Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)

1990-11-19 / 176. szám

1990. november 19., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Olvasóink (is) kérdezték MIBE KERÜL A TISZTELT HÁZ? Nyugaton sorban állnak a szállítók — Munkaerőgondjaik vannak—Az idén 1 milliárd 135 millió forint Többek között erről is érdeklődött több olyan olva­sónk, aki részt vett lapunk „Kérdezzen velünk!” interjú pályázatán. Hogyan alakul a képviselők javadalmazá­sa, miből és mennyi telik a parlament működési költ­ségvetésére... Ha ezúttal nem is minden kérdésre és felvetésre — a lényeges forrásokra jól utal az alábbi interjú. A tavaszi választások után a parlament munkája lényegesen megváltozott. A képviselők fo­lyamatosan, heti négy-öt napot dolgoznak, s ez a Ház gazdasá­gi osztályát is új feladatok elé állította. Bolonyai Jenőt, az Or­szággyűlés Hivatalának fő­könyvelőjét elsőként a megvál­tozott helyzetről kérdeztük. Egyedülálló „intézmény" — Feladatunk az Országgyű­lés zavartalan működésének biztosítása volt és maradt. A választások után a képviselők nehéz helyzetbe kerültek, mert sem a jogállásukat, sem az anyagi helyzetüket nem tisztáz­ták. Ameddig nem rendezték a képviselők fizetését, addig vég­leges költségvetés sem készül­hetett. — Ön egy olyan intézmény­nél gazdasági vezető, ami­lyenből egyetlenegy van az országban. — Megtiszteltetésnek tartom, hogy itt dolgozhatom. Azt hi­szem mindenki, aki átlépi a Ház küszöbét, valami hasonlót érez­het. Ezt különösen akkor ta­pasztalom, amikor vidékről vagy külföldről érkező csopor­tokat fogadunk. Immár huszon­két éve dolgozom főkönyvelő­ként a Kossuth téren. Amikor megalakult az új házelnökség, a bemutatkozó találkozón fel­kértek a munka folytatására. A Ház folyamatos működtetése azt kívánja, hogy a jó szakem­berek megmaradjanak, s mivel ez nem „politikai állás”, folytat­hattuk a munkát. — Kérem, hasonlítsa össze a tavalyi és az idei parlamenti költségvetés számait. Főállású képviselők — 1990-ben a működési költ­ségek nagyságrenddel maga­sabbak. Ennek elsődleges oka az, hogy főállású képviselőink vannak. Tavaly a költségvetés végösszege 640 millió forint volt. Az idén ennek majdnem duplája — 1 milliárd 135 millió forint lesz. De például a bizott­sági üléseken a képviselők napi ellátására 65 forint jut, ami már évek óta változatlan. — Nyilván önöket is ellen­őrzik. Ilyenkor részesülnek valamilyen előnyben? — Természetesen semmi könnyítést sem kapunk. Ha hi­bázunk vagy késünk, ugyanúgy kivetik ránk a büntetést, mint más gazdálkodókra. Egyéb te­rületeken sem feltétlenül előny, hogy az Országházat képvisel­jük. Nyugaton a szállítók sorban állnak azért, hogy megrende­lést kaphassanak a parlament­től, amit később referenciaként használhatnak. Ez nálunk is­meretlen dolog, bár én remé­lem, hogy előbb-utóbb itt is így lesz. — Vannak olyan előirány­zataik, amelyek más intézmé­nyek költségvetésében nem szerepelnek? — Amióta a Köztársaság El­nökének Hivatala is hozzánk tartozik, a mi feladatunk a Kos­suth- és a Széchenyi-díj előké­szítése és a velük járó pénz kifi­zetése. Eltérés az is, hogy az általunk összeállított terveket a Parlament Házbizottsága tár­gyalja meg, és hagyja jóvá. Ta­lán ez az a két dolog, amiben különbözünk a többi