Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-25 / 130. szám
1990. szeptember 25., kedd SOMOGYI HÍRLAP 5 Szakoktatás — világszínvonalon Évekkel a gyakorlat előtt A kaposvári Ipari Szakközép- iskolában olyan számítógéppel vezérelt szerszámgépeken folyik a gyakorlati oktatás, amely párját ritkítja e hazában. Az oktatóteremben párokban ülnek a számítógépek előtt a fiúk. Rezván Pál szakoktató megállás nélkül, lelkesen magyaráz. — A nyáron Salzburgban voltam továbbképzésen, hogy az itteni munkámhoz még több ismeretet gyűjtsék. Nagyon szigorú és kemény felkészítést kaptunk, a magyarok közül a vizsgán mindössze hárman feleltünk meg. Négy éve folyamatosan tanulok. Ez az első nap, amit ebben a szaktanteremben töltenek a fiúk; kiscsoportos foglalkozáson ismerkednek a számítógéppel vezérelt szerszámgépekkel. — Úgy tudom, ez a második tanév, amikor ilyen speciális, oktatásban részesülnek a tanulók. — Kétirányú képzést honosítunk meg az iskolánkban. Az egyik az ötödéves technikushallgatók felkészítése, a másikon a tanulók évfolyamonként gyakorlati foglalkozáson ismerkedjenek a számítógép vezérelte szerszámgépekkel. A jövő középvezetőit készítjük fel így. — S hol tudják hasznosítani az itt tanultakat? — Egyelőre még nem sok helyen. Amikor majd a vállalatoknak módjukban lesz megvásárolni azokat a gépeket, amelyeknek a kezelését a tanulók itt elsajátítják, már nem kell arra időt vesztegetni, hogy előbb tanfolyamra küldjék dolgozóikat. A fiúk természetes könnyedséggel kezelik a számítógépeket. Ellenőrzik egymást, és megbeszélik a következő lépést a programozásban. Igaz, csak kicsiben történik itt minden, de a látvány így is lenyűgöző. A tervezéstől a kész termék előállításáig minden beprogramozható, s a gép mindent meg tud csinálni, amire egy maróvagy esztergagép egyáltalán képes. (Talán még azt is, amiről ma még nem is tudunk?) Ami a tizenhét-tizennyolc éves fiúknak inkább játék, mint munka, azt a felnőttoktatásban már nehezebb megtanítani. Arról nem is beszélve, hogy nekik ezért már fizetni kell. Más kérdés, hogy ehhez hozzájárul-e a vállalat vagy sem. Az új ismeretek megszerzésében a felnőtt felelőssége mindenképpen más. A felnőtt tovább-, illetve átképzéssel az Ipari Szakközép- iskola dél-dunántúli oktatási központja foglalkozik. Az Ipari Szakközépiskola ez év júniusában vette át a Bázistól a központot, s mint jogutód folytatja a korábbi gyakorlati oktatást. — Ez a kapcsolat azért is hasznos, mert a szakközépiskolában nagyon jól felkészült tanárok oktatnak — mondta Huszár Dezső, az oktatási központ vezetője, s az oktatási eszközök is lényegesen jobbak, mint a korábbiak. A felnőtt-továbbképzésben lesz technikus- képzés, igény van a mérlegképes könyvelői tanfolyamokra, a minősített hegesztői és a gépkezelői továbbképzésre. Az, hogy az iskola tanulói ilyen jól felszerelt oktatóteremben sajátíthatják el az ismereteket, nekünk is előnyös, hiszen a felnőttoktatás is ezekben a szak- tantermekben folyik. Ezzel a hosszú távra szóló együttműködéssel színvonalasabb, esetenként világszínvonalú képzést tudunk biztosítani a tanfolyam résztvevőinek. N Zs Micimackó visszatér Tízegynéhány esztendő után Micimackó visszatér a kaposvári Csiky Gergely Színház színpadára. A csütörtöki bemutató előtt látogattunk el a próbára. A rendező, Ascher Tamás a zsúfolt évad programjára való tekintettel a főbb szerepeket kettős szereposztásban próbálja. Ifjúvá serdült az a gyerekközönség, amely szívebe zárta Milne hőseit, akik közül most Csákányi Eszterrel ismét találkozhatunk; a Zsebibaba szerepében egykoron bemutatkozott színésznő most Micimackó jelmezébe bújik. — Tegnap láttam egy főpróbát Spindler Bélával, akivel fölváltva játsszuk Micimackót. Nagyon tetszett. Föl- idéződött bennem a tízegynéhány évvel ezelőtti előadás. Pályám kezdete jontos állomásának tartom Micimackót. A karakterábrázolás tökélyét sajátíthatja el a színész, aki részt vesz ebben a játékban. Ez a darab a színész számára is, mint az olvasónak, alapmű. — Nem furcsállta, hogy Micimackó szerepét felváltva