Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)

1990-09-21 / 127. szám

1990. szeptember 21., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 Nincs szezonzárás az Aquacaritasnál Számvetés három hónap munkájáról Június első napjaiban kezdte meg működését az Aquacaritas keszthelyi központú, balatoni rádiós se­gélyszolgálata. Az ügyelet fenntartását október 15-ig tervezték, ám — mint megtudtuk — a segélyközpont­ban mégsem lesz szezonzárás. A rádiós hírszolgálat nyári működéséről és a további feladatairól Puskás Sándort, a központ vezetőjét kérdeztük. 3666 hívás — Az Aquacaritas balatoni rádiós segélyszolgálata — mint a neve is mutatja —, a segély­kérések továbbítására hivatott szervezet. Tevékenységünkkel kapcsolatosan vád is ért ben­nünket, hogy a volt önkéntes vízi rendőröket próbáljuk az egyesületbe tömörítve „átmen­teni”. Szervezetünk nem foglal­kozik még vízből mentéssel sem, csak a hírláncot működtet­jük. Természetesen keressük a kapcsolatot minden olyan szer­vezettel, egyesülettel, amely hajlandó a hívásainkat fogadni, s megvan a lehetősége arra, hogy a bajbajutottak segítségé­re siessen. Tizenöt szervvel működünk együtt, köztük van több vízi mentőcsoport és vízi­sportklub, a mentésben rendkí­vül hatékony felszerelésekkel rendelkező DRV siófoki köz­— Volt-e emlékezetes vihar­nap, amikor különösen sok se­gítséghívást kellett továbbíta­niuk? — Ki kell emelni augusztus 17-ét. E napon a balatoni vihar­pontja, továbbá az MTA tihanyi kutatóintézete. Rendszeresen jelzi vízen tartózkodását a vitor­lásszövetség két motoroshajó­ja is. Június 6-tól szeptember 8-ig 3866 segélykérést fogadtak, és továbbították az információkat. Ezen belül 140 alkalommal kér­ték a parton történt események­hez orvos vagy mentő hívását, illetve a rendőrség, a tűzoltóság és a közműügyelet riasztását. 38 hajóval, 540 esetben segí­tették viharjelzések alkalmával a szolgálatot. — 285 személy mentéséről tudunk: 84-en szörffel kerültek bajba, 36 vitor­lás és 14 csónak utasait mentet­ték meg közreműködésünkkel, 28 alkalommal egyéb strand­eszközökkel (vízibiciklivel, gu­mimatraccal) vízen tartózkodók szorultak segítségre. ban, szerencsére igen jó össz­hangban sikerült dolgozni, fő­ként a vízi rendészet ügyeleté­vel. Helikopterük vezetője ku­tatta fel a bajbajutottakat, mind a saját, mind a velünk együtt­működő mentőhajókat közösen tudtuk a helyszínekre irányítani rádiós és helikopteres ráveze­téssel. Bekapcsolódott a mentésbe a tihanyi kutatóintézet hajója is. Elgondolkodtató azonban, hogy a 13 órai meterológiai elő­jelzés alapján a vízi mentők a vízi rendészettel együtt — rá­diójelentések szerint — 45 per­cen belül mindenkit a partra küldtek, ennek ellenére a jó egy óra múlva kerekedő viharban annyi szörfös és vitorlázó tar­tózkodott a vízen. A mentés csak az esti órákban fejeződhe­tett be. A siófoki kórház kérte a közreműködésünket egy élet­veszélybe került szülő anya — Sajnos az ügyelet folya­matos fenntartásának anyagi nehézségei vannak. Épp ezért már most módosítottuk a szol­gálat idejét. Az augusztus végi és szeptember elejei tapaszta­latok szerint a Balatonnál éjsza­kai ügyeletre már nincs szük­ség, így szeptember 8-tól csak reggel 6 és este 22 óra között fogadunk hívásokat. E szolgál­tatás viszont egész évben fenn­marad, hiszen számos horgász tartózkodik a vízen a tél beáll­táig, s azt sem szabad elfelejte­ni, hogy a jegesedő Balaton is nagy veszélyeseket jelent. Több környékbeli vállalat, szö­vetkezetjelezte azonban,hogy a megromlott közbiztonság és a rossz telefonösszeköttetés