Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)

1990-11-13 / 171. szám

1990. november 13., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 Levonták az ideológiai zászlókat Méltó sírba Eddig csaknem 300 német katona földi maradványait tárták föl Böhönye határában (Folytatás az 1. oldalról) Szükség volt a két kongresz- szus közötti időre, az erőgyűj­tésre, a tisztázó vitákra s mind­emellett fel kellett dolgozni a helyhatósági választások ta­pasztalatait is. Ezért úgy ér­zem, miután már van progra­munk és alapszabályunk, sze­rencsés döntés volt, hogy a kongresszust „két menetben” rendezzük meg. — A kongresszus hosszú előkészítő munka után elfogad­ta a párt programját. Megtalál­ta-e a szocialista párt az új poli­tika alapelveit s ezek jelen van­nak-e a programban? A programunk egyrészt hatá­rozottan leszögezi, hogy mi, szocialista, szociáldemokrata párt kívánunk lenni. Másrészt megerősíti, hogy a szocialisták nem kívánják kisajátítani a magyar baloldal képviseletét. A baloldal egyik pártja akarunk lenni, s természetes szövetsé­geseinknek csak baloldali pár­tokat tudunk elképzelni. De mint konstruktív ellenzéki par­lamenti párt természetesen több kérdésben is együttműkö­dünk a többi ellenzéki párttal. Még nem késő — A kongresszuson Horn pártelnök az inflációt első szá­mú közellenségnek nevezte. A „Még nem késő" című hétpon­tos állásfoglalásunk jelentős teret szentel a gazdasági hely­zet elemzésének. Mennyiben módosultak a gazdaságra vo­natkozó korábbi elképzelések? — A kongresszuson valóban sokat foglalkoztunk a magyar gazdasági helyzettel. Tudjuk, hogy nehéz a kormány öröksé­ge, de látjuk az elkövetett hibá­kat is. A mi gazdasági progra­munk — illetve az állasfoglalás — az elméleti közgazdaságtani és a gyakorlati tapasztalatok általánosításának az ötvözete. A szocialista párt elutasítja az egyoldalú gazdasági függést. Olyan privatizációt akarunk, amely minél több embert tesz tulajdonossá. Ezért kiemelten kezeljük a munkavállalói tulaj­don kérdését. A mi elgondolá­saink szerint a legfőbb veszte­ségek forrása az elavult gazda­ságszerkezet. Ennek mielőbbi átalakítása érdekében sürget­jük, hogy a parlament mielőbb alkossa meg az úgynevezett gazdasági törvényeket. Ez ügy­ben hatpárti tárgyalásokat tar­tunk szükségesnek. — Viseli-e még továbbra is az MSZP az ideologikus párt bé­lyegét? — Nem. A tetteken van a hangsúly. Létfontosságúnak tartjuk a baloldali pártokkal és a különböző érdekvédelmi szer­vezetekkel való korrekt gyakor­lati együttműködést. Horn Gyu­la pártelnök mondta: „kérek mindenkit, hagyjuk abba az ideológiai zászlók lobogtatását. Nem erre van szüksége a párt­nak, hanem a cselekvésre! Aktívabb parlamenti szereplés — Hogyan ítélte meg a kong­resszus a párt parlamenti frak­ciójának munkáját? — A mi parlamenti frakciónk önállóan tevékenykedik. A párt­elnökség és a választmány nem szabhatja meg, hogy mivel foglalkozzanak a szocialisták a parlamentben. A frakció mun­káját sok bírálat érte s ez külö­nösen az első időszakra vonat­kozott. Az őszi ülésszakon már érző­dött, hogy megváltozott a frak­ción belüli munkamegosztás, aktívabbak és bátrabban rea­gálnak a képviselőink. A kong­resszus is arra biztatta őket, hogy ezt folytassák. A szocialis­ták ezután is szakszerűen, nyu­godtan de határozottan nyilvá­nítanak majd véleményt. —Mivel járultak hozzá a