Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)
1990-10-04 / 138. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — EZ VAN! 1990. október 4., csütörtök Nyilvános alkoholszonda A kávéház mellett elhelyezett nyilvános alkoholszondába lehel egy maláj férfi Szingapúrban, mielőtt kocsiba szállna. A hatóságok több ilyen berendezést helyeztek el az utcákon, hogy csökkentsék az ivás okozta balesetek számát (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) *B§ 96 pohár víz — naponta Egy amerikai katona sohasem veszhet el, még a sivatagban sem — idézte a szaú- di homoktengerben táborozó „fiúk" egyik hadnagya a kincstári szöveget, majd hozzátette: A baj az, hogy olykor fogalmunk sincs, hogy hol vagyunk... Az Arab-félszigetre szállított tengerészgyalogosok első nagy élménye ugyanis az volt, hogy elavultak a frissen kiosztott térképek. Pedig tíz éve készítette őket a Pentagon. Közben azonban Rijadban sem tétlenkedtek: betonutakat, repülőtereket építettek, olajvezetékeket fektettek. így hát nem volt mit tenni, műholdfelvételek alapján új térképeket kellett rajzoltatni. De az is igaz, hogy otthon is kelendő portéka a térkép. Ha lenne. Kiderült, hogy az öbölválság kezdete óta elfogyott minden atlasz, amely a térségről információt szolgáltat. „A nicara- guai válság idején minden tíz amerikai közül csak egy tudta, hol van ez az ország. Képzelhetik, mit tudnak Ku- vaitról...” — nyilatkozta az egyik geográfiai szaküzlet vezetője. Az utánpótlást tehát éjjelnappal pótolják, mint ahogy a sivatagba is özönlik a víz — légi úton. Egy átlag amerikai otthon 8 pohár folyadékot (víz, coca-cola, kávé) iszik, az 50 fokos hőségben lévő tengerészgyalogos viszont állandóan szomjas; ez az átlag amerikai 96 pohárral iszik 24 óra alatt. Egy francia cég fölfedezte a nagy üzlet lehetőségét, így aztán a szállítógépek folyamatosan hordják az Eviani-vizet. S mindezt még meg is mutatta a televízió az otthon maradottaknak. És ettől kapott dührohamot Rick Scoville, az egyik texasi ásványvízkonszern elnöke. „Mi az, hogy francia vizet isznak az amerikai katonák?! — tört ki belőle a hazafi és az üzletember. — Ha George Bushnak és a Fehér Háznak megfelel az Artesia Waters, miért nem jó ez a fiúknak?” Pusztába — azaz hogy sivatagba — kiáltott szavak voltak. Vagy mégsem? A texasi katonák ugyanis hazai vizet ihatnak. Ha kell, napi 96 pohárral is. Darvak csinos pótmamája Sonja Scharrer, a müncheni állatkert ápolója eteti a két daru fiókáját. A két kismadár júliusban kelt ki, de anyjuk nem törődött velük, így Sonja fogadta őket örökbe (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) Fürkésző szemek a Föld körül 1957 októberében Föld körüli pályára állították az első műholdat. Az emberiség egy új korszak, az űrkorszak küszöbére lépett. Az azóta eltelt 33 év alatt a világ számos országa bekapcsolódott a világűr és bolygónk kutatásába. Ma már mintegy ötezer mesterséges égitest kering bolygónk körül. Sok olyan műhold van, amely a világegyetem titkait fürkészi, de többségük feladata az emberiség mindennapos tevékenységének megkönnyítése. A Tv-Híradó végén látható időjárás-jelentés is mesterséges holdnak, ún. meteorológiai mesterséges holdak segítségével készül. De ez csak egy példa a szputnyikok hétköznapi alkalmazására. Arthur C. Clarke, az ismert amerikai fantasztikus író már a '40-es évek végén felvetette azt a gondolatot, hogy három műhold segítségével a Föld bármely pontjával lehet összeköttetést teremteni. A 60-as évek derekán a gondolat valóCiklon felhőrendszere a Meteosat-2 meteorológiai mesterséges holdról ság lett. így láthattuk például a 1964-es tokiói olimpiát a televízión keresztül. A közvetítő lánc egyik szeme egy szputnyik volt. A műholdas televíziózást ma már egyre többen élvezhetjük. A számtalan műsorszóró műhold azonban nemcsak televíziós és rádiós műsorokat sugároz, hanem lehetővé teszi a telefon-, távíró- és telexösz- szeköttetést is. A mesterséges holdak egyik népes családját az ún. erőforráskutató műholdak alkotják. A Föld területeiről olyan különleges felvételeket készítenek, amelyek segítségével feltérképezhetek az adott terület ásványi kincsei, nyersanyagai. A földi térképezés is egyre inkább égi módszerekre támaszkodik. A részletdús felvételek alapján lehet utakat, hidakat tervezni. A képek elárulják a levegő és vizek szennyezettségét is. Vannak olyan műholdak, amelyek feladata a navigáció, azaz hajók, repülőgépek pontos