költségve­tési intézménytől. Olyannyira „átlagosak” vagyunk, hogy munkaerőgondokkal küzdünk. Látogatásokból, filmforgatás­ból jutunk saját bevételekhez, ám ezek a költségvetés főösz- szegéhez képest jelentéktele­nek, évente csupán néhány mil­liót tesznek ki. Ez is csak azt mutatja, hogy a Kossuth téri ház — bár csak egy létezik belőle— egyszerű maradványérdekelt­ségű költségvetési intézmény. A. I. BÁTORÍTÓ BIZALOM Szelíd eltökéltséggel A kifosztott város polgármestere —Akire a siófokiak felfigyeltek (Folytatás az 1. oldalról) — Csakis e számomra is meglepő, sőt megdöbbentő bi­zalomáradat hatására vállaltam a tisztséget, pontosabban a munkát — mondja. — Mert, s ezt elmondtam a képviselő-tes­tületnek is, valójában nem tiszt­ség ez, hanem munka a javá­ból, amit lehet jól, kevésbé jól és rosszul csinálni. Én jól szeret­ném, de ha valami ok miatt az irántam tanúsított bizalom meg­fogyatkozik, egy percig sem maradok tovább a poszton. El­végre nem kötelező négy évig polgármesternek lenni. — Csak az ostoba ember tart­ja magát minden feladatra alkal­masnak... Alaposan végig kel­lett gondolnom, mire vállalko­zom. Vívódó alkat vagyok, de ha úgy látom, van esély valami szép, felemelő dolgot véghez­vinni, rászánom magam. 1956-ban született Budapes­ten, régi orvosdinasztia sarja­ként. Molnár Árpád is gyógyító­nak készült egy úgynevezett elit iskolában, a Czukor utcai Apá­czai Csere János gyakorló álta­lános iskolában és gimnázium­ban. Farmernadrág viselésért, hosszú hajért igazgatói intő, s a „visszaesőknek” kicsapás járt, Molnár Árpád ennek ellenére jó érzéssel gondol diákéveire. Fi­zikából és biológiából készült felvételi vizsgára, ám jelentke­zési lapját hirtelen elhatározás­Fotó: Gáspár Andrea sál két dékáni hivatalból is visz- szakérte. — Végül, jól döntöttem az építészet mellett — mondja. — Akkor is az utolsó pillanat­ban... — Megmagyarázható... A családi tradíciók miatt készül­tem az orvosi pályára, de a vér látványa elborzasztott. Emiatt döntöttem úgy, hogy mégsem leszek orvos. A „kögáz” azért jutott eszembe, mert sok egyéb mellett gazdasági kérdések is foglalkoztattak. A műszaki egyetemen végül is először az építőmérnöki karra jelentkez­tem, s csak ezután építésznek. Itt ráadásul szabadkézi rajzból is felvételiznem kellett... Ha meggondolom, az sem lett vol­na hátrányos, ha az említett egyetemeken mindenütt elvé­gezhetek néhány szemesztert. Nem igaz? Valaha ez lehetsé­ges volt. Salgótarjánban kezdte a pá­lyát, hatodik esztendeje Siófok főépítésze. A felesége szintén építész, két általános iskolás gyermeke van. Állhatatos sza­badgondolkodónak vallja ma­gát, s a szabad demokraták támogatásával — pártonkívüli- ként — indult a választáson. Mellesleg az MDF alapító tagja volt, s akkor szüntette meg a tagságát, amikor a fórum párttá alakult át. — Szabadgondolkodóként lelkesedtem a lakitelki eszmé­kért is, de elhatároztam, hogy éppen azért, mert szabadgon­dolkodó szeretnék maradni, egyetlen pártnak sem leszek a tagja. — Hogyan tovább, polgár- mester úr? — Azt hiszem, most megint „alapoznunk” kell... Megala­pozni a város jövőjét, gazdasá­gi és kulturális szempontból egyaránt. — Siófok évi költségvetése egy milliárd forint... — Volt! Még az idén... Hogy jövőre mi lesz? Nos, egyelőre