnőtt-távoktatás két elismert angol oktatója is: Roger Pringle és Peter Vou­cher. Arra bíztatták a hallgató­kat, hogy az első kurzust kö­vetően vegyenek részt a to­vábbi oktatóprogramban is, hiszen a menedzserképzés csak az első lépcsőfoka egy új szemléletet adó tananyag­nak. Matos Péter egy újonnan alakult, sántosi központú ter­melési és kereskedelmi kft. al­kalmazottja. így összegezte véleményét: — Egy ilyen irányú képzés már nagyon hiányzott a ma­gyar oktatásból. Ez a tanfo­lyam hozzásegíthet ahhoz, hogy egyenrangú tárgyalófe­lei legyünk partnereinknek. Rinyaújnép megyénk egyik legkisebb települése. 1960-ban még 260 lakosa volt, most száz­nál is kevesebb. Élelmiszerüz­lete, italboltja, gázcseretelepe, kultúrterme (népművelő nél­kül), könyvtára, tűzoltószertára is van. A hét-nyolc tanköteles korú gyermeket Babócsára — hat kilométerre van tőle — viszi a busz iskolába. A kultúrterem­ben az egyik vasárnap a katoli­kus, a másikon pedig a reformá­tus vendéglelkész tart istentisz­teletet. A falu nyolcvan házából tu­catnyi üresen áll, a többiben is jobbára idős emberek élnek. A fitalok eljárnak dolgozni: Nagy­atádra a cérnagyárba, a kon­zervgyárba és a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinátba. Az önkormányzati választáso­kig elöljárósága volt a telepü­lésnek, azóta három képviselő és a polgármesterasszony, Kiss Józsefné nyugdíjas intézi az ügyeket. Martin Lászlót, az italbolt ve­zetőjét délidőben is a munkahe­lyén találtuk, bár egyetlen ven­dége sem volt. Talán ez az egyetlen „középület" itt, ame­lyik reggeltől esti nyitva van. Martin László tősgyökeres újnépi lakos, szülei — édesany­ja a nyolcvanegyedik évében jár és ellátja még a háztartást— nagyszülei, dédszülei és ükéi is itt éltek, dolgoztak. Ő 1972-ben cserélte föl a traktoroskodást a kocsmárossággal, vendéglátó­ipari szakmunkássá képezte át magát. — Nézze, itt megfordul a falu apraja-nagyja, s mindenkivel szót váltok. Gyűléseket is tarta­nak itt. Jó időben, kora nyártól késő őszig Háromfáról és Bak­házáról is átjönnek hozzám a Nekünk ugyan még nincs kül­kereskedelmi jogunk, de sze­retnénk, ha lenne. Akkor pe­dig szükség lesz az itt szerzett tudásra. Ghihor Zoltán, a KVGY osz­tályvezetője elmondta: mikör az egyetemre járt — 1967- ben — még alig hallott a piac- gazdaságról, menedszer- szemléletről. Mára fontossá vált a termékek eladhatósá­ga, s ehhez új információkra, új tárgyalási készségre is szükség van. Rajta kívül egyébként az igazgató és egy vendégek kerékpárral vagy busszal. Martin László korábban ta­nácstag volt, most önkormány­zati tag. — Milyen terveket melenget az új önkormányzat? — Nagyon szeretnénk, ha megállna a falu további sorva­dása. A közlekedés minden i- rányban jó, aránylag gyorsan elérhető busszal Nagyatád és Barcs. Tehát eljárhatnak dol­gozni, akik itt nem találják meg a számításukat. Bár reméljük, hogy egyre többen lesznek, akik a főfoglalkozásból szárma­zó keresetüket a kisgazdaság­ból egészítik ki, hiszen minden házhoz nagy porta, állattartásra alkalmas épület, kert is tartozik. Kár volna ezeket veszni hagyni! Most, hogy önállóak lettünk, ta­lán valamivel több jut a fejlesz­tésre is. Szeretnénk, ha öreg­jeinknek a Babócsáról kiszállí­tott ebédet házhoz vinnék, s nem kellene érte télidőben, csúszós utakon botorkálniuk a kultúrházig. Az italboltból visszasétáltunk az autóbuszmegállóig. Eköz­ben találkoztunk Kiss József postai kézbesítővel, aki ugyancsak sokat tud a falu la­kóinak mindennapjairól. — Milyen lapokkal terhelt a kézbesítői táska? — A napilapok közül a leg­több előfizetője a Somogyi Hír­lapnak van, 36-ot osztok szét, aztán még tíz más napilapot. A hetiekből a Szabad Föld a lista­vezető, ötven példánnyal. Szin­te nincs is ház, ahová ne járna valamilyen lap. Azt mondják, az isten háta mögött élünk, de azért Rinyaújnép is figyelem­mel kíséri az ország és a nagy­világ eseményeit. Dorcsi Sándor másik osztályvezető is jelent­kezett a tanfolyamra. Egy