Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-25 / 130. szám
1990. szeptember 25., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 Deutsch Tamás nyilatkozata a Somogyi Hírlapnak „Mindenki nyilvánítson véleményt!” rr r KISGAZDÁK NAGYGYŰLÉSÉ KAPOSVÁRON A három alapelv időszerű (Folytatás az 1. oldalról) A mintegy 500 főnyi hallgatóság — amelynek összetétele valóban azt tükrözte, hogy Somogybán is sokan élnek a földből, aggódnak a mezőgazdaság jövőjéért — kíváncsian hallgatta az agrártárca miniszterét. Arról beszélt, hogy a Kisgazdapárt, amely hatvan évvel ezelőtt alakult meg, mindig is három alapelv szerint szerezte tevékenységét, s ezek ma is aktuálisak és időszerűek. A keresztény világnézet, magántulajdon szentsége és a polgári demokrácia olyan értékek, amelyekért harcolni annyit jelent, mint Európához tartozni. — Nem lehet tudni, hogy mi végezte a nagyobb rombolást az elmúlt negyven évben ebben az országban: a szellemi szféra lepusztítása vagy pedig a gi- gantomániás elképzeléseket követő gazdasági rendszer kiépítése — mondta a miniszter. Ám — hozzátette —, arról semmiképpen sem szabad megfeledkezni, hogy csakúgy, mint régen, most is a mezőgazdaságon áll vagy bukik ez az ország! Ha mezőgazdaságban felhalmozódott gondokat, problémákat nem tudjuk megnyugtató módon rendezni, akkor valóban gond lesz — hangoztatta a miniszter. Ezt követően az elmúlt negyven év történelméből vett néhány példát. Miszerint a túlzott iparosítás, a mezőgazdaság háttérbe szorítása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy súlyos gazdasági válság alakult ki. Hozzájárult még ehhez a pártállam káderpolitikája, melynek során igyekezett biztosítani, hogy minden fontos pozícióba a saját embereit ültesse. — A piros könyv volt az irányadó, s nem a szaktudás, a szakértelem s ez elkerülhetetlenül kontraszelekcióhoz vezetett. A Miután parlamentünk tető alá hozta az önkormányzati törvényt, következtében a vidéki Magyar- országnak — de az ország fővárosának is — a szeptember végi helyhatósági választások ügye lett a legégetőbb gondja. A törvény végrehajtása a rendszerváltás legfőbb politikai eszközévé vált, így a választások — sok tekintetben — jóval fontosabbnak tűnnek, mint az országgyűlési választások. Miért? Mindenki tudja, hogy a pártállam szovjet mintájú ideológiája alapján életre hívott tanácsrendszer 40 éves múltja milyen mélyen ivódott be kétes értékű apparátusával a vidéki Magyarország kormányzati rendszerébe. Még talán az is igaz, hogy a tanácsi rendszer a vidéki Magyarországot jobban sújtotta, mint a fővárost, hisz aligha lehetett volna a fővárosba olyan sok és alkalmatlan személyt beállítani a tanácsok padsoraiba és hivatali apparátusaiba, mint a vidéki közép- és alsószintű tanácstestületekbe és igazgatási szervezetekbe. A tanácsi testületek állampárti struktúrájukkal párhuzamban — mindvégig alárendelten — működtek. Elég volt a párthűség kritériumát követelményként a szakértelem elé helyezni, s így a közigazgatás és az államiranyítás ügyét—a pártfegyelem pórázára kötve — a központi centrikus irányítási mechanizmus eszközévé tették. Ez az elmélet és gyakorlat a kijegecesedett centralizmus hierarchiájával a feje felett — végül is — a vidéki Magyarországot e központosított koncepció gondolkodás nélküli végrehajtójává tette. Ilyen atmoszférában szinte alig volt csodálható, hogy a jó szakemberek