Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-28 / 208. szám
Mellékletünk: 16 oldalas műsorújság SOMOGYI HÍRLAP I. évfolyam, 208. szám Ára: 5,80 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. december 28., péntek EZ VOLT AZ IGAZI PRÓBAÉV Az idén több mint egymillió tonna olajat szállított az Adria Felélesztik a kárai szivattyúállomást — Célszerű volna egy tartálypark Felébredt majdnem tízéves csipkerózsika-álmából az Adria kőolajvezeték, amely az adriai Krk-szigeten levő olajkikötőt köti össze a százhalombattai finomítóval. Az ébresztőt az akadozó szovjet olajszállítás fújta; a kiesést közel-keleti olajjal kellett pótolni. Az idén 1 millió 150 ezer tonna kőolaj érkezett hazánkba így. Ennél azonban jóval több kőolaj csörgött át 1990-ben a több száz kilométer hosszú csőkígyón. Ugyanis a vezeték üzemeltetője, a siófoki Gáz- és Olajszállító Vállalat tranzitszállítást is végez az Adrián: a tenger felől Csehszlovákiának, a Szovjetunióból pedig Jugoszláviának. Az előbbinek ebben az évben (Százhalombattától a Barátság—1 révén) mintegy 150 ezer tonna közel-keleti kőolajat juttatott el ily módon. Ezzel tulajdonképpen visszaállt az eredeti állapot. Ugyanis eleve úgy tervezték, hogy Csehszlovákiával közösen használjuk majd a vezetéket, ám északi szomszédunk — hozzánk hasonlóan — akkor még az olcsó szovjet kőolajra számított és lemondott a délnyugati vezeték jóvoltából ugyancsak tetemes A berzencei szivattyúállomás használatáról. mennyiségű szovjet kőolajhoz Fotó: Király J. Béla Déli szomszédaink az Adria jutottak az idén. (Folytatás a 4. oldalon) A házit 31,20-ért, a kiflit 2,50-ért kínálják Januártól drágul a kenyér Árat először a gabonaipar mondott — A termelők nem értik, hogyan lesz az 500 forintos búzából 1260 forintos liszt — Ami a karácsonyfa alól kimaradt Moszkva kétmilliárdot kér Moszkva kétmilliárd német márkát próbál kölcsönkérni Bonntól, hogy fizetni tudja tartozását a német vállalatoknak — közölte a Handelsblatt a keleti országokkal foglalkozó német gazdasági hivatal tájékoztatására hivatkozva. A Szovjetunió a nyáron már kapott ötmilliárd márkát a bonni kormány által is garantált bankhitelként. Iraki rakétakísérlet Irak újabb rakétakísérletet hajtott végre. A Pentagon szóvivője szerint a föld—föld típusú rakéta nem hagyta el Irak területét. Iraknak háromféle rakétája van: az egyik szovjet, a másik kettő saját gyártmány. Rendelkezik mozgatható kilövőállásokkal is. (Cikkünk a 2. oldalon) Kamatozó tartalék A Magyar Nemzeti Bank 1991. január 1 -jétől kamatot fizet a jegybanknál a pénzintézetek által elhelyezett kötelező tartalékok után. A kamat a mindenkorijegybanki alapkamat 70 százalékának felel majd meg. Mivel a jegybanki alapkamat jelenleg. 22 százalék, 1991. január 1-jétől ennek megfelelően a kötelező tartalékok után fizetett kamat 15,4 százalék lesz. (Kommentárunk a 2. oldalon) Ismét drágább lesz a kenyér. A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatok arról értesítették partnereiket, hogy 1991 januárjától — költségeik emelkedése miatt — malomipari terLegalább 20 százalékos fejlesztésben állapodtak meg azon az érdekegyeztető tanácsülésen, amelyet csütörtökön tartottak Budapesten a bányaipar gazdasági és szakszervezeti vezetői. Az új típusú, iparági-ágazati szintű kollektív béralkut a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége készítette elő. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón azt is közölték, hogy a megállapodás végrehajtása esetén a BDSZ február végéig bérsztrájkot nem kezdeményez mékeik árát mintegy 15 százalékkal emelik. A sütő- és édesipari vállalatok ezeknek az áraknak az ismeretében döntöttek termelői áraik emeléséről. A gabonaipar indokai között és nem is támogat. A tárgyalás előzménye: a BDSZ októberi XXV. rendkívüli kongresszusán kérte a kormánytól, hogy 1990. január elejéig fogalmazza meg elképzeléseit a bányászat problémáinak megoldásáról. A határidő közeledtével az érdekegyeztető tanács tagjai — a nyolc szénbányavállalat vezérigazgatóiból álló Bányászati Igazgató Tanács, a szakszervezeti bizottságok titkárai és a BDSZ vezetői — összeültek, hogy döntsenek az érdekérvényesítés módjáról, ha a korfelsorolták a szállítási költségek emelkedését, az energiaárak változásait, a kamat- és készletezési költségnövekedéseket és megemlítették a csomagolóanyagok árváltozásait