Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-27 / 132. szám
1990. szeptember 27., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Somogyiak a kiállításon Épülünk, építgetünk — Lakni csak kell valahol ATégla- és Cserépipari Szolgáltató Kft. kiállítóstandján bőséges a választék a durvakerá- mia-ipari termékekből. A falazóanyagok, a tetőcserepek, a kerítés-, és a térelhatároló elemek, a födémszerkezeti anyagok, hőszigetelő termékek valamint a padlóburkoló lapok sorában ott találtuk a Somogy— Zala Megyei Téglaipari Vállalat termékeit is. A Kemikal öt vidéki gyára közül a barcsi a legnagyobb és legkorszerűbb. Itt állítják elő a legtöbb és a legnagyobb sorozatú terméket is. Az import adalékanyagok eseténként hiány- helyzetet teremtettek a keresett Kemikál-termékek körében, de a megerősödött kínálati piac mára kiegyensúlyozottá vált. A kibontakozó piaci verseny ellenére a barcsi gyár az egyetlen a Kemikalnál, amelyik nem módosította év közben az eredeti terveit. Legnagypbb sikere továbbra is a Kiváló Aruk Fóruma emblé- májú terméküknek, a Vliesin homlokzatfestéknek van. Keresett termék a Szileton BJ cementbázisú, műanyag adalékot tartalmazó, betonjavitó száraz- habarcs-terémkcsalád is. Új termékük, a Barlit műgyantakötésű színes, felületképző anyag. Lakásfelújításokhoz szolgál a ,,3F” penészgátló fal- festékrendszer, amellyel bármilyen penészgomba eltüntethető a lakásból. A Bitplax, amely szintén a Kiváló Aruk Fóruma jelzést viseli, csak akkor eredményes, ha a lapos tető lejtése legalább kétszázalékos. Az őszies időjárásban inkább a csepergő eső elől menekülők bújtaK a Budaflax Tabi KemTabi sátrak A Kemikal barcsi gyárának termékei Fotó: Gyertyás László Solsam napkollektora bemutatón pingcikk Kft. sátrai, pavilonjai alá, a vásári árusító sátornak is csupán a képeslapokat kínálók örültek. Bár nem somogyiak hozták a kiállításra, de a hétvégi házak tulajdonosai nagy érdeklődéssel figyelték — az erősen borús idő ellenére is — a virsliforraló, melegvizet előállító Solsam napkollektort. A Sunergy svéd—magyar kft. a kollektoraival megoldotta a hétvégi házak fűtését is, alig napfényes időszakban is. A hagyományos anyagok és a technika megfelelő ötvözete ma már elengedhetetlen kelléke életterünknek. Építéshez, átépítéshez kellő segítséget, ötletet nyújtanak az őszi BNV látnivalói. (Mészáros) Őszi BNV Ki mire esküdött? Ez a karambol már úgy nem csattan! A TISZTA LAP PÉLDÁZATA BARCSON Lapunk nem vállalja a megyénkben megjelenő más sajtóorgánumok minősítését. Ám most mégis kérjük: adattassék meg, hogy reagáljunk a Tiszta Lap — Barcs és környéke közéleti fóruma — című lap egyik cikkére. A „karambol” margójára címmel most megjelent írás ugyanis válasz a Somogyi Hírlap augusztus 25-i (!) Karambol című cikkére. Hogy miért a szeptember 20-ára keltezett számban olvasható, arra még visszatérünk. Olvasóink talán emlékeznek rá, a nevezett cikkben három barcsi — dr. Imreh Ajtony, Feigli Ferenc, és dr. Solti Pál — Erdélyben történt balesetéről írtam „szívhezszóló, borongós hangulatú” cikket. Életük — ma is úgy érzem — csak a szerencsétől függött. Most földijeik: a Kereszténydemokrata Néppárt Barcsi Szervezetének elnöksége őket támadja meg. A cikkben felvetett kérdések provokatívak: „Ki vezette az állami gépkocsit és miért?” (A tanácselnök, mert engedélye van hozzá) „megfelelően választották-e meg a sebességet?" (Az 50 kilométeres átlag, azt hiszem, nem nevezhető eszeveszett száguldásnak, indulástól ugyanis a 150 kilométeres útszakaszt több mint három óra alatt tették meg). ,,Nem lehetett-e elkerülni, vagy kisebb gonddal megúszni más hibáját?' (Költői kérdés...) S ami a három embert a legjobban bántja és sérti az írásban: a balesetet okozó székely magyarnak azóta — úgymond — ,. megderesedett a haja, remeg a keze, hisz élete végéig sötét árnyként kíséri a vétkes, de véletlen pillanat, mintasecu- ritate titkos ügynöke”. Ez a borzalom történt azért, mert a barcsi küldöttség három tagja nem volt hajlandó egy igazolást adni: hatvan napnál nem töltöttek többet táppénzen. Valóban nem adtak, mert ez csalás lett volna. Ezt — mivel közülük ketten orvosok — nagyon jól tudták. De tudnia kellett erről dr. Lábady Miklósnak, a Kereszténydemokrata Néppárt Barcsi Szervezete elnökének is, hiszen ő is hippokráteszi esküvel kezdte pályafutását. Lábady főorvos nem volt hajlandó nyilatkozni lapunknak: „ Semmi más célja nincs a barcsi újságban megjelenő írásnak, mint válaszokat kapni a kérdésekre”— mondta csupán. A cikk „szépséghibáit” azonban nem lehet sminkelni. Hogy lapunkat etikailag sérti — mivel írásomra reagálva próbálja egy másik újságban fölvillantani, hogy az „éremnek két oldala van” —, az egy dolog. A másik etikai véteég súlyosabb: dr. Imreh Ajtony, dr. Solti Pál, Feig+i Ferenc és Dr. Lábady Miklós közül az utóbbi három indul a szombati választásokon. Hogy esélyüket ez a cikk — amelyre válaszolhatnak ugyan, de csupán a jövő héten, a választások után — mennyire akarja befolyásolni, nem az én tisztem eldönteni. Az időzítés azonban egyértelmű... Hát kérem: nem értem, hogy sokszor erőszakosnak tűnő politikai szárnybontogatásaink miért csapnak át egymás szárnyainak (le és szét)-bontogatá- sához... Tamási Rita Háromezer munkanélküli az év végére (Folytatás az 1. oldalról) Rózsavölgyi István tájékoztatást adott a munkanélküliség csökkentését célzó lépésekről és lehetőségekről is. Elmondta: közhasznú munkát 271 -en végeztek az idén, többségüket Marcaliban foglalkoztatták. Rájuk eddig 25 millió forintot költöttek. A munkaviszonyban állók közül 270-en, a munkahellyel nem rendelkezők közül 105-en vállalkoztak átképzésre. Az előbbire 4 millió forintot, az utóbbira 1,3 millió forintot fordítottak. Korengedménnyel 186- an vonultak nyugdíjba. Közülük 181 -nek a vállalata, 5-nek a foglalkoztatási alap, tehát a hivatal vállalta át a nyugdíj - folyósítását,. Újrakezdési kölcsönt 2325- en igényeltek, s 1845-en föl is vettek a pénzt. Erre mintegy 700 millió forintot adtak a bankok a vállalkozóknak. Ez jelentős vállalkozásélénkítésnek számít. Munkahelyteremtő beruházásokra (országos foglalkoztatási alapra) 21 pályázatot küldtek be. Ebből 12 kapott összesen mintegy 86 millió forint támogatást. Ez 580 új munkahely létrehozását tette lehetővé. Á megyei foglalkoztatási alapból 23 pályázó kapott 22 millió forint anyagi segítséget, s ez újabb 280 munkahelyet jelent. A hivatal igazgatója szólt az előreláthatólag januárban életbe lépő új foglalkoztatási törvényről is, amelynek előkészítését két hónappal ezelőtt kezdte meg a Munkaügyi Minisztérium. Ennek alapvetően az a célja, hogy előmozdítsa a foglalkoztatást, a munkanélküliek ellátását, a piacgazdaság körülményei között a szociális biztonságot. Egész sor új lehetőséget kínál. Egyebek mellett minden valószínűség szerint lehetőséget nyújt a pályakezdők támogatására is, ami napjainkban elég sokszor okoz vitát és méltatlankodást, továbbá alkalmat nyújt a részmunkaidős foglalkoztatásra is. Már most látni, hogy a támogatásra szánt pénzek elosztásában az eddiginél jóval nagyobb szerepe lesz a megyének. Hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség elleni küzdelem össztársadalmi feladat, amelyből a munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt ki kell vennie a részét. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet; nem kell tartani attól, hogy a változással növekszenek az egyéni terhek. A kérdést az adózással és a társadalom- biztosítással együtt rendezik majd. Rámutatott: növekszik a decentralizált alapok megteremtésével és elosztásával kapcsolatos felelősség, s az ellenőrzés szerepe. Mindkettőből jelentős részt vállalnak majd az önkormányzatok, a megyei munkaügyi hivatalok, foglalkoztatási központok. Szegedi Nándor Gyáregységek szorult helyzete Magasabb minimálbért kérnek a vasasok Emelkednek az árak, nehezednek az életkörülmények: nem elég a szak- szervezeti kerekasztal révén kiharcolt 5600 forintos minimálbér. Legalább 6000 forintra volna szükség. A Vasas Szakszervezet megyei szövetségének most megtartott ülésén elhangzott: a minimálbérek emelése miatt egyre kisebb a különbség egy szakképzetlen dolgozó és egy jól képzett szakmunkás kategóriabérének alsó határa között, amelyet a szakmai bértáblázat rögzít, figyelembe véve a besorolást, a végzettséget, a fizikai és az egészségre való ártalmasságot és még egyebeket. A megyei szövetség kibővített ülésén éppen ezért egyetértés fogadta Szőke károlynak, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökének bejelentését, hogy szakembereik már nekiláttak a helyzet elemzésének, és javaslatokat dolgoznak ki arra, miként lehet ezen a lehetetlen és igazságtalan helyzeten változtatni. Késve jelent meg a közlöny Papp István elnök azt is igazságtalannak tartja, hogy az üzemeknek, gyáraknak kell kitermelniük a minimálbér emelésének pénzügyi forrását, a költségvetési intézmények viszont minden ellenszolgáltatás nélkül megkapják ezt. Sokkal nagyobb gondot kellene fordítani az állapot megváltoztatására, a jelenlegi béraránytalanságok eltüntetésére. Azt is mondták a szakszervezeti titkárok, hogy a közlönyben késve jelent meg: 5600 forint a minimálbér. Az üzemek egy része nem is tudja kitermelni az emelés fedezetét; csak a remény él bennük, hogy az ígéretnek megfelelően adókedvezményt kérhetnek. Az országos szövetség a megyeivel együtt azt várja a kormánytól, hogy határozottabb lépéseket tegyen a munkanélküliség áthidalására, a nehézségek enyhítésére. Sokan szeretnének, de nem kapnak egzisztenciális segélyt. Gyors intézkedés segíthetne ezen. A Vasas Szakszervezet véleménye: meg kellene alkotni a foglalkozási törvényt és ebben világosan, egyértelműen rögzíteni a munkavállalok és a munkáltatók jogait és viszonyait, a foglalkoztatáspolitika aktív és passzív eszközeit, alkalmazásuk garanciáit. Az üzemeknek ma érdeke a nem átgondolt létszámcsökkentés is, hiszen a megmaradó bérhányadot kioszthatják a többi dolgozó között. Legyenek tulajdonosok a dolgozók A somogyi vasas üzemekben volt már és várható ezután is létszámcsökkentés a privatizáció és a szocialista export csökkenése miatt. Biczó József titkár szerint a megalakuló önkormányzatok egyik fontos feladata lesz, hogy a munka nélkül maradtak átképzésével, segítésével foglalkozzanak. A Vasas Szakszervezeti Szövetség Tanácsának és a Somogy megyei szövetségnek az a véleménye, hogy a munkavállalókat — minél nagyobb arányban — ingyenesen kell kollektív tulajdonhoz juttatni. Mégpedig az 1968 után képzett vállalati nyereségági-fej- lesztési érdekeltségi alap révén. Ezt azzal indokolják, hogy a nyereségrészesedés egy részét tartalékalapba tették, és ebből különféle szociális, kulturális, sportberuházásokat támogattak. A szociális és kulturális alapból más helyre is utaltak át segítségképpen. Ez indokolja a kollektív tulajdonosságot. Hátrányban a vidékiek A gyáregységek nagy gondja, hogy a központi vállalati tanács dönt a vezérigazgató megerősítéséről, s majd az új vezető nevezi ki a gyáregységek igazgatóit. Sajnos, csekély a képviseletük. A Csepel Kaposvári Nehézgépgyárának korábban öt nagyvállalati tanácstagja volt. Most csak négy. Ez is bizonyítja: a vidékiek nem tudnak beleszólni a döntésbe. Biczó József megyei titkár szerint sürgős szükség van az érdekvédelmi törvényre a tisztségviselők védelme érdekeben. Somogyi javaslat az, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozó vállalatok dolgozói alakítsák meg a munkavállalók szövetségét, a szolidaritás, az egységes kiállás érdekében. Lajos Géza
