Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-29 / 209. szám
1990. december 29., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Január 7-től új útlevél-ellenőrzés SZÍV KÜLDI SZÍVNEK JUBILEUMI ÜNNEPSÉG A BALATON FŰSZÉRTNÉL (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Bakondi György ezredes, határforgalmi osztályvezető elmondta, hogy január 7-től valamennyi határátkelőhelyen két alapvető ellenőrzési módszert alkalmaznak. Az egyiknél, az általános vagy normál ellenőrzés során a határőrök úgynevezett elsődleges és másodlagos ellenőrzést hajtanak végre. Elsődleges ellenőrzést, azaz útlevélvizsgálatot minden határátlépő utasnál tartanak. Ennek ideje mitegy 30—60 másodperc, s tartalmi differenciáltsága a magyar, illetve külföldi állampolgárságtól, valamint a határátlépés irányától függ. Másodlagos ellenőrzést — az előzőeknél részletesebb vizsgálatot — csak jogellenes cselekmény gyanúja esetén vagy szúrópróbaszerűen alkalmaznak, úgy, hogy ezzel ne akadályozzák a határforgalom normális menetét. A másik ellenőrzési módszer, Már csaknem egymillió forintot adtak össze vállalatok, magánszemélyek az elsősorban a vevői molesztálás, bántalmazás miatt pszichikailag, testileg hátrányt szenvedő kereskedők támogatására. Az alapítvány Az egyéves Budapesti Árutőzsde igazgatósága bejelentette, hogy az árulistára újabb növényeket vesznek föl. A búza és a kukorica után a napraforgó, a lucernaszárítmány és a sárgaborsó kerül a tőzsdei adásvétel körébe. A tőzsdei ügyeletek ily módon a termelők szélesebb körének teszik lehetővé árelképzeléseik alakítását. A Budapesti Árutőzsde egy év alatt 360 millió forintos forgalmat bonyolított le, ez körülA Somogy Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége meglepetéssel értesült a januárra meghirdetett liszt- és kenyér-áremelésekről. Bánkuti Béla, a szövetség munkatársa a gabonatermesztők választmánya nevében elhatárolta magát az áremelkedéstől, mert indokolatlannak tartják. — Elfogadhatatlan, hogy. 1 kiló kenyér 5,5 kiló búza árával legyen egyenlő! Nem vitatjuk a feldolgozó vállalatokat sújtó költségemelkedéseket, de ez a termelőket is érinti. Elmondta, hogy az évközi műtrágya-, kemikália-, alkatrész- és üzemanyag-áremelkedéseket nem tudták a termelők a fokozott ellenőrzés alkalmazásakor a határátlépőket az előzőeknél alaposabb vizsgálatnak vetik alá. Erre — a Bm. Határőrség saját elhatározása vagy a biztonsági és rendőri szervek kérésére — rövid időtartamú akció vagy részleges határzár elrendelése esetén kerül sor. Akcióra lehet szükséges a terrorizmus, a fegyver- és kábítószer-csempészet, a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben. Különösen súlyos bűncselekmények tetteseinek felkutatására pedig határzárat is bevezethetnek — mondta dr. Bakondi György. A kérdésekre adott válaszokban ismételten megfogalmazták, hogy a Bm. Határőrség végrehajtó szerv, így aktuális munkáját a kormány intézkedései határozzák meg. Mivel a Bm. határőrség szakmai tevékenységét jogi előírások szerint végzi, ezért nagyon fontos a határrendészetről szóló törvény mielőbbi megalkotása. létrehozását az Élelmiszerkereskedelmi Dolgozók Önálló Szakszervezete kezdeményezte, s csatlakozott az ötlethez a Külkereskedelmi Dolgozók Szakszervezete is. belül az összes hazai gabona egy százalékának adását-véte- lét jelenti. (Ennél kedvezőbb a kép, ha a szabadpiaci forgalomba kerülő termék mennyiségét veszik alapul, ez esetben a szerződéskötés mintegy 10— 15 százalékos arányt képvisel.) Az árutőzsde igazgatósága később várhatóan további terményféléket is a listára vesz, például magas fehérjetartalmú árukat, így a szójadarát és a hallisztet. a felvásárlási árakban érvényesíteni. Az idei termésből 1991 közepéig sütik a