Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-13 / 197. szám
1990. december 13., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP Tájkísérletek Marietta-pusztán Új utakon Jó lehetőség az árutőzsde (Folytatás az 1. oldalról) Torma Sándor a KSZE területi igazgatója átfogóan értékelte az év tapasztalatait, melyek az átalakulással, számos belső szemléletbeli változással jártak, de hatottak a „külső” területekre is. Ez az év igen sok tekintetben kritikus és rendhagyó. A gazdasági, társadalmi átrendeződéseket a jogi, szerkezeti bizonytalanságokat tovább súlyosbították az időjárási és a közgazdasági „meglepetések”. A KSZE alközpontjához tartozó terület mégis nőtt, a részvény- társaság Somogy és Zala megyében negyvenegy termelő üzemben segítette a szakembereket abban, hogy elméleti, technikai, szervezeti feladataikat minél eredményesebben oldhassák meg. Feltárt „gyenge pontok” Természetesen nem volt hibamentes ez az igyekezet. Ahogy a .beszámolókból kiderült, egy hosszabb időszak tapasztalata alkalmas a „gyenge pontok” felismerésére is. Ilyen például az, hogy egy-egy módszert, fajtát, eljárást, az eddigieknél sokkal jobban kell adaptálni az adott termelési körzethez. Ezért is határoztak úgy, hogy a szakemberek számára nélkülözhetetlen fajta- és agrotechnikai bemutatók új gyakorlatát alakítják ki a jövő évtől kezdve. A Dél-Somogyi Mező- gazdasági Kombináttal együttműködve Marietta-pusztán úgynevezett tájkísérleteket indítanak. Emellett természetesen tovább folytatják a tag- és partnerüzemekben a hagyományos fajtakísérleteket. OMÉK-díjas technológia Torma Sándor beszámolójában részletesen értékelte a növénytermesztési ágazatok eredményeit, — búzából például a böhönyei, őszi árpából a somogyjádi gazdaság érte el a legmagasabb eredményt. Utalt arra is, hogy az idei OMÉK-on díjat nyert a rendszer a gabona, illetve szilázs termelési technológiája. Szólt a műszaki tevékenységről és a kereskedelmi munkáról, melyre a részvény- társaság mind nagyobb figyelmet igyekszik fordítani. Hogyan is állunk, mit is kellene tennünk? — ez a kérdés adott témát az évet értékelő eszmecserének. A nagyszámú résztvevők többsége kifejezte: erre a szakmai, gyakorlati háttérre szüksége van. A nágocsi szövetkezet elnöke, Sasvári Attila például felvetette, hogy jó lenne, ha a rendszer — a részvénytársaság — megfelelően képzett embert alkalmazna a tőzsdén. Ma, pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a mezőgazdaság túltermelési válsággal birkózik — az árutőzsde vizsont egy új lehetőség! Felvetődött az is, hogy a kormány mennyire veszi figyelembe azokat a jelzéseket, amelyeket egy tizenhárom megyében jelenlevő, 700 ezer hektár termőföldet integráló részvénytársaság tesz. Amire a világ felfigyelt A kérdésekre — a Somogyi Hírlap kérdéseire is — Lakatos Csaba ügyvezető igazgató válaszolt. Elmondta, hogy ez a Somogy megyei számvetés a rendszeren belül az utolsó, vagyis eddig a közelmúlt hetekben, tizenhárom alkalommal találkoztak részvényeseikkel, partnereikkel. Ahogy most itt, az előző összejöveteleken is az volt a fő téma, miként lehetne szakmai kultúrát megtestesítő szervezetek (KSZE) tevékenységét még hatékonyabbá tenni. Az elmúlt évtizedekkel kapcsolatos értékelésekből ugyanis elsikkad egy lényeges tény: amire a világ felfigyelt a magyar gazdaságban, az a mezőgazdaság volt! Mint mondta Lakatos Csaba, az átalakulás, a számos megrázkódtatás időszakában, az agrártársadalom kezd ismét magára találni. Az élet a kormányzatot is mindinkább arra kényszeríti, hogy vegye fel, építsen ki szorosabb kapcsolatot az agrárvilág képviselőivel. A részvénytársaság legfőbb célja, hogy — miként korábban is — minden módon, eszközzel segítse partnereit. Magyarországon a KSZE szervezésében hétszázezer hektáron igénylik ezt a közreműködést. — így képzeljük „átmenteni” magunkat — mondta Lakatos Csaba. — És kívánom mindenkinek, hogy sikerüljön átmenteni magát! Vörös Márta Kisvállalkozási dömping Az utóbbi hónapokban a kis szervezetek, egyéni és társas vállalkozások számának gyarapodása minden várakozást felülmúlt Magyarországon — ez állapítható meg a KSH legfrissebb adataiból. Az év első 9 hónapjában csaknem 12 ezer — havi átlagban több mint 1300 — új jogi személyiségű szervezetet jegyeztek be, többsége viszonylag kis tőkével rendelkező, néhány