Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)

1990-10-16 / 148. szám

I. évfolyam, 148. szám Ára: 5,80 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. október 16., kedd NEMZETKÖZI KONFERENCIA KAPOSVÁRON Zöld utat a zöld turizmusnak! Tizenhat ország párbeszéde — Dobszó mellett — Elsorvasztott hagyomány A Pannon Agrártudo­mányi Egyetem Kaposvári Karának konferenciater­mében a hajdani falusi kit: bírókat idézve pergő dob­szó mellett hirdettetett ki, hogy megkezdődött az Európai falvak és a falusi turizmus 2000-ben témájú nemzetközi konferencia. Szólt a citeramuzsika, a köcsögduda, furulyaszó. Régi szép magyar népda­lok csendültek fel. A zené­hez, a hangulathoz, a nyi­tányhoz nem kellett szinkrontolmács. Pedig ti­zenhat ország, köztük Eu­rópán kívül Kanada képvi­seltette magát a konferen­cián. Emberbaráli segítséggel ju­tott el sok vak és gyengénlátó tegnap délelőtt — a fehér bot napján — a kaposvári ünnepi közgyűlésre a Latinca Sándor Művelődési Központba, ahol tanulságos kiállítás nyílt a sors­társak közlekedéséhez tám­pontot nyújtó tablókból, ame­lyekből nemcsak ők, hanem mindenki más, aki a közutakon közlekedik, okulhat. Tanuljanak tőlük, hogyan vigyázzunk rájuk! A Magyar Vakok és Gyengénlá­A nyitóünnepség résztvevőit a házigazdák nevében dr. Holló István, a Pannon Agrártudomá­nyi Egyetem Kaposvári Kará­nak dékánhelyettese köszön­tötte. Elmondta, hogy öröm és megtiszteltetés, hogy az az in­tők Országos Szövetsége So­mogy Megyei Szervezetének kaposvári körzeti csoportja tíz éve alakult meg; ebből az alka­lomból ünnepi közgyűlést tar­tottak a városban. A csoport megalakulását tíz évvel előzte meg a Kaposváron élő vakok és gyengénlátók klubja; erről szintén megemlé­keztek a tegnapi taggyűlésen. Beszámoló: lapunk 4. olda­lán. tézet adhat otthont a nemzetkö­zi konferenciának, ahol hosszú évek óta a falu, a falvakban élők felemelkedéséért képeznek szakembereket. (Folytatás a 3. oldalon) Újabb merénylő? Tegnap reggel egy reszelővei felszerelkezett fiatalember akart behatolni a súlyosan sérült né­met belügyminiszter, Wolfgang Schäuble kórházi szobájába, a freiburgi egyetemi klinikán, kö­zölte a baden-württembergi bel­ügyminisztérium szóvivője. A 31 éves fiatalember szállítónak adta ki magát, és két nővért kérdezge­tett Schäuble szobája felől. Állí­tólag reggelit akart vinni a mi­niszternek. Az illető azonban nem jutott messzire; jóval a mi­niszter szobája előtt elfogták, és elvezették. A rendőrök egy nyak­láncot fedeztek fel rajta egy töl­csér alakú tárggyal, amely, mint kiderült, egy reszelőt rejtett ma­gában. A fehér bot napja Ünnepi közgyűlés Kaposváron Sok és kevés „Ha mégegyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni...” Hányszor hallottuk az elmúlt hetekben —persze aktualizálva — a Kossuth- nóta sorait. Úgytetszik, hiába. Az önkormányzati választások második for­dulójában sem rohanta meg a nép a szava­zóurnákat. Ennek számos oka van. Az ellenzé­ki pártok szerint a kormánykoalíció a felelős ezért, mert ígéreteivel, folyamatosan elkövetett kormányzati hibáival fokozta az állampolgárok elégedetlenségét, és közömbössé züllesztette a nagy tömegeket. A kormánypártok szerint az ellenzék állandó akadékoskodása, a megalapozatlan és fölös­leges kritikák eredménye a választópolgárok passzivitása. Tagadhatatlan tény, mindenki saját szemszögéből vizsgálja az alacsony részvételi arányt, s keres rá indokot. Vannak, akik arra hivatkoznak, hogy az ismert nyugati példák szerint ott is alacsony a helyhatósági választásokon való részvétel. Mások azt mondják: egy éven belül hatszor kellett az ur­nák elé járulni, s ez bizony egy kicsit sok. A vélemények közül nem hiányzik az sem, amelyik a sajtót teszi felelőssé az alacsony részvételi arányért. A választások éjszakáján készített tévéműsorokban (többek között Ka­posváron is) elhangzott: a sajtó nem népszerű­sítette kellőképpen ajelölteket, felemás módon viszonyult a nagy eseményhez. Ideologikus magyarázatokban tehát tovább­ra sincs hiány. Ki-ki a saját (párt) szemszögéből állítja föl a bűnbakok