Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)

1990-10-19 / 151. szám

1990. október 19., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 7 Sportirányítás albérletben Időszerű kérdésekről beszél Gallov Rezső és dr. Aján Tamás A hét első felében a Tolna megyei Tengelicen került sor a magyar sportújságírók szokásos éves konzultációjára. Az idei kissé rendhagyónak tekinthető. Arra az időszakra esett, amikor sportéletünkben minden korábbinál jobban megszaporodtak a kérdőjelek. Hogyan tovább? Ez volta fő kérdés a három nap során. A választ adók között ott volt Gallov Rezső az OTSH nemrégiben kinevezett új elnöke, valamint dr. Aján Tamás, a MOB főtitkára is. Előadásaikból ragadtuk ki a legfontosabbakat, amelyek napjainkban bi­zonyára sok embert érdekelnek. Magunkra maradva Gallov Rezső a magyar sport időszerű kérdéseiről tartott előadásában azokról a rendkí­vüli nehézségekről szólt, amely már-már veszélyeztetik sport­életünk egészét. Most isszuk meg a levét annak — mondotta — hogy a magyar sportnak lé­nyegében sohasem volt egy szilárd, a kormány által kidolgo­zott és szabályozott pénzügyi rendszere. Ez eddig nem is hiányzott, mert a különböző csatornákból többnyire az igé­nyeknek megfelelően csörge­dezett a pénz. A siránkozás he­lyett most fel kell készülni arra, hogy egy jó ideig magára marad a magyar sport. Azaz, aszerint alakul, amennyit megteszünk érte. Az OTSH elnöke hangsú­lyozta, hogy prioritást kell élvez­nie az iskolai testnevelésnek, de azonnal hozzátette, hogy maga is tisztában van vele: egyik napról a másikra ez nem történhet meg. Fontossági sor­rendben alig valamivel helyezte emögé a szabadidős és rekreá­ciós sportot. Mint a tevékenység egyik akadályát említette, azt a függő viszonyt, amit a jelenlegi struk­túra teremtett. Azaz az OTSH a művelődési tárca alá van ren­delve. A magyar sport elsőszá­mú vezetője például államtitkár­helyettesi ranggal bír csupán. Lényegében a tárca jó, vagy kevésbé jóindulatán múlik, hogy a rendelkezésre álló pénz­ből mennyit juttat a sportnak. Éppen ezért addig is, amíg ez a függő viszony fennáll (bízzunk benne, hogy csak átmenetileg), fontos lenne, hogy a sport költ­ségvetését az ágazaton belül külön kezeljék. Természetesen a privatizációnak meghatározó szerepe lesz a sportban is. Az OTSH — ismerve a pénzügyi korlátokat — elsősorban olyan álláspontra helyezkedett, hogy nem pénzt kér, hanem lehető­ségeket és eszközöket a fenn­maradáshoz. Mire is gondol­nak? Szükség van egy úgyne­vezett szerencsejáték-törvény­re, amely figyelembe venné a sport érdekeit is. Számos or­szágban a sportfogadás az egyik alappillére a sportnak, nálunk ez mindeddig megvaló­síthatatlan maradt. Elsősorban a totó bevételeiből kellene je­lentősebb összegeket vissza­áramoltatni a sportba. Egy újabb lehetőség, hogy a szak- szövetségek bérelhetik vagy akár tulajdonukba is vehetnék azokat a létesítményeket, ame­lyek az adott sportághoz kap­csolódnak. Önálló gazdálkodá­suk eredményességén sok múlhat. (A hírek szerint a vitor­lásszövetség lesz az elsők kö­zött, amely működtetni kívánja a vitorlás kikötőket, csónakhá­zakat. Ezek jó része eddig álla­mi tulajdonban volt.) A pénzte­remtés egyik formája lehetne, ha a biztosítás meghatározott százalékából is részesedne a magyar sport, de mint elhang­zott, e téren óriási az ellenállás. Gallov Rezső részletesen taglalta a most alakulgató ön- kormányzatok