fős kft. Emelkedett a részvénytársaságok és a gazdasági munkaközösségek száma is, s az év közepén több mint 11 ezerreítöbb kisiparos működött az országban, mint januárban (közülük a legtöbben személy-, illetve teherfuvarozásba kezdtek). További mintegy 10 ezer fővel gyarapodott a kisiparosok alkalmazottainak, segítő családtagjainak, valamint szakmunkástanulóinak a létszáma is. A külföldi befektetők Magyar- ország iránti érdeklődése az utóbbi hónapokban fokozódott, ami abban is megnyilvánul, hogy az első három negyedévben alakult jogi személyiségű gazdasági szervezetek mintegy 20 százalékában külföldi — főként osztrák és német — tőketárs is részt vett. Az így bevont külföldi működőtöké csaknem 200 millió dollárt tesz ki. 3 EGY PÁLYÁZAT ÁTVÁLTOZÁSAI II. Védtelen környezetvédelem Kik és mire kaphatnak támogatást a központi környezetvédelmi alapból? Rumán Mátyásné, a minisztérium környezetelemzési főosztályának főelőadója fogja össze a pályázatokat. — Évente mekkora összeget különítek el a pályázatok támogatására? Hatszázmillió forint — A környezetvédelmi beruházásokra 600 millió forint áll a rendelkezésünkre. Ezen kívül van egy alap, amelyből a műszaki fejlesztéseket támogathatjuk. — Úgy tudom, ez a bizonyos alap a környezetvédelmi bírságból „hízik”. Furcsa kettősség ez, hiszen ahhoz, hogy támogatni tudjanak egy környezetvédelmi beruházást, „fizető kuncsaftok” is kellenek. Szép számmal lehetnek, ha csak beruházás támogatásra ennyi pénz összejön. — A bírságok mellett még" állami pénzek is rendelkezésre állnak, de tényleg sokan fizetnek. Az idén — a tavalyi 40-nel szemben — már száz pályázattal foglalkozott két bizottsági ülés. Ezzel a beruházással ezek a hordók is eltűnnének — Mi a véleménye a marcaliak pályázatáról? Amit elkezdtek — azt nem támogatják — Szakmailag jónak tartom és ez nemcsak az én véleményem. Sajnos, a jelenlegi rendelkezések értelmében megkezdett beruházásokra nem adható támogatás. Ezért nem kaphatnak ők sem. — Tud arról, hogy a minisztérium javaslatára többször módosították a pályázatukat? — Én szakmai szempontból jóváhagytam és továbbítottam a pályázatot. A további sorsáról nem tudtam. — Ön szerint van-e esélyük arra, hogy mégis megkapják a támogatást? — Talán ha a fejlesztésre elkülönített alapból kérnék... Nem tudom. A minisztériumban tett utolsó látogatást követően Ha- nyecz Imre ígéretet kapott dr. Szita Károly kaposvári alpolgármestertől, hogy a még előző beosztásában támogatott beruházás érdekében ő is megpróbál tenni. — Mivel a levegőszennyezés az egyik legnagyobb környezetkárosító betegség, örömmel támogattam a marcaliakat. Sajnos a megyének nincsen erre pénze. Ha lenne, akkor nem egy félbemaradt környezetvédelmi beruházásról, hanem annak üzemeltetéséről adhatna hírt á sajtó. — Mi az oka annak, hogy többszöri ígéret ellenére sem kapták meg a támogatást a marcaliak? Rossz a rendelkezés — Vagy tényleg nincs pénz, vagy ennél fontosabb beruházásokra kell. Mindkét választ elfogadnám, azt azonban nevetségesnek tartom, hogy másfél év elteltével sincs érdemi döntés. Szerintem a probléma nagyságához képest nem sok az a pénz, amit a pályázók kértek. Igaz ugyan, hogy van egy olyan jogszabály, miszerint megkezdett beruházásokra nem adható KKA-támogatás, de egyszer végre el kellene ismerni, hogy ez egy rossz rendelkezés. Azért, mert önerőből hozzákezdtek a beruházáshoz és nem várták ki a lassú hivatali ügyintézést, nem szabadna, hogy ilyen hátrányok érjék őket. Sajnos, még mindig többen vannak azok, akik inkább kifizetik a bírságot, mintsem hasonló beruházásokba kezdenének. — Várható-e változás a környezetvédelmi törvényekben? — Remélhetően hamarosan elkészül az új környezet- védelmi törvény, s ebben már olyan bírságokat állapítanak Befejezésre vár a környezetvédő berendezés meg, amelyek arra ösztönöznek majd, hogy minél többen inkább a marcali gyár példáját kövessék. Azt gondolom, hogy eljött az idő, amikor el kell döntenünk, hogy kell-e nekünk az a környezet, amelyben élünk. Ha igen, akkor a védelméről is gondoskodni kell. Ha mégis megkapnák... A Mechanikai Művek marcali gyáregysége hetente 2304 kilogramm triklóretilént használ fel sajtolt lemezanyagok zsírtalanítására. Ebből 1952 kg a levegőbe kerül, 352 pedig, mint veszélyes hulladék, azokba a bizonyos hordókba, amelyek elhelyezése