pedig háttérbe szorultak. Még azok a vezetők is, akiket valóban a nép közül választottak, egy idő után úri allűröket vettek fel, kialakultak a kiskirályok és a helyi diktatúra! — Ez az örökölt helyzet határozza meg az új kormány lehetőségeit is. Ezért az első és legfontosabb a pártállami struktúrák leépítése, a gazdaság fellendítése, amelynek alapeleme a privatizáció, nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is! — Mi a mezőgazdaságban azt akarjuk — mondta a miniszter —, hogy mindenki kapja vissza jogos tulajdonát! A kártérítés és a tulajdonrendezés egymástól elválaszthatatlan. Kinek-kinek magának kell eldönteni, hogy magángazdálkodóként vagy új típusú tsz-be szerveződve kívánja élni életét. Ezt követően a kormány (illetve a Kisgazdapárt) sajtóhoz való viszonyát jellemezte. Szóvá tette, hogy nem ritkán súlyos elmarasztalasban van része, pártjával együtt, mégpedig indokolatlanul. A lakosság türelmetlenségét viszont jogosnak tartotta, s mint mondta, tudomásul kell venni, hogy: kettős hatalom van most az országban, hiszen előttünk az önkormányzati választás, például a minisztériumokban is csak a fontosabb vezető állású dolgozókat váltották le, az apparátus maradt, s nem ritkán akarva vagy akaratlanul időnként „betart”. Nagy Ferenc József vitaindítójában beszámolt arról is, hogy a kormány hozzálátott a nyugdíjrendszer átalakításához. Mindenekelőtt megvonja azokat a kiemelkedő nyugdíjakat, amelyeket korábban politikai érdemek alapján kaptak. A nagygyűlés lapzártakor még tartott. (Lengyel) pártállami bürokrácia mérhetetlen elburjánzásával, hatalmas és értéktelen terheket rakott az állami költségvetés nyakára. Döbbenetes létszámát az improduktív adminisztrációnak az intenzív termelőmunka helyett! 1 A hazai közigazgatás 1945 utáni tragikus vesszőfutásában igazolóbizottságokkal és béli- stázásokkal, a közigazgatási apparátus időszakos átszűré- sével kergette szélnek az államigazgatásban dolgozó embereket. Ilyen hatalmas érvágást már aligha engedhetünk meg magunknak. Közigazgatási rendszerünket, amelynek olyan kiváló professzorai voltak hazánkban, mint Magyary Zoltán, és Bibó István, aligha szállhatják meg alkalmatlan, tehetségtelen is képzetlen, laikus végrehajtók az államigazgatás bármely szintjén. Ezért lenne most döntő fontosságú, hogy elkészüljön a nemzet közigazgatásának új törvénytervezete, s közte is a magyar vidék önkormányzatainak új működési szabályzata és az önkormányzati nélkülözhetetlen adattár, a személyi kiválasztások céljaira és biztosítására. Amíg ez nem áll rendelkezésünkre, addig csak hevenyészett és nem értékálló nekszu- sokkal tudunk e kényes feladatokra posztokat állítani. Ne kelljen már sokadszor is kísérletezni államigazgatásunk rendszer- váltása idejen — a folyamatos (Folytatás az 1. oldalról) A jövőnk szempontjából hasonlóképpen fontos gazdasági rendszerváltás alappilléreit azonban elég, ha csupán a kormányzópárt országgyűlési képviselői elfogadják. Rendelkeznek az ötven százalék plusz egy fővel. így a költségvetési, a föld-, a privatizációs, az állam- háztartási, a társadalombiztosítási stb. törvények tárgyalása előtt tudható már, hogy az An- tall-kormány keresztül tudja majd vinni az akaratát. Ráadásul ma az egyetlen működőképes ágazat hazánkban a mező- gazdaság — a többi már rég térdre kényszerült. Ezért az egész nemzetgazdaság össze fog omlani, ha a kisgazdák