Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-19 / 176. szám
1990. november 19., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Olvasóink (is) kérdezték MIBE KERÜL A TISZTELT HÁZ? Nyugaton sorban állnak a szállítók — Munkaerőgondjaik vannak—Az idén 1 milliárd 135 millió forint Többek között erről is érdeklődött több olyan olvasónk, aki részt vett lapunk „Kérdezzen velünk!” interjú pályázatán. Hogyan alakul a képviselők javadalmazása, miből és mennyi telik a parlament működési költségvetésére... Ha ezúttal nem is minden kérdésre és felvetésre — a lényeges forrásokra jól utal az alábbi interjú. A tavaszi választások után a parlament munkája lényegesen megváltozott. A képviselők folyamatosan, heti négy-öt napot dolgoznak, s ez a Ház gazdasági osztályát is új feladatok elé állította. Bolonyai Jenőt, az Országgyűlés Hivatalának főkönyvelőjét elsőként a megváltozott helyzetről kérdeztük. Egyedülálló „intézmény" — Feladatunk az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása volt és maradt. A választások után a képviselők nehéz helyzetbe kerültek, mert sem a jogállásukat, sem az anyagi helyzetüket nem tisztázták. Ameddig nem rendezték a képviselők fizetését, addig végleges költségvetés sem készülhetett. — Ön egy olyan intézménynél gazdasági vezető, amilyenből egyetlenegy van az országban. — Megtiszteltetésnek tartom, hogy itt dolgozhatom. Azt hiszem mindenki, aki átlépi a Ház küszöbét, valami hasonlót érezhet. Ezt különösen akkor tapasztalom, amikor vidékről vagy külföldről érkező csoportokat fogadunk. Immár huszonkét éve dolgozom főkönyvelőként a Kossuth téren. Amikor megalakult az új házelnökség, a bemutatkozó találkozón felkértek a munka folytatására. A Ház folyamatos működtetése azt kívánja, hogy a jó szakemberek megmaradjanak, s mivel ez nem „politikai állás”, folytathattuk a munkát. — Kérem, hasonlítsa össze a tavalyi és az idei parlamenti költségvetés számait. Főállású képviselők — 1990-ben a működési költségek nagyságrenddel magasabbak. Ennek elsődleges oka az, hogy főállású képviselőink vannak. Tavaly a költségvetés végösszege 640 millió forint volt. Az idén ennek majdnem duplája — 1 milliárd 135 millió forint lesz. De például a bizottsági üléseken a képviselők napi ellátására 65 forint jut, ami már évek óta változatlan. — Nyilván önöket is ellenőrzik. Ilyenkor részesülnek valamilyen előnyben? — Természetesen semmi könnyítést sem kapunk. Ha hibázunk vagy késünk, ugyanúgy kivetik ránk a büntetést, mint más gazdálkodókra. Egyéb területeken sem feltétlenül előny, hogy az Országházat képviseljük. Nyugaton a szállítók sorban állnak azért, hogy megrendelést kaphassanak a parlamenttől, amit később referenciaként használhatnak. Ez nálunk ismeretlen dolog, bár én remélem, hogy előbb-utóbb itt is így lesz. — Vannak olyan előirányzataik, amelyek más intézmények költségvetésében nem szerepelnek? — Amióta a Köztársaság Elnökének Hivatala is hozzánk tartozik, a mi feladatunk a Kossuth- és a Széchenyi-díj előkészítése és a velük járó pénz kifizetése. Eltérés az is, hogy az általunk összeállított terveket a Parlament Házbizottsága tárgyalja meg, és hagyja jóvá. Talán ez az a két dolog, amiben különbözünk a többi költségvetési intézménytől. Olyannyira „átlagosak” vagyunk, hogy munkaerőgondokkal küzdünk. Látogatásokból, filmforgatásból jutunk saját bevételekhez, ám ezek a költségvetés főösz- szegéhez képest jelentéktelenek, évente csupán néhány milliót tesznek ki. Ez is csak azt mutatja, hogy a Kossuth téri ház — bár csak egy létezik belőle— egyszerű maradványérdekeltségű költségvetési intézmény. A. I. BÁTORÍTÓ BIZALOM Szelíd eltökéltséggel A kifosztott város polgármestere —Akire a siófokiak felfigyeltek (Folytatás az 1. oldalról) — Csakis e számomra is meglepő, sőt megdöbbentő bizalomáradat hatására vállaltam a tisztséget, pontosabban a munkát — mondja. — Mert, s ezt elmondtam a képviselő-testületnek is, valójában nem tisztség ez, hanem munka a javából, amit lehet jól, kevésbé jól és rosszul csinálni. Én jól szeretném, de ha valami ok miatt az irántam tanúsított bizalom megfogyatkozik, egy percig sem maradok tovább a poszton. Elvégre nem kötelező négy évig polgármesternek lenni. — Csak az ostoba ember tartja magát minden feladatra alkalmasnak... Alaposan végig kellett gondolnom, mire vállalkozom. Vívódó alkat vagyok, de ha úgy látom, van esély valami szép, felemelő dolgot véghezvinni, rászánom magam. 