Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)
1990-10-09 / 142. szám
1990. október 9., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 Akit véd a védjegy A piacgazdaságokban fontos szerepe van a termékeket, termékcsoportokat óvó védjegyeknek, hiszen ezek egyfajta minőségi garanciát is jelentenek a vásárlók szemében. A védjegyek hazai szerepéről kérdeztük dr. Szentpéteri Ádá- mot, a Nemzetközi Szabadalmi Iroda helyettes vezetőjét. —Mibe kerül ma védjegyoltalmat kérni valamely termékre Magyarországon ? Az is baj, ha sok a föld Elveszett négyzetméterek 34 osztályban — Ha valaki az általa előállított termékre, szolgáltatásra védjegyoltalmat kér a Találmányi Hivatalban, s az lajstromba veszi a védjegyet, akkor az abban meghatározott termékkörre kizárólagos jogot szerez a védjegy tulajdonosa. Vagyis ha hasonló terméket, emblémát használ valaki más, az ellen jogilag is fölléphet. Az alapilleték háromezer forint. Az oltalmazható termékeket 34 osztályba sorolják, és van még ezenkívül nyolc szolgáltatási osztály is. Ha egy vállalkozó, mondjuk, nyolc osztályban kér védjegyoltalmat, akkor az tízezer forintjába kerül. Az alapilletékkel egy oltalmi osztályra szerez kizárólagos jogot, s ezen felül minden további osztály illetéke ezer forint. — Mi a haszna még a védjegyeknek a gyártó számára ? — A névtelen cégeket általában nem szeretik sem a fogyasztók, sem az üzleti partnerek. Ha pedig védjeggyel rendelkezik egy cég, akkor elemi érdeke a jó minőségű termék előállítása, hiszen, ha a fogyasztó bizalmatlanná válik a rossz minőséget takaró védjegy miatt, annak végzetes következményei lehetnek a vállalkozás számára. Mostanában egyébként amagyar vállalatok és vállalkozók által benyújtott védjegykérelmek száma egyre jobban növekszik. Nemzetközi oltalom — Hogyan szerezhet egy vállalkozó, gyártó a termékeire nemzetközi oltalmat? — Ez külön eljárást kíván. Az úgynevezett Madridi Unió keretében a genfi nemzetközi irodához nyújtható be a magyar lajstromozás alapján a kérelem és az irodán keresztül a tagországok azt megkapják. Ha a kérelem az egyes országok előírásainak megfelel, akkor egyetlen bejelentés alapján a termék oltalmat szerez több országban is. Az uniónak nem tagjai azonban: USA, Kanada, Anglia, Japán, Svédország, Finnország és Dánia, itt külön-külön bejelentést kell tenni. — Milyen jogi eszközökkel lehet föllépni a védjegybitorlók, a termékhamisítók ellen? — Sajnos, a mai magyar jog- gyakorlat az ilyen eseteket nagyon enyhén bünteti. Ezen sürgősen változtatni kellene! A nemzetközi tőke ugyanis azt is figyeli, hogy egy ország miképpen lép fel a védjegybitorlók, hamisítók ellen. Ez is szerepet játszik abban, hogy egy ország megtarthatja-e a működőtőkehitelét, bizalmát. A nagy multinacionális vállalatok igen kényesek a jó hírükre, így a védjegyükkel kapcsolatos hírnévrontásra is. A Coca-Cola cégnek például olyan ellenőrei is vannak, akik azt figyelik, hogy egy- egy étteremben a megfelelő hőfokra hűtve árulják-e az italt; mert ha nem, megvonják tőle a forgalmazás jogát. — Milyen magyar vonatkozású, védjegyekkel kapcsolatos ügyet tudna megemlíteni? Amire ügyelni kell — Részben a védjeggyel, részben a tisztességtelen versennyel függ össze a sok hamis 501-es Levi Strauss farmer forgalmazása az országban. Győrben több ezer hamis, Ca- succi védjeggyel ellátott terméket találtak. Még egyszer hangsúlyozom: ha ilyen esetekben nem büntet keményen a magyar jog, a külföldiek bizalmát elveszítjük. — Alakulhat ma kifejezetten védjegykészítésre oltalom, szerzésére szakosodó szolgáltató vállalkozás? — Jó lenne, ha minél több ilyen alakulna! A magyar gyakorlat korábban az volt, hogy a vállalat vezetője azt mondta, kell egy védjegy, s le is írta, mi legyen a védjegyben. Holott jobb, ha csak a profilt adja meg, és, mondjuk, kiír egy pályázatot a védjegy kitalálására. Arra azonban figyelniük kell, hogy ellenőrizzék; az általuk kitalált védjegy vagy ahhoz hasonló nem szerepel-e már a védjegy- lajstromban. B.l. Kevés és drága a takarmány. Ez nyilván