Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-07 / 192. szám
1990. december 7., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 ÜLÉST TARTOTT A KAPOSVÁRI ÖNKORMÁNYZAT Csak a bizonytalanság a biztos Megválasztották a bizottságok testületi tagjait — koncepciót dolgoznak az önkormányzati bérlakások értékesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) 1990 pénzügyi zárása megnyugtatónak tetszik. Minden vállalt feladatot teljesíteni tudunk mégpedig úgy, hogy 92 millió forint hitelt a tanács visz- szafizetett. A rendezetlen pénzügyi kérdéseket is megoldottuk, biztosítottuk intézményeink jogos igényeit. Mindezek alapján pénzügyileg konfliktus nélkül zárhatjuk az évet, sőt mintegy 25-28 millió forint megmarad. Ebből 15 millió forint az önkormányzatnál, a többi pedig egyes intézményeinél. A pénzügyi helyzethez természetesen hozzátartoznak a hitelek is — mondta dr. Baka József. 1991-ben a kamatterhekkel együtt mintegy 100 millió forintot kell majd visszafizetni. 1996-ig évente szintén ennyi a hitelteher. Azonban számunkra megnyugtató a hitelek összetétele. Úgy ítéljük meg, hogy jogelődünk helyesen járt el, amikor hozzáfogott a különböző beruházásokhoz. Ezek közé tartozik Kaposvár szennyvíztisztító rendszerének megoldása, a Kisgáti-lakótelep közművesítése. Hiszen e telkek értékesítése során az önkormányzat bevételekhez jut majd. Ugyanilyen jelleggel tehát telek és lakásvásárlás támogatására vett hitelt a tanács az OTP-től, s ezt is át kell vállalni. De a lakások értékesítésekor ennek az összegnek is vissza kell térülnie, mégpedig a kamatokkal együtt. A felvett hitelek mind-mind a jövő érdekét szolgálták. Amikor tervezzük a jövő évet, hangsúlyozta a tanácsnok, sok a bizonytalan tényező. De ezek nem rajtunk múlnak, hanem a létfontosságú törvények hiányából fakadnak. Sok mindent nem tudunk még, s ez nehezíti a munkát. A testület, ha lehet, a helyi adók kivetését elkerüli. Dr. Kéki Zoltán közgazdasági irodavezető még hozzáfűzte: Valóban stabil a pénzügyi helyzet, de az infláció hatását nem tudták ellensúlyozni. Például az oktatási intézmények költség- vetésének reálérték-vesztesége meghaladta az 50 százalékot. A sajtótájékoztató témája szerepelt az önkormányzati testület napirendjén is. Ám mindezek előtt Jaczó Győző javaslatára levették a napirendről a képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapítására tett előterjesztést, majd megválasztották az önkormányzati bizottságok testületi tagjait. A tanácsnokok pedig megbízást kaptak a bizottsági szakértők felkérésére. Ezt a következő ülésen kell beterjeszteniük. A legnagyobb érdeklődésre számottartó napirend kétségkívül az önkormányzati bérlakások értékesítésére vonatkozó volt. A vita során sokféle nézet és elképzelés ütközött a kérdés kapcsán, bár felvetődött: a jelenlegi helyzetben, foglalkozzanak-e érdemben egyáltalán e kérdéssel. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy a lakáskérdés stratégiai fontosságú. Fölvetődtek koncepcionális elgondolások is. Ám végül a testület úgy döntött — mégsem dugják sötét zsákba fejüket — lakásügyi ad hoc bizottságot hoznak létre, melynek az a feladata, hogy január 31-éig készítse el megoldására kidolgozott elképzeléseit. E bizottságba be kell vonni az önkormányzat négy szakbizottságát, a politikai pártok és az érdekvédelmi szervezetek képviselőit is. A testületi ülés lapzártakor még tartott. Lengyel János Kenyérvetés. .. Az idén 80 sütőipari tanulója van a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközépiskolának. Képünkön: a másodéves tanulók sajátítják el a dagasztás és a kenyérvetés szakmai fogásait a tanműhelyben. Fotó: Kovács Tibor / Uj vezérigazgató a Kaposgép élén CÉL: A PRIVATIZÁCIÓ —VAN