szerepét és fele­lősségét. Maguknak kell eldön­teni, hogy milyen szervezeti keretek között és miként kíván­ják irányítani a területük sport­ját. Szabad kezet kapnak ugyan, de azért az OTSH sem kívánja szabadjára engedni a dolgokat. Márkidolgozták, hogy konkrétan milyen ajánlásokat tegyenek az önkormányzatok­nak. A testület rövidesen meg­kezdi országjárását. Minden megyébe és nagyobb városba ellátogatnak, s ott instrukciók­kal, tanácsokkal szeretnék elő­segíteni az öntevékenységet. De, mint az OTSH elnöke ki­hangsúlyozta, senkire semmit nem kívánnak ráerőltetni, csu­pán a segítő szándék vezérli őket. Ami tehát a lényeg: az égből még annyi manna sem fog hullani, mint eddig, éppen ezért mindenkinek, aki a sport­ban , avagy a sportéletért dolgo­zik, megnő a felelőssége. Vala­mennyiünkön múlik, hogy erőre kap-e, vagy tovább sorvad. Az irányítási rend még nem alakult ki Dr. Aján Tamás több nemzet­közi sportszervezetben lát el jelentős funkciót. Szinte állan­dóan úton van, s ahogy monda­ni szokták, csak ruhát váltani jár haza. Ő előadásában az Euró­pában végbemenő folyamatok­nak a sportban jelentkező hatá­sairól beszélt először. Várható, hogy a kontinens sporttérképe átrajzolódik. (Elég hacsak az NDK — mint sportnagyhatalom — beolvadását említjük.) Akár csak nálunk, a keleti tömbhöz tartozó országokban másutt is megváltozik a sport irányítási rendje, de az még sehol sem alakult ki véglegesen. Sok a bizonytalanság, az útkeresés fázisánál tartunk, s ennek a leendő pozitív következményei mellett előbb a negatív hatásai jelentkezhetnek. Amit ő is ki­hangsúlyozott: igenis az önkor­mányzatoknak egyedüli és ki­zárólagos irányítási jogát a sportban is fenn kell tartani. Ez is indokolttá teszi, hogy a Ma­gyar Olimpiai Bizottság két év­vel ezelőtt készült alapszabá­lyát ismét át kell gondolni, és szükség esetén módosítani. Külön is foglalkozott korunk legnagyobb sportbetegségé­vel, a doppingkérdéssel. Léte­zik már egy európai dopping- karta, amelyhez Magyarország is csatlakozott. Az általa mű­ködtetett nemzetközi dopping­bizottság ebbe az évben „raj­taütésszerűen” nyolcvanhat országban folytatott ez irányú vizsgálatokat. Amit elszomorí- tóan hallhattunk, nálunk a dop­ping megelőzésében nemhogy előrelépés, hanem az utóbbi két évben inkább visszaesés ta­pasztalható. Szükség volna egy jól funkcionáló és gyors ered­ményeket produkáló korszerű laboratóriumra, de ennek is hi­ányoznak az anyagi feltételei. Sajnos ez közismert idehaza, éppen ezért a jövőben is visz- szaélésekre van lehetőség. Egy-egy nemzetközi sportese­mény alkalmával minden oka meglehet a hazai sportvezetés­nek az izgalomra, no nem a si­keres szereplés miatt. Dr. Aján Tamás előadása végén az olimpiai programról beszélt. Szóba hozta a világ­szerte nagy visszhangot kiváltó döntést, amely Athénnel szem­ben Atlantát jelölte az 1996-os olimpia színhelyéül. Maga is részt vett a titkos szavazáson és ezért érthető, hogy nagyon diplomatikusan nyilatkozott e kérdésben. Egyrészt sajnálja és megérti Athént, de nem tit­kolta, hogy Atlantánál alkalma­sabb várost aligha lehetett vol­na találni az aranyolimpia meg­rendezésére. Jutási Róbert A (fehér mezes) segesdiek magabiztosan győzték le a KVGY Vasas csapatát (Fotó: Kovács Tibor) Megyei kézilabda-bajnokság NŐI MÉRKŐZÉSEK: Kaposgép-Textiles—Csurgó II. 27-11 (13-6) Ld.: Ország (12), Boncz (5), illet­ve Balogh B. (7). A junior