Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)

1990-10-05 / 139. szám

1990. október 5., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 r rr HÁROM MEGYÉBŐL FÖLDVÁRRÁ Iskolapadba ülnek a polgármesterek Német kollégák a katedrán (Folytatás az 1. Oldalról) — Már a helyhatósági válasz­tások előkészítésével együtt elkezdődött a polgármesterek képzéséről való gondolkozás, a Belügyminisztériummal közö­sen szerveztünk programokat — mondta Kónya Ferenc. — Az viszont nehézséget okozott, hogy az egész közigazgatási továbbképzési rendszer telje­sen átalakul: nincs, nem lesz megye, amely megmondja a helyieknek, milyen továbbkép­zéseken kell részt venniük. Min­denki a saját igényei szerint kapcsolódik be ebbe a képzési rendszerbe. Szerintem három érdekelt van a közigazgatási szakemberkézésben: az állam, amelyet talán a Belügyminisz­térium képvisel, az önkormány­zat, hogy jó szakemberei legye­nek, harmadikként maga a dol­gozó, aki a közszolgálatról szó­ló törvény értelmében „zsebre- menően” érdekelt abban, hogy megfelelő szakképesítést és szakvizsgát szerezzen. — Mivel kezdődik a tanfolya­mok sora? — Az első a polgármesterek képzése. A megyei tanács az egyik utolsó döntésével megfe­lelő anyagiakról gondoskodott, hogy a polgármesterek a leg­alapvetőbb önkormányzati, közigazgatási ismereteket megszerezhessék. Ezzel pár­huzamosan országos szinten is gondolkodtak a polgármester­képzésről. Sikerült elnyerni egy német alapítványt, amely szin­tén az ő képzésüket tűzte ki cé­lul. Az alapítvány keretében megvalósuló képzés utolsó két napja a német polgármesterek­kel való beszélgetéssel zárul. Az előkészítés megkezdődött, gratuláló levelet küldtünk a most megválasztott polgármes­tereknek, s ebben megírtuk: sürgető igény a helyi igazgatási feladatok megszervezése, az önkormányzat szervezeti és működési kérdéseinek a rende­zése. Úgy gondoljuk, hogy elengedhetetlen ehhez, a fele­lős döntések előkészítéséhez, az önkormányzatiság gondolat- világának és az önkormányzati törvény rendelkezéseinek a megismerése. Egyben felaján­lottuk ezeknek az ismereteknek térítés nélküli megszervezését a Belügyminisztérium megbí­zásából, az említett német ala­pítvány támogatásával. — Hány naposak lesznek ezek a tanfolyamok? — Az október 15-től karácso­nyig tartó képzés ötnapos kur­zusokban lesz. Intézetünknek sikerült megszereznie a Vas és a Baranya megyei polgármes­terek képzését is. így összesen 731 (Somogyból 228) polgár- mestert várunk Balatonföldvár- ra. Megjegyzem: a városi pol­gármesterek a Belügymi­nisztérium szervezésében majd Veszprémben vesznek részt tanfolyamon. A Belügymi­nisztérium gondoskodott prog­ramról, így a megyei tanács ál­tal biztosított pénzt később a polgármesterek szakképzésé­re szeretnénk felhasználni. Költségvetési kurzusokat ter­vezünk, aztán a polgármester­nek a vállalkozásokról kell is­mereteket szerezniük, és még sok egyébről, januártól március végéig. — Kik következnek utána ? —A jövő év elején kezdődik a jegyzők képzése a Belügymi­nisztérium programja szerint. Ezt követi vagy ezzel párhuza- soman lesz — a jogszabályok megjelenésétől függően — egyfajta szakképzési rendszer indítása az új és a régi közigaz­gatási dolgozók részére. — Mennyit tanulhatnak a pol­gármesterek