Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)

1990-12-03 / 188. szám

SOMOGYI HÍRLAP • • ______/ I . évfolyam, 188. szám Ára: 5,80 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. december 3., hétfő VIHAROS NAPOKRA EMLÉKEZTEK * Évzáró értekezlet az Aquacaritasnál Szombaton Keszthelyen, a Festetics kastélymúzeumban tartott évzáró munkaértekezle­tet az Aquacaritas balatoni rá­diós segélyszolgálat.Az önkén­tes szervezet ülését dr. Czoma László országgyűlési képvise­lő, az Aquacaritas tiszteletbeli elnöke nyitotta meg, majd Pus­kás Sándor, a balatoni segély- szolgálat vezetője számolt be munkájukról. Mint elhangzott, a június 6-ai megalakulástól a novemberi szezonzárásig négy és fél ezer segélyhívást továbbítottak, több mint háromszáz bajba ju­tott személy mentésében intéz­kedtek a hírlánc segítségével. Az önkéntesek 11 ezer mun­kaórát töltöttek szolgálatban. A keszthelyi központú segély- szolgálat 14 szervezettel létesí­tett együttműködési kapcsola­tot a mentésekben. Puskás Sándor felidézett néhány emlé­kezetes, viharnapokon történt mentési akciót, majd a tapasz­talatokat összegezve, szólt a következő szezonbeli felada­tokról, s köszönetét mondott mindazoknak, akik bekapcso­lódtak a segélyszolgálat mun­kájába. A beszámolót követően szá­mos hozzászólás, észrevétel hangzott el a vízibalesetek megelőzésében is jelentős sze­repet játszó, a mentést segítő hírlánc működésével kapcsola­tosan. Többek közt elhangzott, hogy a megszüntetett víziren­dészeti őrsöket vissza kellene állítani. A felszólalások után az önkéntes segítők köszöntésé­re, elismerések átadására ke­rült sor. H.Á. Az év utolsó vására az ünnepek közeledtét is elörejelzi. A karácsonyi vásárlások nem hivatalos megnyitó­jára a sűrű hóesés ellenére is sokan látogattak ki. (Tudósításunk a 4. oldalon olvasható) Fotó: Jakab Judit Megszűnik a tűzoltóság hatósági jogköre Szervezeti változás nélkül — karcsúsítással Dr Jókai Oszkár országos parancsnok: A tulajdonosok érdekeltek a megelőzésben Ünnepség Gyulafehérváron Rendzavarás nélkül zajlott le szombaton Gyulafehérváron a központi megemlékezés Ro­mánia és Erdély 72 évvel ez­előtti egyesítése alkalmából. Bekiabálásokkal és füttykon­certtel próbálták meg Szőcs Gézának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitká­rának a beszédét megzavarni. Gazdaunió A több mint 2500 mezőgaz­dasági vállalkozót, kistermelőt tömörítő hat országos, illetve regionális hatáskörű egyesület képviselői úgy határoztak szombaton a kecskeméti talál­kozójukon, hogy országos szö­vetséget hoznak létre tagjaik érdekeinek közös védelmére Gazdaunió néven. Somogyi kezdeményezésre Kisgazda regionális központ Keszthelyen Kilenc megye öt-öt delegáltja vett részt Keszthelyen azon a kisgazdapárti megbeszélésen, amelynek végén létrehozták a Dunántúli Kisgazda Regionális Központot. Lehoczky Gyula a párt So­mogy megyei főtitkára szerint a tagság óhaja volt az új szerve­ződés létrehozása, hiszen az ehhez hasonlók mindig is jelen voltak a kisgazdapárt történeté­ben. (Folytatás a 2. oldalon) Öt somogyi város tűzoltóinak teljes személyi állománya vett részt gyűlésen csütörtökön Ka­posváron. Ott volt dr. Jókai Osz­kár ezredes, a tűzoltóság új or­szágos parancsnoka is, aki pályá­zat útján került ebbe a beosztás­ba. Itt tartózkodását használtuk föl arra, hogy néhány kérdésünk­re választ kérjünk tőle. — Sokféle hír kering az átszer­vezésekről. Milyen lesz a tűzoltó­ság szervezete a jövőben? — Amikor az új beosztásomba kerültem s az elképzeléseimet papírra vetettem, még optimista voltam. Ma már belátom: a tűzol­tóság jövője