megmentésére, s ehhez 0-Rh negatív vércsoportú donorokra volt szükség. Telepített állomá­sainkon keresztül hívtuk föl a figyelmet a településeken, a strandokon a megfelelő dono­rok jelentkezésére. Megkere­sésünkre a Juventus és a Da­nubius rádió a műsorát meg­szakítva közölte a segélyké­rést. Utána szinte perceken be­lül jelentkezett az első donor s alig másfél óra elteltével rendel­kezésre állt a szükséges meny- nyiségü vér. —Az ilyen és hasonló segély­kérések nyilván indokolják, hogy a szezon befejeztével is működtessék a segélyszolgála­tot. miatt igényelnék tőlünk a va­gyonvédelmi ügyeletet. Több telephelyen van ugyanis CB- készülék, ám fogadóállomás hiányában éjszaka nem tudják használni a vagyonőrzéssel megbízottak. Mi ahívások foga­dását és továbbítását szívesen vállaljuk, ha az igénylők hozzá­járulnak az állomás üzemelteté­sének költségeihez — mondta Puskás Sándor. — Ez tíz igény­lő szerv esetében nem jelente­ne többet, mint havi 6—8 ezer forintot. így vissza tudnánk állí­tani a 24 órás ügyeletet, s ez esetben természetesen az élet­mentő hívásokat is egész éven át, éjjel-nappal tudnánk fogadni az egész balatoni térségből. Horányi Árpád Szülő anyán segítettek Reggel 6-tól este 10-ig MAGYAR KI KICSODA 1990 Új könyv 1969 és 1981 között négy kiadásban jelent mega Ki kicso­da? című életrajzi lexikon Ma­gyarországon. A Biográf Szer­kesztőség sietett az olvasók segítségére a Magyar ki kicso­da 1990című kötet megjelente­tésében, amihez több mint hatszáz élő személy életrajzát ismertetik. A 1981. évi Ki kicso­da-kötetben szerepelt és az 1990. február 28-ig elhunyt magyar személyek nevét is közli a pontos tájékozódás ér­dekében az új lexikon. • Az életrajzi adatok meglehe­tősen vegyes képet mutatnak. A közölt ismeretek tartalma ugyanis nemcsak a szerkesztő­kön múlott, hanem a lexikonban szereplőkön is. Aki vette a fá­radságot, az részletes leírást készített munkásságáról, má­sok rábízták ezt a munkát a szócikkek szerzőire. Az eddigi Ki kicsoda-lexiko­noktól eltérően a válogatás csak magyar személyiségek életrajzi adatait tartalmazza. Ennek az az oka, hogy a ma­gyar közélet állapotát igyeke­zett rögzíteni a kiadó az 1990 év eleji állapotoknak megfelelően. A kiadónak az a szándéka, hogy egy éven belül az olvasó kezébe kerüljön egy hasonló igényű, nemzetközi Ki kicsoda kötet is. A szerkesztők és a lektorok természetesen szakterületük legeredményesebb és leghíre­sebb személyiségeit válogatták ki, de minden válogatás — tör­ténjék bármilyen szempontok alapján is — végső soron szub­jektív. Formális követelménye­ket csak néhány esetben vettek számításba, így például fölso­rolja a kötet az akadémikusok, a kormány, az olimpiai tagok név­sorát. A kötet azért sem tekint­hető teljesnek, mert a szerkesz­tők figyelembe vették azoknak a személyiségeknek a kívánsá­gát, akik nem kívántak szere­pelni a Ki kicsoda 1990 című le­xikonban. A több mint hatszáz élő sze­mély nevét tartalmazó lexikon adatainak átfésüléséből kitűnt, hogy mennyi somogyi szerepel a kötetben. A több tucatot kitevő életrajzi adatok között a kapos­vári színházi élet jelesein kívül a kaposvári képzőművészet leg­kiválóbbjait mutatja be a kötet, de megtaláljuk a Magyar Ki ki­csoda 1990 című kötetben töb­bek között az irodalmi élet rep­rezentánsait, neves sportolóit, politikusát, szakembereit is. Meddig tart a gyógyszerhiány? SZERVEZÉSI GONDOK AZ ELLÁTÁSBAN Talán nincs is olyan ember, aki valamiképpen ne érzékelte volna az utóbbi pár hónapban kialakult gyógyszerhiányt. Az országosan mintegy negyven gyári készítmény