akkora gondot okoz minden felhasználónak. Ezzel a beruházással a fenti adatok 75 százalékkal csökkenthetők lennének. Ahhoz, hogy a berendezést üzembe helyezzék, nem kellene több, mint az a — támogatásként kért — három millió forint, amelyből elkészíthetnék a szigetelést és megvásárolhatnák a működéshez szükséges aktív szenet. Szóval tulajdonképpen apróság az eddigiekhez képest. De erre már nem futja a gyár anyagi erejéből. És úgy tetszik, hogy a hivatallal folytatott hadakozáshoz sincs már erejük. Védtelennek és kiszolgáltatottnak érzik magukat. Éppen olyanok, mint a környezetünk... Nagy Zsóka A fizetőképesség megőrzése, az infláció mérséklése a Magyar Nemzeti Bank jövő évi monetáris politikájának célkitűzései között (Budapesti tudósítónktól) A magyar gazdaság legnagyobb kereskedelmi mérlegtöbbletére számíthatunk ebben az évben, ez előreláthatólag meghaladja az egy milliárd dollárt—jelentette be Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdai sajtótájékoztatóján, amelynek központi témája a bank 1991-es monetáris politikájának ismertetése volt. Az idei pozitív gazdasági eredmények között említette a bankelnök, hogy az export 17 százalékkal növekedett, az ország külkereskedelmi cserearányai szeptember végéig javuló tendenciát mutattak, de akkor az olajárrobbanás hatására megtorpantak. Miközben 1989- ben az idegenforgalmi deficit — idézzük Surányi György szavait — „az ágazat abszolút dilettáns kezelése miatt"400 millió dollárt tett ki, ebben az évben már 400 millió dollár többlet keletkezett. Fordulat és hangulat Ugyanakkor naponta szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a lakosság hangulata nem tükrözi azt a fordulatot, ami a gazdaságban bekövetkezett — jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke, majd felsorolta azokat a külső negatív jelenségeket, amelyek a gazdaság idei tevékenységét kísérték. Ezek között említette a kelet-európai piac összeomlását. Míg a korábbi években a magyar kereskedelem 55—60 százaléka a KGST piacokon folyt, mostanra ez az arány 30 százalékra csökkent, és ezt nagyon nehéz ellensúlyozni. Bekövetkezett az újabb olajárrobbanás is, amely szintén nagy megterhelést jelentett és jelent az országnak. Komoly aggodalomra ad okot az infláció erőteljes gyorsulása, a tavalyi 17 és fél százalékkal szemben a bankelnök szerint az év végére körülbelül 28 százalék lesz. Ez magával hozta a keresetek, a bérek növekedését is, így megkezdődött a nagy versenyfutás. A pénzpolitikának is le kell vonnia a megfelelő következtetéseket, mivel a társadalomnak a jelek szerint nem sikerült olyan közmegegyezésre jutnia, amely minden csoport, réteg érdekét összehangolja. Újabb hitelek kellenek A Magyar Nemzeti Bank mindezek ismeretében jövő évi monetáris politikájának elsődleges céljai közé sorolta az infláció erőteljes mérséklését. Olyan pénzpolitikát gondoltak végig, amely az év elején bekövetkező egyszeri nagy áremelést az év -végére megpróbálja mérsékelni. A célkitűzések között szerepel a külső fizetési helyzet javítása, az ország fizetőképességének megőrzése. Ehhez hozzávetőleg mintegy 4 és fél milliárd dollár újabb hitelre lesz szükségünk, s ebből a devizatartalékokat is fel kell tölteni bizonyos szintre, hogy a dollár- elszámolásra történő áttérés zavartalan lehessen. Egy kérdésre válaszolva egyébként elhangzott a sajtótájékoztatón a Szovjetunió semmiféle jelét nem adja, hogy számunkra bármiféle fizetési könnyítést fontolgatna az áttérés 1 milliárddolláros terheinek enyhítése végett. Mi ugyanakkor beérnénk már azzal is, hogy a magyar követeléseket — amelyek az év végéig meghaladják az egy milliárd dollárt — mielőbb megkaphassuk, de a szovjet partnerek öt év alatt kívánják csak visszafizetni tartozásukat. Valuta és utazás Ami a lakosságot közvetlenül érinti: a kamatpolitikában olyan változásokat terveznek, amelyek az adózást követően is reális kamatokat biztosítanak. A lakosság devizaellátásának rendszere viszont 1991-ben sem változik, vagyis marad a három évenkénti 50 dollár, elismerve azt, hogy ez az állapot tarthatatlan, de az ország helyzetét ismerve két-három éven belül esetleg már változhat a helyzet. Surányi György ugyanakkor megjegyezte, hogy utazási irodákon keresztül korlátlanul és forintért lehet utazni a világ csaknem minden részére. Polesz György