REMÉNY A KILÁBALÁSRA Szárszó nem akar város lenni A polgármester öröksége (Folytatás az 1. oldalról) — A vállalatnak vannak gondjai, s ezeket sürgősen meg kell oldani. A pályázatomban egy háromlépcsős privatizációs programmal álltam a vállalati tanács elé, amelyet kisebb változtatásokkal elfogadtak. Abból, hogy többségük rám szavazott, úgy ítélem meg, hogy egyetértenek ezzel a hároméves koncepcióval. — Mondana erről néhány szót? — Az első lépésben — az körülbelül fél évet venne igénybe — szeretném az egységek önállóságát növelni. A következő, mintegy egyéves időszakban a már átalakult szerkezeti egységek működésének finomítása a cél, majd az utolsó — ma még meghatározhatatlan — harmadik lépcsőben olyan privatizációs rendszert szeret(Tudósítónktót) Zsúfolásig megtelt a csurgói önkormányzat tanácsterme, amikor a polgárokkal tervezett közvetlen, kötetlen beszélgetések formájában lefolytatandó találkozások sorát megnyitották. Az első találkozón az elmúlt évtizedekben sérelmet szenvedett emberek, az egykori kitelepítettek, az 1956 után elhurcoltak, a deportált zsidók vettek részt. Szászfalvi László polgármester először az ő véleményükre volt kíváncsi, hiszen évtizedek óta nem adatott meg számukra, hogy emelt fővel lépjék át a tanácsháza küszöbét. — Anyagi rehabilitációt nem ígérhetek, erkölcsit igen — mondta. — Szeretnénk támaszkodni a javaslataikra, kritikáikra. Alakítsuk együtt a város nénk kialakítani, amely lehetővé teszi a vállalat részvénytársasággá alakulását. — Ehhez gondolom szeretnének külföldi tőkét is bevonni. — Igen valóban szeretnénk. Ez egyáltalán nem lesz könnyű, hiszen a mi iparágunk nagyon eszközigényes és viszonylag hosszú idő kell ahhoz, hogy megtérüljenek a befektetések. Azért bízom benne, hogy lesz vállalkozó. — A KGST-piac összeomlása mennyire mélyen érintette a vállalatot? — Nagyon komoly veszteséget jelentett a számunkra. Az már biztos, hogy profilváltásra is szükség lesz, bár az alaptevékenységünk, a rakodógépek gyártása változatlanul megmarad, mert erre van piacunk. jövőjét; örüljünk annak, hogy többé nem kell félnünk! Pápa János, a Politikai Foglyok Szövetségének csurgói körzeti megbízottja köszönte meg a bátorító szavakat. Sok jelenlévővel együtt sérelmezte, hogy a szovjet hadifogságból visszatértek nyugdíjkiegészítési ügyét túl lassan intézik. Berkes Miklós és Varga Sándor azokról a zaklatásokról, megaláztatásokról szólt, amelyeket a fogságból hazatérve éltek át. Az ötvenes évek kitelepítési hulláma fájdalmasan érintette Csurgó környékét. Sok jól gazdálkodó, tehetséges ember nem is tért vissza szülőföldjére. Az ő keservük is hangot kapott. Pákoz- dy Gyuláéknak, Duics Páléknak az volt a bűnük, hogy munkával vagyont sze— Milyen hatással lesz a létszámra ez a privatizációs program? — Jelenleg 1100 dolgozónk van, s a jövőben sem lesz cél az elbocsátás, legfeljebb eszköz, hiszen ahogy mondani szokták, addig kell nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér. A lényeg az, hogy önálló, piac- és munkateremtő részvénytársaság legyünk. —- Milyen évet zárnak az idén, s várhatóan milyen lesz a következő? — Sajnos az idei évet veszteséggel zárjuk, ennek mértékéről ma még korai lenne nyilatkozni. A jövő évünk biztató, hiszen már most van egy 550 milliós tőkés és egy 300—350 milliós belföldi megrendelésünk. Ez az összes kapacitásunknak mintegy 70—80 százalékát teszi ki. — Sok sikert. Nagy Zsóka reztek. Többett kellett beszolgáltatni, mint amennyit meg tudtak termelni. Az anyagi kárpótlásban mégis alig reménykedhetnek. A Horváth család 29 hold földje miatt járta a kálváriát. Az édesapának Recsk, az édesanyának Hortobágy jutott... A sok jogos panasz után Kovács Sándor mondta: az eljövendő nyomorúságról is