1956-ban született Budapesten, régi orvosdinasztia sarjaként. Molnár Árpád is gyógyítónak készült egy úgynevezett elit iskolában, a Czukor utcai Apáczai Csere János gyakorló általános iskolában és gimnáziumban. Farmernadrág viselésért, hosszú hajért igazgatói intő, s a „visszaesőknek” kicsapás járt, Molnár Árpád ennek ellenére jó érzéssel gondol diákéveire. Fizikából és biológiából készült felvételi vizsgára, ám jelentkezési lapját hirtelen elhatározásFotó: Gáspár Andrea sál két dékáni hivatalból is visz- szakérte. — Végül, jól döntöttem az építészet mellett — mondja. — Akkor is az utolsó pillanatban... — Megmagyarázható... A családi tradíciók miatt készültem az orvosi pályára, de a vér látványa elborzasztott. Emiatt döntöttem úgy, hogy mégsem leszek orvos. A „kögáz” azért jutott eszembe, mert sok egyéb mellett gazdasági kérdések is foglalkoztattak. A műszaki egyetemen végül is először az építőmérnöki karra jelentkeztem, s csak ezután építésznek. Itt ráadásul szabadkézi rajzból is felvételiznem kellett... Ha meggondolom, az sem lett volna hátrányos, ha az említett egyetemeken mindenütt elvégezhetek néhány szemesztert. Nem igaz? Valaha ez lehetséges volt. Salgótarjánban kezdte a pályát, hatodik esztendeje Siófok főépítésze. A felesége szintén építész, két általános iskolás gyermeke van. Állhatatos szabadgondolkodónak vallja magát, s a szabad demokraták támogatásával — pártonkívüli- ként — indult a választáson. Mellesleg az MDF alapító tagja volt, s akkor szüntette meg a tagságát, amikor a fórum párttá alakult át. — Szabadgondolkodóként lelkesedtem a lakitelki eszmékért is, de elhatároztam, hogy éppen azért, mert szabadgondolkodó szeretnék maradni, egyetlen pártnak sem leszek a tagja. — Hogyan tovább, polgár- mester úr? — Azt hiszem, most megint „alapoznunk” kell... Megalapozni a város jövőjét, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt. — Siófok évi költségvetése egy milliárd forint... — Volt! Még az idén... Hogy jövőre mi lesz? Nos, egyelőre csak reménykedhetünk. A valóság az, hogy a rablógazdálkodás a várost kifosztotta. Itt különböző „vendégcégek” és magánemberek busás jövedelemre tettek szert az elmúlt évtizedek során, de Siófok szegény maradt. A kultúra is lerongyolódott. A város nem mondhat le arról, hogy mecénása legyen a művelődésnek, a művészeteknek, de új alapokra kell helyezni (bevonva például a magánerőt is) a támogatási rendszert. Folytathatnám... Azt hiszem, mindent másként kell csinálnunk, mint eddig. Például a lakosság valamennyi tagjához el kell jutnunk, meg kell ismernünk mindenkinek a véleményét a „hogyan továbbról”. Molnár Árpád az elmúlt öt évben megváltoztatta Siófok építészetét. A szögletes, lakótelepszerű stílus halványult, előtérbe került a kis- illetve fürdővárosi jelleg. A megalomá- niát nyájas, barátságos formák törték meg a Foki-hegyen és a városközpontban egyaránt. A főépítész szelíden, de eltökélten küzdött azért, hogy a postaház a helyén maradjon, s az állomásépület századvégi hangulatát megóvják. Szelíden, de eltökélten... És lám, a siófokiak felfigyeltek rá... És ezután is figyelni fogják... (Szapudi) Illeszkedik a kisvároshoz Takaros társasházat Új helyen a Hungária — nagyatádi építkezés (Tudósítónktól) Másfél éves előkészítő munka előzte meg azt az építkezést Nagyatádon, amelynek alapjait most kezdik lerakni a Kossuth utca keleti oldalán. A Jókai-la- kótelep befejezése óta először épül társasház a városban. Kovács Antal a polgármesteri hivatal osztályvezetője elmondta: a Pécsi Ingatlanépítő Tervező Kft. tervezői gondoltak arra, hogy az új épület jól illeszkedjen a meglévő házakhoz. A lakótömbben huszonkét lakást alakítanak ki. Hagyományos technológiával — blokktéglából, magas tetővel, VÁÉP-Bramac cseréppel — készítik. A lakások zöme 2 és fél illetve étkezőszobás de lesznek ennél kisebb alapterületűek is. (A nagyok 72, a kisebbek 60 négyzetméteresek.) A földszinten négy kis üzlet- helyiség és a Hungária Biztosító irodái kapnak helyet, ez utóbbi mintegy 230 négyzetméternyi területen. A mai építészeti stílusnak megfelelően osztott ablakosak lesznek, a két hangsúlyos főbejárati