fontos körülmény volt, amikor a hedrehelyi Máté József elindult a jussát követelni. Ezelőtt 10 évvel ment nyugdíjba a helyi szövetkezettől, s most azzal a panasszal fordult a tsz vezetőségéhez, hogy nem kapja meg az őt megillető éves terményt. Többször felkereste szerkesztőségünket is, tőlünk remélve, hogy segítünk igaza keresésében. — 26 éves munkaviszonyom van, a kötelező óráim is megvoltak minden évben és 1975 óta mégsem kapok egyáltalán terményt, — mondta az idős férfi, hozzátéve, hogy szerinte ebben személyes okok is közrejátszanak. Valaki haragszik rá egy régi tűzeset miatt, amiért ő kártérítést kért a szövetkezettől. Soltra Jenő, a tsz elnöke A hedrehelyi tsz-elnök, Soltra Jenő jól ismeri az ügyet. Mondja, szívesen tájékoztat, de hívjuk be az ellenőrzési osztály vezetőjét, aki pontosan ismeri a számokat is. Megtudtam, hogy a tsz közgyűlése által elfogadott alapszabályban rögzítették: 6000 négyzetméter feletti személyesföldtulajdon esetén nem jár háztáji a tagoknak. Máté Józsefnek pedig ennél több föld van a tulajdonában. (A részletes ny kigyűjtés valóban ezt mutatja.) — Megkértük Józsi bácsit, hozza be a tulajdonlapokat és ezzel egyidőben a Földhivataltól is elkértük a másolatokat, — sorolja az elnök mi mindent tettek eddig az ügyben. — A két adatszolgáltatás nem egyezett, a Földhivatal több földet tart nyilván Máté József nevén, mint amiről ő játékoztatott bennünket. Ezt neki is elmondtuk. Ezután azt kérte tőlünk, hogy a többletet beadhassa a tsz-be és utána azt bérbe vehesse. így már nem lenne akadálya a jogosultságnak, Erre azonban sajnos nincs lehetőségünk, de nem is értünk egyet ezzel a megoldással. Megígértük neki, hogy a legközelebbi közgyűlésen foglalkozunk az ügyével és vagy egyedi elbírálás alapján dönt a tagság, vagy — ha a tagok többsége úgy akarja, akkor — akár meg is szüntethetjük azt a bizonyos 6000 négyzetméter feletti korlátozást. Más szövetkezeteknél már van erre példa. Máté József, a panaszos Fotó: Lang Róbert Máté József türelmesen kivárta, amíg a tsz vezetőivel beszéltem, s bár ismeri a véleményüket, nem érti,, hogy lehet több földje, mint amit ő eddig számon tartott. Hogy eddig miért nem fordult soha senkihez? — Úgy gondolom, hogy ma már más világ van —, mondja, s látom rajta, úgy érzi most is be akarják csapni. Talán lesz majd valaki, aki számára hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy a hivatel nem tévedett. Vagy ha mégis, megfelelő kárpótlást kap az őt ért anyagi veszteségért. N.Zs. Viták közben és ellenére... Megy a munka Helyzet a Kapostájban 18-an évi 18 milliót Kábeltévé Fonyódon kft. módra Alapítvány az ifjúságért A Nemzeti Gyermek-és Ifú- sági Alapítvány hétfői sajtótájékoztatóján Králikné Cser Erzsébet, a kuratórium társadalmi elnöke, elmondta: a néhány hónapja létrejött alapítvány egyrészt pályázatok révén támogatja a fiatalokat, másrészt az ifjúsági réteg gondjainak megoldását kívánja szolgálni. Munkájukban nagy szerepet szánnak a társadalmi szolidaritásnak is. Új és fontos tevékenységüknek vallják az úgynevezett laikus szociális segítő munkát, ennek keretében építik ki Novákpusztán a drog elleni küzdelem bázisát. A most 16 helyi alapítványt tömörítő—egyébként a további csatlakozások előtt is nyitott — NEGYA az idén 200 millió forintos állami támogatásban részesült. További bevételi forrást jelent számukra a játék- és pénznyelő automaták adóztatása. Az országban található mintegy hétezer automatából azonban csak 2800 után fizetnek adót, így — az állammal együtt —, az alapítvány is jelentős bevételtől esik el. Végül az idegenforgalmi alap öt százaléka is az övék, ez 60 millió forinthoz juttatja az alapítványt. Együttesen hétezer személyes táboraik — az átlagosan napi 300 forintos térítési díjak miatt — nem voltak kellően kihasználva. Sajnálatos, hogy a rosszabb anyagi helyzetű fiatalok számára így tovább szűkültek a táborozási lehetőségek. Ezért kérik a kormányt, hogy a jövő évi államköltségvetésből biztosítson több pénzt a diákok táboroztatására. Ki mint vet, úgy arat—tartja