Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)

1990-09-15 / 122. szám

SOMOGYI HÍRLAP I. évfolyam, 122. szám Ára: 5,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. szeptember 15., szombat NYILATKOZIK: DR. HARZA LAJOS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Segítség az aszálykárosultaknak Import és hitel — Vádak, sérelmek — Lehet, hogy búzát is feletetnek Mélypontra jutott a magyar mezőgazdaság. A rendszervál­tásból kővetkező tulajdoni viták elhúzódnak, a régi tulajdono­sok már nem, a jövendő új tulajdonosok még nem érezhetik magukat biztonságban, így a jövő esztendőt szolgáló dönté­sek és munkák egy része is elmarad. Mélyíti a válságot, hogy az időjárás sem kedvezett a mezőgazdaságnak, az évszázad legnagyobb aszálya kíséri a változásokat. A szárazság követ­kezményei, gazdálkodást befolyásoló hatásai feltérképezhe- tők; s ezekről beszélgettünk dr. Harza Lajossal, a Földműve­lésügyi Minisztérium helyettes államtitkárával. — Az aszályról egymásnak elleritmohdó adatok jelentek meg a magyar sajtóban. A Me^ zőga^dasági Termelők és Szö­vetkezők Országos Szövetsé­gé 50 milliárdra; a minisztérium 20 mllliárdra becsülte a kárt, két héttel ezelőtt. Miért a több mint kétszeres eltérés1? Voltakép­pen mekkora a kár? Enyhítik a művelődés és a sport gondjait KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A Művelődési és Közoktatási Minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó költségvetési intézmények — idei gondjaik enyhítésére, működőképességük fenntartására — további 300 millió forintot kapnak a kormánytól. Ezt az ősz- szeget a közgyűjtemények és a felsőoktatási intézmények dologi kiadásaira fordíthatják, s ez szolgál fedezetül a köz- gyűjteményben dolgozók bérének — szeptember 1-jétől ér­vényes—16 százalékos emelésére is. Az Országos Sporthi­vatal — szigorú elszámolási kötelezettség mellett — 100 millió forintos támogatást kap — közölte a kormány heti ülését kővető pénteki sajtóértekezleten László Balázs szó­vivő. (Tudósításunk a 2. oldalon) Az ipartestület sikere Siófokon SORSOLTÁK A PÁRTLISTÁKAT Három polgármesterjelölt Tabon Szerdán délután 4 órakor be­fejeződött az önkormányzati képviselő- és polgármesterje­löltek ajánlása. A választási bi­zottságok nyilvántartásba vet­ték a jelölteket. Dr. Várszegi Erzsébettől, a megyei tanács tanácsi törvényességi és jogi irodavezetőjétől azt a tájékozta­tást kaptuk tegnap késő dél­után, hogy az ő adataik szerint a tízezer lakosúnál kisebb 85 te­lepülésen (nyolcnak az adatai még nem teljes körűek (213 pol­gármester-, 1041 kislistás kép­viselőjelöltet állítottak. A beér­kezett adatok feldolgozása lap­zártakor még tartott. (Folytatás a 2. oldalon) fsfl 5ESMHI Pénteken a ZTE-Heraklith—Inter Bratislava mérkőzéssel megkez­dődött a Balaton Füszért Kupa. A nemzetközi férfi-kosárlabdatorna älsö napjának eseményeiről a 15. oldalon számolunk be. — Az eltérésnek legalább két alapvető oka lehet. A közzétett adatok becsléseken alapulnak, s ezzel nyilvánvalóan együtt jár a pontatlanság. A másik ok, hogy az időbeli eltolódás miatt is kisebb vagy nagyobb lehet a kár nagysága. Amikor a kor­mány napirendre tűzte az aszály hatásait, a szeptember eleji adatok álltak a rendelke­zésre. Ezek szerint a kár 30— 35 milliárd forintra becsülhető, ami a növénytermelés értéké­nek mintegy 20—25 