Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-13 / 120. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. szeptember 13., csütörtök Higgadtan kell gondolkodni GÖNCZ ÁRPÁD A PARLAMENTI BOTRÁNYRÓL Jeszenszky Géza külügyminisztert semmiféle jogszabály nem kényszeríti arra, hogy a keddi plenáris ülésen történtek után benyújtsa lemondását. Az érdemi kérdés az: a miniszter alkalmas-e, képesnek tartja-e magát a történtek után a konszenzuson alapuló magyar külpolitikai következetes alakítására és képviseletére. Ez tehát nem személyi kérdés, hanem a magyar külpolitika központi jelentőségű problémája — ekép- pen kommentálta az Ország- gyűlés keddi ülésének botrányos mozzanatát, az ellenzéki képviselők kivonulását, és Jeszenszky Géza lemondásának követelését Göncz Árpád. A tengerentúli útra készülő köz- társasági elnök szerdán parlamenti dolgozószobájában fogadta a magyar sajtó képviselőit, és kötetlen beszélgetésen fejtette ki álláspontját a honi parlamentarizmus újabb, közfigyelmet keltett fejleményével kapcsolatban. Göncz Árpád szerint a legújabb fejlemények, a jelek szerint, igazolják annak a korábbi figyelmeztetésnek az időszerűségét, amelyet az ülésszak kezdetén intézett a törvényhozáshoz, s amelyben felhívta a pártokat: tartózkodjanak egymás minősítgetésétől; érvet érvvel, elvet elvvel szegezzenek szemben. Ami a kivonulás tényét illeti, Göncz Árpád szerint ez sem újdonság a parlamentáris gyakorlatban: máskor és máshol is előfordult már, hogy a kisebbség ily módon adott hangot tiltakozásának. A parlament munkáját az ellenzéki „exodus” csak rövid időre tartotta fel, s a törvénykezés menetét legfeljebb hangulatilag zavarta meg. A külügyminiszter lemondását szorgalmazó ellenzéki követeléssel kapcsolatban a köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Jeszenszky Géza válaszát a törvényhozás végül is elfogadta. Göncz Árpád arra szólított fel mindenkit, hogy az ülésteremben kedden elhangzottakat higgadtan, tiszta fejjel gondolja át. Az államfő megfontolásra ajánlotta: a nemzet érdekét a parlament egésze képviseli. Ennek alapfeltételeit — az elhangzottak következtében felvetődött politikai és személyi kérdések egyértelmű tisztázása révén — mielőbb meg kell teremteni. Ehhez mindkét fél felelősségteljes erőfeszítése szükséges. Ezt várja a parlamenttől a helyhatósági választásokra készülő ország is. Végezetül Göncz Árpád arra figyelmeztet, hogy ami kedden az ülésteremben elhangzott, az nem marad sem a falak, sem az ország határai között. Következetes nemzeti külpolitikát pedig konszenzus nélkül folytatni nem lehet! Brit harckocsik az Öbölben (Folytatás az 1. oldalról) Irán vállalta, hogy készpénz és finomított olaj fejében élelmiszert és gyógyszert szállít Iraknak—jelentette szerdán az amerikai AP hírügynökség, jólértesült teheráni forrásból nyert tájékoztatásra hivatkozva. Á jelentést sem Teheránban, sem pedig Bagdadban nem kommentálták. Az informátor elmondta: a megállapodás vasárnap jött létre Tárik Aziz iraki külügyminiszter teheráni tárgyalásain. Noha Irán maga is nagy olajexportőr, finomított olajból most mégis behozatalra szorul, mert az Irak elleni háborúban erősen megrongálódtak olajfinomítói. Az idei tapasztalatok szolgálnak iránymutatásul Nincs elég hitoktató A tanintézmények nem gördítenek akadályt a hitoktatás bevezetése elé — összegezte eddigi információi alapján kialakított véleményét az MTI kérésére Lukáts Miklós, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára. Inkább az jelent gondot, hogy még mindig kevés a hitoktató; így esetenként előfordul, hogy az egyházak nem tudják teljesen kihasználni a számukra biztosított heti két órát. Az államtitkárnak nincs tudomása olyan esetről, hogy valamelyik iskolában megakadályozták volna az új tantárgy oktatását. Előfordult viszont, hogy egy helyütt a szülői munkaközösség, másutt pedig a diákönkormányzat ellenállást tanúsított a hittannal szemben. Az idei esztendőt a tárca próbaévnek tekinti, s a tapasztalatok alapján alakítja majd ki a hittanra vonatkozó végleges útmutatóját. Botrány a bolgár parlamentben Elcsalták a voksokat A Bolgár Nagy Nemzetgyűlés kedd délután felújított ülésén újabb éles vita alakult ki—ezúttal a tanácskozás egyenesben történő rádió- és tévéközvetítés kérdésében —, majd borányba fulladt az