Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-14 / 121. szám
1990. szeptember 14., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 Cselekvő pedagógia Új jegyzet a tanítójelölteknek Az interakciós pedagógia alapjai, Az interperszonális kapcsolatok pedagógiája — olvasom a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola jegyzeteinek címét. A szerző pedig dr. Bóra Ferenc főiskolai tanár, akinek kisegítő iskolai könyvtáros, levelezós, angol és orosz szakkollégiumi hallgatói e tanévben ebből készülnek majd a szemináriumokra. Hogy miért van szükség új pedagógiára? A kérdésre látszólag egyszerű a válasz: azért, mert rendszerváltás van a társadalomban, amelynek — ha akarjuk, ha nem — mi is részesei vagyunk. Igen, ez a közhelyszerű kijelentés a pedagógiára is érvényes. Legfőképpen akkor, amikor mindannyian tudjuk: korábban a pedagógia egy teljesen egynemű társadalomban fejtette ki hatását. Most pedig? Többpártrendszer, legitim Országgyűlés, jogállamiság, az önkormányzatok szerepének fontossága... Ez a rendszerváltás „megrendeli” az új, a korszerűbb, a hatékonyabb pedagógiát. Milyen volt a régi? Igeológia által vezérelt. Az erkölcsi prédikációk, az utasításszerűen megadott tennivalók sora, a normák garmadája keltett ellenérzést. Szélesedett az elmélet és a gyakorlat közötti szakadék, a pedagógia „papírízűvé” vált. (Csakúgy, mint más társadalomtudományok.) Milyen legyen az új? Mindenekelőtt: politikától mentes. Pontos jövőkép, új eszmény. Új cél- és feladat- rendszer fogalmazódjék meg benne, új fogalmak, definíciók, törvények szolgálják megértését elméleti és gyakorlati síkon egyaránt. Ez a két kötet pedig az utóbbira épül. Dr. Bóra Ferenc új pedagógiája cselekvő pedagógia, amely a mesterségre tanít. Azokat a nevelési alapismereteket tárja a tanítójelöltek elé, amelyekre a ma pedagógusainak szükségük van. S a szerző azt sem titkolja, hogy e kiadvány végleges formát csak akkor kaphat, ha a hallgatók, a gyakorló pedagógusok is véleményeztek. Ha észrevételeik beigazolódnak, van mód a jegyzet korrigálására. Egy a lényeg: a hallgatók partnerként „szólhatnak bele”a pedagógia alakításába. A jegyzetek nem „szájbará- gó” stílusban íródtak. Mintha ezt sugallnák: „Mondtam neked valamit, gondolkodj el rajta. Ha nem értesz velem egyet, szólj, megbeszéljük!” Rengeteg példaanyag áll rendelkezésre: gyakorlatcentrikusság jellemzi a szociálpszichológiára épített neveléselméletet. Bóra Ferenc „akciópedagógiájához” hasonlóan minden bizonnyal más koncepciók is bekerülnek majd a köztudatba, amelyek további lehetőséget kínálnak a választásra. A gyengéket elutasítják, a továbbfejlesztésre érdemeseket pedig megvalósítják. Még többféle gyakorlattal és elmelettel találkozhatunk majd, várva azt, hogy a koncepciók közötti versengésből melyek kerülnek ki győztesen. Az állam „fejkvótát” biztosít csak; nem mondja meg, a különféle iskolatípusokban mit és hogyan kell tenni. Az iskolák maguk döntik el, melyik speciális pedagógiát vállalják fel. Egy azonban bizonyos: törzsanyagnak lennie kell — bár most megakadt az úgynevezett nemzeti tanterv kidolgozása —, ám ez csak minimumot jelentő követelmény lesz. Hogy az iskolákban a lehető legtöbbet szívják magukba a gyermekeink, csemetéink képességei mellett a katedrán állóktól, az igazi pedagógusoktól függ. A „lámpások” fénye most csak erősödhet. Lőrincz Sándor Megújult konferenciaterem Megszépült és megnagyobbodott a mosdósi tüdőgyógyintézet konferenciaterme. A több, rangos tudományos ülésnek helyet adó épületet az intézet építőbrigádja alakította át. A munkát júniusban, a nővérszálló tetőszerkezetének cseréjével párhuzamosan kezdték meg, és a jövő héten tartandó Kelet-közép-európai Országok Gyermektüdőgyógyász Társaságának 15. szimpozionára adják át. (Fotó: Kovács Tibor) Tüdőgyógyászok tanácskoznak ESZMECSERÉRE KÉSZÜLNEK KAPOSVÁRON ÉS MOSDÓSON Felnőtt- és gyermektüdőgyógyászok nemzetközi nagygyűlését, valamint szimpozion- ját rendezik meg a jövő héten