beszélni kell. Hozzátette: a bizalom megvan, hiszen őt is úgy hívták erre a találkozóra: „Sanyi, gyere el, a mi papunk hív...” A 29 éves református lelkész — az önkormányzat vezetője — nyitott polgármesteri hivatalt akar, ahová bárki bármilyen gondjával bármikor bemehet. H.J. Kellemes- örökséget hagyományozott a volt balatonszárszói tanácselnök, Bereczk Gyula az új polgár- mesterre, Bereczk Gyulára. A település közintézményei vagy újak, vagy teljesen felújítottak, hozzájuk nyúlni az évi karbantartáson túl nem szükséges jó ideig. A hat társközség mindegyikében vezetékben folyik már a víz a portákra, az üdülőövezetben elkészült a szennyvízcsatorna, két településen pedig földgázzal fűthetnek a lakosok. Már kiírták a pályázatot kábeltelevízió létrehozására — az előzetes felmérések alapján a 960 lakóingatlan gazdája közül 360 jelezte, hogy szívesen nézné programjait. 1983 óta több mint 500 millió forint értékben szépítették, modernizálták életterüket. Nem csoda hát, hogy Bereczk Gyulát már az ön- kormányzati választások első fordulójában 71 százalékos aránnyal polgár- mesternek választották... Irodájából a nagyközség főterére látni. Az asztalon iratkötegek iratkötegek hátán. Mint mondja, most egyezkednek a társközségekkel; az már bizonyos, hogy Őszödön és Kötésén önálló jegyzőség alakul, míg Nagycsepely, Szólád a Teleki majd a szárszói körjegyzőséghez tartozik. Bár a törvény nem írja elő, rendszeresen összeülnek a hat testület tagjai, hogy megbeszéljék közös dolgaikat. Mert lesznek közös feladataik szép számmal; először is az oktatás problémájának megoldása. — Hozzányúltunk a vagyonhoz — mondja Bereczk Gyula. — Az államtól 30 ezer forintot kapunk egy tanulóért, akinek az oktatása ma 48 700 forintba kerül, s ugye, olcsóbb biztosan nem lesz. A belső településekről sok tanuló jár a szárszói iskolába. A társközségek lemondtak tulajdonrészükről az iskolát illetően (melynek épületét egyébként sem lehet más célokra felhasználni a tanév alatt), s ezért Szárszó vállalta: előteremti a szükséges összeget, bármennyibe is kerüljön például két esztendő múlva egy-egy apró emberke oktatása. Most gondolkodunk azon, miképp alakítsuk ki a helyi adókat — folytatta a polgármester. — Költségvetésünk jó részét ugyanis magunknak kell kigazdálkodni. Óriási szabad területekkel rendelkezik az önkormányzat, ezek egy részén folyamatosan alakítunk ki telkeket, másik felét apportként vihetnénk vállalkozásba. Csak az a baj, hogy a külföldi tőke nem akar jönni — meggondolják a külföldiek százszor is, mielőtt jelentős befektetést eszközölnének. Az intézmények, az ellátás messze meghaladja a nagyközségi rang megkövetelte szintet. — Nem akarunk város lenni — mondta Bereczk Gyula. — Meg kell hagyni Szárszót olyannak, amilyen. Háromezer lelket tud eltartani egészségesen a település, s az infrastruktúra nyaranta elbírja a naponta itt megforduló húszezer külföldit is. Most teljes mellszélességgel az idegenforgalom felé fordulunk — megkezdjük a fizetőstrand 14 millió forintos rekonstrukcióját. A kereskedelmi és vendéglátó-tevékenység nagy fejlődésen ment keresztül a legutóbbi időben. A hírközlés és a közlekedés gondjával azonban nem tud megküzdeni egyedül az önkormányzatunk — ez az egész Ba- laton-part problémája. Mindig csak tol- dozgatunk-foldozgatunk rajta, ennyire futja az erőnkből. Minden hónap utolsó péntekén nyílt napot tartanak; itt a döntés-előkészítés szempontjából fontos dolgokban meghallgatják a lakosságot. — Nálunk nincsenek villongások a pártok részéről, igaz, a választások előtt voltak — mondta Bereczk Gyula. — Úgy látszik, tiszteletben tartják a lakosság döntését. Czene Attila Nyitott a csurgói polgármesteri hivatal Meghurcoltak, kitelepítettek fóruma
