Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)

1990-09-20 / 126. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — EZ VAN! 1990. szeptember 20., csütörtök Dühös honanyák „A brit férfiképviselők bunkók” — így som­mázta véleményét a világ legrégibb parlament­jének egyik hölgyképviselője, akaratlanul is ta­núsítva, hogy a nyers őszinteség nem kizáróla­gos jellemzője a kevés múlttal rendelkező parla­menteknek. Teresa Sorman konzervatív hon­anya egyéb részlettel is gazdagította a két, nem szópárbajából kirajzolódó képet. „Az egyikük azt mondta nekem, hogy mutassam meg a szü­letési anyakönyvi kivonatomat, mert csak ezzel igazolhatom, hogy nő vagyok"— idézi a véle­ményt az Éva Express, mintegy annak igazolá­sául, hogy a honatyák és a honanyák politikacsi­nálását korántsem az udvari etikett szabályai jel­lemzik. A szenvedélyek kiváltképpen a Ház abortuszvitájában szabadultak el, amikor is az egyik heves vérű honatya, érveiből kifogyva „repedt sarkúnak” titulálta nőnemű pályatársát. Szoknyás Rambó A panamai invázió idején minden valamirevaló amerikai magazin, tévéhíradó megke­reste a maga szoknyás Ram- bóját, a katonalányt — vagy hölgykatonát? —, aki dicsősé­get szerzett a csillagos sávos zászlónak. Most viszont titok­ban tartják őket Szaúd-Arábiá- ban. A New York Times szerint azért, mert „Riadban a hölgy- Rambók akaratlanul is irritáljak a szaúdiakat. Itt ugyanis akár háború van, akár beke, egy fér­fi meg egy nő nem mutatkozhat együtt, ha nincsenek összehá­zasodva”. És ráadásul a szoknyás Rambó nem kaphat különlaktanyát, csak különszo- bát. A helyzet fonákságára utal, hogy ugyanakkor egy honatya, Colorado állam képviselője ki­fogásolta, hogy parlamenti kol­légái „továbbra is csak a gyen­gébb nem képviselőit látják a katonanőkben”. Ha a nyilvá­nosság mellőzésével is, de Szaúd-Arábiában is ott vannak a terepszínű ruhába öltözött lányok, asszonyok, orvosok­ként, ápolónőkként, hadtápos- ként, akiket a Pentagon sze­rint: „tökéletesen kiképeztek a sivatagi harcokra, ugyanúgy, mint a férfiakat”. Felkészítették őket a gerillák és a terroristák ellen is, és nem is akárkik. Ki­képzőik Vietnamban edződ­tek... Archívumunkban csak egy szoknyátlan Rambóhölgyet leltünk. Kérjük nézzék el... A szakáll és a háború Még egy hír a kuvaiti háborúból: ,,Amíg Szaddam Husszein lesz hatalmon Irakban, a konfliktus békés rendezésére nincs mód”— írtaa Davarcímű lap Izraelben, mintegy megokolva, hogy miért nem lehet kizárni a háborút az Öböl-válság feloldásából. Izrael tehát a legrosszabbal számol, sajátos óvintézkedésekkel is. Ezek közé tartozik, hogy Eliahu rabbi enge­délyt adott arra, hogy az ősi szefárd törzs fér­fitagjai levágják a szakállukat. A vallás rég­múltban gyökerező, szigorú előírásai szerint ugyanis tilos az arcszőrzet eltávolítása. Eliahi rabbi így indokolta adöntést: „Senki sem enged heti meg a hívőknek, hogy levágják a szakállu kát, kiveve azt az egyetlen esetet, ha ezen a; áron lehet megmenteni az életet. S minthogy < gázálarcot az életmentés céljából kell viselni egy esetleges vegyi háború esetén a szakáll el tüntetése megkönnyíti a gázálarc viselését. Ezzel együtt a rabbi úgy nyilatkozott, hogy nen lesz háború, mert „a Mindenható Izrael mellel van.” Igaz, a másik oldalon magabiztosan azt hir detik, hogy „Allah minket segít.” Tíz év múlva ... Az NDK területén élők csak az NSZK-val történő egyesü­lés után tíz évvel élvezhetnek majd nyugati életszínvonalat — jósolja egy nyugatnémet közgazdász. Klaus Friedrich azonban arra is rámutat, hogy az NDK-ban a munkanélküli­ség a jelenlegi 1 százalékról az év végére 11 százalékosra emelkedhet. Abszolút szám­ban kifejezve 1 millióan lesz­nek állás nélkül. A jelenlegi drágulási ütem 2—3 százalé­kos, s a közgazdász szerint legfeljebb megkétszereződik. Nike, a jenki Nike trikó, Nike sportruha, Nike cipő... Melyik tizen­évesnek ne dobbanna meg a szíve az ígéretes „cucc" hallatán? És ez még Ameri­kában is igaz. Ahol, mint a La Repubblica megírta, el­kezdődött a háború a világ­hírű cég gyártmányai ellen: a Push, a Chicagóban létre­hozott polgárjogi szervezet bojkottot hirdet. A Push mögött Jesse Jackson, az egykori színes bőrű elnökjelölt áll. A jelmon­dat: egyetlen néger fiatal, egyetlen család se vásárol­jon Nike cipőt mindaddig, amíg a cég térdre nem kény­szerül a tárgyalásokon. S ha már vett is valaki, azonnal fesse át feketével a márka­jelet. Hogy nem tréfáról van szó, ezt a Nike cég is nagyon jól tudja, hiszen becsléseik szerint is az Amerikában eladott cipőik 30 százalékát színes bő­rűek veszik. Minthogy az évi bevétel 2,3 milliárd dollár, a 30 szá­zalékos részesedés kétség­kívül elgondolkoztató. Nos, éppen ezt akarja a Push is, hogy a Nike igazgató taná­csa is essen gondolkodóba, és adjon visszatérítést a következő feltételekkel: a cég reklám-, menedzser- és igazgató tanácsába leg­alább egyharmad arányban vonjon be négereket. A Nike vezetői előtt élén­ken él a Ford és a Coca Cola-bojkott a korábbi évek­ből, így aztán a cég elnöke azonnal megígérte, hogy egy éven belül egy színes bőrűnek is helyet adnak, és keresik a többi lehetőséget is. Az ajánlatát nem fogad­ták el, a Push ennél többet követel. Ott is egy Jesse Jackson nevű úr, aki nem más, mint a volt elnökjelölt- tiszteletes fia. Fék a szupervonaton Miközben a világ csodálattal és irigykedve gondol a fran­ciákra, merthogy a vasúti me­netrend „gyorsvonat” kifeje­zése mellé az ilyen vonatot is megcsinálták, Dél-Francia- országban tiltakozási akciókat szerveznek a Tgv—a szuper­vonat — ellen. A francia hír- ügynökség szűkszavú, ám tárgyilagos jelentése szerint már 35 csoport szervezkedik a vonatellenes hadviselésre, tettre készen: „Ha szüksé­ges, el fogjuk zárni az utat, és meg fogjuk bénítani a vasútál­lomásokat.” A francia államvasutak büszkesége, az óránként 300 kilométeres sebességgel szá­guldó vonat kapcsán — a Pá­rizs—Marseille távolságot 3 és fél óra alatt futja, az eddigi 7 és fél órás, cammogásnak korántsem nevezhető teljesít­mény helyett — a méltán re­mélt általános nemzeti lelke­sedés elmaradt, ellenben azonnal létrejött az „elutasí­tás frontja”. Egyelőre hatásta­lannal bizonyultak a közleke­dési miniszter érvei is, misze­rint különbizottság foglalkozik a környezet és a legmo­dernebb technika összebékí- tésével, hogy minimális kár mellett maximális utazási előnyhöz jusson az ország. A válasz: „Nem óhajtjuk felál­dozni a környezetünket né­hány percért. ” Lombikcsikó Eric Palmer, a tours-i (Francia- ország) kutatóintézet egyik igazgatója bemutatta az inté zet 19 évi tudományos kutatásának kézzelfogható ered ményét, a lombikban fogant Isis Coeur de France neví kancacsikót (MTI-Külföldi Képszerkesztőség) NEM STRAPA­CIPŐ Heike bemutatja a világ legdrágább sportcipőjét, amelynek ára 12 600 nyu­gatnémetmárka. A magas ár oka egyszerű: az L. A. G. cég ugyanis a cipőt apró gyémántokkal rakta ki. A cipő a müncheni nemzetközi sportszer- és sportruházati kiállításon és vásáron volt látható (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) AL CAPONE NEM BŰNÖS Al Capone elegáns, fekete öltönyben, fehér ingben, nyakkendőben — rajta bri­liánstűvel — az érdeklődés középpontjában ül a vádlottak padján. A bíró fölteszi a döntő kérdést a 16 esküdtnek: „Meghozták az ítéletet?” A válasz: „Igen. Ártatlan.” 1990 augusztusában, Chicagóban tehát felmentették minden idők leghírhedtebb banditáját, a Vágottarcút. Közel ötven esztendővel az érvényes íté­let után, amikor is Al Capone számára lezárult az alvilági karrier: 11 év börtönre, 30 ezer dollár perköltség megté­rítésére és 30 ezer dollár pénzbüntetésre ítélték. Egész Amerika tudta, hogy az Al Capone számláján lévőknél kisebb bűnökért is villamos­székbe küldtek embereket. Al Capone egyszerűen kiirtotta minden riválisát, aki az alko­holcsempészetben, a hazárd­játékok és a prostituáltak el­lenőrzésében konkurálni me­részelt. Hoover elnök szemé­lyesen bízta meg az FBI-t a bizonyítékok megszerzésével és a gengszter lefogásával. És a szövetségi nyomozók tehetetlenek voltak: Al Capo­ne ellen nincs bizonyíték. Nincs lakása sem; igaz a „Big AI” a legelőkelőbb hotelben la­kott testőrei és szép lányok társaságában. Nincs bank­számlája, és mégcsak zseb­pénzzel sem rendelkezik. Tö­kéletesen dolgozott: a 100 mil­lióra becsült évi jövedelméből, mint kiderült, bírák, rendőrök, politikusok százait fizette le. így aztán a letartóztatását nevetséges okkal rendelték el: adócsalás... Három évig nem tett adóbevallást. És az 1990-es bírósági színjátéknak ez az alapja. Az amerikai ügyvédek szerveze­te — az egykori per külsősé­geinek pontos felidézésével — azt bizonyította, hogy az akkori védők nem álltak a helyzet magaslatán. Ma már egyetlen gengsztert sem le­hetne elítélni azért, mert nem fizeti az adót... Kár, hogy a Vágottarcú nem érhette meg e jól koreografált rehabilitációt; 1947-ben, szel­lemileg is eltompultan hunyt el Miamiban lévő luxusvillájá­ban. A felmentő színjáték egyetlen következménye, hogy az Amerikában élő ola­szok figyelmeztettek: csak ne­hogy végül példaképnek is ál­lítsák!

Next

/
Thumbnails
Contents