országos hatáskörű részvénytársaság, a Kahyb vezérigazgatója, dr. Kosa Fe­renc egyike volt azoknak, akik sokoldalúan támogatták en­nek az új központnak a létre­jöttét. Kaposvárról két igazga­tóhelyettese sajátítja el a programot, é az E-C más to­vábbképző központjában is ott vannak a Kahyb-os hallga­tók. Az első bevezető konzultá­ciót mindjárt a megnyitó után (Folytatás az 1. oldalról) Bejelentette dr. Iharos Csa­ba, hogy az 1. számú körzet 12 megyei közgyűlési tagot választ a 74 jelölt közül, akiket a telepü­lési önkormányzatok ajánlottak a 3—3 küldött közül. A napirend, a közgyűlés ügy­rendjének elfogadása után a közgyűlés a kadarkúti Verkman Józsefet választotta meg a ta­nácskozás elnökének, s az ülés irányításával folytatódott. A szavazatszámláló bizott­ság megválasztása után az el­nök föltette a kérdést, ajánla­nak-e mást is a megyei közgyű­lésbe. Ilyen ajánlás nem volt, így a megyei közgyűlési tagok lehetőséget kaptak arra, hogy röviden bemutatkozzanak. So­kan hangsúlyozták; az a céljuk a megválasztásuk esetén, hogy a kis településeket, a választói­kat képviseljék a megyei köz­gyűlésben. A kaposújlaki dr. Király István hiányolta, hogy a polgármesterek nem szóltak e fórum jelentőségéről, s helyet­tük is megtette ezt. Szerinte az önkormányzati törvény nem nagy teret ad a megyéknek, pedig mint polgármesterek már látják, hogy milyen nagy szere­pe lesz a megyei közgyűlésnek. A bemutatkozás után dr. Ki­rály István javaslatára a küldöt­tek lehetőséget kaptak arra, hogy az elrendelt szünetben megbeszéljék, kiket támogat­nak a szavazólapra kerülő 73 tag közül. Egy személy, a szabadi dr. Francz József ugyanis lemondott a jelöltségről az elfoglaltsága miatt. A szavazatszámlálás szüne­tartották. Minden hónapban találkoznak majd a hallgatók, a 220 órás tanulmányi idő el­teltével vizsgát tesznek. A tanterv azt ígéri, hogy ez a tanulási program a tanulókat alkalmassá teszi arra, hogy menedzserfeladataikat kor­szerű módszerek alkalmazá­sával oldják meg. Ez sem ke­vés, de a „nyitott egyetem" ezen kívül még tíz kurzusból áll. Hosszú az út tehát a diplo­máig. De a piacgazdasághoz vezető út sem rövid... tében dr. Iharos Csaba, a me­gyei tanács vb-titkára tájékozta­tást adott a megyei közgyűlés szervezetéről, főbb működési szabályairól. Itt jelentett be, hogy a megyei közgyűlést — mivel ezen a héten mind az öt körzeti közgyűlés meglesz — december 21-én, pénteken reg­gel 9 órára hívják össze. A je­lenlevőktől javaslatokat kért arra, ki legyen a közgyűlés elnö­ke. Ezzel a lehetőséggel azon­ban nem élt seni, sőt később a büssüi Molnár Vilmos a szava­zást is túl gyorsnak találta mondván, hogy egy hét sem elég egymás megismerésére. Föltette a kérdést, hogy akkor milyen alapon javasoljanak el­nököt. Dr. Iharos Csaba válaszolt a föltett kérdésekre, majd dr. Gu­lyás Sándorné (Kaposmérő), a szavazatszámláló bizottság elnöke bejelentette, hogy ki lett a megyei közgyűlés tagja az elért szavazatok sorrendjében: Verkman József (Kadarkút), Herczegné Szél Edit {Igái), Hor- váth Ferencné (Somogyjád), Pásztohy András (Mernye), dr. Király István (Kaposújlak), Csik László (Nagybajom), Handó Já­nos (Szenna), dr. Forró Ilona (Kaposgyarmat), Kovács Ernő (Gölle), Orbán Ottó (Csorna), Farkas Imre (Zimány) és Forin­tos László (Bárdudvarnok). A tizenkét megválasztott megyei önkormányzati tag ez­után összeült, Verkman József ott adta át nekik a megbízóleve­let. Soraikból Pásztohy Andrást jelölték a megyei közgyűlés elő­készítő bizottságába. Lajos Géza Nem tudhatjuk mekkora jöve­delme származik Schamberger úrnak abból, hogy Magyaror­szágon négy üzemet működtet, több száz embernek biztosítva munkalehetőséget. Az üzleti vi­lágnak megvannak a maga tit­kai, s így számunkra is érdeke­sebb az, hogy milyen ajándékot hozott dolgozóinak Mikulás az Industrie Elektrik főnöke! Megkönnyebbült a polgármester Szerdán este durrogtak a pezsgősüvegek a marcali hely­őrségi művelődési otthonban: több, mint 