sorát. Nem ritkán az is bebi­zonyosodik: bármi történt, mindig lehet olyan indoklást találni, miszerint győzelemként állítha­tó be az egyébként kétes értékű eredmény. Néhány kérdés azért (talán joggal) föltehető, miért van az, hogy a falvakban a kisebb települé­seken — ahol még nem járta be hódító útját a politika—sokkal többen vettek részt a választá­sokon, mint az át(vagy inkább túl)politizált váro­sokban? Megérte-e a messzi fővárosból orszá­gos politikusokat hozni egy-egy rendezvényre, ha ők (tisztelet a kivételnek) pusztán autentiku­san szidták az elmúlt negyven évet? Kinek a fel­adata lett volna megszervezni, hogy a képviselő- jelölteket személyesen is megismerhessék az adott körzet választópolgárai? Miért nem készül­tek és versengtek valóságos város- és község­politikai pártprogramok? Nem soroljuk tovább. Aki ringbe száll, annak tudni kell a feladatát. A történtekből okulni kell. Senki sem menekül­het az első feladat elől. Az elől, hogy önvizsgála­tot tartson. Akkor talán még az is kiderül: ki, mi­kor hibázott. Rosszul szervezték meg a kam­pánystratégiát és -taktikát. Nem mérték föl pon­tosan a lehetőségeket stb. Van már önkormányzatunk. Most a tetteken a sor, hiszen cselekvéssel a csorba kiküszöbölhe­tő. Most kell megmutatni, itt a somogyi falvakban és városokban. Majd kiderül, hogy vajon milyen messze van Európa. Lengyel János Elutazott Antall József Antall József, a Magyar Köz­társaság miniszterelnöke hét­főn délelőtt hivatalos látogatás­ra az Egyesült Államokba uta­zott. A kormányfő és kísérete kedd reggeltől kezdi meg a hatnapos látogatás rendkívül zsúfolt programját. Antall József New York-ban tanácskozik több amerikai óriásvállalat, illetve pénzintézet vezetőivel, amerikai zsidó szer­vezetek képviselőivel. A kétnapos New York-I láto­gatás után az utazás csúcs­pontja Washington: szerdán elnöki különgép viszi a magyar miniszterelnököt a kormány repülőterére, az Andrews légi- támaszpontra, majd az ameri­kai főváros szívében, a Fehér Ház mögötti tónál James Baker külügyminiszter köszönti a heli­kopteren odaérkező vendége­ket. Kora este a magyar nagykö­vetség fogadásán vesz részt a miniszterelnök, utána a Köz­pont a demokráciáért és Tom Lantos képviselő ad vacsorát tiszteletére a törvényhozás épületében. Csütörtökön délelőtt katonai pompával fogadják a magyar miniszterelnököt a Fehér Ház­nál; George Bush és Antall Jó­zsef rövid beszéde után négy- szemközti tanácskozásra, utá­na a két kormányküldöttség tár­gyalásaira kerül sor. Utóbb James Baker külügyminiszter fogadja hosszabb megbeszé­lésre a magyar küldöttséget, majd az amerikai kormány más tagjaival tárgyal a miniszterel­nök. Az IMS-dosszié Bombaként robban a hír, a szeptember 11-i megyei tanács-vb ülés után, amikor kiderül: az IMS-szerkezetü épületek állapotát felül kell vizs­gálni, mert például a megyei tanács épületén erőteljes rozsdásodás ta­pasztalható. Öt éve sokan irigyelték Ka­posváron azokat, akik a város központjában az OTP fölött ju­tottak lakáshoz. A lakóknak utoljára a beköltözéskor lehe­tett oremuk uj etihenukban. Az első évben a 15 lakásból még csak egy-kettő ázott be, a fűtés pedig összevissza üzemelt. Volt olyan lakás, ahol a virág­cserép alatt befagyott a víz, és olyan is, ahol nyitott ablak mel­lett lehetett csak kibírni a mele­get. A bajok szaporodtak. Ma már egy lakás kivételével mind beázik. A panaszos levelek jókora dossziét tesznek ki. Az egyik család nyaralásról hazatérve azt tapasztalta, hogy a tévé, a video, a rádió is elázott és tönk­rement a „fedett” lakásban. Az Állami Biztosító pedig garanciá­lis lakásra, lapos tető esetén nem fizethet. Ezeket a gondo- kattetézte a hír: az IMS-szsrke- zetű épületek állapotát felül kell vizsgálni. (Folytatás a 3. oldalon) NOBEL-BEKEDIJ GORBACSOVNAK Az idén 71. alkalommal ítél­ték oda a Nobel-békedíjat — ezúttal Gorbacsovnak. E tény csak alátámasztja azt, a dön­tést megelőző megállapítást, hogy az idén — eltérően a ko­rábbi gyakorlattól, amikor a dí­jazottak szinte kizárólag a fejlett Nyugat országaiból kerültek ki —, immár jó