százaléka. (Folytatás a 4. oldalon) Göncz Árpád New Yorkban Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön hatnapos hi­vatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. Az államfő zsúfolt programja megérkezé­se után azonnal megkezdődött: a magyar ENSZ-képviseleten fogadást adtak tiszteletére ab­ból az alkalomból, hogy a Gar- land-kiadó a közelmúltban an­gol fordításban jelentette meg Göncz Árpád válogatott alkotá­sait. Göncz Árpád pénteken szál­láshelyén fogadta Edgar Bronf- rtlaht, a Zsidó Világszövetség elnökét, majd különgépen Wa­shingtonba repült. Az elnök saj­tóértekezletet tartott a nemzeti sajtóklubban. BÉKÉBEN — HADIÁLLAPOTOK A BNV idei ősze PENTEKEN NYIT A VÁSÁR Bár még csak ötödik napja bontják az OMÉK kiállítását, Horváth János, a BNV vezér- igazgatója biztosította a megje­lenteket arról, hogy katonás rendben, óramű pontossággal építik a 92. Budapesti Nemzet­közi Vásárt. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főtanácsosa, An­dies Alpár tartott tájékoztatót tegnap az ipari és kereskedelmi tevékenység alakulásáról, a vásári bemutatkozókról. Az ipar konvertibilis elszámo­lású exportja a hét hónap alatt mintegy 2,3 milliárd USA-dollár, ez 13,7 százalékkal több, mint a bázisszint. A konvertibilis beho­zatal 2,1 milliárd USA-dollár, megközelítőleg azonos a tava­lyi szinttel. (Folytatás a 2. oldalon) A kaposvári taxis ügy megoldása: Van is, nincs is megállapodás Remélhetőleg pont került a kaposvári taxisok ügyének vé­gére. A régóta húzódó vita meg­oldása érdekébben ugyanis tegnap délelőtt megállapodás született, amelyet mindenki el­fogadott — kivéve a három munkaközösség egyikéhez sem tartozó személyfuvarozók képviselőjét. Ő ugyanis még a tárgyalás kezdetén felállt az asztaltól, és ezzel újra felmerül­het az augusztusi demonstráció ismétlődésének kérdése. (Folytatás a 2. oldalon) Kőkút ősze. Képriportunk a 3. oldalon Főpróba Sárváron Somogy cukorrépa-termelő gazdálkodói két gyár szervezé­sében, vonzáskörzetében dol­goznak. A földrajzi adottság indokolja, hogy a közép- és dél­somogyi termelők a Kaposvári Cukorgyárba szállítsák termé­süket, míg a marcaliak, a me­gye északnyugati részén élők a Sárvári Cukorgyárral alakítot­tak ki együttműködést. Az, hogy a Sárvári Cukorgyár tegnap főpróbát tartott, és ma megkezdi a répafeldolgozást, jó néhány somogyi termelő szá­mára a nagy őszi kampány kez­detét jelenti. A sárvári gyár a száznapos kampány alatt há­romszázezer tonna répa feldol­gozására készült föl. A negy­vennapos aszály során nem kevés aggodalom kísérte a répa jövőjét, ám az utóbbi hetek csapadéka nyomán némi re­mény van arra, hogy a koráb­ban mutatkozó veszteségek mérséklődnek. Ezért a sárvári gyár azt javasolja: az erősen aszálykáros területeken csak október végén, november ele­jén szedjék ki a termést, hogy a regenerálódáshoz megfelelő ideje legyen a növényeknek. Érdeke ez a termelőnek és ér­deke ez a gyárnak. Természe­tesen ez a törekvés ném jelent­het ötletszerű szedést és szállí­tást. A gyár üzemenként mérle­gelve a helyzetet pontos szedé- si és szállítási ütemezési meg­állapodást kötött a termelőkkel. Ennek betartása fontos — a ké­sőbbi konfliktusok elkerülése végett. A termelők is, a gyár is biza­kodik, hogy a súlyos aszály elle­nére, ám a fokozottan körülte­kintő ápolási, védekezési mun­kák elvégzése eredményeként sikeres lesz a most induló kam­pány. A termelőknek kedvező, hogy a gyár a cukorrépa árának 37 százalékát előlegként kifi­zette. Jól jön a jövő évi termelés megalapozásához. (Vörös) Azt mondják, hogy mi nők megkönnyebbülünk, ha sírunk. Lehet, hogy így van. Lehet. De a sírás akkor sem segít. Ettől csak ideig-óráig érezzük magunkat gondtalanabbnak, ha egyálta­lán sikerül megfeledkeznünk te­hetetlenségünkről, fájdalmaink­ról, elkeseredett, sokszor tárgy­talan dühünkről. A férfiak ilyen­kor legtöbbször tanácstalanul téblábolnak körülöttünk, rosz- szabb esetben megpróbálnak vigasztalni, persze hasztalan, mert mi ettől mégjobban nekike­seredünk. A nők tudják, ilyenkor hagyni kell, hadd sírjuk ki ma­gunkat. Aztán egyszer csak el­apadnak a könnyeink, már mo- solygunk és azt mondjuk: Na, most már jól vagyok. És minden megy tovább a maga útján. Úgy kapaszkodunk a sírásba, mint fuldokló a szalmaszálba. S ha a véletlen partra segít, szen­tül hisszük, hogy ennek köszön­hetjük újra meglelt életünk. Mi van a könnyek mögött? A telefon csöngése nem sejt­tette velem, hogy mire készüljek föl. Gyanútlanul emeltem tehát a kagylót, és a bemutatkozás után nem is volt más dolgom, mint hogy hallgassam a vonal túlsó végéről hozzám érkező elfolytott, szaggatott szavakat, s megpró­báljam rendben összerakni, mon­datokká fűzni a sokszor megrá­gott, talán mégis először kimon­dott gondolatokat. A hangjáról ötvenkörülinek vélt asszony nem mutatkozott be, hanem rögtön egy kérdéssel kezdte: Tudja miért nem mentek el az emberek a munkásgyűlés­re? (Utalás volt aznap megjelent írásomra.) Majd választ sem vár­va folytatta: Azért mert féltek! Mert féltik a kenyerüket, az évei­ket, amelyeket azért gyűjtöget­tek, hogy legyen joguk a nyugdíj­hoz. Mert felnek attól, hogy ha szólnak, mehetnek az utcara és már olyan sok a munkanélküli, hogy ezt tényleg el kell hinni. Es olyan könnyen a fejéhez vágják bárkinek, hogy mehet, nincs rá szüksége, hogy inkább csak ma­gukban morgolódnék, egymás között suttognak, de hangosan nein mernek szólni. így van ez nálunk is (itt az üzem neve hangzott el.) A vezetők több tízezer forint prémiumot vettek föl, nekünk pedig alig elég a fize­tésünk a következő hónapig. Jöt­tek ide innen-onnan mindenféle emberek, akiknek külön osztályt hoztak létre, hogy legyen hol ve­zetőnek lenni, es volt, aki fél év után több jutalmat kapott, mint másnak az egész évi fizetése. De kinek szólhatunk? Sose gondol­tam volna, hogy egyszer még azt a régi rendszert hozom föl jó pél­dának, de ilyen dolgok, amik ma­napság történnek, még abban sem voltak. Eddig nem jutottam szóhoz. Most szólhatnék, de nem tu­dok, mert hallom, zokog. Két­ségbeesett és szomorú va­gyok. Segítenék, de nem tu­dok. Mit mondhatnék neki? Hogy ugyanezt már hallottam sokszor? Más üzemekben, másoktól, másokról? Hogy a sírás nem segít, és hogy ne hallgassanak, hanem minden­ki együtt mondja ki ,ami a szí­vót nyomja? Hogy a demokrá­cia bölcsőjében máris megen­gedhetjük magunknak, hogy ordítsunk, kapálózzunk, jelez­zük, hogyha valami ellenünkre van? A sírás csendesül. — Jól van? — Most már jól vagyok, kö­szönöm! — hallom a választ, és már csak azon gondolko­dom, hogy tényleg így van-e? Vagy ez is csak olyan felszín, mint az, hogy mi nők meg­könnyebbülünk a sírástól?! Nagy Zsóka

Next

/
Thumbnails
Contents