is. (Folytatás a 3. oldalon) mány nem ismertetné elképzeléseit a megadott időpontig. A szakágazat amúgy is kritikus helyzete tovább romlik, az 1990. évi veszteség, 2,7 milliárd forintra rúg. A felszámolás alatt lévő Nógrádi Szénbányák és a Dorogi Szénbányák mellett jövőre további négy vállalat kényszerül arra, hogy becsukja kapuit. A százhúszezernyi aktív föld alatt dolgozót érzékenyen érinti a labilis gazdasági helyzet. Legalább 20 százalék Érdekegyeztetés a bányászatban Vitatott költségvetés Van, ami sok, van, ami kevés Vihar Borz Miklós felszólalása miatt — Palotás János: Európa legmagasabb benzinára lesz a ma gyár? — Többet kérnek a nemzetiségi kultúrára A költségvetés részletes vitájával kezdte meg az Ország- gyűlés a munkáját tegnap délelőtt. T ekintettel ások módosító indítványra, még a kormány is tartott egy rendkívüli ülést tegnap délelőtt, fölkészülve a vitára. A szabad demokrata Töl- gyessy Péter arra hívta föl a figyelmet, hogy a különböző hivatali érdekcsoportok számos tételt be tudtak csempészni a költségvetésbe egy olyan időszakban, amikor a családoknak nagyon nehezedni fog a helyzetük az áremelkedések, a helyi és más adók miatt. Sokan meglepődtek attól a kijelentésétől, hogy ez egy osztogató-foszto- gató állam költségvetése. A képviselő szerint sokkal takarékosabban kell bánni a költség- vetési kiadásokkal. ^ Többen keveselték a javasolt összegeket a kultúrára, az oktatásra, az infrastruktúrára, s ötleteket adtak arra, hogy hol lehetne lefaragni a költségvetésből. Nagy vihart kavart Borz Miklós kisgazdapárti képviselő hozzászólása. Azt fejtegette: a környező országok nacionalista hangulata miatt is jobban be kell rendezkednünk védelemre, ugyanis magunkra vagyunk hagyva Európában is. Hazánkat Izraelhez hasonlította, mondván: Magyarország is ellenséges államokkal van körülvéve, így mindenhez jobban hozzá lehet nyúlni, mint a honvédelem költségvetéséhez. Elsőként a fídeszes Orbán Viktor, majd Jeszenszky Géza külügyminiszter határolta el magát a hozzászólástól; az utóbbi nem értett egyet azzal, ^ (Folytatás a 2. oldalon) Lemondott az orosz pénzügyminiszter Két államtitkár-helyettest fölmentettek a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban, illetve kinevezték a természetvédelmi és tájvédelmi államtitkár-helyettest. Keresztes K. Sándor miniszter dr. Baráth Etele világ- kiállítási kormánybiztost — saját kérésére — 1991. január 1- jei hatállyal fölmentette terület- fejlesztési helyettes államtitkári beosztásából. Ugyancsak 1991. január 1-jei hatállyal fölmentette beosztásából dr. Illés Zoltán környezetvédelmi helyettes államtitkárt. Dr. Tardy Jánost 1990. december 15-i hatállyal az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetőjévé, valamint a természetvédelmi és tájvédelmi helyettes államtitkárrá nevezte ki. Albán pártkonferencia — ígéretekkel Ramiz Alia albán államfő, az Albán Munkapárt vezetője a párt szerdán tartott rendkívüli országos konferenciáján' megerősítette, hogy február 10-én tartják meg a „pluralista” és „teljesen szabad” választásokat az országban. Alia, aki a párt politikájának gyökeres reformját, vezető testületéi taglétszámának csökkentését ígérte, beszédében a pluralizmus bizonyítékaként említette az ellenzéki Demokrata Párt megszületését, de egyben konkrét program hiányával és üres jelszavak hangoztatásával vádolta az új szervezetet. Az utóbbi napok zavargásaira utalva hangsúlyozta: ezekben az eseményekben „különleges” szerepet játszottak a „destruktív elemek”, a zavargásokat „külföldről és belföldről ösztönözték”, s az ilyen incidensek fékezik a demokratikus folyamatokat, a reformok megvalósítását. Alia megígérte: a Munkapárt eleget tesz a tagság követelésének, hogy fiatal és energikus személyek kerüljenek a párt vezetésébe. Komoly változások azonban a párt jövő júniusban esedékes kongresszusa előtt nem várhatók. A mostani konferencián — a tiranai rádió beszámolója szerint — a Központi Bizottság öt póttagját állandó tagnak választották, és kilenc új póttagot választottak. Lemondott Borisz Fjodorov, az orosz föderáció kormányának a gazdasági reformok következetes támogatójaként ismert pénzügyminisztere. A 33 éves Fjodorov azzal indokolta döntését, hogy mindeddig nem történt előrelépés a piacgazdaság megteremtésében, és az orosz kormány a régi stílusú központosított irányítást részesíti előnyben.
