Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-23 / 180. szám
1990. november 23., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 Mosdósi eszmecserék Az élhetőbb életért Külsőleg olyanok, mint a többiek. Gondozottak, pajkosak, mozgékonyak; , szemükben huncut mosoly. Ám aki rápillant kórlapjukra, meghökkenve tapasztalja: ezek a gyerekek betegek. Méghozzá az öröklött anyagcserezavarral és tüdőelváltozással járó kórban szenvednek. Magyarországon minden négyezredik kisgyerek örökli e bajt. A mosdósi tüdőgyógyintézetben jelenleg 32 kislányt és kisfiút tartanak nyilván; közülük 10«somogyi. Ezeknek a gyerekeknek a szülei találkoztak szerdán délután az intézetben, hogy megbeszéljék, miként tehetnék még könnyebbé csemetéjük életét. Dr. Bolbás Katalin főorvos köszöntötte az első szülői munkaközösségi ülés résztvevőit, s a legújabb kutatási eredményekről beszélt. Elmondta, hogy a betegség gyógyítására világszerte folynak terápiás próbálkozások, és a szűrővizsgálatokkal hazánkban is — már a méhen belüli szakaszban — megállapíthatók, a betegség „csirái”. Szólt arról is, hogy remélhetőleg a genetikai vizsgálatok mellett a gyógyszeres kutatás is fellendül majd. A gyógytorna, az inhalálás és a vibrálás tekintetében Magyarországon elég tennivaló akad még, pedig az eredményes gyógyítás érdekében szükséges mindegyik. Dr. Andrasofszky Barna, az intézet főigazgató főorvosa eloszlatta azokat a kételyeket, miszerint az ilyen betegségben szenvedők nem érhetik meg a felnőttkort. Siker azonban csak a szülők és az egészségügyi dolgozók együttes munkájából születhet — jegyezte me. Ezután Horváth Nándorné, az összejövetel kezdeményezője elmondta: szeretné, ha gyakrabban találkozhatnának itt a szülők, hogy közkinccsé tegyék ötleteiket, beszélgessenek a hagyományos gyógymódokról, gyógyszerbevételi trük- kökről,satornáról. SoósnéKun Zsuzsa az országos szülői munkaközösségbe való belépést vetetje föl, és a nemrég létrehozott Élhetőbb életért alapítványról beszélt. Arról, amelyre az elsők között fizette be Karo- na Klári estjének bevételét. Megtudtuk azt is, hogy MosdóFotó: Kovács Tibor son gyógykezelendő beteg gyermekek javára szervez jótékonysági estet december 1-jér> a kaposvári Latinca művelődési központ. Veresné Tar Erika gyógytornász légúttisztitó gyakorlatokat mutatott be a kicsikkel; olyanokat, amelyek otthon is bármikor elvégezhetők. (Lőrincz) Egyenes gerinccel Második alkalommal találkoztak egészségügyi szakemberek, pedagógusok és gyógytornászok tegnap Mosdóson azért, hogy egy továbbképzés keretében kíséreljék meg ösz- szehasonlítani munkájukat. A téma korunk egyik legelterjedtebb mozgásszervi betegségének, a gerincferdülésnek korai felfedezése, kiszűrése és gyógykezelésnek módja. Dr. Mi ke György a megyei kórház orthopéd szakorvosa, sebészfőorvos ismertette a jelenlevő 50 kaposvári és város környéki testnevelő tanárral a gerincferdülés kialakulásának legtipikusabb okait, jegyeit. Előadásából kitűnt, hogy aránylag egyszerű megfigyeléssel, már korai stádiumban felfedezhető a betegség. A testnevelő tanárok, akik naponta megfigyelhetik tanítványaikat, észrevételeikkel nagy segítséget nyújthatnak. A főorvos szólt arról is, hogy a régi gyakorlattal ellentétben, a kis — 10, maximum 20 fokos — gerincferdüléssel bajlódó gyermekeket be lehet vonni a tanórai munkába, nincs szükség az indokolatlan felmentésükre. Az anatómiai elváltozásokat is reprezentáló bemutatóval egybekötött előadásában ismertette a betegség enyhébb és súlyosabb fázisait és kitért azok gyógykezelési módjaira is. Hangsúlyozta, hogy a súlyosabb esetek gyógyításánál továbbra is a szakorvosok, szakintézetek munkáját kell előtérbe helyezni. Szólt egy új műtéti eljárásról is, amelynek segítségével rövid idő alatt helyreállítható a súlyos deformitás. Völgyi Attila a mosdósi gyógyintézet általános iskolájának és óvodájának igazgatója, testnevelő tanár, valamint Tar Erika gyógytornász, az intézeten belül egy olyan intenzív terápiás eljárást dolgoztak ki, amely a súlyosabb esetekben, napi kétszeri gyógytornával és