Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)
1990-10-10 / 143. szám
1990. október 10., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Az állampolgárok nélkül nem működik o demokrácia Beszélgetés Bihari Mihály politológussal (Folytatás az 1. oldalról) Három hónapon át hallhatta az ország népe, hogy a rendszerváltás döntő szakaszába érkeztünk. Ha erre a nép így reagált, azt kell mondanunk: a propaganda csődöt mondott. Mert az emberek vagy nem hitték el, hogy döntő jelentőségű dologról van szó, vagy elhitték, de nem érdekelte őket a szóban forgó ügy. Tehát a rendszerváltást propagáló hadjárat vereségéről van szó. Csalódott pártok — A rádióban elhangzott interjúban ön meglehetősen negatív hangsúllyal beszélt a pártokról. A pártok választások után nyilatkozatai viszont az MDF kivételével javarészt elégedettségről tanúskodtak. — Azt természetesnek tartom, hogy a pártok a maguk pártszempontú értékeléseik során a velük szemben ellenzéki pártokat hibáztatják, kevésbé keresik magukban a hibát, mint másokban, és hogy a választási kampányt konkrét módon befolyásoló okokra — például a választást közvetlenül megelőző áremelésekre — vezetik vissza a kudarcot. Ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy végül is valamennyi párt értékeléséből kicsengett a csalódottság érzése. Itt arra utalok, hogy például a fideszesek, akik a leadott szavazatokat tekintve jó eredményt értek el, azért a részvételi aránnyal elégedetlenek voltak. A kereszténydemokraták is úgy nyilatkoztak, hogy a részvételi eredmény elszomorító, még ha ők előre is törtek. Az MSZP állásfoglalása is arról szól, hogy nem számítottak ilyen nagyfokú közömbösségre. A két nagy párt is sajnálatosnak minősítette a részvétlenséget. Ha nem egyes pártok szempontjából nézzük a dolgokat, elsősorban azt kell látnunk, hogy megmutatkozott a hatása annak a lebegő pártstruktúrának, amely az utóbbi másfél-két évben alakult ki. Arról van szó, hogy hirtelen szárba szökkenő pártok működnek itt ma nálunk, amelyeknek - képletesen szólva - igen-igen vékony a száruk, vagyis az a fonál, amellyel a társadalomhoz kötődnek. Magyarán: ezek értelmiségi pártok, amelyeket többnyire az értelmiség különböző csoportjai hoztak létre. Megpróbálták elérni a társadalom egyéb rétegeit és csoportjait is, azonban közülük a legnagyobbakhoz, legfontosabbakhoz ez idáig nem sikerült eljutniuk. Itt van például a Kisgazdapárt, amely a parasztságra hivatkozik. A parlamenti választásokon 11 százalékot szereztek. Ez rendkívül gyenge eredmény, ha belegondolunk, hogy még mindig 800 ezer ember dolgozik a mezőgazdaságban, s családtagjaikkal együtt mintegy hárommilliós tömeget tesznek ki. S a kisgazdák mostani eredménye sem jobb. — A választási kampány során az önkormányzati kérdés elsősorban vidéki, sőt falusi problémaként jelent meg. Most kiderült, hogy nagyobb mértékben városi gond. — Természetesen egyszerre van szó falusi és városi problémáról. Az önkormányzati ügy annyiban falusi kérdés, ameny- nyiben elsősorban a tízezernél kevesebb lakosú helységek lakói mentek el szavazni. Ennek többféle magyarázata van. Az egyik az, hogy a kisebb helyeken az emberek naponta találkoznak lakóhelyük gondjaival, és többé-kevésbé ismerik a szóbajöhető jelölteket. A másik, hogy a korábban nem önálló, valahová csatolt község is választhatott most önkormányzatot. Ismeretlen jelöltek Ugyanakkor természetesen városi kérdésről van szó, hiszen a városokban dől el, hogy az országosan érvényes, legitim, megfelelő társadalmi bázissal rendelkező önkormányzatok létrejönnek-e a legfontosabb településeken vagy nem. Persze érthető, hogy ahol mondjuk a polgármestert közvetve választják, eleve kisebb a részvételi arány. Részint azért, mert a választási rendszer nehezebben érthető az emberek számára, részint azért, mert a jelöltek java részét nem ismerik igazán. — Ön az imént említette, hogy mennyire nagy hangsúlyt adott a pártok többsége annak, hogy ez a választás a rendszerváltás döntő aktusa. A kisgazdák egyik vezetője azzal indokolta a választók gyönge részvételi hajlandóságát, hogy „megrekedt a vértelen forradalom”, vagyis lelassult a rendszerváltás folyamata. De vajon tekinthetjük-e, akárcsak technikai értelemben is, a rendszerváltás befejező mozzanatának a mostani választásokat? — Szerintem az nem vehető komolyan, hogy valaki a rendszerváltást egyetlen aktushoz köti. Ugyanígy alaptalan a „vértelen forradalomról” való elmélkedés is. Ugyanis itt nem forradalom, hanem forradalmi jelentőségű változás zajlott le. A rendszerváltás pedig már korábban megtörtént, befejeződött. Az első lépést a rendszer- váltásban az állampárti hatalom tavaly őszi megszűnése jelentette, az utolsót pedig az országos szintű makropolitikai helyzetnek, a parlamenti-kormányzati hatalmi helyzetnek a legitim, jogszerű megváltoztatása. Ez utóbbival Magyarországon lényegileg befejeződött a rendszerváltás. Hogy propagandisztikus okokból egyes pártok újabb és újabb határidőket, illetve eseményeket jelölnek meg, az már más kérdés. Ad abszurdum véve a dolgokat: meg lehet jelölni az iskolaigazgatók vagy a kórházigazgatók leváltását is a rendszerváltás határköveként. Tömegektől távol De nem ez a lényeg, hanem az, hogy a Kisgazdapárt példája szemléletesen mutatja, nincsenek igazán komoly társadalmi bázissal bíró pártjaink. Vagyis mindössze néhány tízezer ember politizál aktívan, közülük kerül ki a párt vezérkara, amelynek tagjai főleg a pártlistákon eléggé könnyen jutottak be a parlamentbe. Ez a lényege, a lebegő pártstruktúrának, vagyis az, hogy a pártok, mintegy a társadalom fölött elhelyezkedve arra jószerivel semmiféle hatást nem tudnak gyakorolni. Jellemző, hogy a három kormányzó és a három ellenzéki párt egyaránt a választásokra buzdított, az emberek pedig otthon maradtak. Ebben persze benne van, hogy a 4,8 millió munkavállaló érdekeit egyetlen párt sem képviseli igazán. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a városi munkavállalók java része politikailag gazdátlan. Szociológiai becslések arra utalnak, hogy a szavazástól távol maradók zöme közülük került ki. Kifulladt a propaganda Az egész nyári választási propagandahadjárat bizonyíték rá, hogy a rendszerváltási propaganda kifulladt. A pártok nehézkességére utal, hogy nem tudtak vele szakítani a parlamenti választások óta. Ami itt az utóbbi hónapokban történt, az semmiféle forradalmi frazeológiával nem írható le, nem közelíthető meg. Ellenkezőleg: a józan szemlélődő realizmusnak köszönhető, ami nálunk lezajlott. Vagyis az emberek nagy része azon túl, hogy sok mindenből kiábrándult, nem kíván további leszámolásokat sem emberekkel, sem intézményekkel szemben. Jól reprezentálják ezt a mostani választások, amelyeken döntő többségben független jelölteket választottak. Az is sokakat gondolkodásra késztethet, hogy azon tanácselnökök közül, akik polgármesternek jelöltették magukat, mintegy 70 százaléknyit meg is választottak. Hovanyecz László Csendes kampányt folytat a Munkáspárt SOMODORBAN MSZMP-S POLGÁRMESTERT VÁLASZTOTTAK Nagygyűlések helyett személyes találkozások A várakozásnak megfelelően szerepelt a Munkáspárt Kaposváron és a városkörnyéken a helyhatósági választások első fordulójában, a koordinációs bizottság és a városi választási iroda együttes értékelése szerint — tudtuk meg Marosi Jánostól, a Munkáspárt (MSZMP) kaposvári városi és városkörzeti koordinációs bizottságának elnökétől. — Az volt a célunk, hogy az országgyűlési választásokhoz képest előrelépjünk. Szerény lehetőségeinknek megfelelően fejtettünk ki propagandát. A személyes találkozásokat tartottuk a legfontosabbnak. Mégis elégedetlenek vagyunk, mert a Munkáspárt részéről nem tettünk meg mindent azért, hogy megjelenjenek a választópolgárok a választáson. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy Somodorban MSZMP-s polgármestert választottak. Őrülünk annak is, hogy a dolgozó emberek megértették programunkat. így a kaposvári 6,22 százalékos eredményünkkel elégedettek vagyunk. — Most milyen kampányt folytat a Munkáspárt? — A választás második fordulójára készülve röpcédulákat készítünk, olyan felhívó mondatokat szerkesztünk, amelyek röviden meghatározzák a Munkáspárt programját. A hétfői, összevont taggyűlésen ismertettük a szombaton ülésezett Központi Bizottság állásfoglalását, hogy a városi koordinációs bizottságok és az alapszervezetek tevékenyebb propagandájára számítanak. Arra kértük a párttagokat: mindent tegyenek meg személyes, baráti kapcsolataik felhasználásával annak érdekében, hogy mozgósítsák a környezetükben élőket az október 14-i választásra. Mi egyébként csendes kampányt folytatunk: nem nagygyűlések szervezésével próbálunk hatni, hanem kiscsoportos beszélgetésekkel, a családok esti fölkeresésével, a röpcédulák elhelyezésével, amelyeken arra kérjük a választópolgárokat: vegyenek részt a választáson, s szavazzanak a Munkáspárt jelöltjeire, a 4-es listára. — Várhatóan hányán kerülnek be a kaposvári önkormányzatba? — Úgy ítéljük meg, valós az esélyünkarra, hogy egy jelölt az egyéni választókerületekből, kettő pedig a pártlistánkról bekerüljön a képviselő-testületbe. A 15 választókerületben Hász Mihály olyan bizalmat kapott, amely nagyon biztató. Jobban sikerült a Munkáspárt propagandája itt a munkások lakta körzetben, s a lakosság is támogatta a jelöltünket. Esetleg még egy jelölt bekerülésére is számítunk az egyéni választókerületekből. Szerintem ez megalapozott számítás. (Lajos) Videomagnetofonok alkatrészeinek gyártási feltételeit teremtették meg a BRG szécsényi gyáregységében. A híradástechnikai készülékekhez szükséges részegységek első mintadarabjait már elküldték a Philips cégnek. Az idei 400 millió forintos termelési értékük egy részét a tőkés piacokon kívánják értékesíteni. Képünkön, készülnek a videomagnóhoz szükséges alkatrészek a BRG szécsényi gyáregységében. KÖZPONTBAN A TERÜLET- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS A megújult kamara feladatai Az első somogyi lépés A Dél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara megyei bizottsága, a somogyi tagszervezetei részére tegnap első alkalommal taggyűlést tartott. A „minden kezdet nehéz” — örök igazsága ezúttal is érvényesült. A somogyi tagszervezetek egy- harmada jött el az első taggyűlésre. Sok mindent elmond ez a tény. Beszél arról, hogy a kamarai szerveződés fontosságát ugyan mind többen ismerik föl, de a tevékenységének valós lényege még nem került kellő módon a gyakorlatba. Utalhat régi és újabb keletű beidegződésekre: „odatartozom, de majd meglátjuk, mi lesz”; és arra is, amit az egyik jelenlevő mondott: „ma mindenki rohan, igyekszik, keresi a helyét.” Ahogy Varga József, a regionális kamara megyei elnöke elmondta, lényeges területi és gazdasági érdek, hogy a kamarai tagok szót váltsanak arról, mit várnak a szervezettől, miben nyújthat „kézzel fogható” segítséget a megújult kamara. Dr. Sikfői Tamás a regionális kamara ügyvezető titkára röviden szólt a jelenlevők előtt azokról a lényeges változásokról, melyek két évvel ezelőtt kezdődtek, és valójában ez év júniusában érkeztek döntő fordulóponthoz, amikor a közgyűlésen a Magyar Gazdasági Kamara szövetségi kamaraként alkotta meg és hagyta jóvá alapszabályát. A szervezeti változás fő lényege, hogy ezzel sikerült decentralizálni a kamarai tevékenységet. Ha területi kamara jött létre, — elsőként a Dél-dunántúli Regionális Kamara. Mint elmondta, dr. Sikfői Tamás azóta a kamarához számos szakmai szövetség is kapcsolódott. Olyan nagylétszámú szerveződések is, mint például az ezerhétszáz tagot számláló Éfosz (Élelmiszerfeldolgozók országos szövetsége). Az új szerződésben területi kamarák a klasszikus funkciójukat kívánják elsősorban gyakorolni: alapvető fő feladatuk a terület- és gazdaságfejlesztés. Ehhez természetesen igen sokrétű, sokoldalú és szerteágazó tevékenység tartozik. Az oktatástól, a továbbképzéstől, a konferenciák szervezésétől kezdve a nemzetközi kapcsolatok kiépítésén keresztül, az érdekegyeztetésig igen sok minden. Részben tagsági alapon, részben szolgáltatásként. Szóba került a tanácskozáson, hogy a kamara nemzetközi kapcsolatrendszere robbanásszerűen fejlődött, a kamarai tagok azonban ezt nem ismerik, vagy nem használják ki kellően. Sajnos, e tekintetben olyan gondok is vannak most, hogy korábban a megyei irányítók és nem a gazdálkodóegységek kerestek' és alakítottak ki kapcsolatokat a külföldi gazdálkodókkal, például az Alpok— Adria szervezethez tartozókkal. Az új önkormányzat létrejöttével ezek a szálak most elszakadnak, így meghatványozódnak azok a kapcsolatok, melyeket a kamara alakított ki. A tagvállalatok így elsősorban innen számíthatnak segítségre, közreműködésre. A tanácskozáson szóba került számos, a külkereskedelmi kapcsolatokkal összefüggő intézkedés, szolgáltatás, melyekről Christ Miklós, a regionális kamara megyei ügyvezető titkára tájékoztatta a résztvevőket. Sümegh Nándorné a So- mogyker igazgatója mondta: a területi kamarai munkának a gazdasági életben kiemelt szerepe van, illetve lesz, ám ehhez ki kell dolgozni a sajátos „ka-" marai marketing”-stratégiát. Az elgondolások ígéretesek, az első lépést a megyei szervezet megtette. Sok további kis lépésre van szükség. Az önkormányzatok megalakulása, működése, a regionális kamarát, a megyei szervezetet újabb feladatok elé állítja. Mert a magyar kamarai rendszer deklaráltan mind anyagilag, mind szervezetileg független az államigazgatástól, a társadalmi és politikai szervezetektől, viszont nem nélkülözhető, hogy bekapcsolódjanak a döntéshozatali folyamatokba. Másképpen nem tölthetik be terület- és gazdaság- fejlesztő szerepüket. V.M.