közül több olyan gyógyszer sem kapható folyamatosan, melyeket króni­kus, illetve akut betegség ese­tén elengedhetetlenül szüksé­ges szedni a betegeknek. Ezért is kérdeztük meg dr. Győrbíró Árpádtól, a Somogy Megyei Ta­nács Gyógyszertári Központja igazgató főgyógyszerészétől: mi a helyzet Somogybán? — Nem tudnám pontosan megmondani, hogy a megyé­ben mekkora a szűk — és hi­ánycikknek számító készítmé­nyek száma, de hasonlóan az országos felmérésekhez, körül­belül 40 gyógyszer tartozik az említett kategóriákba. Hozzá kell tennem azonban, hogy az elmúlt napokban a Hungaro- pharma gyógyszeráru szakke­reskedelemtől megkaptuk az első hiánypótló szállítmányo­kat. — Mi a különbség az úgyne­vezett szűk—és hiánycikk kife­jezés között? — A szűk — cikkekből egy bizonyos mennyiséget mindig tartunk a raktárban, de ez nem elég ahhoz, hogy a keresletet folyamatosan, a kívánalmak szerint elégítsük ki. Annyi van belőlük, amennyi feltétlenül szükséges. Ilyen gyógyszerek például az Algopyrin, a Dope­gyt, az Andaxin, Antineuralgica stb. Az Algopyrin esetében fel­készültünk a házi, úgynevezett Galenusi-laboratóriumi előállí­tásra is, de közben megérkezett a mintegy 39 ezer gyári készít­ZQtib Paxirasol tabteíis' * mény, ezért nem volt szükség a helybeni előállításra. Ugyan­csak kaptunk 13 ezer doboz Nit- romin Retardot, amely tudvalé­vőén életfontosságú készít­ménynek számít; a szívbetegek nem nélkülözhetik. A teljes mér­tékben hiánycikknek számító Tensiominból azonban még nem érkezett újabb szállítmány. De van már például Betaloc, es az asztmás betegeknek olyan fontos Diaphyllinből is érkezett 16 ezer 800 darab. Ez azt jelen­ti, hogy egy betegnek szükség esetén egy dobozzal tudunk csak adni. Kérjük tehát a rászo­rulók türelmét, megértését. Itt kell megemlítenem, hogy a tu­datosult gyógyszerhiány feles­leges halmozásra is készteti a vásárlókat. Kialakulhat emiatt egy circulus — vitiosus, és a valóban rászorulók — többek között — ezért sem jutnak hoz­zá a szükséges minimális adag­hoz. — Mi a gyógyszerhiány oka? — Pontosan mi sem tudjuk megmondani. Tény az, hogy a központ a Hungaropharma-val van közvetlenül kapcsolatban és ezért az ipar gondjait nem ismerjük. A Hungaropharma azt állítja, hogy a gyógyszergyárak­tól nem kapta meg a megfelelő mennyiséget. — Ez azonban — egyelőre — ellenőrizhetetlen. — ??? — A napokban a kereskede­lem képviselői, a gyógyszertári központok vezetőinek tartottak egy beszámolót, de a megbe­szélésen az ipar nem képvisel­tette magát. Talán a mi hibánk is, hogy nem alakítottunk ki a termelőkkej megfelelő partneri viszonyt. Úgy hírlik azonban, hogy a közeljövőben meg is fog szűnni az iparnak a Hungaro­pharma iránti szállítási kötele­zettsége. A gyógyszerellátás­ban is beindul egy privatizációs folyamat, amelynek részleteiről azonban még korai lenne nyilat­kozni. Október közepén Bala- tonföldváron tartunk egy három napos konferenciát, melyre hi­vatalos lesz a gyógyszeripar egy illusztris képviselője is. Az eszmecsere után talán már töb­bet tudunk mondani. — A gyógyszeralapanyagok­kal mi a helyzet? — Ott is akadozik az ellátás, előfordulnak hiánycikkek, de nem olyan mértékben, mint a késztermékeknél. — Mi várható az elkövetke­zendő időszakban? — A gyógyszerhiány nem szűnik meg, de szűkén és folya­matosan pótoljuk azt, amit le­het. Várnai Ágnes Tüdő gy ó gyászok tanácskoznak (Folytatás az 1. oldalról) Schweiger Ottó professzor, a társaság elnöke a pulmonoló- gia holnapjáról, s a tüdőgyó­gyászok és a tüdőgyógyintéze­tekben dolgozó kardiológusok jelentőségteljes