rész pedig egyben az átjárást is szolgálja a 2. számú iskolához. Az építkezés beruházója a Somogy megyei OTP, a kivitelezője a helyi költségvetési üzem. A tervek szerint az épületet 1991. október 30-ig kell átadniuk. Az építési anyagok zömét már előre beszerezték, így az áremelkedéseket kiküszöbölik. A szerződés fix árat, 43,5 millió forintot rögzít. A lakások felét az OTP, a másikfelét a polgármesteri hivatal értékesíti. Egyébként már szép számmal vannak vásárlási szándékkal jelentkezők. Az előzetes kalkulációk szerint a lakások négyzetmétere 30—31 ezer forint lesz. (Dorcsi) A FRUITAINER FRISSEN TART Vihetik vízen, vasúton, országúton A nyugat-európai országokban is nagy a kereslet a friss gyümölcsök és gyümölcslevek iránt. A piaci versenyben egyre fontosabb tényező a romlandó áruk szállításának biztonságos megszervezése. Franciaországban olyan különleges acélból készített konténerek sorozatgyártását kezdték meg a közelmúltban, amelyek egyaránt alkalmasak a friss gyümölcs vagy gyümölcslé biztonságos vasúti, országúti és vízi szállítására. Képünkön: A „Fruitainer” gyümölcsszállító konténertartály Új üzletpolitika Megújul a Kapos-tömb A Korona Rt. első közgyűlése Több mint nyolc hónappal ezelőtt 1990. február huszonnyolc adi- kán alakult meg a Somogyi Korona Szálloda és Étterem Részvénytársaság. Névre szóló részvények kibocsátásával 193-an alapították meg. Első közgyűlésüket a hét végén, szombaton tartották, amelyen részt vett Kaposvár alpolgármestere, dr. Szita Károly is. Vincze Lajos elnök-igazgató véleménye szerint elodázhatatlanul fontossá vált, hogy a részvényesek képet alkothassanak a társaság eddigi tevékenységéről, szót váltsanak üzletpolitikai elveik továbbfejlesztéséről, agya- korlat tanulságai alapján módosítsanak alapszabályukon. Két szándék együtt A részvénytársaság céljai, törekvései valójában két fő csoportba sorolhatók. Az egyik, a közemberek számára nem érzékelhető — (vagy csak áttételesen érzékelhető) — tettek sora: ez a belső, szervezeti, gazdálkodási „vonulat”. A másikat láthatja, tapasztalhatja a vendég: a város központjában miként alakul át, formálódik újjá a Kapos-tömb. Természetesen a két szándéktársasági szinten rendkívül szoros kapcsolatban van egymással. Ä szombati közgyűlésen, a belső gazdálkodási életet illetően egy sor megújításról döntöttek a részvényesek. Határoztak az önálló ágazatokká válásról, divizionális szervezetek kialakításáról. Ez azt jelenti, hogy a cégen belül önállóan gazdálkodik a vendéglátás, a kereskedelem, az idegen- forgalom —, természetesen ez nem zárja ki a szerves kapcsolatot egymással. Kísérletképpen új ipari tevékenységet is kezdenek: irodai iratok összetűzéséhez műanyagspirált gyártanak. A mostani kezdet után a végső cél a késztermékek előállítása. Egyetértettek a részvényesek abban, hogy minden tekintetben, minden üzletben, a stabilitás növelése az alapvető. A részvénytársaság az első lépéseket már megtette azért hogy a társaságon kívül álló vállalkozókat is bevonja a meglevő lehetőségeik jobb hasznosításiba. Jelezte ezt a kaposvári Szabadság parki vendéglőben megnyitott BB-lerakat, a fagylaltozó, a közelmúltban a Kapós-tömbben megnyílt Vadász- és horgászbolt. Ez utóbbi tény az első lépése volt az épületkomplesz- szum külső és belső megújulásának, rehabilitációjának. Pizzéria és kávéház A szándékok szerint a vendégek előtt korábban jól ismert egységeket— presszó, bisztró — is „feldarabolják”, új funkcióval, új formában, új egységeket hoznak létre. A Kapós-presszóban az átalakítás már megkezdődött. Itt Pizzéria nyílik és új kávéház. Ezen blokkon terveznek taxi diszpécser-irodát, drogériát. Az Ady Endre utcai oldalon, a bisztró helyén saját utazási irodát kívánnak nyitni, valamint egy gyors éttermet, és nehány üzletet alakítanak ki. Kapcsolódik ehhez természetesen a szállodai szobák komfortosítása is, amelyhez pályázat útján az IFA-tói támogatást is kap a társaság. A közgyűlésen természetesen szóba került a Kapós-étterem is. Egy részvénytársaság közgyűlése valójában belső ügy. Ám ez esetben nem elválasztható egy város, egy megye közéletétől. Gazdasági, társadalmi kultúránknak belföldi és idegen- forgalmi megítélésünknek része, hogy a Korona Részvénytársaság milyen sikerrel valósítja meg törekvéseit. Vörös Márta