válogatott Balogh Beával megerősített csurgói serdülőcsapat fokozatosan elfáradt a gólratörőb- ben játszó és kilenc büntetőt is érté­kesítő Kaposgép-Textiles ellené­ben. A látottak alapján megérde­melt a kaposvári együttes győzel­me. Kaposgép-Textiles—Siófoki VSE 20-16 (6-10) Ld.: Ország (7), Joó (5), illetve Kiss Á. (8). Fordulatokban gazdag mérkőzé­sen a siófokiak a második játékrész­ben egyre inkább elfáradtak, és több büntetőt is hibáztak. A Kapos­gép-Textiles győzelmére a hajrá­ban nyújtott teljesítménye alapján szolgált rá. Kaposgép-Textiles—Bala­tonszárszó 31-16 (16-9) Ld.: Prohászka (9), Münnich (9), illetve Németh Á. (6). A rutinosabb kaposvári gárda szinte tetszés szerint érte el góljait a balatonszárszói fiatalok ellen. Siófoki VSE—Balatonszárszó 21-16 (11-7) Ld.: KissÁ. (5), Vargáné (5), illet­ve Túri (4), Németh A. (4). A magabiztosan játszó hazai együttes három büntetőt is hibázott, mégis úgy tudott győzni, hogy az egész találkozón végig vezetett. FÉRFIMÉRKŐZESEK: Segesd—KVGY Vasas 32-23 (20-10) Ld.: Mercz (12), Kocsis (9), illetve Varga K. (6). A segesdiek — elsősorban két rendkívül gólerős átlövőjüknek kö­szönhetően — már a találkozó ele­jén elhúztak, és ilyen különbségű győzelmük is megérdemelt. Csurgó II.—Kéthely: elmaradt! A kéthejyi csapat az őket szállító autóbusz meghibásodása miatt nem érkezett meg. Otthon maradt a „BB-kupa” Kézilabda Boglárlellén, a bogiári általá­nos iskola tornacsarnokában rendezték meg a „BB-kupa” elnevezésű leány kézilabda­tornát, amelyen 5—6. osztályo­sokból álló csapatok vettek részt. A kézilabdatornán nagy hazai siker született, hiszen a bogiári csapat mindhárom mér­kőzését megnyerve, imponáló gólkülönbséggel (68:13) vég­zett az első helyen. A további sorrend: 2. Csorna, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, 3. Győr, Gárdonyi Géza Általános Iskola, 4. Győr, Heszky Endre Általános Iskola. A kupagyőztes bogiári csa­patban a következő játékosok léptek pályára: Kozma Regina (csapatkapitány), Koroknai Vik­tória, Nagy Csilla, Nagy Korné­lia, Muszti Mónika, Boszkovics Zita, Kalász Judit, Regős Hed­vig, Czár Katalin. Edző­testnevelő: Cser Zsolt. Azon­ban nemcsak a kupa, hanem két különdíj is Bogláron marad. Ugyanis a torna gólkirálya Ko­roknai Viktória lett, a legjobb mezőnyjátékosnak pedig Nagy Kornéliát választották meg. Területi iQúsági egyéni bajnokság Teke Győrben a Rihards pályáján került sor az 1990. évi területi if­júsági egyéni tekebajnokságra. A 200 gurításos erőpróbán Somogy megyét négy verseny­ző képviselte — s tegyük mind­járt hozzá, hogy nem is akárho­gyan! Az első helyet ugyanis a Kaposmérő ifjú reménysége, ifj. Horváth László hódította el. A bajnokság végeredménye: 1. ifj. Horváth László (Kapós- mérői Spartacus) 858 fa,... 23. Pintér György (Kaposvári Köz­út) 790, 24. Varga András (Ka­posvári Közút) 790, ... 35. Ep­stein Ferenc (Kaposvári Fák­lya) 755. Á területi ifjúsági egyéni teke­bajnokságon összesen 60 ver­senyző mérte össze tudását, s az első 25 — köztük három somogyi tekéző—jutott tovább az országos területi döntőbe, amelynek két hét múlva Debre­cenben lesz majd a házigazdá­ja. NB ll-es birkózó-csb Győzelem a Dunaújváros ellen Kaposvári Nehézatlétikai Klub—Dunaújváros 21:15,5 Hazai környezetben lépett ismét szőnyegre a Kaposvári Nehézat­létikai Klub birkózócsa­pata, és ezúttal is győz­tesen hagyta el a Dó- zsa-edzőcsarnokot. Pedig