Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)
1990-10-13 / 146. szám
1990. október 13., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Fotó: Kovács Tibor Mennyit ér a forint, ha magyar...? (Folytatás az 1. oldalról) A magyar állampolgárok egyébként nem nagy mennyiségben, nem üzleti befektetésre vásárolnak valutát, hanem mintegy a turistaellátmány kiegészítésére. így a vásárlás többnyire alkalomszerű. Ez a tényező is lenyomja a feketepiaci árakat. Tehát összefoglalóan: a hivatalos és a fekete árfolyam közeledésének oka a kereslet és a kínálat kedvező alakulása, illetve a jegybank megszorító pénzügyi politikája. A jelenségnek a forint konvertibilitásához semmi köze. — Ön szerint mennyire erős valuta jelenleg a forint? — A forint Kelet-Európábán viszonylag erős valuta, ez azonban csak annyit jelent, hogy „vakok között a félsze- mű".\. Nyugaton nehezen fogadják el a forintot. Például az NSZK-ban csak néhány bank váltja át, s akkor is nagyon alacsony árfolyamon. — Mennyiben korlátozzák a jelenlegi jogszabályok az állampolgárokat abban, hogy valutába fektessék pénzüket? — A mai ellentmondásos jogszabályok következtében azok a magyar állampolgárok, akik megtehetik, valutában tartják pénzüket. A devizakódex ugyanis jelenleg tiltja a valutaszerzést, ugyanakkor bárki jogcím nélkül elhelyezhet pénzt devizaszámlán. Ilyen körülmények között a valuta iránti keresletet csak az határolja körül, hogy mennyi a forintmegtakarítás, illetve ebből mennyit szánnak valutavásárlásra. Az a véleményem, hogy ki lehet számítani, mennyi a már felhalmozott, illetve folyamatos forintmegtakarítás, amelyről feltételezni lehet, hogy külföldi valuta iránti keresletet jelent. A valutaváltást pedig valamivel magasabb árfolyamon, mint a hivatalos, a magyar bankrendszeren keresztül lehetne lebonyolítani, persze csak egyértelmű jogszabályok mellett. — Milyen feltételei vannak, hogy a lakosság számára a korlátlan valutaeladás a bankon keresztül valósuljon meg? — Először is radikálisan javulnia kell a belföldi ellátásnak saját termelésű áruból is, mert ha túl sok árut kell devizáért behozni, illetve az áruk jelentős részét idehaza is csak kemény valutáért tudom megvenni, akkor lényegesen nagyobb a valuta iránti kereslet. Másodszor lehetetlen dolog, hogy egy magyar árut olcsóban kapjak meg külföldön még akkor is, ha a valutát feketén — tehát felárral — veszem meg, mint itthon. Harmadszor olyan megtakarítási formákat kell kialakítani, amelyek egyenértékűek a valutabefektetésekkel. — Mikorra valósulhatnak meg ezek a feltételek hazánkban? — A nem konvertibilis, erősen inflálódó forint mellett fennmaradnak a kevésbé hatékony gazdálkodók. Csakhogy a gazdaságtalanul termelőket ezután is mi, fogyasztók tartjuk el, ami hosszabb távon tarthatatlan. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy nem olcsóbb egy olyan segélyrendszer, amely biztosítja a minimális megélhetést, mint a ráfizetéses vállalatok fenntartása. A népszerűtlen intézkedésekre nehezen szánja rá magát a vezetés, pedig „minél korábban nyeljük le ezt a békát, an- náll nagyobb remény van a kibontakozásra.” — Mennyi idő múlva lehet konvertibilis a forint? — A konvertibilitás banktech- nikailag nem okozhat problémát. Kérdés, hogy a kormányzat megteszi-e a szükséges lépéseket, amelyek átmenetileg sajnos magasabb árszínvonalat, nagyobb munkanélküliséget eredményeznek. Mert mi is a konvertibilitás? Azt jelenti, hogy egy ország belföldi termelője az egész világ oda irányuló exportversenyébe bekapcsolódik. Ezt a versenyt csak vámok korlátozzák, ám ezek a vámok sem lehetnek nagyon magasak. A nem konvertibilitás tehát egy kereskedelempolitikai intézkedés, amely legvadabb, legdurvább formája a protekcionizmusnak a belföldi termelő érdekében. Abszurd helyzet Magyarországon, hogy a termelőknek háromféle piacra kell termelniük. Ezt kell tehát megszűntetni, és csak a világpiaci árakhoz igazodni. Ez azonban átmeneti nehézségeket okoz. Összefoglalóan tehát a konvertibilis forint megteremtése nem idő, hanem kormányzati elhatározás kérdése. Szabó Béla A nop még nem süt, de a vihar már elmúlt Nyugodt vizeken a balatoni hajózás? (Folytatás az 1. oldalról) Szabó Sándor legelőször a Somogyi Hírlapnak nyilatkozott. Tegnap elmondta, hogy nincs benne harag, sem bosz- szúvágy. De függetlenül munkájától, beosztásától bíróságra megy; a polgári peres eljárást választja a cég hírnevének és a maga tisztességének helyreállítása miatt. Zsolnai Imrét, a kft.- nél működő új szakszervezet elnökét, valamint a Mai Nap külső munkatársát, Molnár Józsefet perli. A jövő évi feladatok tervezése miatt a kft. minden egységénél megkezdődtek egyébként a tanácskozások. A vezetők ismertetik a cég gazdasági helyzetét, s a dolgozókkal együtt keresik a lehető legjobb megoldást. A rémhírekkel ellentétben nem bocsátanek el egyetlen dolgozót sem ebben az évben. — Hatan most mentek korengedménnyel nyugdíjba — tájékoztatott Szabó Sándor. — Átszervezéseket tervezünk; sok képzett hajós, aki eddig íróasztal mellett ült, visszakerül a vízre. Összenyomjuk a piramist — tette hozzá; minden munkahelyen megszűnik legalább egy vezetői szint, az osztályvezetőké. Csökkentjük a kft. tagoltságát is, hogy minél jobban alkalmazkodjon az a külső gazdasági körülményekhez. Várhatóan újraválasztják mindkét szakszervezet vezetőségét, s amint legitimé válnak, újra megkezdődnek az ügyvezetéssel a háromoldalú tárgyalások. Ez remélhetőleg nem fogja zavarni a munkát. Akad persze tanulsága is a siófoki kikötőben dúlt viharnak. A rengeteg közös probléma, feszültség összekovácsolta a kft. vezetését, s az is kiderült; kinek-kinek melyik az igazi arca a mutatott kettő közül. Czene Attila ELMENT AZ ÓLOMBETŰK MESTERE Elmennek a kaposvári nyomdászat nagy öregjei Ma kaptuk a szomorú hírt, hogy Mautner József nyugdíjas nyomdaigazgató is követte elődeit, többet nem látjuk kerékpáron feltűnni a városban. Pedig még nem is olyan régen — túl 79. évén — is hajtotta a pedált. Azok közé a nyomdászok közé tartozott, akik nagyon jó iskolát jártak ki a múltban: kitűnően elsajátították az újság, a könyv készítésének szakmai titkait. Egyik könyvében írt arról, hogy az Új Somogy nyomdában másnak is adott tanácsot, ha valamit nem tanítómestereik vasszabálya szerint csinált. Hosszú évekig volt a Somogyi Hírlap mettöre (tördelöje), s mindenki igazi lapnyomdászként tisztelte. A művelt, minden iránt érdeklődő nyomdászok közé tartozott; fiatal korától zenélt, fényképezett, írt, műkedvelő előadásokon lépett föl. Ha kellett, akkor a szaktársaival együtt lépett föl körülményeikjavításáért. Sok könyv szerzbjeként ismert, ö volt a megyehatárokon kívül is kedvelt somogyi minikönyvek készítésének egyik elindítója. A somogyi nyomdászatról, munkásművelődésről írt művei, a Bemáth Máriával közösen megjelentetett hiánypótló könyve Balázs János festőművészről, sok értékes dokumentumon alapszik. Az első magyar nyomdaalapítóról szóló írásáról nagyon szépen vallott a közelmúltban a Kapos Tv-ben. Azt kérte, hogy a kárai születésű Karai Lászlóról nevezzék el a nyomdát. Ez szinte a végakarata. Józsi bácsi már nem kerekezik ki a szaktársai közé. A szakmát lánya és unokája folytatja. — lg — ígéret von, megoldás nincs FŰTETLEN TABI LAKÁSOK Kezdődik a fűtési szezon; Tabon a Kossuth Lajos u. 74., 76., 78. számú ház lakói emiatt idegesek. A lakótömb fűtési rendszerét — állítólag — rosz- szul tervezték és a tabi költség- vetési üzemnek még nincs megbízása arra, hogy fűtse a házat. Előzmények Az OTP Somogy Megyei Igazgatósága építette ezeket a házakat. Az elsőt tavaly május 5-én adták át csaknem kifogástalan műszaki állapotban. A három ház 22 tulajdonosa nevében Hajek Józsefné lakómegbízott nem kis aggodalommal beszél erről. — Tudomásom szerint a kivitelezőtől kifogástalan állapotban vette át az OTP a lakásokat. Néhány hónap múlva több probléma is előjött: a falak megrepedeztek, a parketta feljött, a mosogatónál a tömítőcsík hiányzott, a szellőzés a fürdőszobában és a WC-ben nem volt megfelelő, emiatt penészese- dett a fal... Ezeket a problémákat jelzéseink alapján többnyire kijavították. Ám a múlt év októberében, a fűtési szezon megkezdésekor elkezdődött a tortúra. A lakók jelezték a fűtési gondokat a költségvetési üzemnek illetve az OTP-nek, érdemi intézkedés azonban nem volt. A panaszokat kivizsgálták s megállapították, hogy a fűtéssel gondok voltak: a levegősödést meg kell szüntetni... 1990. május 10-én készült egy jegyzőkönyv a tabi költségvetési üzemben. Ez a Kossuth Lajos u. 78. számú épület egyéves felülvizsgálatáról szól. Ebben a következő áll: „A fűtési elégtelenséggel kapcsolatban a Somogyién/ képviselője vállalja, hogy a lakóépület fűtési rendszerét felülvizsgálja és az üzemelés során tapasztalható fogyatékosságok—fűtési elégtelenségek — megoldására 1990. június 15-ig kijavítási tervet, illetve útmutatást szolgáltat”. A megbeszélésen — amelyen a megyei OTP, az üzemeltető, a kivitelező költségvetési üzem, a Somogyterv és a Somber képviselői vettek részt — a kivitelező jelezte, hogy a javítási munkákat 30 napon belül elvégzi. A levelek A Tabi Városi Tanács Költség- vetési Üzeme (1990. május 22- én) levelet küldött az OTP megyei igazgatóságának; közölte, hogy az 1989/90-es fűtési szezonban — megbízás nélkül — ellátták a fűtésszolgáltatást, pedig a fűtési rendszer kezelői joga, tulajdona tisztázatlan. Az üzem megbízás hiányában nem kérhette a fűtési díjat a lakóktól. Ezért az idén nem fűt. Azt is közölték, hogy a fűtési megbízás előtt meg kell szüntetni a fűtési rendszer problémáit. Másfél hónappal a tüzelési szezon előtt (1990. augusztus 31.) Mlavecz Sándor közös képviselő is levelet írt az OTP megyei igazgatójának, és kérte a központi fűtés szavatossági hibáinak megszüntetését. Két héttel később a Kossuth Lajos u. 78. sz. alatt lakók írtak levelet az OTP megyei igazgatóságának. Abban közölték: jogi útra terelik a dolgot. „Mi, lakok úgy döntöttünk, hogy nem vagyunk hajlandóak részt venni ebben a tilitoli-játékban, ami az OTP és a költségvetési üzem között van. Közeleg a fűtési szezon kezdete, ami azt jelenti, hogy azonnali intézkedést követel 22 család. Ezért határoztunk úgy, hogy ügyvédet fogadunk és ő képviseli az ügyünket, remélhetőleg gyorsabban, mint Önök.” A jelenlegi helyzet A lakók többszöri panaszára a kivitelező a költségvetési üzem szakemberét kérte a fűtésrendszer vizsgálatára, de ő sem tudta megállapítani a rendszer szabályozhatatlansá- gának valódi okát, csak bizonyos műszaki változtatásokra és üzemeltetési finomításokra tett