öt nap alatt? — Sokat... Természetesen az első ötnapos képzés nem irányulhat mindenre, minden ismeret megszerzésére. Mi most egyfajta önkormányzati szemlélet kialakítását tűztük célul. Az első időszak legfonto­sabb feladatainak ellátásához szükséges ismeretek átadását tervezzük. Ezzel az ötnapos kurzussal nem fejeződhet be a polgármesterek képzése. Ez csak a szemléletre hathat. Ha a problémákat felismerik, az any- nyit jelent ma, hogy a feladato­kat ismerték fel. — Kik lesznek az előadók? — Belügyminisztériumi mun­katársak, pécsi és budapesti egyetemi tanárok, a szakma tudorai, szakértői. Természete­sen minden kurzuson bemutat­koznak az említett német pol­gármesterek, s elmondják ők mit és hogyan csinálnak. Kon­zultánsként az egyes témakö­röknél tőlük tudhatják meg a résztvevők, milyen egy ülés le­vezetése, milyen a gazdálko­dás stb. Egész biztos, hogy a kurzusok minden résztvevőnek segítséget nyújtanak a helyi önkormányzat működésének megszervezéséhez, a mód­szertani munka előtérbe helye­zésével. Lajos Géza Gázórákat gyártanak Háztartási gázmérők gyártá­sára vegyes vállalatot alapí­tott Flogiston Kft. néven a Fővárosi Gázművek, a Kan- delláber Rt és a német Rom- bach cég. Az új vállalkozás alaptőkéje 110 millió forint, ebből a gázmüvek részese­dése 52, a Kandelláber Rt 15, a német partneré pedig 33 százalék. Szentendrén a Kandelláber Rt telepén épült 1300 négyzetméteres csar­nokot a német cég rendezi be, egymillió márka értékű gépparkkal, amelyet apport­ként hoz a vállalkozásba. Most indult a gyártás, s éven­te 50 ezer háztartási gázórát készítenek majd (MTI fotó — Balaton József felv.) 75 EZER FALUSI EMBER SORSA BIZONYTALAN Rögös út a piac felé Tizenkétmilliárd forinttal ke­rült kedvezőtlenebb helyzetbe a mezőgazdaság, a kormány júliusban bejelentett közgazda- sági csomagterve következté­ben. Azóta a konkrét, makro- ökonómiai számítások is elké­szültek az intézkedések hatá­sáról. Annak csak egyik eleme a kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú gazdaságok árkiegészí­tésének mintegy kétmilliárd fo­rintos mérséklése, de már ez is az ellehetetlenülés határára sodorja a termelőszövetkeze­tek jelentős részét. Az intézke­dés összességében 640 mező- gazdasági nagyüzemet érint, s hatására 200 veszteségessé válik. Ez 590 ezer hektáron, 75 ezer ember sorsát tereli a bi­zonytalanságba. Veszteséges termelés A múlt évben már nyolcvan gazdaság dolgozott vesztesé­gesen, most az újabb kétszáz üzemmel együtt a bizonyítha­tóan gyengék aránya megkö­zelíti a negyedrészt. Az átlag azonban eltakarja a területen­ként eltérően zajló folyamato­kat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például 54 gazda­ság kerül vészhelyzetbe az ár- kiegészítés csökkentése miatt. Hasonló a helyzet Borsod-Aba- új-Zemplénben, és csak vala­mivel jobb Zalában, ahol év végéig várhatóan a gazdasá­gok fele lesz veszteséges. Nem kétséges, az árkiegé­szítés mérséklése piacos ma­gatartást tükröz, közgazdasági eszközökkel avatkozik be a ter­melési folyamatokba. Látha­tóan is érvényt szerez annak a korábban is sokat hirdetett elv­nek, hogy a veszteséges terme­lés kordába kényszerüljön. Mindezeket elismerve, a kérdés mégsem kerülhető meg: kik ter­melnek a tönkrement, szanált gazdaságok helyén? A válasz persze kézenfekvő, a magán- gazdaságok százai kezdik meg működésüket, s ahol a nagy­üzem működésképtelenné vált, az egyéni kezdeményezés jobb szervezéssel, költségtakaréko­sabb módszerekkel eredmé­nyes lehet. Ez az okfejtés azonban köz- gazdasági értelemben sántít, mert a kedvezőtlen adottságú térségekben valamennyi gaz­dálkodó—tehát a kisüzem is — megkapta az árkiegészítést. Az integráló, terméket felvásárló termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és áfészek az ár- kiegészítés nagyobbik hánya­dát fizették vissza tagjaiknak; így most a mérséklés a kister­melést és a magángazdálko­dást is anyagilag érinti. A pa­rasztember pedig számol, s mivel a nyereséges termelés­ben érdekelt, abbahagyja vagy el sem kezdi a számára veszte­séget hozó termék előállítását. Közvetve tehát az árkiegészí­tés mérséklése a privatizációt is fékezheti. Árak és árviták Mellőzi az intézkedés azt a sokat hangoztatott közgazda- sági tételt is, hogy Magyaror­szágon az agrártermékek árai az átlagos adottságú területek hozamaihoz, közgazdasági vi­szonyaihoz igazodnak; vagyis ahol rosszabbak a termőhelyi feltételek, indokolt az árkiegé­szítés. Jóllehet a szabad árak lazítottak ezen az elven, de épp a legfontosabb termékek ár­centruma — a szabad ár után is — követte a hagyományos gon­dolkodást. Jó példája ennek a nyár ele­jén kirobbant árvita. Az aratók úgy tették dolgukat, hogy nem tudták, mennyit kapnak az étke­zési búzáért. A kormány nem fogadta el a felvásárlásiár-eme- lést, s így ugyanazon terméknél — a búzánál — kiéleződtek a korábbi eredetű ellentmondá­sok. Az örökölt irányítási hibát te­tézte egyes érdekképviseletek és a gazdaságok veztőinek magatartása is. Miközben a piacgazdaság kiépítésén mun­kálkodnak, azért emelik föl sza­vukat, hogy az étkezési búza hatósági ára emelkedjen. Ez nyilvánvalóan nem piacos meg­oldás, kiváltképpen akkor nem, ha a takarmánybúza már egyébként is szabadáras. E példák is jól mutatják, hogy működnek még a régi mecha­nizmusok, fölbukkannak a fis­kális megoldások. Az utóbbiak közé tartozik az exporttámoga­tási kulcsok szinte lineáris csök­kentése. A cél nyilvánvaló, a költségvetési kiadásokat kíméli a támogatási kulcsok 10—20— 30 százalékos mérséklése. Ez átmenetileg valóban kisebb ki­adásokkal jár, ám nem kellő gondossággal számol a hosz- szabbtávú érdekekkel. A támo­gatás elapadása már az idén mérsékelheti az agrárexportot, amikor a korábbinál kedvezőbb fizetési mérleget vállalt az or­szág jövője érdekében. A támo­gatási kulcsok csökkentése fi­gyelmen kívül hagyja a biológiai folyamatokat, hiszen ha a ter­melők jelzés értékűnek tekintik, a termelés visszafogásával vá­laszolhatnak, ami a jövő évi exportot veszélyeztetheti. Az irányítás felelőssége A jelen és a jövő kerül érdek- ellentétbe az intézkedéssel, s ezt még az sem menti, hogy az első felévben a tervezettnél nagyobb összegű exporttámo­gatást kaptak a termelők. En­nek gyökerei ugyanis kormány­zati hibákra vezethetők vissza, jóllehet nemcsak a jelenlegi irá­nyítás felelősségére. A támoga­tások számbavételekor olyan alacsony árakkal kalkuláltak, amelyeket a piac jócskán túltel­jesített. Csak példaként említ­ve: az élő sertés tervezett ex­portára 800 dollár volt, ezzel szemben a valóságban 1300 dollár lett. Nem vitatható: a hibákat cél­szerű feltárni, kijavításukra in­tézkedéseket kell hozni, ám ezek valamennyi következmé­nyét nem lehet csupán egyik oldalra, a termelőkre hárítani. Ha mégis ez történik, feltétlenül számolni kell a válaszlépések­kel, azok költségvetési, köz- gazdasági, ellátási hatásaival is. így korrekt a kapcsolat, ez felel meg a hőn áhított piac sza­bályainak. V. Farkas József 137 településről a nagyvilág 2,5 milliárdos zalai telefonprogram (Folytatás az 1. oldalról) A tájékoztatón a szakembe­rek elmondották azt is, hogy a próbaüzem alatt számolni kell műszaki zavarokkal, ezért az új előfizetőket majd csak no­vember közepétől kezdve kapcsolják be az új központra. Egyébként a 2789 kötvénytu­lajdonos közül már mintegy 1200-nál bizonyos előszere­léseken túl vannak a távközlé­si üzem szakemberei. Nem tit­kolták azt sem, hogy a kiadott telefonkönyvben sok a hiba, ezért hamarosan kiadnak egy helyesbítő füzetet. Ügyfél- szolgálatuk várja a mától már új digitális távbeszélőrend­szerrel kapcsolatos észrevé­teleket is. A zalaegerszegi és lenti góckörzetből — a 132 telepü­lésről — egész egyszerűen felhívható a nagyvilág, min­den település, ahol él a nem­zetközi vonal és ismerős a kapcsolási szám. Megtudtuk továbbá azt is, hogy a góckör­zeten belül — tehát például a 92-es szám esetében — nem kell tárcsázni sem a 06-ot, sem a 92-es számot, csak magát az előfizető-állomás számát. Örvendetes hírt is közöltek a_sajtótájékoztatón, neveze­tesen, hogy három éven belül Zala megye többi településén is kiépítik a digitális távbeszé­lő-rendszert. Addig is, amíg arra előteremtik a szükséges anyagi forrásokat, egy-két kanizsai, keszthelyi és hévízi előfizetőt rákötnek a zala­egerszegi központra, megte­remtve ezzel a normálisabb nemzetközi színvonalú be­szélgetés lehetőségét. (takáts) Magas szakmai és etikai követelmények ÚJ KÖZJEGYZŐI TÖRVÉNY KÉSZÜL Konferencia a közjegyzői kar felkészítésére A jogállam intézmény- rendszerének felépítésében a helyhatósági önkormányza­tok után a szakmai önkor­mányzatok lérehozásával ér­hető el az állam kivonulása mindazokról a területekről, ahol jelenléte nem feltétlenül szükséges. Ebben a felfogás­ban kívánják visszaállítani a hajdan volt közjegyzői kama­rákat, s ennek érdekében az Igazságügyi Minisztériumban új közjegyzői törvény előké­szítése folyik. A törvényterve­zet szerint a jövőben a köz­jegyzői szervezet igazgatását nem közvetlenül az állam, hanem a demokratikus vá­lasztással, magas szakmai és etikai követelmények által le­gitimált kamarák látják majd el, amelyek felett az igazság-" ügy-miniszter csak főfelügye­letet fog gyakorolni. A mai nemzedék számára merőben új feladatok ellátá­sához azonban a törvény ön­magában nem elegendő. Ezt tudva az igazságügyi kor­mányzat megkezdte a köz­jegyzői kar felkészítését. En­nek érdekében október 4-én és 5-én a pilisszerrtkereszti oktatási központban — mint­egy 60 közjegyző részvételé­vel — konferenciát tartanak, amelyen neves német, oszt­rák szakemberek adják át a tapasztalataikat magyar kol­légáiknak. A szervezők szerint a konfe­rencia jelentős mértékben elősegíti a részvevőknek a demokratikus modellek és mozgásformák megismeré­sét.

Next

/
Thumbnails
Contents