200 hölgy és néhány férfiú végre önfeledten szóra­kozhatott s megkönnyeb­bülhetett dr. Sütő László polgár- mester is: — A Mechanikai Művek ELKO üzeme már hónapokkal ezelőtt csődbe ment; — több száz dolgozó került emiatt utcá­ra. Magyar cégek nem vállalták afoglalkoztatási gondok megol­dását, s egyszer csak megje­lent Hubert Schamberger úr. Ő vállalta, hogy az önkormányzati tulajdonba került csarnokot 15—20 millió forintos beruhá­zással felújítja, s itt egy modern, nyugati technológiára épülő kábelüzemet létesít. Jelenleg bérli a csarnokot, de meggyő­ződésem, hogy hamarosan vásárlás is szóba kerül. Nyugati partnerünk egyébként hozzájá­rul a város szociálpolitikai alap­jához, s így a volt ELKO dolgo­zók a munkanélküli segély mel­lé még havi 1200 forintot plusz gyermekenként újabb 300 forin­tot kapnak. Segít egészségügyi problémáink megoldásában is: a kórház hamarosan egy kor­szerű vérvizsgáló berendezés­sel lesz gazdagabb, ehhez Schamberger úr egymillió fo­rinttal járul hozzá. Karácsonyra — négyezer forint Kocsis Benő ügyvezető el­mondta, hogy a marcali egység két-három hónapon belül teljes kapacitással fog működni s ek­kor a létszám meghaladja majd a 150 főt. A leendő dolgozók viszont már karácsonyi ajándékot is kaptak, — négyezer forintot. Az állományban lévőknek a 13. havi munkabért hozta a Miku­lás, s mellé szép, értékes aján­dékot. — Marcali mellett Nemesvi- don, Somogysimonyiban és Szőkedencsen van az Industrie Elektriknek érdekeltsége — dolgozóink 90 százaléka nő. Aki teljesíteni tudja a normát, annak a fizetése tisztán 9 ezer forint körül van, januártól pedig újabb 23—24 százalékos bér­emelést tervezünk. Schamberger úr egyébként nemcsak saját dolgozóira gon­dol: — Nemesvidés Somogysi- monyi 300 nyugdíjasának ka­rácsonyi ünnepséget szervez. Erre 100 ezer forintot adott az önkormányzatoknak, s ebből személyenként még 300 forin­tos vásárlási utalványt is kap­nak a helybeliek. Arra gondoltam, ha Scham- berger úr 500 embernek ad munkát, tisztességes bért, ak­kor 10 ezer hozzá hasonló vál­lalkozó már rendbe tehetné a magyar gazdaságot... A színpadról szólt a zene, s férfiak híján egymással roptak a hölgyek. „Ha elindul a vonat"— énekelték együtt kétszázan a zenekarral. — S ez a vonat végre elindult! Süli Ferenc Hány foga van a vízilónak? Kérdések özöne zúdul ránk naponta. Mindezek közül teg­napig csak egynek a megvála­szolására láttam reményt. Ez pedig: hány foga van a víziló­nak? A jövővel kapcsolatos va­lahány nyitott mondat végére megnyugtatóan nem lehet pon­tot tenni manapság. Miképp ala­kuljon a szociális támogatások rendszere? Hogyan oldódjék meg mindenki örömére a föld­kérdés? Miért nem rendelkezik a kormány átfogó gazdasági reformmal, az önkormányzatok pedig a munkájukhoz elenged­hetetlenül fontos törvényekkel? A sort folytathatnám napestig. A válasz sokféle lehet—attól füg­gően, hogy aki mondja, az mi­lyen pártállású. Szóval, hogy legyen egy kis sikerélményem, ama kérdés nyomába vetettem magam: hány foga van a víziló­nak? Mert hitem szerint erre mindössze egy helyes válasz adható. A szakirodalom kerek-pe­rec közli a számot, én még­sem merem ide leírni. Talál­koztam ugyanis H. Bélával, aki rögvest rálegyintett legki­sebb tudományomra, és azt mondta: figyelj, az akkor egy foghíjas víziló. Vagy kettő. Meg különben is, kevesebb foga van, ha fiatal, s több, ha nílusi, satöbbi, satöbbi. Ne­hogy higgyél holmi lexikono­knak! Mondtam is a H. Bélának, hogy akkor én most írok a kormánynak (amelyben, ugye, az ország legjobb szakértői ülnek), és megké­rem őket, hogy mondják meg ők: hány foga van a vízilónak. H. Béla csodálkozva csó­válta a fejét, majd így szólt hát te nem tudod, hogy ezen vitatkoznak hatalomra kerü­lésük óta? Czene Attila Nagy Zsóka Melengető remények Rinyaújnépen Ha megállna a falu sorvadása... MEGKEZDŐDTEK A VÁLASZTÁSOK December 21-én ül össze a megyei közgyűlés ■ Kaposvár környékét 12-en képviselik

Next

/
Thumbnails
Contents