kenyeret, és ezt a búzát tonnánként 5700 forintért vásárolta meg a GMV. — Az előzetes jelzések szerint jövőre mintegy 10 százalékos felvásárlási áremelkedéssel számolhatnak a termelők, a költségeik pedig 40—50 százalékkal lesznek magasabbak. A költségek már január elsejétől nőnek, a felvásárlási árak viszont csak az aratás után. A mezőgazdasági termelők tehát nem kezdeményezői, nem okozói és nem is haszonélvezői az életbelépő változásoknak. M.T. A négy apró piros szív a Balaton Fűszért emblémáján azt jelzi: négy évtizede alakult meg az a vállalat, amelynek neve ma már jól cseng itthon és külföldön egyaránt. Tegnap jubileumi ünnepségükön bensőséges hangulatú emlékezésnek voltak részesei alapító tagok és az utánuk, mellettük dolgozók egyaránt. Az ünneplő nagykereskedelmi vállalat méltó tisztelettel adózott az alapítóknak. A rendezvényen Dévényi Zoltán vezérigazgató köszöntötte a megjelenteket, külön is üdvözölte az alapító tagokat: köztük nyugdíjasokat és a még most is dolgozó két kollégát. Egyperces néma felállással emlékeztek azokra, akik nem vehettek már részt a tegnapi ünnepségen. Köszöntőjében a vezérigazgató többek között elmondta: — Tudom, az idő a kor és a mostani gazdasági helyzet nem alkalmas az ünneplésre. De azt is tudom, hogy egy 40 éves múltra visszatekintő és eredményesen dolgozó vállalat alapító tagjainak és a 35:30-25 éve itt dolgozó munkatársaknak a köszöntését a tisztesség és a megbecsülés igénye írja elő. A vállalat négy évtizedének felelevenítése után a mai helyzetről a következőket mondta: (Folytatás az 1. oldalról) — Ezt a veszteséget kénytelenek leszünk megosztani a termelőkkel — mondta Horváth László —, miután központilag senki sem mert vállalkozni az egységes kvótarendszer megállapítására. A kényszerhelyzetben Somogybán a jelenlegi termék- mennyiség 65 százalékának felvásárlására tesznek javaslatot. A többi tejet bizományosi értékesítésre veszik át. Baranya, Tolna és Zala megyében magasabb ugyan az átvételi arány, de Hajdú, Csongrád, Vas és Győr-Sopron megyében az ideinek csak a 40—45 százalékára kötnek szerződést. Miután januártól a gazdaságoknak önálló exportjoguk lesz, a fölösleget közvetlenül is értékesíthetik külpiacon, ha azonban a tejipari vállalatot bízzák meg az exporttal, a feldolgozó csak az exportveszteség 15 százalékát tudja önállóan vállalni, a többit megosztja a termelővel. — Ha ezt nem tesszük, akkor veszteségessé és fizetésképtelenné válik a vállalat, s még a felvásárolt tej árát sem tudja kifizetni. Ez magával rántaná a termelőt is. Az önmérséklet a legkisebb veszteséggel jár. — Ma 1250 dolgozója van a vállalatnak; jó munkakörülmények között, 7 órai munkával, szabadszombattal, a technikai eszközök segítségével magas szakmai és iskolai felkészültséggel, a jelent és a jövőt ismerő áruforgalommal dolgoznak. 40 évvel ezelőtt a vállalat évi forgalma 45 millió forint volt. Az idén 9 milliárd forintos forgalmat bonyolítottunk le. Az igazgató elmondta: tervezett intézkedéseikhez nincs köze a megszűnő trösztnek, ezekre már az önálló vállalat kényszerül. Ami pedig a monopolhelyzetet illeti, azt a privatizáció végképp el fogja söpörni. Nyugat-európai példákat sorolva utalt a tejfeldolgozó ipar koncentrációjára, aholis 200—500 millió literes kapacitású üzemek árnyékában virágzó manufaktúrák is megélnek. Hazánkban ennek azonban még nincsenek meg a hazai feltételei, de megteremthetők. — Veszélyezteti-e konkurencia a tejipari vállalatot? — Ez is a versenyhez tartozik. Ha megjelenik, akkor alkalmazkodunk hozzá, de sajnos a lakossági fogyasztást mennyiségileg nem változtatja meg. Ha pedig kevesebb lesz az általunk eladható tej és tejtermék, akkor tovább kell csökkente- nünk a felvásárlást. Az előreje- zések