Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)

1990-10-21 / 153. szám

—— .........5­I . évfolyam, 153. szám Ara: 5,80 Ft KÖZÉLETI NAPILAP <cj 1990. október 21., vasárnap Szombaton üléseztek a honatyák Vita volt - döntés nem Toldozgatás helyett: új honvédelmi törvényt! A parlament tegnapi mun­kanapja — dr. Kelemen And­rás népjóléti államtitkár rövid ismertetője után — döntés- hozatallal kezdődött. A hona­tyák a társadalombiztosítási törvényjavaslat, a médiák moratóriuma, a Polgári törvé­nykönyv és a sajtóval kap­csolatos előterjesztések és önálló indítványok sürgős napirendre tűzése mellett foglaltak állást. A szokásos, napirend előtti felszólalás tegnap sem maradt el. Ezúttal dr. Debreczeni Jó­zsef [MDF) kért szót, a sajtópri­vatizációval foglalkozó ország­gyűlési albizottság nevében. Elmondta, hogy az MSZP — bürokratikus akadályokat állít­va — elzárkózott az albizottság munkájának segítése elől. Semmiféle iratba nem enged­tek betekintést, tehát hátráltat­ták a munkát. Horn Gyula, az MSZP elnöke válaszában utalt arra, hogy a párt minden doku­mentumot megküldött a privati­zációs albizottságnak, sőt a la­pokra kiírt pályázatok elbírálá­sára is meghívták a testületet. Ráday Mihály (SZDSZ) a „szo­bordöntögető indulatok” ellen emelt szót, nem feledve, hogy a képviselők beszéljenek helye­sen, pontosan magyarul... (Folytatás a 2. oldalon) Antall—Reagan találkozó Kaliforniai magyarok köszöntötték a kormányfőt Antall József miniszterelnök és a kíséretében lévő kormány­férfiak pénteken, közép-euró­pai idő szerint az éjjeli órákban amerikai útjuk utolsó állomására, Los Angelesbe ér­keztek. Antall József elsőnek Los Angeles és környéke üzletem­bereivel találkozott, majd útja Ronald Reagan volt elnökhöz vezetett. Reagan, Los Ange­les-! irodájában fogadta a ma­gyar miniszterelnököt, aki a szí­vélyes hangulatú találkozón méltatta a volt elnök meghatá­rozó, történelmi szerepét a vi­lágpolitikai változásokban, a szovjet befolyás visszaszorítá­sában, ezzel a közép- és kelet­európai átalakulásban. Rea­gant láthatóan megindították a magyar politikus elismerő sza­vai, aki végül a vasfüggöny egy darabjával ajándékozta meg. (Folytatás a 2. oldalon) (Riportunk a 4. oldalon) A város vendége lesz a Magyar Köztársaság elnöke A forradalom a magyar nép bölcsességét igazolta Király Béla: Büszke vagyok arra, hogy Nagy Imre a mi városunk szülötte Október 22-én déli 12 órakor megkondulnak majd a kaposvári harangok, s ezzel kezdetét veszi az orszá­gos ünnepségsorozat. Göncz Árpád köztársasági el­nök ekkor elhelyezi Nagy Imre szülőházának falán álló emléktáblánál a Magyar Köztársaság koszorúját. Az ünnep módot ad arra, hogy ki-ki emlékeiben fölidézze a 34 évvel ezelőtt történteket. Király Béla tábornok, a kapos­vári rendezvény fő szervezője az 1956-os Nemzetőrség or­szágos főparancsnoka erről a következőket mondta: — Most, amikor újra vissza­gondolok a történtekre, elsősor­ban a nemzet jut eszembe. Mert ami most nálunk történik, azt sok szempontból az 1956-os forradalom szerves folytatásá­nak tekintem. Ha nem követke­zik be a szovjet agresszió, már akkor független demokratikus kormány jött volna létre, műkö­dött volna a többpártrendszer és a koalíciós kormány, s az ország házában ugyanúgy ott ülne a Szocialista Párt, mint ahogy ma. —Tehát a mai csendes forra­dalom 1956 szerves folytatása. Az ünnep kapcsán ez az első és legfontosabb gondolatom. A másik: Kaposvár a szülővá­rosom. Nagyon büszke vagyok arra, hogy Nagy Imre a mi váro­sunk szülötte. Az országos ün­nepségsorozat a köztársasági elnök koszorúzásával itt kezdő­dik. Ezzel nagy megtiszteltetés éri a várost. S ez is hozzájárul ahhoz, hogy Nagy Imre szemé­lyiségét és a forradalomban betöltött szerepét hangsúlyoz­zuk. Mert ez is fontos. Hiszen nagyon sok irányzat Nagy Imrét szeretné kihagyni a képből. Pedig a forradalom Nagy Imre néjKül nem úgy történt volna, ahogy történt. A harmadik gon­dolatom személyes jellegű. Amikor megérkeztem az 1989. június 16-i temetésre, akkor arra gondoltam: úgy vagyok, mint a vándormadár, a gólya, én is visszatértem. Mivel a kapos­vári barátaim felkértek, hogy induljak az országgyűlési képvi­selő választásokon, ezért haza­települtem. Hosszú évtizedek után! A Nagy Imre-perben he­tedrendű vádlott voltam, s ezért 1957-ben külföldre kellett szök­nöm. Ha ezt nem teszem meg, akkor ma ott nyugszom a 301 - es parcellában: (Folytatás a 2. oldalon) ÖSSZEGEZÉS A BALATONI NYÁRRÓL Szegényedő gazdaságunk MAGAS ÁRAK, ALACSONY SZÍNVONAL E címbeli kettősség jellemezte az idei balatoni főszezont. Ezt állapítja meg az a jelentés, amelyet nemrég készített el a megyei tanács fogyasztási érdekvédelmi és ellenőrzési irodája. A június 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban 210 egységben tartottak el­lenőrzést a Balaton déli partján. Hat eset­ben ítélték meg úgy az ellenőrök, hogy egy figyelmeztetés is elegendő lesz, míg 118 alkalommal már pénzbírsággal kellett „ösztönözni" a kereskedőket és vendég­látósokat az előírások betartására. (Cikkünk a 3. oldalon) Kapós­cukor­bravúr Csepelen Újabb nagyszerű sikert ért el tegnap este a Kaposcukor SE kosárlabdacsa­pata! Az NB I egyik legjobb, legerősebb csapata, a Csepel SC ellen lépett pályá­ra a fővárosban. A rendkívül szoros, izgalmas összecsapáson szenzációs kaposvári győzelem született: Stickel a legutolsó pilllanatban dobott három­pontos kosarával 87-84 arányban nyert a kaposvári gárda. (A mérkőzésről szóló tudósításunk a 7. oldalon) Tizenháromezer tonna szója Brazíliából Küszöb a kikötőben KAPCSOLAT PLOCSÉVAL Körültekintő növényegészségügyi vizsgálat nélkül az országba be sem jö­het, ki sem mehet semmiféle mezőgaz­dasági termék. A megyei állomás nö­vény-egészségügyi főfelügyelője, Kop- házi Ferencné több évtizede végzi ezt á felelősségteljes, fontos munkát. A közel­múltban újszerű feladata volt: a jugoszlá­viai tengeri kikötőben Plocséban töltött el csaknem egy hetet, hogy megvizsgálja a Brazíliából érkező tizenháromezer tonna szójapelletet. Az újszerű gyakorlat lényegéről, jelen­tőségéről lapunk 3. oldalán számolunk be. Kaposvár, 1956 Nemesvidi derű és ború

Next

/
Thumbnails
Contents