Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-29 / 185. szám
1990. november 29., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 5 A tanszékvezetés ,,ultimátuma” Ida regénye A kórus ragaszkodik karnagyához Nem, nem egy férfiszóló betanítására invitált egyik próbájára a minap a Somogy megyei Pedagógus Női kar. Egy levél körül folyt a disputa, amelyet Misefa Idának, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola tanársegédének, a kórus karnagyának csúsztattak az asztalára. Ennek témája pedig nem volt más, mint a március 7-én, főiskolai hallgatókból és gyakorló pedagógusokból verbuválódott női kar jövője. Egy levél nyomában Miért beszélünk ilyen idejekorán a jövőről, amikor még csak pár hónap van a kórus háta mögött? Nos, azért, mert Mise- ta Idával írásban közölték: ha nem egyezik bele abba, hogy a kórus főiskolai női karként is funkcionáljon, „a tanszékvezetés kezdeményezni fogja — az érvényben lévő jogszabályok biztosította legkorábbi időpontban — munkaviszonyának megszüntetését." A levélből az is kitetszik, hogy a „ főiskolái női kar vezetőjének személyével kapcsolatban, megüresedő álláshelyet felhasználva, konkrét elképzelésünk van". A címzett viszont hajthatatlan, hiszen ő szabad idejében, mindenféle órakedvezmény és ellenszolgáltatás nélkül vezeti a női kart, amelynek csupán egyharmada főiskolai hallgató. Ők is csak e tanév végéig, hiszen megkapva diplomájukat, iskolákba kerülve vesznek részt majd a próbákon és a szerepléseken.) A karnagy nem érti, mi kifogásolni valót találnak egy más intézmény, a Somogy Megyei Művelődési Központ által működtetett közösség munkájában, s egyáltalán, milyen beleszólása lehet a tanszékvezetésnek. Ottjártamkor nemcsak a tanárnőn, hanem a kórustagokon is érződött ez az értetlenség. Elmondták: ragaszkodnak karnagyukhoz, s ebben a—hamarosan cégbíróság által is bejegyzett — művészeti csoportban akarnak énekelni. Hogy szeretnek e közösségbe járni, érthető, hiszen Miseta Ida nem lasszóval fogdosta össze embereit, s a lányok, asszonyok addig lehetnek tagjai e társaságnak, amíg jól érzik magukat itt. Az eredményes munkára kellő motivációt kaptak, ugyanis működésük rövid ideje alatt fesztiválkórussá minősültek, rendszeresen feltűnnek a pódiumon, s november 10-én, az Éneklő Magyarország című díszhangversenyen is felfigyeltek rájuk. ,,A zene mindenkié!” — Ezt a munkát nem csírájában elfojtani kell — jegyezték meg a kórustagok —, hanem támogatni; s a mostani fenyegető levél megvitatása helyett jobb lett volna a következő színpadra lépésre készülni. Megtudtam, hogy már jó néhány rangos hazai és külföldi szereplés le van kötve a jövő évre, s terveik között az aprófalvak meglátogatása is szerepel. Azt szeretnék, ha az itt éneklő tanítók, tanárok minél több iskolában hoznának létre énekkart, amelyeknek működéséhez természetesen a karnagy is felajánlotta segítségét. Felkerestem Ludmány Gézát, a kaposvári tanítóképző ének-zene tanszékének helyettes vezetőjét, a levél aláíróját. A tanár úr—aki nem értette, hogy a női kar jövője miért tartozik a nyilvánosságra —, elmondta, hogy azért lenne jó, ha intézményi kórusként is működne az énekkar, mert akkor azok az ének-szakkollégisták, akik nem vesznek részt a Cantus kamarakórus munkájában, és Idához sem járnak, itt énekelhetnének. Ludmány Géza megjegyezte azt is, hogy hamarosan megkérdőjeleződhet a női kar léte, ha a végzősök a kis településekről nem tudnak majd bejárni próbákra. Mivel a kórus jól dolgozik, szeretné, ha nem bomlana föl —adta tudtomra a Cantus karnagya —, a főiskola nyújtotta támogatás megkönnyíthetné a művészeti munkát, és a tagság folyamatos utánpótlását biztosítaná. Miseta Idától tudom, hogy kórusának van elnöke, az SMK készséggel biztosítja a termet, a fűtést, a világítást, s évente három alkalommal díjtalanul utaztatja őket. Egyet szeretnének csupán: ha békén hagynák őket, és csak a szakmai munkára kellene koncentrálniuk. Továbbra is együtt A pedagógus női kar továbbra is így, együtt akar közönség elé lépni. (Legközelebb december 16-án Zimányban és Topo- náron, 17-én pedig a kaposvári református templomban, a Karácsonyi muzsikán mutatkozik be.) A készülődést azonban zavarja a felettük való osztozkodás, amelynek Miseta Ida szerint egyetlen indítéka van: a jövő tavasszal Kaposvár lesz a gazdája egy kórustalálkozónak, s mivel a főiskolának január óta nincs női kara, így az intézmény nem tudja majd képviseltetni magát — női kórussal — e rangos megmérettetésen. Vélhetően ezért szeretné a tanszékvezetés, ha a női kar és karnagya behódolna a főiskolai akaratnak... Ahogy belecsöppentem e csöppet sem örömteli „játékba”, folyton Kodály gondolatai motoszkáltak a fejemben, miszerint: „Mit nektek hegedű, zongora! Van a gégétekben olyan hangszer, hogy szebben szól a világ minden hegedűjénél, csak legyen, aki megszólaltassa I Ezzel a hangszerrel eljuthattok a legnagyobb zenei géniuszok éltető közelségébe, csak legyen, aki vezet! Nem kell hozzá más, mint néhány énektanár, aki déli harangszókor nem dobja vissza a maltert a vakolóládába. Akinek lelki szükséglete az a kis munka- többlet, amire hivatala nem kötelezi; de ami éppen a hivatalos munka ízét, lelkét, értelmét adja meg." Az először 1929-ben a Zenei Szemlében közzétett sorok mára úgy tetszik, némileg kiegészülnek. E tevékenységhez, nem elég csupán a jól képzett, lelkes szakember; más is kell hozzá! Nyugalom, megbecsülés és segítőkészség. Ami legalább annyira fontos, mint a karnagy és kórusa... Lőrincz Sándor Ez a Csárdás nem az a királynő A századelő operettje inkább zenés vígjátéknak nevezhető. Slágerekben ugyan felveheti a versenyt az úgynevezett nagyoperettek dallamaival, ám az operaszerű nagyáriákkal felhagytak a komponisták. Budai Dénes zeneszerző és Szilágyi László Csárdás című operettjét 1838-ban a színpad fényes csillagai vitték először sikerre: Honthy Hanna és Páger Antal. A kaposvári Csiky Gergely Színház ebben a hónapban már a második bemutatóját tartja. Pénteken este Bezeré- di Zoltán rendezésében éled újra a Csárdás. A főpróbán, tegnap vele beszélgettünk. Jelenet az előadásból — Ugye, ez a Csárdás nem az a királynő... — Népszerűségében nem vetekszik a Csárdáskirálynővel, ám a Csárdás is az operettszínpadok ékessége. A 3:1 a szerelem javára — amit színházunk emlékezetes sikerrel mutatott be két éve — szerzőpárosa, Budai Dénes és a századelő egyik legkiválóbb librettistája, Szilágyi László remekelt ezzel a darabbal. Olyan ismert dallamok csendülnek fel a játékban, mint a Nem tudok hinni magának, a Kis kacsa fürdik... — Mitől hasonlatos a cím: Csárdáskirálynő és Csárdás? —A Csárdásban a csárdásnak kiemelkedő szerepe van. A primadonna egész életét, amit a darab megjelenít, végigkíséri. — A délelőtti főpróba előtt azt hallottam elejtett szavaikból, hogy átrendezi az előadást. Miért? — Kedden este a főpróbát több kollégám végignézte. Kiváló ötletekkel rukkoltak elő, ezeket kívánom beépíteni a darabba. — Kiket látunk a péntek esti bemutatón? — A primadonna szerepét felváltva játssza Sáfár Mónika negyedéves színinövendék, főiskolás, illetve Németh Judit. Ami talán szokatlan, két bonvivánunk is van, Rátóti Zoltán és Kulka János. Rátóti Zoltánnak, színházunk új tagjának ez lesz az első bemutatSáfár Mónika és Kulka János Fotó: Kovács Tibor kozása a kaposvári közönség előtt. Táncos komikus Spind- ler Béla, a szubrett szerepében Kristóf Katit láthatjuk. Három remek karakterszerepre is van lehetőség a Csárdásban: Hunyadkürti György, Krum Ádám és Szalma Tamás kelti életre a kitűnően megírt figurákat. A díszletet Khell Zsolt tervezte, a jelmezeket Szakács Györgyi, a háttérfestményeket Gáspár András készítette. A színház zenekarát felváltva Hevesi András és Fuchs László dirigálja. (Horányi) BEMUTATÓ ELŐTT Emberkísérletek is folynak Az AIDS-kutató nyilatkozik Dr. Füst György, a magyarországi AIDS-kutatás egyik vezéralakja kedden több előadást is tartott a kaposvári köjálban a közelgő AIDS-világnap alkalmából. Délutáni programja előtt nyilatkozott lapunknak. — Hazánkban pillanatnyilag kétszázharmincegy AIDS- vírussal fertőzöttet tartunk nyilván, közülük negyven- nyolcban már ki is fejlődött a betegség. Rajtuk kívül harminc-negyvenet enyhébb tünetekkel kezelünk. —Hol tart ma Magyarországon az AIDS-kutatás? Vírus ellenanyaggal Tekintve, hogy ez eléggé drága kutatási terület, kollégáimmal olyan vizsgálatokat végzünk, amelyek a mindennapi diagnosztikával kapcsolatosaké ebből kiindulva próbálunk nemzetközileg is fontos problémákkal foglalkozni. Elsősorban a vírus ellenanyagok kimutatását tanulmányozzuk, amikor ezek nem szabad formában, hanem a vírussal vagy a vírus egyes részével vannak kapcsolatban. Olyan ellenanyagok kutatása is folyik a debreceni orvostudományi egyetem mikrobiológiai intézetében, amelyek a fertőzést meggátolhatják. Vannak sajnos olyan ellenanyagok is, amelyek nemhogy gátolják, hanem elősegítik a betegség kialakulását. Azt is vizsgáljuk, hogy bizonyos sejtek reakciói mennyire tudják előrejelezni az AIDS jelenlétét a szervezetben. A legérdekesebb eredményünk talán az, hogy kimutattuk, életkortól függ , ki milyen gyorsan jut a fertőzött szakaszból az AIDS-es szakaszba. Fiatalabbaknál természetesen mindez lassabban következik be. — Érdekes hírt hoztak nyilvánosságra nemrég, eszerint ellenanyaggal önkénteseken emberkísérleteket végeznek. Ennyire előrehaladott külföldön az AIDS-kutatás? Megcélozva: a védőoltás — Nemcsak Angliában, hanem másutt — még Afrikában is — végeznek kísérleteket, melyek lényege, hogy megpróbálnak más betegségekhez (gyermekbénuláshoz, dif- tériához) hasonlóan védőoltást előállítani. Célja tehát, hogy a még nem fertőzöttek ne is fertőződhessenek. Ám ez még nagyon kezdeti állapotban van. Természetsen a már meg- fertőződöttek immunrendszerét is meg kell erősíteni, hogy minél lassabban fejlődhessen tovább a vírus. Fő gondja a kutatásnak az, hogy nem tudják megfelelően lemérni az eredményt. — Sokan tudni vélik, hogy ezt a betegséget, nemcsak nemi érintkezés, de lMC- használat, vagy akár szúnyogcsípés által is meg lehet kapni. Mi igaz ebből? — Rendkívül meggyőző eredmények vannak, az utóbbi időben pedig különösen sok emberen végeztek vizsgálatokat, melyek teljes mértékben megcáfolják az effajta hiedelmeket. (Barna) a sztrájk mellett Kedden délután a kaposvári Táncsics gimnázium klubhelyiségében ülésezett a pedagógusok szakszervezete. A rögtönzött megbeszélésen az elmaradt bérrendezés miatti esetleges tiltakozó demonstráció, vagy sztrájk lehetőségéről folyt vita. A tárgyalásról Konecsni Sándor, a pedagógusok szakszervezetének városi titkára tájékoztatta lapunkat: — Véleményünket mondtuk el, s újabb információkat közöltünk a tagsággal, melyet a jelenlevők intézményeikben a napokban tárgyalnak meg. November 30-ig értesítik a megyei központot végső döntésükről. Eszerint többségük a sztrájk mellett foglalt állást. Az óvodák veszélyeztetettebb helyzetben vannak. Sokan féltik állásukat. Amennyiben azonban az intézmények egységesen a munkabeszüntetés mellett döntenek, akkor a megállapodáshoz ők is csatlakoznak. A vita során a pedagógusok bérkövetelése mellett szó esett az általános és középiskolák, óvodák jelenlegi, rendkívül nehéz anyagi helyzetéről is.
