Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-04 / 189. szám
1990. december 4., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 DR. TARJÁN LÁSZLÓNÉ NYILATKOZOTT A SOMOGYI HÍRLAPNAK Helyszíni tárgyalás a gyurgyeváci vízlépcsőről A vállalkozások sikeréért SEGÍTI A SZIMULTÁN (Folytatás az 1. oldalról) — Van-e arról tudomása, hogy valaki interpellálni szeretne a vízlépcső ügyében a somogyi képviselők közül? — Dr. Sípos Imre képviselő — vele többször beszélgettünk erről — figyelemmel kísérte az ügyet, s azt mondta: ha nem megy előre, akkor ő biztosan interpellálni fog. Ezek szerint azonban erre nem kerül sor, hiszen a december 13-i út itt van, két hét múlva. — Volt egy olyan kormány- nyilatkozat, hogy az év végén meg lesz a környezetvédelmi törvény. Valójában mikor várható, hogy az országgyűlés elé terjesztik? — Ez is rajta van azon a kormánylistán, amely a beterjesztendő törvényeknek elsőbbséget ad. Az új környezetvédelmi törvény ugyanis szerepel a kormány programjában. Most azonban a kormánynak vannak olyan kötelezettségei, mint az adótörvény, a jövő évi költség- vetés, aztán a kártalanítási, a szövetkezeti törvény, hogy a legfontosabbakat soroljam, s ezek miatt egy kicsit késik. Mi eleve úgy készültünk, hogy 1991 első negyedévében visz- szük a parlament elé. A törvény szabályozási koncepciója elkészült. Ezt több fórumon meg is vitattuk, legutóbb Siófokon a társadalmi szervekkel. Nagyon sok észrevételt és hasznos javaslatot kaptunk. Ezeket beépítjük, s utána következik a törvény kodifikálása. így a törvény országgyűlés elé való kerülése a jövő év első negyedében várható. — Az egészséges ivóvíz ma még több somogyi településen hiányzik. Tud-e valamit segíteni a minisztérium? —A tejepülés ellátása egészséges ivóvízzel az önkormányzatok feladata. Vannak azonban olyan ellátatlan területek, mint Zselickisfalud, ahol a település nagyobb része már ellátott, az egyharmada azonban még nem. Aztán itt van Patca, Szilvásszentmárton, az utóbbi településen a kocsma előtt közös kifolyó van, ezt meg is néztem. Tulajdonképpen e települések ivóvízellátása is elsőrendű feladatunk, még ha az önkormányzati törvény az önkormányzatokhoz utalja is. Nekünk mindent el kell követnünk, mind az országban, mind a megyében, hogy ez megoldódjon. En a választókerületemben kiemelten foglalkozom ezzel, s természetesen a szenynyvíz- elvezetéssel is. Most van egy olyan lehetőség, hogy egy svéd cég referencia-bemutató települést kíván létesíteni. Én Szilvásszentmárton, Patca, Zselickisfalud térségét ajánlottam, s a mostani fogadóórámon elhangzott segítségkérés nyomán szóba került Segesd illetve az ottani volt Széchenyi-kastély ellátása. Most folynak a tárgyalások ebben az ügyben. Itt is szükséges egy bizonyos saját hozzájárulás, a beruházási költség nagyobb részét azonban a svéd cég vállalná olyan meggondolásból, hogy ez referenciahely lesz, oda viszi majd azokat az önkormányzatokat, amelyek érdeklődnek az ivóvízellátás és a szennyvízkezelés ilyen megoldása iránt. — Ez mikor várható ? — Ebben a hónapban várom a svéd cég képviselőit, s akkor megnézik a területet. A tervek nagyjából már elkészültek, lehet azonban, hogy át kell tervezni, mert az ő műszaki elképzelésük más. Ezzel együtt azt remélem, hogy megoldódik e települések ellátása jó ivóvízzel. Lajos Géza (Folytatás az 1. oldalról) Az esemény végén Csongor Gábort, a Szimultán Kereskedelmi Rt. vállalkozási igazgatóját kértem fel beszélgetésre: — Azzal, hogy létrehozták önök a vállalkozási irodát, saját maguk is vállalkozókká váltak, vagyis a szolgáltatás, a tanácsadás pénzbe kerül. A kezdő vállalkozó vajon tudja-e majd vállalni ezt az újabb kiadást? — Az alapítvány 30 százalékát átvállalja a költségeknek. Az első tanácsadás ingyenes, gazdasági, jogi, kereskedelmi tanácsért nem számítunkfel szolgáltatási költséget. Csak