szerint, sajnos, további 15 százalékos fogyasztáscsökkenéssel számolhatunk 1991- ben. Egyelőre nem változnak a tej- és tejtermékárak, hiszen a kormányzat a mai napig nem határozta meg a hatóságilag rögzített felvásárlási árakat, és a 2,8 A vezérigazgató és az őt követő felszólalók egyaránt hangsúlyozták: büszkék arra, hogy ennek a vállalatnak a munkatársai voltak vagy ma is azok. Partnereik, üzletfeleik egyöntetű véleménye, hogy ez a vállalat európai színvonalú. Ehhez minden dolgozó hozzájárulta munkájával. ' Áz emlékeket felidéző hozzászólások után Dévényi Zolszázalékos tejnek nincs meg a hatóságilag maximált fogyasztói ára. Ezek nélkül a vállalat nem tud árat mondani, pedig január elsejétől ismét tetemes költségnövekedésekkel kell számolni. — Januárban mindenképpen meg kell kötni a szerződéseket, rendezni kívánjuk erkölcsileg és jogilag is viszonyunkat a partnereinkkel — mondta Horváth László. — A további fogyasztáscsökkentést mindenképpen meg kell akadályozni. Jelenleg pedig kedvezményes árusítási akciókkal próbáljuk élénkíteni a keresletet. — Megítélése szerint túltermelési válság sújtja a szarvasmarha-tenyésztést vagy csak a fizetőképes kereslet csökkent drasztikusan? — A fizetőképes kereslet csökkenése teremtett relatív túltermelést, de erről nem tehet sem a termelő, sem a feldolgozó. A hatósági árak mellett a fogyasztói ártámogatás mértékét is meg kell még határozni. Ez döntő befolyással lehet a közeljövő fogyasztására és a termelésre is. Sajnos, a kormányzat magára hagyta a mezőgazdaságot. Mészáros Tamás tántól a 45 alapítótag közül négyen nívódíjat, tizenegyen alkotói díjat, harmincán pedig emléklapot, emlékórát és valamennyien pénzjutalmat vettek át, csakúgy mint a vállalat további 83 munkatársa (25, illetve 35 éve itt dolgozóik). Hasonló emléktárgyakat rajtuk kívül még 43 dolgozó kapott kiemelkedő munkájáért. Könnyítés a külföldi befektetőknek A befektetésekről szóló módosítás több változást tartalmaz a társaságok által igénybe vehető adókedvezmények körében is. Az újonnan megalakuló cégek ezután pusztán azon az alapon, hogy külföldi érdekeltségek is részt vesznek benne, nem részesülhetnek adókedvezményben — ezt a módosított törvény különböző feltételekhez köti. Ilyenek többek között: a külföldi részesedéssel működő cég árbevétele legalább 50 százalékban termékelőállításból, illetve az általa épített szálloda hasznosításából származzon; vagy tevékenysége a nemzetgazdaság szempontjából különösen fontosnak minősüljön, például: közúti járműveket, szerszámgépet vagy gyógyszereket gyártson. Adókedvezmény csak abban az esetben igényelhető, ha a társaság vagyona meghaladja az 50 millió forintot, és abban a külföldi részesedés aránya legalább 30 százalékos. Adókedvezményre jogosító körülmény az is, ha a külföldi vállalkozó a nyereségét a részvételével alapított cég vagyonának növelésére fordítja, vagy bármely más magyarországi vállalkozásba fekteti. Szigorítást jelent az elmúlt évek gyakorlatához képest, hogy a kedvezőtlen tapasztalatokból kiindulva a jövőben vámot kell fizetni azon termelőeszközök után, amelyeket a külföldi részvétellel dolgozó működő vállalkozás vámmentesen hozott az országba, ám azokat nem termelési célra használja, hanem három éven belül eladja, vagy bérbe adja. A törvénymódosítás a korábban alakult cégek meglevő adó- kedvezményeit nem érinti. Alapítvány a kereskedők védelmére Tőzsde forgalomban a hazai gabona egy százaléka Az érdekvédelmi szövetség tényekkel bizonyítja Nem a termelők miatt drága a kenyér N.Zs. Negyvenmillió forintos veszteséggel kezdik az évet A tejipar „kiosztotta” a jovo évi kvótát A fölösleget bárki exportálhatja — Nem mondtak még árat — Horváth László: „...a kormányzat magára hagyta a mezőgazdaságot...”