házi­gazda somogyi küldöttek a kongresszus sikeréhez? — Mint a kongresszus rende­zői, mindenekelőtt igyekeztünk megfelelő feltételeket biztosíta­ni a munkához. Ezért a siófoki szervezőkön túl köszönet illeti a SZOT Ezüstpari üdülő munka­társait is. A tartalmi munkában is részt vettünk. Dr. Lampert Mónika és Beke László felszó­lalt, Berkics János pedig részt vállalt a „Még nem késő” című állásfoglalás szerkesztésében. Összességében úgy mehet­tünk haza, hogy válójában le­zártunk egy korszakot. A kong­resszus is érettnek bizonyult. Hiszen röviden lezárta az úgy­nevezett Pozsgay-kérdést, es fő feladatával foglalkozott. Úgy gondolom, a szocialisták tevékenysége nyomán mind­inkább demagógiává válik az elmúlt 40 év állandó fölemlege­tése velünk szemben. Lengyel János Többször adtunk hírt mosta­nában arról, hogy emlékműve­ket állítottak a világháborúban elesett katonák tiszteletére. A mieinket siratjuk, rájuk emléke­zünk, de tudjuk, idegen katoná­kat is rejtenek a temetők szerte az országban. Somogybán sú­lyos harcok voltak Böhönye ha­tárában 1944—45 Jelén. A sírok között eddig sok jeltelenül elte­metett német katonát is magá­ba zárt a föld. Most eljött az idő, hogy ők is katonához méltó sír­helyet kapjanak. Hazájuktól tá­vol, egy idegen ország temető­jében, ám mégsem névtelenül nyugszanak ezután. A nyugatnémet kormány ké­résére még a múlt évben meg­kezdődtek a tárgyalások az itt eltemetett katonák sírjainak fel­kutatásáról. A költségeket is ők vállalják, a szervezeti munkák­kal pedig a budapesti központú Szigma részvénytársaságot bízták meg. Ők vették föl a kapcsolatot többek között a böhönyei Gamesszel is, akik a feltárást végzik. Eddig közel háromszáz sírt tártak fel nagy körültekintéssel a gamesz dolgozói, amelyeket szinte kivétel nélkül azonosított is egy osztrák szakember. A munkát nagyban segítette, hogy a német megbízók tér­képet is tudtak adni, valamint a helyi lakosok bejelentései alapján is találtak meg síro­kat, főleg Böhönye külterüle­tén. A feltárással hamarosan végeznek. Az új fejfákkal je­lölt • sírokba a jövő év tava­szán helyezik végleges he­lyükre — a II. parcellába — a német katonák földi maradvá­nyait. N. Zs. ÚTALAP FONYODON Egyes — a kormányhoz közel álló, megbízható—sze­mélyek szerint a benzinárban az útalap is benne foglaltatik. A költségvetés nem tesz mást, mint kiveszi a literen­kénti 3 forintot, máris épülnek a sztádák, hidak, körgyűrűk. Nekem szerencsém van, so­kat autózom, így aztán rend­szeresen látom, milyen fes­zes tempóban aszfaltozzák a somogyi településeket össze­kötő négysávos utakat. (Va­lószínű, hogy ilyen presztízs­beruházások miatt kell nya­ranta 20 kilométeres átlagse­bességgel közlekedni Szent- györgytől Szárszóig.) A fonyódi önkormányzat fel­rúgta az országos, már jól be­vált koncepciókat, most új el­képzelésekkel rukkolt elő. Mint Völler Zoltán, a gamesz vezetője elmondta, útalap lé­tesítését határozták el. Ko­rábban az volt a jellemző, hogy évente átlagosan egy­két millió forintot terveztek utak építésére, ám a pénz maradt, mert a tanácsi veze­tés a költségeket inkább a la­kosságra hárította át. A Balaton-parti kisvárosban ma eléggé nyomorúságos a helyzet: 150 kilométeres az úthálózat, ennek viszont csak egyharmada szilárd burkola­tú. Az árak emelkedése vi­szont azt jelenti, hogy ingatla­nonként 30 ezer forinttal kelle­ne a tulajdonosoknak beszáll­ni az építkezésbe. A képviselő-testület ezért úgy döntött, hogy a város és az itt élők pénzét közösen mozgatva kell a helyzeten vál­toztatni; — az önkormányzat minden lakossági forint mellé kettőt tesz le. A keret jelenleg nincs meg­határozva, de jövőre ez az összeg várhatóan 10 millió forint körül lesz. A gamesz vezetője ilyen kedvező felté­telek mellett tömeges érdek­lődést feltételez. Az utcakö­zösségek igényeit azonban a jelentkezés sorrendjében fog­ják kielégíteni. Mint mondta, az 1991-es beruházások elő­készítését most kell megkez­deni: a tervezés, az engedé­lyezési eljárások, a kivitele­zők versenytárgyalása hóna­pokat vesz igénybe, de gyors lakossági reakció esetén ta­vasszal megindulhatnak a munkálatok. A testület még több kérdés­ben foglalt állást. Elfogadták a polgármesteri hivatal ideigle­nes szervezeti változtatásá­ról, a bizottságok létrehozá­sáról készített előterjesztést. Eldőlt, hogy Ordacsehi közös körjegyzőségben lesz Fo­nyóddal. Ami viszont még bi­zonytalan:— vajon lebont­ják-e jövőre a Sándor-telepi strand melletti, a „modern szocreált” idéző lepkesort. (Süli) Nagy a forgalom a kaposvári Agroker gyümölcsfa- és dísznövénylerakatában. Az őszi telepí­téshez sokan válogatnak az alma, szilva, cseresznye és barackoitványokból. A szőlőtelepítők részére nemcsak csemege, hanem kiváló borfajtákat is ajánlanak a majd 4000 tönyi gyökeres oltványból. Fotó: Jakab Judit Sokat kérnek az ingatlanokért 4500 BÉRLŐ MEGVENNÉ A LAKÁSÁT Régóta foglalkozik lakások és egyéb ingatlanok adásvéte­lével az Inköz, a Kaposvári In­gatlankezelő Vállalat ingatlan- közvetítési osztálya. Az elmúlt időszakban működésük, forgal­muk átrendeződött. Ennek egyik oka, hogy múlt év január elseje óta megszűnt a korábbi szervezett lakásértékesítés a jogszabályok megváltozása miatt. Az iroda most már csak üresen álló falusi házat tud kí­nálni azoknak, akik igénybe veszik a kedvezményes, szo­ciálpolitikai támogatású lakás- vásárlást. Sajnos, ezek az ügyek gyakran két-három hó­napig elhúzódnak a vevő kijelö­lése, a kölcsönszerződések megkötése miatt. Dr. Ács András, az Inköz osz­tályvezetője elmondta, hogy az ingatlanközvetítés, mint piaci tevékenység nem működik. Valószínű, hogy még nem is alakult ki a megfelelő kultúrája. A megbízók például nem garan­tálják, hogy más ingatlanközve­títő céget nem vesznek igény­be, így előfordul, hogy mire az Inköz közreműködésével az eladó .és a vevő egymásra talál­na, akkorra őket már kihagyták. Ezért most már nagyon óvato­sak, igyekeznek legalább az úgynevezett szóbanmaradási megállapodást bevezetni. Bizo­nyos cégek szeretnének meg­szabadulni ingatlanaiktól adás­vétellel vagy társaságba való bevitellel. Ezekre a nagyértékű ingatlanokra kizárt a fizetőké­pes kereslet magánszemélyek részéről, más állami, gazdálko­dó szervek, társaságok pedig még nem érdeklődnek az ilyen vásárlások iránt. — Nem érezzük azt, hogy az ilyen ingatlanvásárlásokkal a pénz értékének megőrzésére törekednének - mondta az osz­tályvezető. Ha valaki meg akar­ja tartani a készpénze értékét, akkor kisebb ingatlanokat vásá­rol, úgy gondolja ugyanis, hogy azt könnyebb értékesíteni a pia­con. Általános tapasztalat, hogy városokban nagy a kínálat, vi­szont nagyon alacsony a fizető­képes kereslet. A legtöbb lakás- vásárlás összekapcsolódik egy lakáseladással. Kaposváron ir­reálisan magas árak miatt ezek az ügyletek nehezen bonyolód­nak le. Az Inköz tevékenységének nagy részét az egykori állami, ma már önkormányzati tulaj­donban lévő ingatlanok értéke­sítése teszi ki. Kaposváron, Siófokon és a megye többi váro­sában a lakások értékesítése növekvőben van. Kaposváron például 119-et adtak el eddig, s további 100—200 lakást érté­kesítenek, rövid időn belül vég­legesítik a szerződést. Több olvasónk érdeklődött az iránt, hogy nem változtatja-e meg az önkormányzat a városi tanács-vb döntését a lakások elidegenítéséről, bízhatnak-e abban, hogy megvásárolhatják a közeljövőben. — A nagy érdeklődést mi is érzékeljük — így dr. Ács And­rás. — Sajnos, mi sem tudunk mindig“ pontos felvilágosítást adni. A legutóbbi szeptemberi előterjesztésünkkel a végrehaj­tó bizottság már nem foglalko­zott érdemben. Jelenleg további ezerkét­száz lakás ügye vár döntésre Kaposváron. Az Inköz osztály- vezetője abban reménykedik, hogy a jogszabályi előírások­nak megfelelően az önkor­mányzat rövidesen napirendre tűzi a döntést. Ismereteik sze­rint további 2300 lakásra jelen­tették be a bérlők a vásárlási szándékukat. — A szeptemberi döntés el­maradását a bérlők ingerülten vették tudomásul, tudniillik a nyilvánosságra hozott tanács- rendelet alapján a kaposvári lakások nagy többsége megvá­sárolható, a végrehajtó bizott­ság gyakorlata azonban nem ezt mutatta. Reméljük, hogy az önkormányzat az így kialakult helyzetet minél előbb áttekinti és állást foglal. A korábbi kijelö­léseket is figyelembe véve majd 4500 lakás megvásárlása vár­ható a közeljövőben. Olyan, hogy önkormányzati tulajdon sem a polgári törvénykönyv­ben, sem az alkotmányban nem létezik, ezért nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Még az is elképzelhető, hogy fölfüggesz­tik a lakáseladásokat a jogértel­mezés miatt. Ez a bizonytalan állapot nemcsak Kaposvárra, hanem az egész országra jel­lemző — mondta az osztályve­zető. Az Inköz fölkészült arra, hogy az önkormányzat a lakások nagyobb mértékű eladása mel­lett foglal állást. Most mintegy 900 lakás műszaki munkaré­szei készültek el, a vételi ajánla­tot, illetve a szándéknyilatkoza­tot hamarosan meg tudják kül­deni a bérlőknek. Dr. Ács András felhívta a fi­gyelmet arra, hogy sokan, akik szeretnék megvásárolni a la­kást, a jelenlegi megélhetési körülmények miatt' a 3000— 4000 forint körüli törlesztőrész­letet nem tudják vállalni, mégha az előtörlesztés befizetésére képesek volnának is. Amit any­nyiszor hangoztattak a sajtóban és máshol, hogy a tanácsok ér­tékén alul árusították a lakáso­kat, nem felel meg a valóság­nak, szó sincs elkótyavetyélés­ről. A kaposvári vételár orszá­gosan is magasnak számít, kétszerese a budapestinek már 1988 óta. Ez nagy megterhelést okoz a bérlőknek. — Én úgy érzem — mondta az osztályvezető —, hogy ezek­nek a lakásoknak már a kivitele­zése, aztán a mostani állaga sem olyan, mint amilyen általá­ban a társasházaké, netalán a magánlakásoké. A fenntartási, az üzemelési költségek előre­láthatóan nem csökkennek. így igen-igen megfontolandó, mit lép az állampolgár és mit az önkormányzat. Az biztos: sen­kinek sem érdeke, hogy a laká­sok állaga tovább romoljon, az önkormányzatnak pedig egyre nagyobb kintlevőségei legye­nek, mert azon senki nem fog igazán nyerni! Lajos Géza Nagy a kínálat — kicsi a kereslet

Next

/
Thumbnails
Contents