rendszeres úszással segíti elő a javulást a rehabilitációt. Kezdeményezésük példaértékű. Dr. Fadgyas Erzsébet a megyei Köjál gyermek- és ifjúságügyi osztályának vezetője elmondta, hogy a hatékonyabb megelőzés es gyógyítás érdekében szponzorálják az ismeretterjesztő továbbképzéseket. A gyakori gerincferdülés és lúdtalp szűrését eddig kötelezően csak az általános iskola 1—5 és 7. osztályában végezték el. A védőnői hálózat bevonásával most a 2—3 és 4. osztályos tanulókat is rendszeres szűrésnek kívánják alávetni. (Várnai) Verseny az élelmiszeriparban KÖLCSEYTŐL, KÖLCSEYRŐL Idén Kölcsey évfordulót ünnepel az ország, a reformkor nagy költőjét, nemzeti himnuszunk szerzője kétszáz éve született. A kaposvári Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet méltán emlékezett meg e jeles évfordulóról. Nem szokványos iskolai ünnepséget rendezett, hanem versenyt. A szakközépiskolások Kölcsey Ferenc műveiből válogatva vers- és prózamondó versenyen vettek részt, a „küzdelem” győztese Farkas Mária, harmadik osztályos diák lett. A szakmunkástanulók osztályonkénti 4 tagú csapatai néhány nap múlva költőnk életpályájáról, személyiségéről szerzett tudásukról adnak számot. Ugyan nem ünneprontásként, de megemlítjük, hogy e nagyszerű költőnk művei eltűntek a könyvesboltokból, nem .kaphatók, a könyvtárakban pedig — mivel sokan keresik — már csak elvétve akad kötete. Az élelmiszeripari szakközépiskolások Kölcsey művek mellett még egy Arany balladával is nevezhettek a versenyre. A rendezőknek ezzel az volt a szándékuk, hogy kedvet teremtsenek a diákok körében a decemberi Arany balladamondó verseny megyei fordulójához. Vaszary hazatért Vaszary János: Birskörték Szülőházán az emléktábla égbekiáltó jel: nyolc évvel a festő halála után, 1947-ben Kaposvár megjelölte ugyan hajlékát, 1980-as emlékkiállítása katalógusának előszavában fogalmazva: szülövárosi gonddal, művészet iránti tisztelettel és a feledni nem engedő lel- kiismerettel A kaposvári Április 4. utcában a szülőház felújítása 1990-ben megállt Az utcai járókelő elöl ügyesen elrejtve az udvari épület romos képet mutat. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága lelkiismeretes gyűjtőmunkával készült az épület birtokbavételére. Szinte felhívásként időszakos kiállításokat rendeztek a múzeum épületében, hogy Kaposvár magára ébredjen, nem késlekedhet Vaszary János művészi hagyatéáknak állandó bemutatásában. Az Április 4. utcai épületben kívánták bemutatni a város szülötte egyetlen hazai állandó kiállítását. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága hiába várt arra az alkalomra, hogy elősegítse Vaszary hazatérését. A múzeum a napokban „csöndes fohászként” megnyitotta a festő első állandó kiállítását. Ettől csupán az egykori megyeháza előtti hirdetőtáblák egyikéről értesülhetett a lakosság. A hírverés elmaradt. Vaszary hazatért? Tekint- hető-e állandó kiállításnak a múzeum magára maradt vállalkozása, amit a város nem képes támogatni a szülőház felújításának befejezésével? Aligha! A Somogy Megyei Múzeum Vaszary tizennyolc kiemelkedő festményét, néhány grafikáját és egy textilmunkáját vásárolta meg gyűjteménye gazdagítására. A Nemzeti Múzeum is segített abban, hogy minél teljesebb legyen a válogatás. Az állandó kiállításon a festő huszonhét alkotását láthatjuk, számos műve külföldön szerepel. A Lélek és forma címmel összeállított magyar képzőművészeti kiállítás, amelyben fontos helyet kapott Vaszary János festészete is, bejárja egész Európát. Géger Melinda, a kiállítás rendezője teljességre törekvőén igyekezett bemutatni Vaszary festészetét az első kaposvári állandó kiállításon. A látogató először ismerkedhet meg városunk szülöttének szecessziós enteriőr képeivel, aminek legszebb darabja a Tükör előtt című festménye. Ha a teljességgel még nem is, egy új értékkel gyarapodott megyeszékhelyünk. (Horányi) Kaposvár képviselő-testületének alakuló ülésén, október 28-án és az azt követő első tanácskozáson nem először fogalmazták meg a megyei jogú várossá nyilvánítás igényét. Legkorábban a századforduló körüli