csak reménykedhetünk. A való­ság az, hogy a rablógazdálko­dás a várost kifosztotta. Itt kü­lönböző „vendégcégek” és magánemberek busás jövede­lemre tettek szert az elmúlt évti­zedek során, de Siófok szegény maradt. A kultúra is lerongyoló­dott. A város nem mondhat le arról, hogy mecénása legyen a művelődésnek, a művészetek­nek, de új alapokra kell helyezni (bevonva például a magánerőt is) a támogatási rendszert. Folytathatnám... Azt hiszem, mindent másként kell csinál­nunk, mint eddig. Például a la­kosság valamennyi tagjához el kell jutnunk, meg kell ismernünk mindenkinek a véleményét a „hogyan továbbról”. Molnár Árpád az elmúlt öt évben megváltoztatta Siófok építészetét. A szögletes, lakó­telepszerű stílus halványult, előtérbe került a kis- illetve für­dővárosi jelleg. A megalomá- niát nyájas, barátságos formák törték meg a Foki-hegyen és a városközpontban egyaránt. A főépítész szelíden, de eltö­kélten küzdött azért, hogy a postaház a helyén maradjon, s az állomásépület századvégi hangulatát megóvják. Szelí­den, de eltökélten... És lám, a siófokiak felfigyeltek rá... És ezután is figyelni fogják... (Szapudi) Illeszkedik a kisvároshoz Takaros társasházat Új helyen a Hungária — nagyatádi építkezés (Tudósítónktól) Másfél éves előkészítő mun­ka előzte meg azt az építkezést Nagyatádon, amelynek alapjait most kezdik lerakni a Kossuth utca keleti oldalán. A Jókai-la- kótelep befejezése óta először épül társasház a városban. Kovács Antal a polgármesteri hivatal osztályvezetője elmond­ta: a Pécsi Ingatlanépítő Terve­ző Kft. tervezői gondoltak arra, hogy az új épület jól illeszkedjen a meglévő házakhoz. A lakó­tömbben huszonkét lakást ala­kítanak ki. Hagyományos tech­nológiával — blokktéglából, magas tetővel, VÁÉP-Bramac cseréppel — készítik. A lakások zöme 2 és fél illetve étkezőszo­bás de lesznek ennél kisebb alapterületűek is. (A nagyok 72, a kisebbek 60 négyzetmétere­sek.) A földszinten négy kis üzlet- helyiség és a Hungária Biztosí­tó irodái kapnak helyet, ez utób­bi mintegy 230 négyzetméter­nyi területen. A mai építészeti stílusnak megfelelően osztott ablakosak lesznek, a két hang­súlyos főbejárati rész pedig egyben az átjárást is szolgálja a 2. számú iskolához. Az építkezés beruházója a Somogy megyei OTP, a kivite­lezője a helyi költségvetési üzem. A tervek szerint az épüle­tet 1991. október 30-ig kell átad­niuk. Az építési anyagok zömét már előre beszerezték, így az áremelkedéseket kiküszöbölik. A szerződés fix árat, 43,5 millió forintot rögzít. A lakások felét az OTP, a másikfelét a polgármes­teri hivatal értékesíti. Egyéb­ként már szép számmal vannak vásárlási szándékkal jelentke­zők. Az előzetes kalkulációk szerint a lakások négyzetméte­re 30—31 ezer forint lesz. (Dorcsi) A FRUITAINER FRISSEN TART Vihetik vízen, vasúton, országúton A nyugat-európai országokban is nagy a kereslet a friss gyümöl­csök és gyümölcslevek iránt. A piaci versenyben egyre fonto­sabb tényező a romlandó áruk szállításának biztonságos meg­szervezése. Franciaországban olyan különleges acélból készített konténerek sorozatgyártását kezdték meg a közelmúltban, amelyek egyaránt alkalmasak a friss gyümölcs vagy gyümölcslé biztonságos vasúti, országúti és vízi szállítására. Képünkön: A „Fruitainer” gyü­mölcsszállító konténertartály Új üzletpolitika Megújul a Kapos-tömb A Korona Rt. első közgyűlése Több mint nyolc hó­nappal ezelőtt 1990. feb­ruár huszonnyolc adi- kán alakult meg a So­mogyi Korona Szálloda és Étterem Részvénytár­saság. Névre szóló rész­vények kibocsátásával 193-an alapították meg. Első közgyűlésüket a hét végén, szombaton tartották, amelyen részt vett Kaposvár alpolgár­mestere, dr. Szita Károly is. Vincze Lajos elnök-igazgató véle­ménye szerint elodázhatatlanul fon­tossá vált, hogy a részvényesek képet alkothassanak a társaság eddigi tevé­kenységéről, szót váltsanak üzletpoli­tikai elveik továbbfejlesztéséről, agya- korlat tanulságai alapján módosítsa­nak alapszabályukon. Két szándék együtt A részvénytársaság céljai, törekvé­sei valójában két fő csoportba sorolha­tók. Az egyik, a közemberek számára nem érzékelhető — (vagy csak áttéte­lesen érzékelhető) — tettek sora: ez a belső, szervezeti, gazdálkodási „vo­nulat”. A másikat láthatja, tapasztal­hatja a vendég: a város központjában miként alakul át, formálódik újjá a Ka­pos-tömb. Természetesen a két szán­déktársasági szinten rendkívül szoros kapcsolatban van egymással. Ä szombati közgyűlésen, a belső gazdálkodási életet illetően egy sor megújításról döntöttek a részvénye­sek. Határoztak az önálló ágazatokká válásról, divizionális szervezetek ki­alakításáról. Ez azt jelenti, hogy a cé­gen belül önállóan gazdálkodik a ven­déglátás, a kereskedelem, az idegen- forgalom —, természetesen ez nem zárja ki a szerves kapcsolatot egymás­sal. Kísérletképpen új ipari tevékeny­séget is kezdenek: irodai iratok össze­tűzéséhez műanyagspirált gyártanak. A mostani kezdet után a végső cél a késztermékek előállítása. Egyetértet­tek a részvényesek abban, hogy min­den tekintetben, minden üzletben, a stabilitás növelése az alapvető. A részvénytársaság az első lépése­ket már megtette azért hogy a társasá­gon kívül álló vállalkozókat is bevonja a meglevő lehetőségeik jobb hasznosí­tásiba. Jelezte ezt a kaposvári Sza­badság parki vendéglőben megnyitott BB-lerakat, a fagylaltozó, a közelmúlt­ban a Kapós-tömbben megnyílt Va­dász- és horgászbolt. Ez utóbbi tény az első lépése volt az épületkomplesz- szum külső és belső megújulásának, rehabilitációjának. Pizzéria és kávéház A szándékok szerint a vendégek előtt korábban jól ismert egységeket— presszó, bisztró — is „feldarabolják”, új funkcióval, új formában, új egysége­ket hoznak létre. A Kapós-presszóban az átalakítás már megkezdődött. Itt Pizzéria nyílik és új kávéház. Ezen blokkon terveznek taxi diszpécser-iro­dát, drogériát. Az Ady Endre utcai olda­lon, a bisztró helyén saját utazási iro­dát kívánnak nyitni, valamint egy gyors éttermet, és nehány üzletet alakítanak ki. Kapcsolódik ehhez természetesen a szállodai szobák komfortosítása is, amelyhez pályázat útján az IFA-tói támogatást is kap a társaság. A köz­gyűlésen természetesen szóba került a Kapós-étterem is. Egy részvénytársaság közgyűlése valójában belső ügy. Ám ez esetben nem elválasztható egy város, egy megye közéletétől. Gazdasági, társa­dalmi kultúránknak belföldi és idegen- forgalmi megítélésünknek része, hogy a Korona Részvénytársaság milyen si­kerrel valósítja meg törekvéseit. Vörös Márta

Next

/
Thumbnails
Contents