a megbízás után, amikor konkrét feladatokat kapunk a vállalkozóktól. Például hitelforrások pályázat útján való elnyerésére. Ebben az esetben akkor fizet a megbízó, ha a hitelt megkapta. Őszintén megmondom önnek: az üzletet mi nem ebben látjuk, hanem abban, amikor az általunk segített vállalkozás már beindult, s lízing- és kereskedelmi megbízásokat kapunk. — Kiket hívtak meg a mai eseményre? — Bankokat, vállalkozók képviselőit és olyan cégeket, ahol cégalakítás vagy cégátalakítás várható azért, hogy a privatizáció a mostani követelményeknek megfelelően menjen végbe. Az biztos, hogy minden munkanélküli nem lehet vállalkozó, mert ezt a piac sem bírná el. De aki vállalkozik, azt érdekeltté kell tenni abban, hogy olyan tevékenységbe fogjon, amely munkahelyteremtő is egyben. Sajnos, ma még kevés a „termelő vállalkozás’’. Hunyadkürti Ilona Osztrák példa, de nálunk is hasznosítható Hulladék fából energia Grazban és környékén járt a közelmúltban a Nyugat-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara küldöttsége, s megnyugodva térhetett (volna) haza. Ahol ugyanis még a hulladékot is képesek feldolgozni, értékesíteni, ott bizonyára nagy bajban van a gazdaság és az energiaipar. A kamarai vezetők és a kíséretükben levő vállalkozók mégsem lehettek teljesen meggyőződve a magyar fölényről, mert meglehetősen nagy áhítattal és elismeréssel beszélnek az ottani tapasztalatokról. — Hőközpontokat, egyedi és családi házas fűtésrendszereket mutattak be az osztrák kollégák, mégpedig működés közben — mondta Bojtor László, a kamara elnöke. — Egyszerű a kezelésük, a hulladék fa elégetésével nyerik az energiát. Jellemző egyébként a mentalitásukra, hogy mi exportáljuk az ilyen anyagokat ahelyett, hogy itthon hasznosítanánk. Az erdők, közterületek tisztán tartása egyben környezetvédelmi kérdés is: a kidőlt fák, a rothadó gallyak összegyűjtése az erdők gondozásához, kezeléséhez szorosan hozzátartozik. Az osztrákok partnerek kívánnak lenni a technológia magyarországi honosításában. Terveket bocsátanak rendelkezésünkre, számítanak vegyes vállalatok alapítására is. — A rendszerek teljesen automatizáltak, a hő mellett meleg vizet is szolgáltatnak — fűzte hozzá Schaffer Péter, a kamara alelnöke. — Számunkra meglepő volt a számítástechnika magas fokú alkalmazása (ez azonban nem emeli túlságosan a költségeket), s a teljes sterilitás: filterek, elszívók gondoskodnak erről. Ha egy somogyi település — ahol nincs gáz — jelentkezne ennek megvalósítására, szívesen közreműködik a kamara fonyódi irodája: tervezőt, kivitelezőt biztosít. Ez természetesen csak egy téma a sok százból, mellyel a kamara egy időben foglalkozik. Bojtor László örömmel közölte, hogy a közelmúltban megállapodtak a Datacontrol svájci cég képviselőjével: az ügynökség Telebondiál katalógusa harminckét ország több mint egymillió vállalatáról és vállalkozójáról ad hiteles képet, bemutatja termelési profilját, közli legfontosabb adatait. A kamarát felvették a világkatalógusba. — Aki a világ gazdaságához kapcsolódni akar, annak itt is szerepelnie kell — mondta az elnök. (Süli) Nyugati autógyárak Kelet-Európábán Kelet-Németországban a Berlini Fal leomlása óta egymillió személygépkocsit vásárolt a lakosság — ez négyszerese a korábbi évek átlagának. Nagy részük természetesen a ny ugati oldalról származó használt autó. Mindez jól jelzi a volt szocialista országokban tapasztalható kocsiéhséget és ugyanakkor a behatárolt lehetőségekre is rávilágít. A General Motors egy pozsonyi autóüzemmel próbál közös vállalkozásra lépni. A németek természetesen elsősorban a saját egykori NDK-s üzemeik felkarolásával próbálkoznak, de azért a Volkswagen például valóságos csatát vív a francia Renault-val a cseh Skoda Művekkel kötendő üzletért. A Ford és a Suzuki magyarországi érdekeltséget épít ki, míg az olasz Fiat