évtizedek fejlődése érlelte meg ezt a gondolatot. A város központi funkcióinak kialakulásában a legfontosabb ösztönző — a legtöbb magyar városhoz hasonlóan — a vasúti közlekedés Dombóvár— Zákány közötti szakaszainak megépítése volt 1872-ben: ez nyugat—kelet irányban meghosszabbította Kaposvár vonzási körzetét. Tovább növekedett a város forgalmi súlya akkor,,amikor Fiúméig elkészült a vasút. így a Budapest—Kaposvár vonal vált az' ország egyetlen tengerre vezető útjá- vá. A vasút és a posta a város forgalmi szerepének növelésén túl alkalmazottainak számával, anyagi és szellemi tőkével segítette kiemelni a várost a korábbi falusias jellegéből. Ambiciózus polgármesterek A város ambiciózus polgármesterei Németh istván és Kovács Sebestyén Gyula által szervezett építkezések (a villanytelep és vízvezeték megépítése, új népiskolák és főgimnázium alapítása stb.) erősítették a település városias jellegét. Kovács Sebestyén Gyula 1911. december 6-án polgár- mesterré választásakor elmondott székfoglaló beszédében — Kaposvár helyét kijelölve — a várost tartotta egyetlen településként hivatottnak arra, hogy a Dunántúl déli részének gócpontjává fejlődjék. A kedvező közlekedési helyzet ellenére azonban nem vált Kaposvár a dualizmus korában a megye gazdasági központjává. Ennek fő oka a városi népesség gyors növekedése (1900-— 1910 között 18 218 főről 24 124 főre nőtt) és az ipar kézműipari jellege között húzódó ellentmondás volt. Ezért nem alakult ki egy városias jellegű munkamegosztás a város és vidéke között: Kaposvár az élelmiszer-termelésben, környezete pedig az ipari termékek termelésében önellátásra rendezkedett be. Közigazgatási központ A város történetében új fordulatot az első világháborút követően Baranya és Somogy déli járásainak szerb megszállása és — ezt követően — a közigazgatás összeomlása hozott. Az Kaposvár rangjai adott politikai helyzetben — ha átmenetileg is — felértékelődött Kaposvár, és tájközponti szerepet kapott. Az 1918. november 13-i belgrádi konvenció alapján az ország déli határát a Baja—Pécs—Dráva vonalban jelölték ki. Pécs szerb megszállásával a Dunántúlon egyetlen jelentősebb város maradt, Kaposvár. Ennek tulajdonítható, hogy a Friedrich-kormány, 1919. augusztus végén, amikor a Tanácsköztársaság előtti közigazgatás felújítását rendelte el, felelevenítette — az 1912. LXIII. te. alapján — a kormánybiztosi rendszert és a Somogy— Tolna—Baranya megyéket magában foglaló.III. kerületi kormánybiztosság székhelyéül Kaposvárt jelölte ki. Gaál Gaszton, a kerület kormánybiztosa, balatonboglári nagybirtokos széles körű felhatalmazással bírt: rendelkezett az összes közigazgatási szervekkel, a csendőrséggel, határőrséggel és pénzügyőrséggel is. Tovább növelte Kaposvár igazgatási-politikai súlyát az 5047/919. sz. M. E. kormányrendelet, amelynek értelmében a Somogy, Tolna és Baranya megyére kiterjedő rendőri kerületi főkapitányság központja is Kaposvárra került. Kamarák kora A Kaposvár számára előnyös funkciókat igyekezett kihasználni a város. Erre utalnak Szopkó István helyettes polgármester tervei: „Úgy a főiskolának kaposvárra telepítése, mint a mezőgazdasági, nemkülönben .kereskedelmi és iparkamarának Kaposváron való felállítása a városnak kulturális, gazdasági, kereskedelmi és iparfejlesztési szempontból nagy horderejű, ennélfogva 'mindezen intézményeknek Kaposváron létesítése, illetve állandósítása végett minden lehető lépést meg fogok tenni.” Vonzó kamarák Az említett intézményeknek a városba települése gyarapíthatta Kaposvár igazgatási súlyát. Nem mellőzhető az a szempont sem, hogypéldául a kamarák más hivatalokat és pénzintézeteket vonzhattak a városba. Az évente több alkalommal itt tartott értekezletek, kiállítások, vásárok pedig Kaposvár idegenforgalmát is kedvezően befolyásolhatták. E tervekbe jól illeszkedett a kereskedelmi miniszter rendelete, amely Baranya megszállása miatt a pécsi Kereskedelmi és Iparkamara székhelyét ideiglenesen Kaposvárra helyezte át, ahol 1921. július 7-én meg is tartotta alakuló közgyűlését. (Folytatjuk) Dr. Jávorszky Andrásné