ellenfele a jó erőkből álló Dunaújvá­ros együttese volt. A kaposvári csapat azonban erején felüli teljesítménnyel fektet­te kétvállra a már biz­tos csoportgyőztesnek látszó Dunaújvárost. Takács László, Flór László tussal, Gordon Péter, Csonka Norbert, Gschwindt Olivér pe­dig pontozással győzött. Ditrich ellenfe­le átesett a súly­határon. Simon László, Farkas Gábor és Győr Varga Norbert ponto­zással míg Boros Attila tussal maradt alul dunaújvárosi ellen­felével szemben. Bár a dunaúj­városiak nélkülözték Vadász Csabát, aki jelenleg a római kö­töttfogású birkózó-világbajnok­Györ Varga szoros mérkőzésen kapott ki dunaújvárosi ellenfelétől (Lang Róbert felvétele) ságon szerepel, de így is egy nagyon erős csapat ellen szüle­tett meg az értékes kaposvári siker. Utánpótlás mérkőzésen: KASI—Dunaújváros 29-15 Még egyszer a magyar—olaszról Akik régóta ismerik Mészöly Kálmánt, azok tanúsíthatják, hogy az egykori válogatott játé­kos, szövetségi kapitány régen látszott olyan boldognak, mint szerdán este a Népstadionban, az olaszok elleni 1-1-es Euró- pa-bajnoki selejtező után. Igaz, „csak” egy pontot szerzett a hazai együttes, de nem akármi­lyen csapattól, s különösen a játéka volt olyan, amelyre már felfigyel a futballvilág. Mészöly egyet már aludt az értékes dön­tetlenre, amikor csütörtökön még egyszer értékelte a 90 per­cet. — Remek mérkőzés volt, és felelősségem tudatában állí­tom, hogy hosszú ideje nem lát­tunk ilyen jó magyar csapatot— mondta. — Az első pillanattól az utolsóig óriási becsvággyal haj­tott minden játékos, kitűnően bírták erőnléttel és a taktikai elképzelések is megvalósultak. Azt hiszem, kétség sem férhet hozzá, hogy legalább az egyik pontot megérdemeltük. Egy hiányosságra azonban mindenképpen fel kell figyel­nünk: a gólhelyzetek kialakítá­sára, illetve kihasználására. Az utolsó három mérkőzésünkön, Londonban, Bergenben és most a Népstadionban össze­sen csak egy gólt szereztünk. Ahhoz, hogy előbbre tudjunk lépni, versenyben lehessünk a legjobbakkal, ezen a téren fel­tétlenül fejlődnünk kell. Függő a negyedik játszma New York-ban, a Hudson színházteremben szerdán a negyedik játszmában ült asztal­hoz a sakkvilágbajnoki döntő két szovjet résztvevője, a címvédő Garri Kaszparov és kihívója, Anatolij Karpov. Az ötórás csata, amelyben Kasz­parov vezette a világos, Karpov a sötét bábukat, a 41. lépésben függőben maradt. A folytatás pénteken lesz; az állás három parti után 2:1 Kaszparov javá­ra. Labdarúgás KÖRZETI BAJNOKSÁG Tap, I- osztály:Andocs—Nágocs 1-2, Adánd—Látrány 1-4, Karád— Tab II. 4-1, Kereki—Balatonszemes 1-1. II. osztály: Somogymeggyes— Bábonymegyer 3-1, Nagyberény— Kapoly 4-2, Tengőd—Sárvár 1-3, Somogytúr—Gamás 2-6, Kötcse— Visz 2-0, Kisbárapáti—Balaton­szárszó II. 5-1. Marcali, I. osztály: Somogyvár— Ordacsehi 5-0, Nemesvid—Mesz- tegnyő 0-3, Böhönye—Somogy- szentpál 2-2, Horvátkút—Vitya 1 -0, Buzsák—Somogyvámos 5-0. All. osztályban befejeződtek az őszi szezon küzdelmei. Az első he­lyen Tapsony csapata várja 11 ponttal a tavaszi folytatást, míg a második Balatonújlak, a harmadik pedig Somogyfajsz lett — egyaránt 6-6 ponttal. MAI SPORTMŰSOR Kosárlabda NB II: Kaposvári Gazdász—Pécsi Postás. Kaposvár, Pannon Agrártudományi lyetem tornacsarnoka, 18.30 óra. Kézilabda Megyei bajnokság, férfimérkőzés: Fonyód—Kéthely. Fonyód, sportcsarnok, 18

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents