Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-01 / 161. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — EZ VAN! « 1990. november 1., csütörtök Személyiségelemzés, a politika titkos fegyvere Hogy mi fog történni a Perzsa(Arab)-öbölben, természetesen senki sem tudja. De hogy mi történhet, erre már vannak előrejelzések, méghozzá tudományos alapon. A CIA — az amerikai titkosszolgálat — ugyanis Kuvait leroha- násának másnapján megkezdte Szaddam Húszéin iraki elnök pszichológiai robotképének összeállítását. A módszer összetett: pszichiáterek, politológusok és diplomaták révén elemezték szokásait, dokumentumok köteteit nézték át, beszédeinek és interjúinak órákra rúgó sokaságát hallgatták. Ez az úgynevezett tartalmi elemzés elvezet Boldog utcaseprők A bizonyítványosztások mégoly nevelő szándékú bölcselkedése, miszerint: „Utcaseprő lesz belőled!” úgy tűnik, nem fenyegetés már, inkább buzdító dicséret. Legalábbis Amerikában. A New York Times szolgált a meglepő hírrel: New Yorkban 101 ezer ember jelentkezett arra a pályázatra, melyet 2 ezer utcaseprői állásra hirdettek meg* Ilyen súlyos lenne a munkanélküliség? Egyáltalán nem. Ennyire torz a jelentkezők önértékelése? Ellenkezőleg. Nagyon is tudják, mit akarnak. Frank Moos 30 éves, volt bankár (évi 26 ezer dolláros fizetés) elhalasztotta esküvőjét, csakhogy le ne maradjon a pályázatról. Most bankja csődbe jutott, és ez a veszély a magán- vállalkozásoknál mindenkit fenyeget. Ezzel szemben a városi státuszban lévő utcaseprő irigyelt biztonságban dolgozik, senki sem sürgeti, és a szabad levegőt szívja. Ez az utóbbi még akkor is ígéretes, ha benzingázzal telített. Mert csak ez az egyetlen veszély leselkedik rá. Amit ékesen bizonyít, hogy rendőrnek és tűzoltónak évek óta lényegesen kevesebben jelentkeznek, mint utcaseprőnek. Ám, ha még azt is hozzátesszük, hogy a 23 ezer dolláros évi kezdőfizetés tíz esztendő múltán 40 ezerre emelkedik, érthetővé válik, hogy miért vonzóbb a söprünyél, mint a gumibot. Végül is az utcaseprőre nem lőnek, és a csőd is azokat fenyegeti, akik szemetelnek, és nem azt, aki eltakarítja. ahhoz, hogy megrajzolják a pszichológiai arcképet. És ez a kép Bush elnök rendelkezésére áll a harc vagy a háború választásának mérlegeléséhez. A módszernek történelmi előzményei vannak. John Kennedy 1962-ben annak ellenére ultimátum elé állította Hruscsovot, hogy a szovjet vezető rendíthe- tetlensége jeléül a cipőjével verte a szószéket az ENSZ- ben. „A CIA képe szerint ez az ember ennek ellenére képes a visszavonulásra”—hangzottá vélemény akkoriban. És mint ismeretes, Hruscsov elvitette a rakétákat Kubából. Pszichológiai kép segítette Cartert az arab—izraeli közeledésben, és így tárgyalt Reagan is Gorbacsovvai. „Tény azonban, hogy Amerika egyetlen ellenfelét sem elemezték ki olyan gonddal, mint Szaddam Hu- szeint” — nyilatkozta a George Washington Egyetem politikai személyiségeket vizsgáló központjának vezetője. Aki szerint „ha komolyan vennénk a fenyegetőzéseit, akkor azt kellene hinnünk, hogy úgy végzi, mint Hitler, s eszerint a háborúnak nincs alternatívája. Igaz, hogy Szaddam Húszéin pszichológiai képe rendkívül kegyetlen, fanatikus nacionalistára utal, aki azt hiszi, hogy történelmi küldetést tölt be, erre utalnak a messiás-tünetek is. „Szomszédkímélő” dob A kétes erkölcsű Moravia Alberto Moravia Nobel-díjas olasz író — akit a közelmúltban temettek el — lelki feketelistára került: egyházi szertartásban nem részesíthető, templomban tilos megemlékezni róla. És ha netán valaki mégis megtenné, súlyos következményekre számíthat. A La Re- pubblica szerint a döntést „egészen magas szinten” hozták. S minthogy név szerint Is akadt egy főpap, Mario Cancia- ni — lóvén baráti viszonyban elhunyttal —, aki az oltár előtt is el szeretett volna köszönni Olaszország legnagyobb mai írójától, telefonfigyelmeztetést kapott, hogy álljon el a szándékától. Az ok: az elhunyt kétes erkölcse. Canciani tisztelendő úr azon kevesek közé tartozott, akikkel a magát vallásosnak nem tekintő író a hit misztériumairól is beszélgetni szokott. Különös rendezői utasítása a sorsnak, hogy Moravia utolsó nyilvános szereplése egy könyvpremierhez kapcsolódik, ő mutatta be Canciani könyvét — amely a túlvilágról, a halálról íródott. „Néhány nappal a halála előtt felhívott telefonon, és számos egyéb kérdés mellett azt kérdezte, hogy az egyház a története során mikor fedezte fel a szexet? Holnapután — válaszoltam neki.” Veterán delfinek Ha a delfinek beszélni tudnának, verset mondanának az amerikai állatvédők dicséretére. De nem tudnak beszélni, így nyilván magukba fojtják örömüket, és értetlenül szemlélik a tétlenséget, amely egyik pillanatról a másikra rájuk szakadt a San Diego-i Haditengerészeti Központ utasítása nyomán. Leállították ugyanis a delfinkiképzést. Az USA ezentúl nem kívánja „gyilkos” delfinekkel védeni támaszpontjait és tengeralattjáróit. Mint a Washington Post megírta, szó sincs a fegyvernek elavulásáról — a delfinek okos szolgálatkószsége az ember folyton korszerűsödő ölési szándékához naprakészen igazítható —, a tény a civilek számára örvendetes: az US Navy, a haditengerészet csatát vesztett az állatvédőkkel szemben. Az ütközet régóta tartott, gyakorlatilag azóta, hogy kísérletezni kezdtek a tanulékony delfinekkel; eleinte élő torpedóként vetették be őket, hiszen óránként 50 kilométeres sebességgel is képesek úszni a cél felé. Aztán a kísérlet olyan jól sikerült, hogy a vietnámi háborúban már delfinek is védték a tengeralattjárókat. Ezek óvták később, az iráni—iraki háború idején a Perzsa-öböl egyik helikopter bázisát. Hogy eközben mennyi pusztult el közülük, nem tudni. Az viszont már biztos, hogy a jelenleg hadrafogható 141 delfin — megúszta. A / őrmester tudja... A francia idegenlégió újoncainak nemzetiségi összetétele alapján mindig kimutatható, hogy éppen melyik európai ország került válságba. A huszas években például a cári rend hívei léptek be a hires-hir- hedt haderő soraiba. 1936- ban a spanyol köztársaságiak közül jelentkeztek sokan. A nyolcvanas években a jelentkezőknek több mint az egynegyede a magyarok, a csehek, a szlovákok, a lengyelek, a bolgárok és a románok közül került ki. A kelet-európai roham láttán egy veterán örmestér így nyilatkozott: „Őszintén szólva, már vártuk őket, és azon sem lepődnék meg, ha most a szovjetek következnének." De nem őrült abban az értelemben, hogy ne fogná fel a végpusztulás rémét. Hiszen már, korábban is módosította pályáját, amikor sorozatos veszteségeket szenvedett". A kutató szerint valószínű, elfogadna valamiféle kiutat, „ha a látszatot megőrizhetné”. Az ohiói egyetem egyik professzora a beszédek tanulínányozása után azért bízik a háború elkerülhetőségében, mert Szaddam Húszéin sohasem használja megszállottan az „örökre" és a „soha" kifejezéseket. Most már csak azt kellene tudni, hogy Bagdadnak mit tanácsol a pszichológiai titkos fegyver. Tilos a rizsa A 19 éves londoni Victoria Barrett a szomszédok idegeit kímélő új találmányával, egy dobbal, amely csak fülhallgatóval hallható, s így bátran gyakorolhat rajta gazdája otthon is. A csendes dob elnyerte a műszaki tanács „legjobb termék” című díját. (Telefotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség) Szabad a csók, a forró ölelés, a konfettidobálás, a pezs- gődurrogtatás, de tilos a rizshintés a bolzanói anyakönyvvezető előtt. A város