el tudják fogadtatni tragikus elképzeléseiket, a nekik tetsző földtörvényt. Elmondta továbbá, hogy a kormányt megbuktatni képtelenség. „Talán ülhetnénk miniszteri székekben...” — Nem csinálnak pedig semmi izgalmasat — mondta. — (,,Sokan így vélik, hogy a kormányzat legnagyobb erénye az volt, amit nem tett, mindaz, amit megtett, viszont hiba”—részlet a 100 napot értékelő Fidesz- kiadványból.) — Egyetlen lehetőség az, ha elenyészik többségük a parlamentben, s erre van is esély. Ez esetben nem időközi választásokkal, hanem a parlamenten belül kell megoldani a kérdést. A Fidesz nem vállal részt egyelőre a kormányzatban, mert szerintük az egyszer már elvetett nagykoalíció (MDF— SZDSZ) válna leginkább az ország hasznára. Ha nagyon szerettük volna, talán ülhetnénk miniszteri székekben mi is, de számunkra nem az egyéni ambíciók a legfontosabbak—folytatta. —22 képviselőnknek nagyon jó iskola az ellenzéki ország- gyűlési padsorokban ülni. Ezért közigazgatás helyett —, s kétes politikai pártszempontok szerint átmeneti igazgatásstaféta együttesekre bízni a magyar közigazgatást, amelyeknek mindig elölről kell kezdeniük' munkájukat, s mindezért igen drága tandíjat kell majd az országnak fizetnie. Ha most a kellően előkészített önkormányzati rendszerváltás legalább ennek az egyetlen feladatnak eleget tudna tenni, maradandó igazgatása kiépítésével, talán a vidéki Magyarország legégetőbb gondját tudná megoldani. Csak így tehetnénk igazán stabillá közigazgatásunk gépezetét, amelyet még a szakszerűség tekintetében sem érinthetnek a politikai rendszerváltások: sem a parlamentiek, sem az önkormányzati változások. Nem lehetnek függvényei tehát a közigazgatás szakemberei soha a belpolitikai változásoknak! Önkormányzatokat tehát csak a nemzet és kevésbé a pártok érdekeivel lehet választani! 2 A regionális és a megyei kormányzati rendszerek a XVIII. század második felétől nem ismeretlenek számunkra. II. József modern közigazgatási rendszerében a területi és a megyei főispánok rendszere már működött, s e főispánok jogköre és szerepköre aligha a feudális, mint inkább a kései feudalizmus átmeneti korszakához kötődve az államigazgatás polgári tendenciáit tükrözte sem akarunk árnyékkormányt alakítani, az ellenzéki árnyék- kormány pedig szóba sem jöhet, mert az SZDSZ-szel számos lényeges kérdésben nem értünk egyet. — Nem szabad azt mondani, hogy mindenki hülye, de tudomásul kell venni, hogy nagyon sok hülye van — mondta Deutsch Tamás a Morva söröző felé bandukolva. Hrabal csehszlovák elnök kegyelmét követően ugyanis (börtönbe zárták a 68-at idéző prágai tüntetésen való szerepléséért) nagyon megkedvelte a szomszédos ország egyik népi eledelét, a knédlit. Útközben számolgattunk: a legújabb közvéleménykutatási híradás szerint a Fidesz az ország legnépszerűbb pártja. Ha holnap tartanák a választásokat, az SZDSZ mögött a második legtöbb vok- sot szereznék meg. Azért a látszólagos ellentmondás, mert a fiatal demokraták szavazótábora a legkevésbé mozgósítható. Mindenki voksoljon! — Ezért is kérünk mindenhol mindenkit, hogy menjen el voksolni — mondta Deutsch Tamás. — Az önkormányzat egyébként is úgy lesz például számomra legitim, hogy szavazatommal én is kinyilvánítottam a véleményemet. S elfogadhamár akkor is, annak regionálisigazgatási szerveiként... Ahho*., hogy hazánkban — most — nyolc messzelátó, regionális tekintetű