Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)

1990-11-26 / 182. szám

1990. november 26., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Folyik az állapotfelmérés, a vagyon számbavétele Önkormányzati vállalkozások Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) A karitatív szervezetek és a város polgárainak bevonásával azt tervezzük, hogy az idős, egyedülálló és segítségre szo­ruló emberek részére szociális otthont létesítünk. A hajléktala­nok részére — a nőket és eset­leg a családokat is befogadni képes — intézményt létesítünk. A rászorulókat ingyenkonyha létrehozásával naponta leg­alább egyszer meleg ételhez kí­vánjuk juttatni. Jelentős ered­ménynek tartom, hogy a gyer­mek- és ifjúságvédő intézet kezdeményezésére és nagyfo­kú társadalmi összefogással elkészült és a közelmúltban megnyílt az intézetből kikerülő fiatalok részére az ifjúsági ott­hon. — Van az önkormányzat­nak valamilyen adata arra, hogy mennyien vannak Ka­posváron a rászorultak, vagy a folyamatosan jelentkező igényeket próbálja a lehető­ségekhez képest kielégíteni? — A hajléktalanok szállásán lakók csak egy részét teszik ki a rászorulóknak. Vannak akik szerénységből, szégyenérzet­ből nem jelentkeznek. S olya­nok is, akik jelentkeznek ugyan, de a lehetőségek hiányában nem tudunk segíteni rajtuk. Azt kérem a város lakóitól, ha tud­nak rászorulókról, jelezzék azt a polgármesteri hivatal egész­ségügyi és szociálpolitikai iro­dájában. Az önkormányzat szá­míthat a kormány intézkedései­re is a feszítő szociális gondok csökkentésében. A kormány a közelmúltban például garanciát vállalt a nyugdíjak értékállósá­gára. Reménykedem abban is, hogy az egyszeri szociális se­gély a nyugdíjasoknak, amelyet most, karácsony előtt kapnak meg, minden évben rendsze­ressé válik. — A polgártudat erősítése a választási kampány idősza­kában gyakran hangoztatott elv volt. Mit tesz ennek meg­valósításáért az önkormány­zat? — Nem szeretnék elébe menni a képviselő-testület dön­tésének. Úgy gondolom azon­ban, hogy a polgártudatot erő­sítheti a birtoklási, magántulaj­donosi állapot. Fontos lenne ezért a lakásprivatizációs prog­ram keretében tulajdonossá tenni azokat, akik igénylik ezt: úgy, hogy a bérlakás felett tulaj­dont szerezzenek mostani bér­lők. Biztos, hogy ez is hozzájá­rul a polgárosodás folyamatá­hoz, a polgári gondolkodás erő­sítéséhez. A vállalkozó szelle­mű emberek részére pedig va­gyonként alapot jelenthet cél­jaik megvalósításához. Lakáslehetőségek Véleményem szerint a lakás­privatizációt azokkal a lakások­kal kell kezdeni, amelyeknek nem volt előző tulajdonosuk, így elkerülhető egyfajta tiltako­zási hullám a korábbi tulajdono­sok vagy örököseik részéről. Bár a kormány úgy foglalt állást, hogy ilyenfajta reprivatizáció egyelőre nem lehetséges, és tulajdonképpen kideríthetetlen, hogy kit ért nagyobb veszteség és kár az elmúlt 40 évben: akitől elvették és államosították a la­kását, vagy műhelyét, illetve azt, akit orosz hadifogságban vagy kitelepítettként „malenkij robotra” kötelezték és hozzá sem jutott a tulajdonhoz. Véle­ményem szerint nehéz volna utólag igazságot tenni, sőt szin­te képtelenség. Azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy erkölcsi rehabilitációra és anya­gi kárpótlásra feltétlenül szük­ség van. Ez a kárpótlás minden­kit meg kell, hogy illessen, akit sérelem ért. A teljes kárpótlást azonban az állam teljesítőké­pessége nem teszi lehetővé. — A lakáshoz jutás mindig nagy gond volt Kaposváron. Az utóbbi időben pedig csak saját erőből építettek lakáso­kat a megyeszékhelyen, s ez fokozta a szociális gondokat. Mit ígérhet a nehéz helyzet­ben levő városi önkormány­zat a lakásra