polgár- mestere egyetlen tollvonással betiltotta az esküvők elmaradhatatlan végjátékát: a szerencsét, boldogságot és gyermek- áldást kívánó rizsszórást az életbe (de legalább is a nászúira) induló ifjú párra. E szívtelen döntést nem a takarékosság, mégcsak nem is a rizsételek gyűlölete váltotta ki a város első emberéből, hanem két, nagyon is gyakorlatias szempont. Az első: lehet , hogy a sok rizsszem szerencsét hoz a fiataloknak, a városháza dolgozóinak azonban nem. Volt, aki a bokáját ficamította ki, volt, aki húzódást szenvedett, minthogy a rizsszemek alattomos módon síkossá tették a hivatal folyosóit. Nem kevésbé fontos a másik tiltó érv sem. A város galambjai felismerték a nagy lehetőséget, és csapatostul lepték el az örömünnepek helyszínét. Igaz, fölszedtek sokat a jókívánságok tárgyi bizonyítékaiból, a névjegyüket azonban ennél is bőségesebben otthagyták... Egy pohár majom A hollandiai Emmen állatkertjében született két hónapos majombébi kukucskál elő újonnan felfedezett kuckójából, a gondozója konyhájában talált söröspohárból. A kis állatról az anyja nem volt hajlandó törődni, ekkor vette magához egy ápoló. (MTI-Press Képszerkesztőség) A kabát teszi a nyomozót Kétezer fontot adni egy felöltőért — ez hivatalosan is több, mint 330 ezer forint —, nem tűnik ésszerű beruházásnak. Kiváltképpen, ha a kiszemelt darab több mint százesztendős. Mentségére szolgáljon, mármint a zakónak, hogy kegyeleti darab: Sherlock Holmes, a felülmúlhatatlan nyomozó viselte. És pontosan olyan, ahogyan Arthur Conan Doyle megálmodta. Kissé elnyűtt, hiszen a szerző testét is fedte hidegebb napokon, hagyomány szerint ez volt a munkaruhája. Vagyis belebújt Conan Doyle „bőrébe", meglehet, így kívánt azonosulni a figurával, akinek bűnüldözői útját vaslogikával egyengette. Halála után a szakmában maradt a zakó, ekkor már Sidney Paget viselte; ő rajzolta le Sherlock Holmes arcát, alakját, egyáltalán testet adott a leírt nyomozónak. Ezt követően úgy tűnt, eléri a tárgyak halhatatlansága: múzeumi darab lett belőle. Azonban úgy látszik, a tárgyakhoz nyúlni szabad, most eladták Nottinghamben, nem tudni kinek és milyen célra. Gyanítható, hogy nem a Scotland Yard vette meg munkaruhának. Az ember űrelődei voltak Minden kisiskolás úgy tudja az űrkorszak kezdete óta, hogy az első földlakó, aki kijutott a világűrbe, Jurij Gagarin volt. Az eltelt közel harminc esztendő alatt sokan kétségbe vonták, hogy ő volt az első ember az űrben. A kétkedők hangja mostanában erősödni látszik—-de egy tény: az első földi élőlény már Gagarint megelőzően, 1957. november 3-án földkörüli pályára jutott A Szputnyik-2 hermetikus kabinjában hét napig volt életben, ezalatt automatikus rendszerek gondoskodtak lét- fenntartási körülményeiről, majd a kémiai áramforrások kimerülése miatt beadott gyógyszerkeverék hatására fájdalommentesen kimúlt. Az űrkorszak első áldozata a Laj- ka nevű kis eszkimókutya volt, rajta vizsgálták először a súlytalanság hatását az élő szervezetre. Ezután az első űrbiológiai mesterséges hold tovább keringett a Föld körül, mígnem 2162 nap eltelte után elégett a légkörben. Az űrhajó műszerei eközben a Nap ultraibolya és röntgen sugárzását és a kozmikus sugárzást vizsgálták. Az első űrrepülést még egy szovjet követte 1960. augusztusában, amikor Bjelka és Sztrelka nevű kutyák tettek meg néhány fordulatot a Föld körül, s tértek vissza egészében a felszínre. Őket követte Gagarin, majd Germen Tyitov 1961-ben. Az első „amerikai utas” az Enos nevű csimpánzmajom volt, ezt a kísérletet követte Alan Shephard „űrugrása” majd John Glenn igazi űrrepülése. Képünkön: akik az embereket megelőzték az űrben: Sztrelka, Bjelka és a legelső: Lajka.