közigazgatási megbízott elvégezhesse a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, ahhoz emberi feddhetetlenségre, szakmai tisztánlátásra és felkészültségre, erkölcsi tisztaságra, közösségi szemléletre, megbízható nép- és honismeretre, intenzív nemzettudatra épülő, megkérdőjelezhetetlen jellemű személyiségekre van szükségünk. Ezek a kerületi kormánymegbízottak, de az első és a második vonalba kerülők is méltó és alkalmas személyiségei legyenek az országnak, csakúgy, minta vidéki Magyarországnak. Ne csak önjelöltek, hanem a köznép megméretett, felkészülten alkalmas szakemberei legyenek, száműzve általuk társadalmunkban az önfitogtató, szubkulturális szemléletű önjelölteket, a sűrű mélyből érdemek nélkül hirtelen felbukkanó jelölteket, akiket a pártállam által is olyannyira privilegizáltan engedtünk érvényesülni. A vidék kárára és hátrányára beállított nagy létszámú testületek és apparátusok a múltban önmagukban is a kontraszelekció elvét valósították meg, hisz aligha kellett a tehetséges és hozzáértő, szakemberekre figyelniük. így vált a mennyiség elvének az érvényesülése a minőség helyett a vidéki Magyarországon a tehetségtelen- ség parkolóhelyeivé, többségében a nem alkotó vellitású értelmiségiek gyűjtőjévé, a szürketóbb, ha végül kisebbségben maradtam. Az új helyhatóság működését mindannyian a bőrünkön fogjuk érezni. Négy év alatt eddig soha nem látott fejlődést produkálhatnak most a települések, de rossz választás következtében az is előfordulhat, hogy később már be nem hozható lemaradásra „tesz szert” a lakosság. Ha áttörésszerűnek bizonyul vidéken az ellenzék (kormányellenzék) győzelme, az sem okoz majd kormányválságot. De ugyanakkor jelzőként komoly szerepet tölt be. Szondaként jelezheti a jelenlegi állapotokat. Vagyis megerősítheti, vagy gyengítheti azt a véleményt, amely a kormánykoalíció jelenlegi működését kíséri. Igaz, hazánkban ma él egy félelem, hogy vereség esetén a kormány megvonja a lényeges funkciókat az ön- kormányzatoktól, és saját hatáskörébe utalja azokat. Ezt jelzi az is, hogy tizenegy új kormányhivatalt készülnek felállítani. Nagyon sok új bizottság is megkezdte tevékenységét, s milliónyi államtitkár lett kinevezve — tette hozzá. — Ebben már megálljt szeretnénk, de a félelmeket igazából nem osztom. Igaz, a szavazók 65 százaléka tízezernél több lakosú városokban él, s a megnyerésükhöz szükséges döntések elfogadásához elegendő annyi szavakikkel? ség állományává. Ha ehhez még hozzávesszük a laikus emberek tömegének a szerepét, akkor kétségbeesetten állapíthatjuk meg e testületek működésének alacsony színvonalát. Ezért kell most nagy figyelmet fordítani a vidéki Magyar- ország önkormányzatainak a kiválasztásaira. Félő, hogy a vidéki Magyarországnak nem állnak kellő számban rendelkezésére alkalmas emberek. A sértettek és jogfosztottak pedig nem akarnak a cselekvés mezejére lépni. S ha volnának is ilyenek, félő, hogy nem az ilyen nesztelen, ám közösségi szemléletű emberekre fognak rávilágítani a pártok lámpásai. 