eséllyel pályázhat­tak az egész világ békeharco­sai. Hogy érezhetően kiszélese­dett a bírálóbizottság látóköre, azt Geir Lundestad, az oslói Nobel Intézet igazgatója is elis­merte a minap egy nyilatkozatá­ban. Mint elmondta: 1960 előtt az egyetlen nem észak-ameri­kai vagy nyugat-európai díja­zott az argentin Carlos Saaved­ra Lamma volt (1936-ban). A legutóbbi tíz békedíjas közül azonban már hatan képviselték a világ más régióit. Az intézet igyekszik kiszélesíteni látókö­rét, ezért szakértők munkáját is igénybe veszi olyan térségek­ben— Ázsiában, Dél-Ameriká- ban és Afrikában —, ahol az igazgató szavaival élve „gyen­gének" érzik magukat. _ ( Folytatás a 2. oldalon) Három hét után — Országgyűlés Megvádolták Szabad Györgyöt Kétórás vita a napirend előtt Három hetes szünet után tegnap ismét összeült az Ország- gyűlés. A honatyák először igazolták az MSZP két új—a listá­ról beválasztott — képviselőjét: dr. Suchman Tamást és dr. Tabajdi Csabát, majd dr. Szabad György házelnök nyilatkoza­tával folytatódott az ülésszak. A helyhatósági választások lezajlásával hazánkban tovább folytatódik a demokratikus jogállam kereteinek kialakítása — mondotta dr. Szabad György. — Összességében erősödtek a pluralista vonások, növekedett a párton kívüliek szerepe az ország irányításában. Mindezt alaposan beárnyé­kolta az a botrány, amely azóta csak ,,hordó-ügy”-ként szere­pel a hazai és a külföldi sajtó hasábjain. Dr. Szabad György kérte képviselőtársait, hogy — miután a legfőbb ügyész vizs­gálatának eredményét nyilvá­nosságra hozták — ne foglal­kozzanak többet az üggyel, de a tanulságokat vonják le. A jövő­ben el kell kerülni minden alan­tas indulatgerjesztést és gúnyo­lódást. A nép azt várja, hogy a parlament törvényhozó munkát végezzen, és ne ilyen „végtele­nül kínos incidensekkel” vétes­se magát észre — mondta az Országgyűlés elnöke. Még mindig: „hordó-ügy” Úgy látszik azonban, hogy nem mindenki értett egyet dr. Szabad Györggyel, mert — napirend előtt — terjedelmes vita bontakozott ki a további teendőkről. Csengey Dénes (MDF) indítványozta, hogy in­duljon vizsgálat azok ellen, akik ilyen tűrhetetlenül megrágal­mazták a parlamentet. Magyar- országot azóta „farkasirhában” mutatják be egyes körök külföl­dön — mondotta a képviselő. Követelte, hogy az Országgyű­lés egyik alkalmazottja kövesse meg a T. Házat, amiért igazta­lan dolgokat állított. Nagyné dr. Maczó Ágnes (MDF) úgy vélte, hogy magyar- ellenes politika folyik ebben az országban: szerinte nem csu­pán a kisebbségek jogairól, de a többségéről is beszélni kellene. A képviselőnő szerint dr. Sza­bad György és dr. Dörnbach Alajos súlyosan hibázott, ami­kor a ,,hordó-ügy”-ről úgy nyi­latkozott a sajtó előtt, mint be- végzett tényről. Dr. Maczó Ág­nes is követelte, hogy a két tiszt­ségviselő kövesse meg a parlamentet. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) azzal igyekezett el­vágni a vitát, hogy felszólította az inkriminált mondat elkövető­jét, hogy álljon fel, ám hiába... Az elnök visszautasította a vádakat Dr. Szabad György ezután éles szavakkal reagált az őt (is) ért vádakra, hangsúlyozva, hogy a maga részéről minden tőle telhetőt megtett. Amikor a dr. Maczó Ágnes által említett nyilatkozatot tette, csupán egy magnószalag állt rendelkezé­sére, nyolc nappal később, vagyis október 2-án került elő a másik... A T. Ház elnöke felin- dultan kérdezte: vajon miért nem szólaltak meg e nyolc nap alatt, akiknek bizonyíték volt a kezükben? Mint mondta, áll a vizsgálat elébe, és a továbbiak­ban csak hatósági felszólításra foglalkozik az üggyel... A képviselők viszont újra meg újra visszatértek rá. Valósággal üde színfolt volt Jakab Róbert- né független képviselőnő fel­szólalása, aki a hazai szlovák­ság helyzetét vázolta fel. A kis­gazdák és a kereszténydemok­raták egymás után csatlakoztak a „hordó-ügy”-ben vizsgálatot követelőkhöz. Csaknem két­órás vita után jutottak el oda a honatyák, ahol tulajdonképpen kezdeni kellett volna a munkát: a napirend elfogadásához, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents