Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)

1990-09-18 / 124. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. szeptember 18., kedd AZ UTOLSÓ TROMBITASZÓ? Táborzárás Fonyódligeten Vesztes, fizess! A csatár bal lábáról a jobbra varázsolta a pettyest, csinált még két cselt, aztán a hálóba pöccintette a bőrt. Valamikor a labdarúgó-mér­kőzés félideje előtt pár minu- tummal söpört végig a pályán szélvészgyorsán, s elragadott tapsolásra késztetett szurkolók egész hada kezdte számolgatni újján az eddigi találatok ará­nyát. A megvert seregként kö­zépkezdéshez felvonuló Somo­gyi Hírlap csapatának reszkető lábú toliforgatói már az órát les­ték: mikor lesz végre vége az el­lenfél rohamainak, melyek fel­villantottak Maradona pazar trükkjeiből, Schilacci szemfü- lességgel megkoronázott hi­ganymozgásából... Vereség —■ kölcsönkapussal Kellőképp talán akkor méltat­nánk a gyep e nemes művé­szeit, ha a fénykorában játszó Bozsik Cucu, Puskás Öcsi vagy Beckenbauer alakításaihoz hasonlítanánk őket, s elragad­tatástól túlcsorduló jelzőket biggyesztenénk minden meg­mozdulásuk elé. Pedig ezek a fiúk, Király András, a szélvész- gyors csatár, Szabó Tamás, az éktárs, Szoták Richárd, a lenyű­gözően magabiztos hátvéd, Wéber Péter, aki segít neki a támadások elegáns megszűré­sében és Plajbász István, a háló biztos őre, szóval ők alig láttak többet tíz nyárnál. A kaposvári Tóth Lajos Általános Iskola kis­diákjai a fonyódligeti táborban sodorták a teljes lelki összeom­lás felé a Somogybán olyan népszerű napilap munkatársait. Hiába igyekezett Kovács Ró­bert, a kölcsönkapusunk, leg­alább tizenhatszor a háta mögé kellett nyúlnia a labdáért. Pedig arádésan védett... Kikaptunk, e kell vallanunk férfiasán, igaz, csak ketten voltunk: a Czene meg a Süli. A meccs végén, mielőtt még Mészöly Kálmán szövetségi kapitány megkörnyékezett vol­na bennünket, a fiúkkal kólázni siettünk (nekik volt sürgős), kifi­zetni az elvesztett fogadást. (Ilyen keserű kólát még sosem ittunk!) Léber János, a focista­palánták edzője ugyan már elő­re megmondta, hogy ne számít­sunk sikerre, no de azért két férfi nem bújhat el a megrázkód­tatások elől... Hatezer somogyi A tábor vezetőjével, Teremi Józseffel beszélgettünk a jövő­ről: — Ezen a nyáron mintegy 12 000 gyermek töltött el nálunk több-kevesebb időt — mondta. — A létszám felét somogy- megyeiek adták, s a többiek nagy része csereüdültetés cí­mén jutott hozzánk — a ven­déglátásért cserébe majd Ka­posvárról, Siófokról, Barcsról, Marcaliból s ki tudja még hány helyről utazhatnak kisdiákok Norvégiába, Angliába, Görög-, Francia-, Finn- és Lengyelor­szágba, s folytathatnám a sort, Európa államainak jó részét fel­sorolva. Somogy élen járt min­dig is a gyermeküdültetésben — folytatta. —Táborunk a terület nagysá­gát tekintve a harmadik, befo­gadóképességét nézve a má­sodik hazánkban. De az idén többen nyaraltak nálunk, mint Zánkán és Csillebércen együt­tesen. Nézzük hát, mit kapott ebéd­re legutóbb az ezernyi éhes száj! 20 kiló karalábé, 15 kiló sárgarépa mellé például 20 kiló csont, 13 vöröshagyma, ki- lét kavargassa. A táborban lencszer ezer gramm tészta egyébként 26 felnőtt dolgozik került a só, bors, paprika mellett egész évben, s nekik segítenek vízbe, s minden összerotyogott, vagy százöjvenen, ha közeleg máris tálalhatták a csontlevest, a szezon. Ők nemrégiben alá- A koszt persze sokaknak nem írásokat kezdtek gyűjtögetni, ízlik (mint elmondták), de hát hogy felhívják a figyelmet arra: nem állhat a konyhafőnök mö- a tábor nem eladó, itt jövőre s gött ezernyi nagymama, hogy még azután is gyermekeket kedvenc unokája kedvenc été- szeretnének üdültetni. Mi lesz a táborral? A nagy kérdés: kié lesz a terü­let? A Balaton-part ma már olyan drága lett, hogy kemény csatákat is érdemes érte meg­vívni. Az már szinte bizonyos, hogy Ordacsehi ismét önálló lesz, joggal követeli vissza a ko­rábban hozzá tartozó parti sá­vot Boglártól, Fonyódtól. Lesz-e elég pénze a „győztesnek” vagy úgy döntenek: lehasítunk néhány száz ezer négyszögölet s eladjuk 10—15 ezer forintos áron. A gyermeküdültetés nem a Balaton-parti településeken gond. Az egyre nehezedő gaz­dasági körülmények között va­jon lesz-e annyi pénzük a szü­lőknek, hogy Belső-Somogyból akár csak egy hét végére.is ki­ruccanjanak a táborba. Ám a Balaton mellett élőknek is érde­ke, hogy gyermekeik eljuthas­sanak Skandináviába vagy Gö­rögországba. Fonyódliget jövőjének ügyét, a tábor biztonságos üzemelte­tését a megyének kell magára vállalnia! Teremi József szinte napra pontosan tudja: melyik bokrot, fát mikor ültették. — Akkor szép csak nekem, ha tele van gyerekekkel — mondja. — Érdeklődtek nálam svédek és nyugatnémetek, hogy nagy pénzért vennének területet. De ez a kicsiktől ven­ne el helyet, s annyit nem ér meg semmi. (Folytatjuk.) Czene Attila — Süli Ferenc------H I L L---------\ In ternational Consulting crout mini! win illem nluii run Megfelelő embert a megfelelő helyre! VEZETŐ­KIVÁLASZTÁS KARRIER­TANÁCSADÁS Érdeklődjön a részletekről! Budapesten: 115-8428; 115-2611 Pécsett: (72) 19-933,32-179 (3919) A kiemelt nyugdíjak megvonása Sajtótájékoztató a Társadalombiztosítási Főigazgatóságon A társadalmi igazságosság és a jogegyenlőség elve alapján mindenki csak az. általános sza­bályok alapján számított nyugdí­jat vehesse igénybe — mondotta Botos József, az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazgató­ság vezetője a hétfőn Budapes­ten megtartott sajtótájékoztatón. A kiemelt nyugdíjak megvonásá­val figyelembe veszik azt is, hogy megszűnjenek a járulék befizetés nélküli nyugdíjkiegészítések. A kormány múlt héten első olvasat­ban foglalkozott az előterjesztés­sel, de több tisztázatlan kérdés miatt újra tárgyalja a témakört. Amennyiben a következő kor­mányülésen dönt a testület, vár­ható jövő év januárjától szűnnek meg a kiemelt járandóságok. Csaknem 14 ezren különféle kitüntetések, néhány ezren egye­di elbírálás alapján állami, vagy párttisztségük miatt, s tizen ma­gas állami beosztás révén kap­nak az általánostól eltérően meg­állapított nyugdíjat. A társada­lombiztosításnak nincsenek meg a teljes körű adatai, ezért az MSZP-től kapnak információkat. A főigazgató megjegyezte: a kitüntetésekkel együtt járó nyug­díjkiegészítések megvonásánál művészek, sportolók esetében — így igen alacsony lenne a nyugdíjuk - a kártérítési alapból adható kiegészítés. A sajtótájékoztatón szó volt még több, a nyugdíjakkal kap­csolatos más tervről is. így pél­dául arról, hogy félreérthetően je­lent meg a napokban a sajtóban: az idén valamennyi nyugdíjas 25 százalékos nyugdíjemelést kap. 1990-ben az össznyugdíjak öss­zege lesz 25 százalékkal több, mint múlt évben — hangsúlyozta Botos József. A 25 százalék te­hát átlag. A tervek között szerepel az is, hogy — az egyik jvaslat szerint húszezer forintban — maximál­ják a nyugdíjakat. Azok, akik ön­ként visszalépnek ebbe a kategó­riába, ilyen magas összegnél is igénybe vehetik az infláció bizo­nyos mértékű ellentételezését. Az így meghatározott maximális nyugdíjnál magasabb, korábbi nyugdíjukat megtartók viszont erre nem tarthatnak igényt. A tár­sadalombiztosítás olyan megol­dást szorgalmaz egyébként, hogy ne egyedi döntésekkel, hanem korszerűbb követési mó­don rendezzék a nyugdíjak vi­szonylagos értékállóságát. (MTI) Figyeljünk a figyelmetlenekre! ELKEZDŐDÖTT AZ ISKOLA AZ UTCÁN IS... Minden évben elmondjuk, bár tudjuk, hogy sajnos, nem mindenki hallja meg: szep­tember első napjaiban rendre megnő a balesetek száma! Különösen az iskolások köré­ben. Gyerekek halnak, sérül­nek meg. Gyerekek, akik sikeresen át­vészelték a nyári vakáció vízzel telt bányagödreit, folyó­örvényeit, biciklitúráit, barlang- és sziklaszirt mászásait, a csa­lád kényszerű „csináld magad” mozgalmának veszélyeit. Sajnos, alig telik el egy-két nap, s egyszer csak a ma leg­hétköznapibb, legismertebb veszélyforrással: a közlekedés­sel ugyanezek már nem tudnak megbirkózni. De ha így van, valóban annyira jól ismertek a közlekedés veszélyei, mint ahogy azt nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is képzelik? Biztosan nem, hiszen a balese­tek előidézői és vétlen áldozatai többnyire nem csirkefogók és gazemberek, hanem többé- kevésé olyan emberek, akiknek egyszerűen nem volt szeren­cséjük. Tény, hogy a gyerkek életrit­musa és életrendje egyik napról a másikra megváltozik. Ezt pe­dig meg kell szokni. S nemcsak az iskolás korúaknak! Jó ha az autós, a motoros szeptember­ben ezzel a gondolattal indul el hazulról. A reggeli és a kora dél­utáni órákban számolni kell a busz után loholó, az úttesten körültekintés nélkül átrohanó, az álló jármű elől-mögül az utol­só pillanatban felbukkanó, és a rövidtávfutókat megszégyenítő robbanékonysággal a jármű előtt termő srácokkal. Igen, el­sősorban fiúkról van szó, akiket néhány évvel később a terem­tés koronáinak tart a gyengébb nem. Most még csak vagány­nak, könnyelműnek, eszetlen­nek. A serdülőknek napi 5—7 órai ülés után mozgásra van szük­ségük. Akkor is, ha ezt az igényt csak nehézségekkel és veszé­lyek közepette lehet kielégíteni. A sokórás koncentrációt ter­mészetszerűleg követi a figye­lem lanyhulása. Hogy épp rosszkor? Persze! De akkor is így van. Reggel mindenki ro­han. Miért éppen a diák volna kivétel? Bár megjegyzendő: itt a családi példának és szokások­nak nagy a szerepük. Az autósokra is igaz az a megfigyelés, hogy egyik tevé­kenységfajtáról a másikra való áttérés meglehetősen nehéz. Aligha véletlen, hogy az autó­sok zöme is az indulást követő első tíz percben okoz balesete­ket. Külön pech, hogy ilyenkor vannak az utcán azok az alkal­mazkodásképtelen, vásott kölykök is... Mindazonáltal sokan va­gyunk, akik évtizedeket veze­tünk anélkül, hogy a tanulóifjú­sággal a legcsekélyebb konflik­tusba keveredtünk volna. Bizo­nyára a szerencse is segített. Annál inkább, mert számítot­tunk és idejében felkészültünk a lehetséges veszélyre. A balesetek túlnyomó több­sége ugyanis elkerülhető! I.F. AMIT A KÉT BUSZ ELBÍR Szűrővizsgálatok — KeTybén A tüdőszűrés évente kötelező — szól az Egészségügyi Mi­nisztérium 1960-ban született rendelkezése. Hogy ki mennyi­re törődik egészségével — mondhatni magánügy, ám a rendelkezés értelmében a tü­dőszűrésre való többszöri fel­szólítást akár előáll ítás is követ­heti. De mi van akkor, ha a lakos nem kap felszólítást, és min­denképp számontartja, hogy már elmúlt az egy év? Szer­kesztőségünket többen is — megyénk apró településeiről — ilyen problémával keresték föl. Választ dr. Kiss Tamástól, a megyei tüdőbeteggondozó in­tézet főorvosától kértünk. — Egy évvel ezelőtt három Roburral jártuk a megyét, már­ciustól, illetve májustól két szű- rőbuszunk van erre a célra. Kaposvár, Siófok, Marcali, Nagyatád és Barcs körzeteit ki­véve, ahol tüdőgondozó intéze­tek működnek stabil ernyőkkel, az egész megye lakosságát ezzel a két járművel kell ellátni. A főorvos úr térképet mutat, amelyen besatírozott részek jelzik az öt körzet határait. Ezek azonban a megye területének alig egyötödét teszi ki. — Ez azt jelenti, hogy a két autóbusszal a legapróbb tele­pülésre is elmennek? — A sima buszunkkal igen, azonban a másik csuklós, tehát azt is figyelembe kell venni, hogy meg tud-e fordulni. Ez utóbbin egyébként minden van: a tüdőszűrésen kívül vérnyo­másmérést, vizeletvizsgálatot, magasság- és testúlymérést, onkológiai és zöldhályog-vizs- gálatot végezhet tíz munkatár­sunk. Még videóval is felszerel­tük, amelyen egészségügyi ismeretterjesztő filmeket vetí­tünk. — A buszok mikor és hova mennek? — Természetesen terv alap­ján a hét valamennyi munka­napján dolgoznak. Október 1- jétől az országos nyilvántartási hivataltól kapott statisztikai adatok alapján történik a tüdő­szűrés, s ennek eredményéről valamennyi körzetorvos értesí­tést kap. — Önhöz nem érkeztek rek­lamáló telefonhívások? — De igen. A két buszunk sajnos csak ennyit bír, ezért tisztelettel kérem a lakosság türelmét. Hozzáteszem azt is, hogy én az évenkénti szűrés híve vagyok. A gondon szeret­nénk enyhíteni egy újabb Robur igénylésével is. (Tamási)

Next

/
Thumbnails
Contents