Kaposváron, illetve Mosdóson. Dr. Bertha Gyulától, a szervezőbizottság tagjától megtudtuk: a Korányi Frigyes Tbc- és Tüdő- gyógyász-társaság hagyományos, kétévenként tartandó nagygyűlésének a Pannon Agrártudományi Egyetem ad otthont. Ez lesz a 46. rendezvény. Négy szekcióban 350 magyar tüdőgyógyász és tüdőgyógyintézetben dolgozó kardiológus mellett 40 külföldi szakember cseréli ki tapasztalatait. A 160 előadás a tüdőgyógyászat vizsgálati módszerei és újabb terápiás eljárások a tüdőbetegek gyógyításában témakörben hangzik el. Az előadásokat videofelvételekkel, valamint egy Zalaegerszeg és Kaposvár között kiépített számítógépes vonal működtetésével teszik szemléletesebbé. Gazdag társadalmi programról is gondoskodtak a szervezők. Az Inter-Európa Bank és a Boehringer Ingelheim gyógyszergyár támogatásával a Budapesti Fúvósegyüttes hangversenyét hallgatják meg a résztvevők csütörtökön este a Somogy Megyei Múzeum nagytermében. A Pannon Agrártudományi Egyetem lovasiskolájának pályáján péntek délután az egyetem lovasakadémiája tart bemutatót. Előtte kellemes térzenét szolgáltat a kaposvári Honvéd Helyőrségi Fúvószenekar, majd később zenés gyep-show szórakoztatja a résztvevőket. Ugyancsak péntek este zárt körű színházi előadáson láthatják a meghívottak a Hegedűs a háztetőn című musicalt, a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában. A kaposvári nagygyűléssel párhuzamosan a mosdósi tüdőgyógyintézet átalakított konferenciatermében kerül sor a kelet-közép-európai országok gyermektüdő-gyógyászainak 16. szimpozionjára. Az eszmecsere — amelyén 200-an vesznek részt—megszervezését a Magyar Gyermekpulmonológiai Társaság támogatta. A tbc-vel kapcsolatos kérdéseken túl a gyermekpulmonóló- giában használatos rehabilitációs módszerekről is tanácskoznak a résztvevők. A rangos rendezvénysorozat létrehozását több bel- és külföldi gyógyszer-, illetve orvosiműszergyár támogatta. Az általuk készített termékekből a tanácskozással egyidőben kiállítás nyílik a Pannon egyetemen. Az előkészületeknél csak az jelentett gondot, hogy Kaposvárnak nincs megfelelő, kulturált körülményeket biztosító szállodája. így a vendégeket a rendezvény napjaiban 4—5 helyen kellett elszállásolniuk a szervezőknek. (Várnai) ILLÉS ENDRE KIADATLAN ESSZÉI ÉS KRITIKÁI Halandók és halhatatlanok Könyvespolc Illés Endre több mint négy éve halott, de a hatalmas életművéből — mint sodródó vízből a drágakövek — újabb és újabb kincsek bukkannak elő. Kónya Judit— az Illés Endre-i életmű avatott ismerője — az író kiadatlan esszéiből és kritikáiból nyújtott át most egy kötetre valót, Halandók és halhatatlanok címmel. Halandók és halhatatlanok: írók, költők, művészek színes kavalkádja vonul el előttünk. Régen halott, nagy árnyak — és mégis lüktető, eleven élet. Mert Illés Endre úgy tudja felidézni arcukat, művészetüket, hogy szinte testközelben érezzük őket. A kötet mottóját az író 1944- ben vetette papírra. Ma is megszívlelendő! „Az író legyen bátor, független, szabad és megingathatatlan: az írás erkölcse ezt a csontozatot követeli.” Hogy mindig sikerülhet-e, e cél megvalósítása, és főleg hogyan, az már más kérdés... Vaskos összeállítását Kónya Judit három fő fejezetre tagolta. Az első, amely a kötet címét viseli, esszék és portrék gyűjteménye. A nyitó írás (Mi változott itt Csokonai óta?) 1931 -ben, az utolsó (Kedves könyveimről) 1985-ben született. Ez a több mint ötven év átfogja a magyar irodalmi élet csaknem minden jelentős eseményét. Miniatűr remekmű például A nő a színpadon című eszmefuttatása. Csillagszóróként szikrázó portrék a századok nagy színésznőiről (Georges, Rachel, Elssler Fanny, Sarah Bernhardt, Duse), akiknek élete sokszor tragikus, hullócsillagszerű volt... E fejezet meghatározó írásai azonban elsősorban az írókról és a könyvekről szólnak. Az 1935-ös könyvnapra írt esszé a magyar könyvről, a magyar könyv feladatairól mindenkihez szól, aki tenni akar. És ma aktuálisabbak, mint bármikor: „A magyar könyv feladata ma: tudósítás a magyar jelenről, az erőnkre való feleszmélés, egyesítés a szorongatottság- ban. A magyar gondolat szét- áramoltatása, a belső vérkeringés gyorsítása. Az elszakított magyar tömegek beépítése a szellemi nemzeti testbe. De a legelső elalkudhatatlan és becsületbeli feladata, megvalósítani Széchenyi legfontosabb reformját, minden reformnak alapját: megújítani, megfrissíteni, fiatallá, erőssé és mindenek- felett igazán és mélyen magyarrá tenni a nemzet lelkét”. Vajon meg lehet-e valósítani ezeket a feladatokat napjaink szennynyomtatványának áradatában?! Lebegő realitás címmel olvashatunk könyvkritikákat a kötet második részében. Elsősorban azokról az írókról, akiket Illés Endre személyesen ismert. Akiknek életműve kibontakozását és kiteljesedését személyesen nyomon követhette: Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kodolányi János, Tamási Áron, Kosztolányi Dezső, Karinthy Ferenc, Illyés Gyula és mások. És itt bontakozik ki előttünk az írót egyik legjobban foglalkoztató téma: a magyar történelmi regény sorsa és útja. A történelmi regényé, amit oly sokan művelnek hamisan ma is. Illés Endre a történelmi regény csúcsát Kodolányi János trilógiájában találta meg (Julianus barát, A vas fiai, Boldog Margit). Szinte önálló életű a kötet befejező része — a Miért érdemes drámát írni? című — a színházi kritikák, jegyzetek gyűjteménye. Illés Endre 1933- tól 1964-ig szinte minden új darab premierjén jelen volt, s így pár oldalas, frappáns bírálatai egy-egy kor színházainak a jellemzői is. Nemcsak a nagyokról és nemcsak a nagy művekről ír: kíméletlenül górcső alá veszi az időkitöltő vagy fércműveket is. S akkori megállapításai — talán ez a könyv egyik legnagyobb értéke — ma is találatok. Egy nagy ugrás, és már a közelmúltban, a hatvanas években járunk. Hogy „miért érdemes drámát írni?” Illés Endre saját darabjából, a Törtetők-bői veszi a példát. Ahogy Ajtay Andor és Huszti Péter a negatív hősökből is elővarázsolták a szenvedő, a megértésre vágyó embert. Ahogy még a romlottságban is pislákol valami fény, az élet szeretete... A Halandók és halhatatlanok a magyar múlt kimeríthetetlen tárháza. Megunhatatlan kalauz, biztos eligazító a magyar irodalom és a művészetek rengetegében. Dr. Sípos Csaba Hetente ötször, az égre... Újra fogad látogatókat a kaposvári csillagvizsgáló Az égbolt, a csillagok szerelmesei újra hódolhatnak kedvenc időtöltésüknek. Nekik és minden érdeklődőnek szól a jó hír: az 1986 szeptembere óta nem működő csillagvizsgáló újra „üzembe” áll. Kaposvár és a megye lakossága eddig is igényelte volna ezt a szolgáltatást, ám ez eddig különböző okok miatt szünetelt. Két fiatalember, Németh Károly és Gázsik László vállalkozott arra, hogy a TIT-tel együttműködve újabb lehetőséget biztosítanak a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A tervekről Németh Károly tájékoztatott. — Az igények és a lehetőségek felmérése után összeállítottunk egy tervezetet — mondta az amatőr csillagász aki egyébként joghallgató. Többször is előfordult, főleg holdfogyatkozások idején, hogy az emberek sorban álltak a csillagvizsgáló előtt, ám mégsem gyönyörködhettek e szép jelenségben. Azt is fontosnak tartjuk, hogy lehetőségeink szerint az iskolás gyerekeknek is segítsünk. — A csillagvizsgáló beindításához hozzájárult a TIT vezetőváltása is. Tehát ott tartunk, hogy heti ötszöri bemutató programot tervezünk. Ebben lesz távcsöves bemutatás, ismeretterjesztő előadás, diavetítés stb. További szolgáltatásunk, hogy fényképezés céljára lehet távcsövet bérelni. — Azt szeretnénk, ha a csillagászati alapismeretek beépülnének az általános és középiskolás tanrendbe. Ehhez persze meg kell nyerni az iskolák vezetőit és tanárait is. Van egy klubhelységünk, ähova egy osztály elfér. Havi programot alakítottunk ki és szombati napokon is fogadunk látogatókat. Vidéki csoportokat is szívesen látnak. Az érdeklődők a TIT-nél, a csillagvizsgálónál (Kaposvár, Egyenesi u.) kapnak bővebb felvilágosítást. L.J.