3 Keservesen sok hazai tennivalóink között nagyon fontos volna előkészíteni a vidéki Magyarország értelmiségének regionális kataszterét, s velük együtt a magyar vidék regionális értelmiségi szövetségeit, a tájak amolyan területi, szellemi „felsőházait". Jó lenne pl. a honismereti szövetségek sorába tető alá hozni a Balatoni Regionális Honismereti Szövetség kereteit. Az előbbit Somogy, Veszprém, Zala régiójából, az utóbbit pedig Győr, Komáróm, Fejét megye területéről. E regionális kormányzati agytrösztök a táj önkormányzati szervezeteinek lehetnének szellemi tanácsadói. E regionális szövetségek képviselőiből, kiegészítve azokat a főváros megkérdőjelezhezat, amennyivel a kormányzópártok a parlamentben jelenleg rendelkeznek. Sokkal inkább gazdasági okai lesznek majd a megszorításoknak. De különféle önkormányzati szövetségek — például a már működő balatoni szövetség — foghatnak össze, hogy visszaköveteljék jogosítványaikat. Deutsch Tamás a jogi egyetemen tanul, harmadéves hallgató. Történelemből, szociológiából, politikatudományból négyes-ötös eredményei vannak. Nem tudni, vajon hányasra értékelte teljesítményét a siófoki hallgatóság? Mert sok jóval nem tudott kecsegtetni az országjelenlegi helyzetét illetően. Nem jobb a helyzet — 120 nappal a kormányváltás után sem fordult cseppnyit sem jobbra (a jobbat nem politikai fogalomként, hanem minőségjelzőként használva) az ország helyzete — minősített. — Persze senki sem várt 180 fokos fordulatot, de azt igen, hogy valami lényegi elmozdul a holtpontról. Az elért kevéske eredményt azonban a korábbi, a Németh-kormány sikerének tudhatjuk be; akkor kezdődtek azok a gazdasági folyamatok, amelyek mostanában gyümölcsöznek. S intő jelek vannak: tüntet az egyetemi ifjúság, a gyári munkások tömege... Bizonyos: a rendszerváltásra a pontot az önkormányzati választások tehetik fel. Hihetetlenül felerősödő bizonytalanság közepette kell(ene) majd az embereknek az urnákhoz járulniuk. — A hat kormányzó párt közül például egyedül a Fidesz népszerűsége növekedett. (Ennyjt az eddigi intézkedésekről.) Érdekes, és a fiatal párt életét nagyban megkönnyítő körülmény ez. Pedig egy demokráciában az számít nagy dolognak, ha valamely pártnak patinás múltja van, hogy ők most azért (is) politizálnak bátran, mert tevékenységük mindössze hónapokban mérhető. Czene Attila tetlen nagyságaival, tető alá lehetne hozni a nemzet „felsőházát”, amely parciális érdekek felett csak a nemzet ügyével törődne az anyaországban, munkájában, döntéseiben és határozataiban ez lenne a 15 milliós magyarság mértéke és érdeke. Mindazon magyaroké, akik a történelmi Magyarország határain belül élnek, mindazoknak tehát, akik ma már nem az államalkotó nemzet tagjaiként születtek e világra, mégis boldogulni akarnak az emberi jogok kölcsönösen érvényesülő nemzet kulturális felsőházának normatív rendszabályai szerint. Olybá tűnik, hogy a parlamenti választásokat is majd csak a következők korrigálhatják, az önkormányzatokat is csak a következő választások. Mindig a félmegoldásokat hajszoljuk, most is a polgármesterek bűvstallumait emlegetjük, ez sem old meg mindent, sem a főispán-kormánybiztosok. Különösképpen ha ezekbe az állásokba és munkakörökbe nem karizmatikus képességű szakemberek kerülnek! Úgy megyünk neki a választásoknak, hogy gyengéit és hiányosságait majd idővel korrigáljuk. Még nagyobb baj az, hogy passzív választójogunknak sincs igazi szűrője. Gátlás nélkül kerülhetnek hazánkban minden pozícióba a törtetők, noha egyszer már a csendes és közösségszolgáló rétegekből kellene értékeket kiemelni az önkormányzatok élére, akik egyaránt tudnak még a vidéken a gazdasági és szellemi kultúra kettős területén maradandót alkotni. Kanyar József Önkormányzatokat, de