váróknak? — Az biztos, hogy az önkor­mányzatnak nem lesz központi kerete, célcsoportos vagy tö­meges lakásépítésre. Ezért önmagának kell megtalálni azo­kat a lehetőségeket és formá­kat, amelyekkel a legrászorul­tabbak lakásgondjának megol­dásában segíteni tud. Az idén még létezett az első lakáshoz jutók részére támogatási rend­szer. Ők meghatározott össze­get kaptak. Ezt a pénzt jövőre csak akkor lehet folyósítani, hogyha az önkormányzat előte­remti. A lakástámogatásokhoz és mindenféle más szociális költség fedezéséhez szükség lesz az önkormányzati be­vételek növelésére. Ezt a legkü­lönbözőbb vállalkozásokkal, banki műveletekkel és a vállal­kozások városba történő telepí­tések segítésével tudjuk előte- folytat Kaposváron az adózik is, remteni. Aki ugyanis üzletet nyit és adójának egy része növeli az vagy termelőtevékenységet önkormányzat bevételét. A polgárok közreműködésével — Az önkormányzatnak lehetősége van helyi adók kivetésére. Gondolnak-e ilyenre? — Mécj nincsenek eldöntve a helyi adók fajtái és lehetőségei. A jelenlegi információink szerint azonban érdemes volna helyi adókat bevezetni: hiszen ezek bevételeinek függvényében újabb központi céltámogatáso­kat lehet nyerni. Éppen ezért — én azt gondolom — az önkor­mányzatnak érdeke volna minél több helyi adót beszedni. Ehhez azonban sem a gazdálkodó szervezetek, sem a polgárok nem volnának képesek újabb áldozatokra. Azt viszont el tu­dom képzelni, hogy kizárólag önkéntes hozzájárulások révén jusson az önkormányzat konk­rét és mindenkit érintő felada­tok megoldásához. Bízom ab­ban, hogy a polgárokat nem ke­serítették el a korábbi ilyen ak­ciók — például a sportcsarnoki téglajegy, a gimnázium kötvény — rossz tapasztalatai, és haj­landók lesznek a közösségi célú beruházások, vagy a szo­ciális gondoskodás javítása érdekében áldozni. Nemcsak pénzről van itt szó, hanem arról is, hogy a városban alakuló kari­tatív szervezetekben is szíve­sen fogadnák a segíteni aka-' rást. — Mivel foglalkozik most a kaposvári önkormányzat? — Többek között az állapot felmérésével. A pénzügyi mér­leg elkészült és tiszta. Ám az önkormányzati vagyon felmé­rése hosszabb időt vesz igény­be. Megalakítottuk azt a bizott­ságot, amelyik ezzel foglalko­zik. A vagyonba beleértendők az intézmények és az önkor­mányzat vállalatai, a közművek és a közterületek is. Ezek az utóbbiak inmobil vagyont jelen­tenek. Vannak azonban olyan vagyonok is (telkek, helyiségek stb.), amelyek értékesítése vagy vállalkozásba adása a város anyagi helyzetének javí­tását szolgálja. Folyik az önkor­mányzat, és az azt kiszolgáló polgármesteri hivatal szerveze­ti és működési rendjének kidol­gozása. Erre ad hoc bizottságot választottunk. Az élet nem áll­hat meg, így hát még két másik ad hoc bizottság is dolgozik a végleges bizottságok megala­kulásáig. Az egyik a fejlesztési és műszaki kérdésekkel, a be­ruházások engedélyezésével, a másik a folyamatosan jelent­kező támogatási kérelmek elbí­rálásával foglalkozik. Ezzel egyidőben szeretnénk, a hiva­tali apparátust a leginkább fel­adat-orientált szervezetté ala­kítani. Ebben a munkában a leendő jegyzőnek is mint a hiva­tali szervezet vezetőjének fon­tos feladata lesz. — Mikor lesz jegyzője Ka­posvárnak? — Szeretnénk, ha december közepéig jegyzője lenne a pol­gármesteri hivatalnak.... Az el­mondottakból látható, hogy nem látványos döntések szület­nek most a polgármesteri hiva­talban, de nélkülük lehetetlen a jó működés. Most derítjük fel azokat a legégetőbb teendőket, amelyekkel az önkormányzat­nak fontossági sorrendben fog­lalkozni kell majd. Ennek alap­ján tudjuk a következő időszak napirendjeit tervezni, az önkor­mányzati üléseken. Felelősséggel a városért — Hogyan alakul az önkor­mányzat kapcsolata a pár­tokkal, az érdekképviseleti szervekkel? — Remélem, hogy a polgári demokráciákhoz hasonlóan korrekt együttműködésre készséget mutató kapcsolatok alakulnak ki a pártok és az ön- kormányzat között. Ez közös érdekünk. Nem szeretnénk, ha az önkormányzati testületi ülé­seken a szakmai vitákon kívül más — esetleg politikai nézet- különbségekből adódó — viták lennének. Úgy gondolom, hogy az önkormányzati testületek­ben a pártok által jelölt és a la­kosság által megválasztott képviselők hivatottak arra, hogy pártjaik és szimpatizán­saik érdekeit, véleménye sze­rint döntsenek. Ezért úgy gon­dolom, meg kellene szűnni a nyílt leveleknek, petícióknak vagy bizonyos párton belüli csoportok érdekeit tükröző kö­veteléseknek. Fontos feladatunk az érdek- képviseleti szervezetekkel a kapcsolatok kiépítése, és folya­matosságának biztosítása, le­gyen szó akár munkaadói, akár munkavállalói érdekképviselet­ről. Magunk is aktívan részt kí­vánunk venni az önkormányza­ti érdekképviseletek munkájá­ban, hiszen közös problémáin­kra együttes fellépéssel tudunk megfelelő orvoslást találni. Kercza Imre Nemcsak a liszt minőségét ellenőrzik hanem már élelmi­szer-ipari termékeket is vizsgáinak a Gabona- és Malomipari Vállalat kaposvári központi laboratóriumában. A modern ké­szülékekkel a felvásárolt szemes terményeket és a dúsított ta­karmányokat is vizsgálják. A képen fehérjevizsgálatot végez­ek- Foto: Kovács Tibor Megőrizni az ágazat működőképességét Egységes kártalanítás a tulajdoni sérelmekért A kiskunmajsai fórumon öt parlamenti párt képviselője szándéknyilatkozatot fogadott el, s eszerint a földtulajdonnal kapcsolatos történelmi sérel­mek orvoslása során az Alkot­mánybíróság határozatát tisz­teletben tartják. A Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének el­nöksége állásfoglalásában ki­fejtette, hogy az ilyen, az egész társadalomra kiható kérdések­ben ne csak a parlamenti pár­tok, hanem az érintettek képvi­selőinek bevonásával keressék a megoldást. Elfogadható a szövetkezetek számára az a javasolt megol­dás, hogy az állam kisajátítás újtán, teljes kárpótlás mellett biztosítson földet az igénylők­nek, és hogy ezek az államtól kapott kártalanítási kötvénnyel fizessenek. Elfogadhatatlan azonban, hogy a termelőszö­vetkezeti tagság legyen a jóvá­tétel teherviselője. A MOSZ elnöksége megálla­pítja, hogy a szövetkezeti tag­ság őszintén kívánja és sürgeti a korábbi sérelmek mielőbbi jó­vátételét, a volt tulajdonosok kártalanítását, de valamennyi tulajdoni sérelmet szenvedett állampolgár kártalanításáról egységes módon kell gondos­kodni. A kártalanítás mértékét — a közteherviselés meghirde­tett elvének megfelelően — a társadalom egészének tehervi­selőképességéhez kell igazíta­ni. A földjuttatással történő kár­talanításokat az állami tulajdo­nú földekből kell végrehajtani, ha ez a terület nem lenne ele­gendő akkor kerüljön sor a szö­vetkezeti közös tulajdonból való kisajátításra. A pártközi szándéknyilatko­zatban megfogalmazott ötven­százalékos mértéket a közös tulajdonból való kisajátításra a MOSZ elfogadhatatlanul ma­gasnak tartja. Minden erővel meg kell őrizni a szövetkezetek működőképességét. A földkér­dés miatt ma oly megosztott vidék megbékélése, az ágazat működőképessége, valameny- nyi érintett érdekeinek figye­lembevétele hozhatja meg az áhított, széles körű társadalmi konszenzust. Minden olyan megoldási kí­sérletet, amely a kártalanítást az állam közreműködésének ki­kapcsolásával, a korábbi tulaj­donosok és a szövetkezetek közötti közvetlen kapcsolattal, illetve a tagság diszkriminatív teherviselésével kívánja meg­oldani, azt alkotmánysértőnek minősíti a MOSZ elnöksége. M.T. Szombaton a kaposvári Kilián művelődési házban tartot­ta alakuló ülését a Somogy Megyei Kifosztottak Szövetsé­ge. A pártoktól független szövetség célja mindenekelőtt a reprivatizálás. Azokat kívánják képviselni, akiktől valami­lyen tulajdonukat elvették vagy kényszerítették annak be­adására az elmúlt 45 év során. Szabó Lajos:,, Magas a trón, nem hallik oda a nép jaja...” Kifosztottak szövetsége — Somogybán is Lukács Károly: ...még mindig meg lehet vásárolni a szavazatokat Az idősebb nemzedék mint­egy harminc képviselője gyűlt össze az első ülésre. Szabó Lajos (KDNP) bevezetőjében példaként említette, hogy Krisz­tus, amikor kiűzte a templomból a kútárakat, azt vallotta: aki nem dolgozik, ne is egyék. Majd foly­tatta egy marxista-leninista idézettel: legyen a bőre barna vagy fehér, mennyi munkát végez, annyit ér. — 45 évet olyan világban töl­töttünk — és töltünk most is — amikor ezen tétel nem igaz. — mondta. — Az. emberi termé­szet alapvonása: a tisztesség, a munka, az alkotás öröme — ez mind nem létezik. Család és munka nélkül mit ér a lét? A tu­lajdon és a család a társadalom fenntartója. A családokat szét­dúlták, a tulajdont nullává tet­ték. Ezek rendbetétele nélkül bizonytalan a lét. A mai helyzetről szólva töb­bek között elmondta: — Magas a trón, nem hallik oda a nép jaja... A kaposvári önkormány­zat félmilliós adósságot örökölt. Az egész ország ma már a kó- tyavetyélőké. A nép, az „isten adta nép” szegényebb mint va­laha volt. A meghurcoltak és ki­raboltak erkölcsi és anyagi té­ren nem kapnak kárpótlást, a bizalom nem olyan mértékben fog elszállni, ahogy az önkor­mányzati választásokon, ha­nem jobban... Ezt követően dr. Gallai István a KDNP megyei vezetője vette át a szót: — Feladatot kaptunk, hogy dolgozzunk ki egy állás- foglalást, amely a pártszem­pontok feletti alapvető erkölcsi jogokra támaszkodva próbálja meg a privatizáció és a repriva­tizáció kérdését megközelíteni. A két szó között pedig ég és föld a különbség. A privatizáció: az állam a sajat tulajdonában lévő javakat eladja az állampolgá­roknak. Reprivatizáció pedig az a jogi eljárás, amikor az állam által korábban elrabolt javakat visszaadja a régi tulajdonos­nak. Az alkotmánybíróság ál­lásfoglalásában szerepel, hogy a privatizáció során nem lehet az állampolgárok között különb­séget tenni és csak jogilag hi­bátlan tulajdont lehet privatizál­ni. — Az, amit az állam elrabolt, jogilag hibátlan? — tette fel a kérdést az előadó. Majd erre válaszolva mondta. — Egyik sem! Ezeket még az állam sem privatizálhatja, ez orgazdaság lenne. Ezek alapján próbáltak kidol­gozni egy új gazdasági-tulaj­donjogi törvénytervezetet, amelynek lényege: először re­privatizálni kell és utána privati­zálni. Előfordulhat, hogy az ere­deti tulajdont nem tudják visz- szaadni (lebontották stb.), ezért egy úgynevezett közvetett pri­vatizálási eljárást dolgoztak ki. A volt tulajdonos kap egy va­gyonjegyet, amellyel tetszés szerint vásárolhat bármit. A tényleges privatizáció pedig ak­kor kezdődhetne, ha már min­den tulajdonos kezében ott a vagyonjegy. Ezután többen is szóltak a tervezet mellett és ellen. Czeg- lédi József főkönyvelő szerint: ez a nemzet még mindig hallgat, és ez figyelmeztető jel kell, hogy legyen... Lukács Ká­roly nyugdíjas agrármérnök vé­leménye, hogy a nemzet egyet­len ellensége az ideológia: ,,A vállalati tanácsok sorra választ­ják vissza igazgatóikat, mert még mindig meg lehet vásárolni a szavazatokat". Harag László, a szövetség egyik „szülőatyja” nemzeti érdekeknek megfelelő alkotmány szükségességére hívta fel a figyelmet. Tóth Kriszta

Next

/
Thumbnails
Contents