mindenfelé próbálkozik és úgy tűnik, hogy a lengyeleknél és a szovjeteknél van sikere. Sokszoros teljesítmény Új, japán Fanuc gyártmányú, számító gépvezérlésű szikraforgácsoló gépet vásárolt és helyezett üzembe az idén a Kaposvári Villamossági Gyár. A legbonyolultabb feladatok elvégzésére is alkalmas eszközzel a feladatok elvégzésének átfutási ideje az előzőek töredékére csökkent. • Fotó: Jakab Judit AZ MSZMP ALELNÖKE HISZ A FELTÁMADÁSBAN Nyíró Sándor: „Legközelebb biztosan másképpen lesz" Kaposváron járt Nyíró Sándor, az MSZMP országos alelnöke és a párt kaposvári szervezetének központjában egy gyűlésen azt mondta, hogy az MSZMP előbb-utóbb hatalomra szeretne kerülni. Miképpen véli ezt megvalósíthatónak? — kérdeztük tőle a tanácskozás után. — Egy esztendeje még a jelenlegi nagy pártok sem gondolták, hogy ilyen szerephez jutnak. Az MSZMP nem gittegylet: komolyan veszi a politikát. Egy éve szétvert párt voltunk, de sikerült talpra állnunk. Bizonyosra veszem, hogy a következő választáson az igazi baloldal bekerül a parlamentbe. A jelenlegi kormány politikájából kiábrándultak az emberek, legközelebb a baloldal mellett voksolnak majd. Az emberek észrevették már, hogy ez egy megújult párt, és nem értik, hogy miért , .szavazták ki magukat” a hatalomból... Legközelebb ez biztosan másképpen lesz. — Mi a véleménye a jelenlegi magyar politikai életről? Kérdezem ezt azért, mert jól érzékelhetően különbséget tett az MDF és az SZDSZ megítélése között. — Ez tény, és nem taktikai megfontolásokból van így. Ami az MDF-et illeti; sok a bizonytalan, homályos vonás a pártban. Vannak, akik baloldali értékeket is magukénak vallanak, de létezik egy majdhogynem újfasiszta irányzat is. Ezt mi sajnálatosnak tartjuk. Magyarország külkapcsolataira_ nézve rendkívül hátrányos ez, elsősorban a Szovjetuniót tekintve, de a szomszédos országok is ezek miatt a személyek miatt orroltak meg ránk. Az SZDSZ-nél sokkal világosabbak az erővonalak. Ez a párt is sok irányzatból tevődik össze, de az összkép egységesebb. Az SZDSZ politikai ellenfélként is korrektebb, mint vetélytársa. Itt érezhetően szakemberek politizálnak. Ennek ellenére jobboldali pártnak tekintjük őket, hiszen ők a magántulajdon elsődlegességét hirdetik, mi pedig a közösségiét. Ami a közéletet illeti: meglehetősen tudathasadásos. Sokan úgy tesznek, mintha az eltelt 45 év meg sem történt volna... Holott az ország jelenlegi vezetői is akkor teremtettek maguknak egzisztenciát. Olyanok ágálnak az ország elszegényedéséről, akik többszörös milliomosok... Egy sötét alagútban menetelünk, és ezzel a kormánynyal nem is tudunk kijutni belőle! — Miként fogadta Grósz Károly távozását a Munkáspárt vezetéséből? — Grósz elvtárs érdemei elévülhetetlenek, ám cselekedeteiben és megnyilvánulásaiban ellentmondások is voltak. Az első helyhatósági választás után azt nyilatkozta, hogy nem szavazott. Pártunk egyik vezetőjétől elvártuk volna, hogy jó példával járjon elöl, és ezt meg is mondtuk neki. Ő ebből levonta a megfelelő következtetést, és korrektül járt el, amikor visszavonult. — Milyenek az MSZMP kapcsolatai a többi, magát marxistának valló mozgalommal? — Közülük a legjelentősebbel, a Münnich Ferenc Társasággal jó viszonyban vagyunk, ők az MSZMP kritikus szövetségesei. Egyébként magam is a társaságból kerültem a Munkáspárt vezetőségébe, de tagságom a Münnichnél is folyamatos. A kommunista pártról keveset tudunk: pár tucat tagja van, tömegbefolyása nincs. — Miként ítéli meg az MSZP-vel a kapcsolatukat? — Felemás. A párt szétverését nem lehet meg nem történtté tenni. A szocialisták hajlandók tárgyalni velünk, de semmiféle közös dokumentumot nem akarnak aláírni... így aztán hivatalos kapcsolat nincs közöttünk. Az MSZMP a baloldali erők összefogásán munkálkodik, ám ehhez partnerekre is szükség van... — Köszönjük a véleményét. Tóth Béla