javaslatot. Az OTP megyei igazgatóságának munkatársa azt mondta, hogy a tervező- és a kivitelező vállalattól független szakember kívánnak felkérni a fűtési rendszer kivizsgálására. Csakhogy ebből a „packázásból” nekünk elég! Ilyen ügyintézés mellett mikor lesz meleg a lakásokban? Egyáltalán lesz meleg? A Tabi Városi Tanács 1990. szeptember 20-án közölte az érdekeltekkel: ha a központi fűtőmű működési rendellenessége okozza a hibát, mint tulajdonos vállalják a hiba javításának költségeit. Ám ha a lakásokhoz telepített központi hálózatában van a probléma, akkor a beruházást és a lebonyolítást terheli a kártérítés vagy a hiba kijavíttatása. Részlet a levélből: „Az októberi fűtési idényre való tekintettel, ha az OTP vagy a lakó- közösség a városi tanácstól a fűtést megrendeli, úgy a hiba jellegétől függően a szolgáltatást elrendeljük a költségvetési üzemnél.” Kérdés, az üzem vállalja-e? így áll most három háztömb fűtési ügye... Krutek József Az érdektelenség — öngyilkosság KIOSZ helyett MOIT — A fuvarozók új képviseletet alakítottak Nyolc személyszállító és teherfuvarozó ipartestület részvételével szeptember 17-én Budapesten, a KlOSZ-szék- házban megalakult a Magánfuvarozók Országos Ipartestüle- te. A MOIT az alapítók 27 tagú csoportjából választott magának vezetőséget. A szervezet elnökségi tagja lett Rácz Károly, a Tempo-Gábriel Taxi küldötte, a felügyelő bizottságba pedig az ugyancsak kaposvári Horváth Zoltánt is beválasztották. Rácz Károly szerint országszerte nagy az érdektelenség: a fuvarozóknak talán a húsz százaléka hajlandó részt venni az érdekképviseleti munkában. A változás sürgető, hiszen az újonnan megalakuló önkormányzatok nem fognak külön- külön mindenkivel megállapodni. Ennek előbb-utóbb az lesz a következménye, hogy csak az ipartestületi tagok állhatnak be a drosztra. Sajnos, még sokan nem számolnak ezzel... — Mi lesz például akkor, ha — miként azt Bulgáriában és Csehszlovákiában már be is vezették — nálunk is jegyre adják majd a benzint? Ki fogja akkor kijárni, hogy az több legyen, mint amennyit központilag előirányoztak? Mindenki kérvényt intéz az illetékes miniszterhez? — tette föl a költői kérdést a MOIT elnökségi tagja. Az ipartestületi tagok tudják, hogy munkafeltételeik javítását csak összefogással lehet elérni. Ehhez a MŐITjelenlegi nyolc tanszervezeténél jóval többre volna szükség. A belépést megkönnyíti, hogy az érdekképviselet önkéntességi alapokon szerveződik. A változásnak már érezhető jele, hogy a nemzetközi fuvarozásban csak MOlT-tagok vehetnek részt. A további könnyítés érdekében már folynak az érdekelt tárcák között az egyeztetések, hogy a fölösleges bürokráciát elkerüljék. Szerepel a tervek között az üzemben tartási engedély megszüntetése, és nem lesz kötelező a menetlevél vezetése sem. Az ország hírnevének öregbítése érdekében azt is fontolgatják, hogy csak az fuvarozhasson külföldre, aki két évig itthon már „bizonyított"... A jövőről dr. Gyurkovics Sándor, a Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára nemrégiben nyilatkozott a „Fuvaros” című lapnak, a szakma híradójának. Ebben a következőket mondta: „A koncessziórendszer kialakításában és működtetésében erősen támaszkodnánk a fuvarozók egységes érdekképviseletére. Ennek hiányában mindannyiunknak nehéz dolga lesz. Az érdekképviseletnek kell abban is segítenie, hogy felkészítse a fuvarozókat a változásokra. ” A jövő útja tehát mindenképpen ez. A most még gyakorta tapasztalható közömbösség ezután „öngyilkosságszámba” megy. Tóth Béla