helymeghatározását teszik lehetővé. A békés célú égi szemek mellett számos katonai mesterséges égitest is van. Ezeken olyan kamerák vannak, amelyek néhány méteres felbontású képeket készítenek. Bármilyen körülmények között — például felhős területen, éjszaka — képesek a hadititkok ki- fürkészésére. Lassan már azt is elmondhatjuk, hogy nincs titok többé a Földön, hiszen a műholdak a „vesénkbe látnak". Orha Zoltán Kik lőnek, kire? Első látásra álarcos bankrablást örökít meg a kép, esetleg kolduló szerzetesek önvédelmi tré- ningjét, netán egy kung fu film jelenetét. Nos, nem! Itt az iraki női sportpisz- toly-válogatott gyakorol a pekingi ázsiai játékok versenyein (Telefotó —MTI Külföldi Képszolgálat) A rabok mentik meg a szovjet gazdaságot Tavaly a szovjet gazdaság 350 ezer olyan munkahelyet tartott nyilván, amelyeket a feltételes szabadságvesztés mellett kényszermunkára ítéltekkel lehetett betölteni. Vállalatok és építkezések százai képtelenek nélkülözni arabmunkát, mert olyanok az itteni élet- és munkakörülmények, hogy önkéntes munkaerővel nem tudják betölteni. Az elmúlt évben 70 ezren végeztek kényszermunkát áldatlan körülmények között. A kényszermunka igénybevétele teljes mértékben kielégíti a vállalatvezetőket, mert nem kell modernizálni az üzemeket. Jó a Belügyminisztériumnak is, mert csökkentett létszámú őrszemélyzettel dolgozhatnak és viszonylag kevés az elítéltek körében a bűncselekmény, s még a szabadulás utáni adaptációval sem nagyon kell törődniök. A tervek szerint az új büntető törvénykönyv jóváhagyása után a szovjet elítéltek kétharmada fogja kényszermunkán tölteni a büntetését. A szemmel vert pénztáros A bankrablás új módszere tartja rettegésben a firenzei pénztárosokat, amióta a rendőrség is megerősítette: hipnózissal dolgozik az alvilág. A módszer úri és tanárosan precíz. Két jól öltözött, kedves ember—többnyire egy férfi és egy nő — megjelenik a kisebb váltóhelyen, és a külföldiekre jellemző akcentussal megkérdezi, hogy nem váltana át néhány olasz papírpénzt dollárra, de úgy, hogy a bankjegyek sorozatjegye „l”-betűvel kezdődjék. Minthogy végleg elutaznak Itáliából, ezt a csekély emléket is magukkal vinnék... A pénztáros tűnődni kezd e hóbortos kívánságon, és csak akkor ébred a hipnotikus álomból, amikor minden pénzét elvitték. A La Repubblica szerint a rablásnak ezt a módszerét már néhány észak-olaszországi városban is bevetették, s a nyomok valószínűleg indiai mágushoz vezetnek. A rendőrség tehát keresi a „vélhetően indiai rablópárt”, de azért gyanúsnak tartja a szemmel verést is, mint módszert. Egy gyilkosság háttere Az egész világon felháborodást és mély fájdalmat keltett a hír, hogy Alekszandr Meny ortodox főpapot fejszével megölték. A főpap szeptember 9-én vasárnap reggel egy erdei ösvényen találkozott szembe gyilkosaival — vagy gyilkosával —, s a támadást követő vérveszteség következtében hunytéi. Ez a sajnos nem példátlan bűntény — gondoljunk a lengyelországi papgyilkosságra—szükségessé tette, hogy az országban a bűnözés általános növekedésével kapcsolatban intézkedés szülessen. Meny meggyilkolása csak mutatója annak az állapotnak, mely elharapózott az utóbbi időben. A bűnözők az állampolgárok vagyonára és életére támadnak, s fenyegetik az állami tulajdont is. Ez késztette arra Gorbacsov elnököt, hogy a közigazgatás minden szintjén álló vezetőkhöz szóló táviratban felszólítson a bűnözés elleni harc fokozására. Az erre irányuló tevékenységről két határidővel, ez év október 15-ével és 1991. január 1-jével kelt beszámolót kell készíteniök a tanácsoknak. Meny főpap gyilkossága egyébként nem valószínű, hogy összefügg politikai okokkal. Szeretné, ha következő gyermeke kék szemű, barna vagy jó zongorista lenne? Egy szép napon talán majd „genetikai áruházakban” vásárolhatja meg a megfelelő géneket. Ezek a kilátások persze riasztóak, és az sem megnyugtató, ha úgymond a géneket szabott áron lehetne megvásárolni, és ott állna a megfelelő figyelmeztetés a mellékhatásokra is. Ám egyszerűen nem ismerjük a lehetséges mellékhatásokat, amelyet a legújabb, génmanipulációval előállított állatok tettek nyilvánvalóvá. Egy, az Egyesült Államokban előállított ilyen sertés esetében például az áthelyezett növekedési gén abnormális szöveteket eredményezett: a sertés, amelyet az új szupersovány törzs előfutárának szántak, súlyos betegségben szenved! Az ember „teremtő Istent” játszik, ám kellő alapismeretek nélkül.