férfi és nő játssza? — Egy mackónak teljesen mindegy, hogy fiú vagy lány. Ő a Micimackó. Annak a színésznek, aki eljátszhatja ezt a nagyszerű szerepet, a teljes fölsza- badultság a játéköröme. Olyan végletek játszódnak le a szereplőkben, amelyek próbára teszik a művészt. Zsebibaba is nagyszerű figura; az a csodálatos ebben a mesében, hogy mindenki fontos. A Nyuszi családban játszik Kelemen József-, nem főszerep, de nagyszerű lehetőség egy színész számára, hogy megmutassa magát. Remek figurát teremtett. —Ön most a Sirályban Mását is próbálja. Nem okoz gondot kétfelé koncentrálni? — A Micimackót mindössze kétszer próbáltam eddig, mert csak később veszem át a szerepet Spindler Bélától. Sok rokonvonást fedeztem föl Mása és Micimackó szerepében; bármily különös, így van. Mása nem olyan nagy szerep, mint Micimackó, ám színpadi jelenlétével mégis egy teljes karaktert kell sugároznia, ebben hasonlít Milne hőséhez. Mackósán mozgott a tegnapi próba előtt Spindler Béla. A csütörtöki bemutatón ő ölti magára Micimackó barna bundáját. — Engem sem zavar a kettős szereposztás, hiszen egy mackó szerintem is lehet fiú, de lány is. Talán szerencsém, hogy nem láttam a tízegynéhány évvel ezelőtti előadást, amikor Kottái Róbert játszotta Micimackót. Olvasmányélményeimből táplálkozom. A Kis- herceg és a Micimackó meghatározó mű volt gyerekkoromban. Nagy örömmel készülök a csütörtöki bemutatóra. A játékmester, Lukáts Andor irányította a tegnap délelőtti próbát. A főbb szerepekben — szintén kettős a szereposztás; Nagy Mária, Pogány Judit — Malacka; Füles; Bezerédi Zoltán és Kulka János. A díszleteket és a jelmezeket Pauer Gyula meghívott vendég tervezte. Horányi Barna Jog a mássághoz Alapszabályok a választási küzdelmekben ALMÁS-E AZ ALMASZÜRET? NEM JÖN LE A FÁRÓL... A helyhatósági választással is megméretik, tudunk-e élni demokráciával. A választási csatározások a nyilvánosság előtt zajlanak le, s a közvélemény pontosan megfigyelheti és minősítheti, hogy kik képviselik a település érdekeit. Vannak olyanok, akik nem ígérgetnek: a szavak és tettek egysége törvény számukra. Küzdenek a hazugság ellen, s azt is elismerik, ha tévednek. Nem mindenáron csak győzni akarnak. S a pártok és személyek között akadnak manipulációra, szemfényvesztésre hajlamosak is. A tömegkommunikáció -»■ ez kötelessége — szépítés nélkül kívánja bemutatni az igazat mondókat, a türelmeseket, a cselekvésre képeseket és a demagógokat. A választásokra is érvényes dr. Fehér György megállapítása: ,,A megméretésnél felelni kell a tettekért, a szavakért visszamenőleg is. Nincs más mód, mint kimondani mindenkinek az igazságot. Amikor mindenki szembesítte- tik saját múltjával és jelenével.” Ez azt is jelenti, hogy politikusok, pártok találtatnak könnyűnek a választások alatt és után. Szabadság jellemzi ma a választási kampányt. Tudunk-e élni a szabadsággal? Úgy vélem, ez a szabadság akkor érvényesül mindenekelőtt, ha elmegyünk és szavazunk. Minden párt a szabadságjogok ki- teljesedésére törekszik, de a törekvés még csak a lehetőségeket és nem a tényleges gyakorlatot jelenti. A korlátozó körülményei ellen sokan lázadnak, utólag protestálnak. A választási kampányban, a vélemények szembesülésében tisztázódhat, hogy a különböző pártok hogyan, milyen céllal, milyen módon milyen korlátokat ledöntve akarnak szabadok lenni? Ehhez vezetheti el társadalmunkat a helyhatósági választás, mert arról döntünk, miként legyünk szabadok: a demokrácia szellemében dolgozók és korszerűek. Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor közös művében olvashatjuk: „ Szabadságát kivívni csak annak van reménye, aki nem válik foglyává saját érzéseinek (indulatainak) sem, aki nem esik bele sem a túlzott ellenséges elfogultság, sem a túlzott azonosulás csapdájába. A szabadság-készség szemlélete ezen elfogultságot, egyoldalú túlzásokat igyekszik redukálni, szabaddá tenni az egyént saját szélsőségeinek béklyóitól" A választási ütközetekben azok a pártok és politikusok maradnak tiszták, korrektek és győztesek, amelyek és akik igyekszenek ellenfeleiket megérteni, tartózkodnak a durva kirohanásoktól, a más nézeteket vallók becsmérlésétől. Nem akarják mindenáron befeketíteni riválisaikat. A tisztánlátás érdekében reálisak igyekszenek maradni, és észreveszik a negatívumokat és a hamisságokat is. Az előbb említett szerzők szerint személetükre és magatartásukra „a belső résztvevő és a külső megfigyelő" valósághű látása, nézőpontváltása, elfogulatlansága és rugalmassága legyen jellemző. Sokszor emlegetjük, hogy a választási hadjáratban ne járassák le a pártok és á politikusok az emberi méltóságot. Az elmúlt negyven évben tapasztalhatta az ország, hogy szinte nincs olyan ember, akit nem sértettek meg emberi, szakmai, állampolgári mivoltában. Rossz színben, az igazi értékeket semmibe véve ítéltek meg egyéneket, csoportokat, nézeteket, alkotásokat, lábbal taposták az értelmet és a rációt. E választás legyen végre mentes a gyűlölködéstől, emberek, pártok megnyomorításától! Legnagyobb érték a választási küzdelmekben a kulturált viselkedés, az igaz érv, egymás tisztelete legyen! A szabadságjognak része a másság elfogadása. A mássághoz való jog akkor érvényesül, ha a pártok a jelöltek és a választópolgárok tiszteletben tartják az egyén autonómiáját. Értéknek tekinthetjük, ha egyes emberek, csoportok a nemzeti vonások mellett egyéb jellemzőkkel is rendelkeznek. Európaiságunkat, a szabadságjogok kiteljesedését jelezheti a tény, hogy országunkban a választások ellentétekkel átszőtt helyzeteiben sem érhet senkit megkülönböztető hátrány. Aki a törvények szerint él, különbözőségért ne érje támadás és gya- núsítgatás. A választási kampányban felerősödnek az érdekcsoportok s a választáson indulók között viták. Természetes és jogszerű, hogy a választásokon nézetek és koncepciók, tervek és programok átesnek a szavazás „tisztítótüzén". A konfliktusok a választások idején elérik végső fázisukat, s a nyilvánosság elé kerülnek. Viták keretében, új koncepciók győzelmében le- bontódik az idejétmúlt struktúra. A vitákból, ,csak azokat lehet figyelmen kívül hagyni vagy letessékelni a porondról — írja Mátyás Győző —, akik erőszakról beszélnek. Az erőszak előszobája a kollektív gyűlölködés.” Dr. Bóra Ferenc Jó harmincéves hagyomány már, hogy ősszel tanévkezdés után a diákok és tanárok néhány napot a paradicsomföldeken, gyümölcsöskertekben munkával töltenek el. Az idén ez megszakadt, hiszen a májusban kiadott tanévnyitó utasítás nem teszi kötelezővé az őszi mezőgazdasági munkát. A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tantestülete és diákjai már e rendelkezés előtt kinyilvánították: ők nem kívánnak almát szedni. E döntés hátteréről Mihályfalvi László igazgató ezt mondta: — A tanév zavartalan rendje és a tanulók érdekében tantestületünk már februárban úgy döntött, hogy nem vesz részt az őszi almaszüretben. Ezt a döntésünket a diákok is támogatták. Véleményünk szerint nem az iskolák feladata a mezőgazdasági munka. Feszített tanrendünkben még így is sok a „csúszás", a kinti egy hét pedig nem biztosítéka a komoly tanévkezdésnek. Természetesen akad más megítélés is. Erre példa a kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi Szakközépiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző igazgatójának, Tóth Imrének a véleménye. — A munkára neveléshez fontos ez az egy hét.—mondta. — A tantestület nagy részének és a tanulók jó kilencven százalékának is az a véleménye: szükséges részt venni az őszi munkán. Mezőgazdaságunk negyven év alatt a nagyüzemi termelésre rendezkedett be, így tudomásul kell venni, szükség van a mi segítségünkre is, hiszen az alma magától nem jön le áfáról. A két ellentétes vélemény után kíváncsiak voltunk, mi a véleménye Dóra Józsefnek, a Kutasi Állami Gazdaság üzemgazdászának. —Mindig elégedettek voltunk a tanulók munkájával, s a jövőben is számítunk az iskolák segítségére. Igaz, az idén nem szenvedtünk hiányt diákmunkaerőben, de ehhez hozzájárult az is, hogy a mostoha időjárás miatt a korábbi termésnek csak mintegy a negyede van a fákon. Barna Zsolt