a mondás. Ez idő tájt javában folyik a vetés, a betakarítás. A politikai vitákból nem maradtak ki a mezőgazdasági nagyüzemek sem, sőt volt idő amikor a középpontba kerültek. Sokan megkongatták a vészharangot; veszélyben a jövő évi kenyerünk. A tsz-ek, állami gazdaságok bizonytalanok és már nem vetnek, az új gazdák pedig szintén a jövőtől félnek és még nem vetnek. Hogyan készültek az idei őszi munkára és hol tartanak most a kaposvári Kapostáj Tsz-ben, kérdeztem erről Bodnár Imre elnököt: — Való igaz, hogy a politikai viták rányomták bélyegüket az emberek hangulatára. Nem is csoda, hiszen májustól augusztusig mást sem hallottunk mint azt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeket ebben a formában meg kell szüntetni, át kell alakítani, mert nem tudják az elvárásokat teljestíteni. De meg kell mondjam, a tagság a rábízott munkát becsülettel elvégezte. Itt szeretném elmondani, hogy augusztusban közgyűlést tartottunk, ahol a tagság támogatta a vezetés elképzeléseit, és úgy találta, hogy a tsz-nek tovább kell működnie. Bizalommal tekintünk tehát a jövőbe, és erre talán bizonyíték az is, hogy több mint 20 millió forintot költöttünk fejlesztésre. — Hol tartanak az őszi munkákkal? — Az őszi mélyszántással kezdem; több mint felét elvégeztük már. Elvetettünk 160 ha őszi árpát, 150 ha a hibrid rozs, búzából nagyjából egyharmad részét a tervezettnek. Az altalajlazítást több mint 1500 hektáron végeztük el és 900 ha me- szezésével is végeztünk. A kukoricatermés okoz gondot. A rendkívüli szárazság miatt (az idén 342 mm csapadékot mértek), ez csak fele a vártnak, de saját részünkre elég lesz. — Okozott-e gondot a vetőmag beszerzése? — Nem. A korábbi évekhez hasonlóan mi magunk termeltük meg a vetőmagot. Műtrágyából is volt elegendő. (Kovács) A Gelkához is beköszöntött a privatizációs ősz. A fonyódi ki- rendeltség október 1 -jétől egyszemélyes kft.-ként üzemel, most már Gelka Balatoni Kft. néven. Tizennyolcán dolgoznak itt, s eddig évente egymillió forintos termelési értéket állítottak elő személyenként. A bevétel növekedésének arányában emelkedhet a fizetésük is. A kft. bővíthető, s szívesen vennék a dolgozók belépését, a tulajdonosi szemlélet kialakulását. Gacs József ügyvezető igazgató szerint a szolgáltatás színvonalát emelni csak úgy lehet, ha ebben a gyártók is partnerek. — Csak annak a cégnek az áruját vállaljuk szervizelésre, amelyik ehhez optimális feltételeket, rendszeres alkatrészutánpótlást biztosít. Nekik viszonttudniuk kell, hogy mi valóban kiváló szakemberekkel rendelkezünk ehhez a munkához. A fonyódi gelkások eddig is vállalkoztak: elsősorban a vendéglátósok voltak a megrendelőik. Kívánságukra beszerezték a hűtőgépeket, hűtőkamrákat, egyedi tervezésű bárpultokat készítettek, s természetesen vállalták ezek szervizelését, javítását. Jó kapcsolatot alakítottak ki a Balaton Fűszérttel és az Utasellátóval. A Dél-Balaton legnagyobb bevásárlóközpontjainak — Oázis, Fortuna, Pátria — hűtőgépeit ők szerelték be, az Utasellátó pedig szinte az egész országban számít szolgáltatásaikra. A fonyódi székhelyű cég a városért is tenni akar. Többéves eredménytelen kísérletezés után ők vették kezükbe a kábeltévé kiépítését. Saját anyagi erőforrásaikból megelőlegezték a költséget, s ma már 140 lakásban nézhetnek öt műholdas, (RTL plus, PRO 7, Sky, SAT 1, Eurosport) kettő magyar és kettő osztrák programot. A hálózat kiépítése folyamatos, először a Sipos-hegy keleti oldalán levő utcákat — Szivárvány és Sándor utca közötti területen biztosítanak vételi lehetőséget. A tömbházakban 7 ezer, a családi házakban 9 ezer forint a „beszállási” költség, s havi 60 forintos karbantartási díjat kell fizetni. Az őszi-téli időszakot kihasználva Fonyódligetre is kész tervük van. Igény szerint még három újabb csatornát is a hálózatra tudnak kötni és persze szeretnék, ha beindulna a helyi adás is, melynek technikai feltételeit biztosították. A műsorok készítéséhez természetesen nagyobb beruházás kell—ez azonban már az új önkormányzat egyik feladata lesz. (Süli)