nemcsak tőlem függ. A Belügyminisztériumban van­nak az én nézetemmel ellentétes vélemények is. Az önkormányzati tűzoltósággá alakulást sokkal gyorsabb ütemben képzelik el, mint ahogy, véleményem szerint a gazdasági és politikai lehetősé­gek ezt biztosítják. De továbbra is reménykedem abban: ha máshol nem, akkor az Országgyűlésben belátják, hogy a volt állami tűzol­tóság önkormányzativá való át­alakulása csak akkor történhet meg, ha erre a helyi önkormány­zatok megfelelően fölkészültek. Ha ez nem így történik, akkor tönkretesszük a tűz elleni — idáig jól vagy rosszul kialakult — véde­kezést. (Folytatás a 3. oldalon) Teller Ede Pakson Teller Ede, az Egyesült Álla­mokban élő magyar születésű, világhírű fizikus, aki szombaton érkezett rövid látogatásra Ma­gyarországra, vasárnap délelőtt a Paksi Atomerőműbe látogatott. Megérkezése után azonnal, a Paksi Atomerőmű Vállalat iroda­épületének előcsarnokában megkezdte annak részletekbe menő firtatását, hogy ez az erőmű mennyire biztonságos üzem. Az atomerőmű szakmérnökei, fiziku­sai végül is meggyőzték őt arról, hogy az erőmű belső biztonsági berendezései minden körülmé­nyek között alkalmasak a kataszt­rófa elhárításra. Ebéd után az atomerőmű szi­mulátorát próbáltatta ki az idős fizikus: arra kérte a szakembere­ket, produkáljanak egy kisebb katasztrófát, majd hárítsák el. (Folytatás a 2. oldalon) Japán újságíró az űrben Tízmillió dollárt fizetett az egyik japán televíziós társaság azért, hogy volt washingtoni tudósítója, Akijama Tojehiro tudósításokat adhasson az űr­ből. Az újságíró tegnap elindult a Szojuzon a Mir-űrállomásra, két szovjet űrhajós társaságá­ban, akik leváltják a mostani legénységet. Ylzum nélkül Argentínába A vízumok teljes körű eltörlé­séről szóló megállapodás szü­letett a Magyar Köztársaság és Argentína között. A megállapo­dás, amely 15 nap múlva lép életbe, lehetővé teszi, hogy a két ország diplomata-, szolgá­lati és magánútlevéllel rendel­kező polgárai — ha pénztárcá­juk engedi — 90 napot tölt­hessenek a másik állam terüle­tén. Göncz Árpád — aki egyébként életében először járt bányában — a hét végén munkahelyükön kereste föl a bányászokat. A Mecseki Szénbányák Vállalatnál tett látogatása során Zobák aknán 670 méter mélyre eresz­kedett. A látogatás emlékeként Csethe András vezérigazgató bányászlámpát adott át a köztársaság elnö­kének, arra kérve őt—hogy mint azt a lámpa is teszi —, figyelmeztesse a bányászokat, ha veszélybe kerül­nek HÁROMNAPOS TÖRTÉNÉSZKONFERENCIA BUDAPESTEN Meghurcoltatások — a magyarországi németek sorsa (Tudósítónk telefaxjelentése) A hazai németség szenvedé­seit, gyötrelmeit, a rájuk zúduló kollektív büntetést, amely a második világháború után érte őket, s amelyet máig sem he­vertek ki, vette bonckés alá az a történészkonferencia, amely tegnap fejeződött be Budapes­ten, a Kertészeti Egyetem aulá­jában. Neves hazai és német­országbeli, illetve osztrák törté­nészek találkoztak, s cserélték ki információikat és nézeteiket. Hambuch Géza és Heinrich Fleitinger — a Magyarországi Németek Szövetsége és a Landsmannschaft der Deut­schen aus Ungarn vezetői — örömmel fogalmazták meg: a két szövetség, melyek közül az utóbbi a Németországba kitele­pített magyar—németeket tö­möríti, első alkalommal tudta közösen megrendezni ezt a konferenciát. Elemezték Ma­gyarország nemzetiségi politi­káját, a német birodalom nép­csoport-politikáját 1920 és 1945 között, a hazai németség iskolaügyét, szó esett a ma­gyarországi németség fennma­radásának perspektíváiról. (Folytatás a 2. oldalon) SPORTMAGAZIN AZ 5-6-7. OLDALON

Next

/
Thumbnails
Contents