feladatáról beszélt. Megjegyezte: — Igaz, hogy a tbc-s megbetegedések száma csökkent hazánkban, ám krónikus tüdőbetegségben évről évre egyre többen szen­vednek. A kongresszuson részt vett dr. Bajtay András, a Népjóléti Minisztérium államtitkár-helyet­tese, aki az egészségügyi kor­mányzat terveiről beszélt. Szó esett a készülő társadalombiz­tosítási, illetve a biztosítási tör­vény szerepéről, valamint a tár­sadalmi kontroll intézményes formáinak megteremtéséről. Ezt követően a Medicina Tho- racalis című szakfolyóirat nívó­díjait adták át, és a tiszteletbeli tagokat köszöntötték. Életmű­véért Korányi-emlékplakettet kapott dr. Andrásofszky Barna. A szombatig tartó nemzetközi kongresszus Mosdóson és Kaposváron párhuzamosan tartja üléseit és kerekasztal- beszélgetéseit. A résztvevők négy szekcióban — gyermek­tüdőgyógyászat, légzésfunk­ció, kardiológia, tüdőrák—cse­rélik ki tapasztalataikat. E téma­körökben 160 előadás hangzik el. A rendezvényen számos hazai és külföldi gyógyszer-, il­letve műszergyár mutatja be termékeit. L. S Környezet­védelmi technikus­képzés Környezetvédelmi techni-í kusképzést indít a jövő tanévtől a siófoki 523. Sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet. Pro- hászka István igazgató el­mondta: az ötéves képzés után oklevelet szerző szaktechniku­sokkal elsősorban az önkor­mányzatoknak szeretnének se­gítséget adni a helyi környezet- védelmi szakemberhiány eny­hítésére. Különösen fontos ez azért, mert a kis településekre nem jut elég szakmérnök. A szakmunkásképző intézet a gyakorlati képzés biztosítása miatt a vízművel, az erdőgazda­sággal, a szennyvízteleppel és az állami gazdasággal vette fel a kapcsolatot. A jövő ősszel induló első osztály egyelőre somogyi diákokat vár, azután — mivel egyedüli képzés lesz az országban — más megyék­ből is iskoláznak be fiatalokat. KI ÁPOL ENGEM? Nem vagyok egy kimondott hipochonder, de most kivétele­sen rémesen érzem magamat. Ugyanis kinyitottam az újságot, és azt olvastam benne, hogy a hazai egészségügy katasztro­fális helyzetben van, azaz na­gyon beteg. Mit mondjak? Egészen belebetegedtem... Pedig nem vagyok egy ki­mondott hipochonder, amit az is bizonyít, hogy az évente két­szer esedékes A-vírust mindig lábon hordom ki, ám a hírt ol­vasván a lábam is hasogatni kezdett... Azt írja az újság, hogy már a nővérek is sztrájkolni kezdtek. Pont most, amikor hasogat a lábam, és zúg a fejem, a sze­meim pedig egyenesen ki akar­nak jönni a helyükről. Kérem szépen, én nem va­gyok egy kimondott hipochon­der, de most egészen beteg let­tem. És kérdezem én, ki fog mostan ápolni engem? Talán az én drága felesé­gem? De hiszen ő pedagógus, és emiatt alig-alig találkozom vele. Édes hitvesem tudniillik vagy osztálykirándul vagy bér­emelésért sztrájkol. Hőn szeretett anyósom, aki csekélyke szabadidejében fel­váltva szid engem és a rend­szert, közért-eladó, és mint ilyen, mostanában vagy újra­áraz vagy béremelésért sztráj­kol. Igaz, hogy a szomszéd Ko­vács gyermekkori snóblipartne- rom, viszont momentán ő sem igen ér rá engem ápolni. Foglal­kozására nézvé uránbányász, és hetek óta három műszakban sztrájkol. Nem vagyok egy kimondott hipochonder, de lassan össze­tévesztem magam a magyar egészségüggyel. Mindketten veszélyhelyzetben vagyunk. Alig állunk a lábunkon! Énnek bizony már a fele sem tréfa! Nem vagyok egy kimondott hipochonder, de most úgy ér­zem, éppen a halálomon va­gyok. Ráadásul, amilyen pe- chem van, ha majd szükségem lesz rájuk, maguk a sírásók is sztrájkolni fognak... Walter Béla

Next

/
Thumbnails
Contents