ülés, mert az egyik szavazásnál az ellenzéki „számláló” ötvennel több vok- sot jelentett az elnökségnek, mint ahány képviselője a Demokratikus Erők Szövetségének a teremben volt. A kormánypárti honatyák kivonultak az ülésteremből. A rádió- és tévéközvetítés leállítását az ülés elején Alek- szandrLilov, a BSZP parlamenti csoportjának elnöke javasolta, mondván, hogy ez rontja a parlament munkájának hatékonyságát, egyfajta „rádió- és televíziószínházzá" változtatja a tanácskozást. Az ellenzék rendkívül élesen reagált: Sztojan Ganev, a DESZ parlamenti csoportjának elnökhelyettese „aglasznoszty szavatosságának” nevezte az egyenes adást, egy másik társa pedig azzal vádolta meg a szocialistákat, hogy félnek a nyilvánosságtól. Az új kormány megalakításának kérdése a tanácskozáson fel sem merült. Újabb vádak Benazir Bhutto ellen Benazir Bhutto asszony a pakisztáni néppárt elnöke és korábbi politikai ellenlábasa, Asgar Han nyugalmazott repüiősmarsall bejelentette, hogy megalakították a Népi Demokratikus Szövetség nevű választási koalíciót az október 24-re kiírt általános választásokra Újabb két ügyben emeltek vádat Benazir Bhutto volt pakisztáni miniszterelnök ellen, ezúttal egy lahori bíróságon. Ezek is a halatommal való visz- szaélésre vonatkoznak. Benazir Bhutto az első két vádpont beterjesztése után tartott sajtóértekezletén „elkeseredett lépésnek” nevezte a bírósági eljárás megindítását. Cáfolta, hogy bármilyen visszaélést követett volna el, és hangoztatta, hogy az ellene és családtagjai ellen indított politikai hadjárat nem fogja megakadályozni őket a választásokon való részvételben. Bhutto asz- szony mellett férje, anyja és apósa is bejelentette, hogy indulni kíván az október 24-re kiírt általános törvényhozási választásokon. A volt Bhutto-kormány tagjai közül eddig három egykori miniszter ellen emeltek vádakat a különleges törvényszékeken, s közülük kettőt már le is tartóztattak. Harmincöt milliárdos aszálykár (Folytatás az 1. oldalról) A jövő agrárpolitikáját a jelenlegi adottságok és szervezetek figyelembevételével kívánják kiépíteni. A pozitív elemeket meg kell őrizni, de az ágazaton belül a vállalkozásokat erőteljessé kell tenni. Az államtitkár az agrárpolitika kulcskérdésének a hitel-, a finanszírozó rendszerek kiépítését tartja. Úgy látja, hogy 15—20 milliárd forint alaptőke kellene az átalakulás finanszírozására. Az általános bevezető után Szőlősi Endre, a közgazdasági főosztály vezetője tért rá az aszályhelyzet elemzésére. Elmondta, hogy felméréseik szerint a végleges betakarítás után 30—35 milliárd forintra becsülhető az aszály okozta kár, s ez kimeríti a természeti csapás fogalmát. A legnagyobb kárt szenvedett megyék: Szolnok, Győr, Komárom, Pest és Békés. Első felméréseit az FM augusztus elején végezte és a múlt héten foglalkozott a kormány először az aszályhelyzettel. Ennek megfelelően intézkedési tervet készített; eszerint jelentős takarmánybehozatal várható, s mérsékelni fogják a gabonaexportot. Tervezik a földadó, illetve a földhasználati adó mérséklését, átütemezését, esetenként elengedését. A Társadalombiztosító az aszály sújtotta területeken a TB-járulék elmaradásának befizetése esetén a büntető kamattól eltekint. Mentesülhetnek a kereseti adó alól ott, ahol a béremelkedés nem haladja meg a 16 százalékot. Az MNB elkülönített keretet, ún. célhitelt biztosít a károsult körzetek részére, 15 százalékos kamattal. Demeter János osztályvezető az elhangzottakat a következőkkel egészítette ki. Az aszály a legnagyobb károkat a takarmányellátásban és az exportban okozta. Előreláthatólag hatszázezer tonna gabona és 300 ezer tonna kukorica importjára lesz szükség a normális körülmények fenntartása érdekében. Ezek után az újságírók kapták meg a kérdezés jogát. Csalódottan hallgattuk az FM képviselőinek válaszát. Konkrét, .részletes „válságprogramot” Szemben Belgráddal Szeveroszlávia 55 Úgy látszik, hogy Jugoszlávia mégsem kerülheti el a sorsát: egyre közelebbi veszély a föderáció felbomlása. A tavaszi horvátországi választások után már látszott, hogy rendkívül nehéz lesz a Szlovénia által elindított folyamatot feltartóztatni. Ez tulajdonképpen még nem lenne meglepő, ám azt senki sem gondolta, hogy talán már az idén megvalósul. Az idei — Kelet- Európában immár a második—„forró nyár” azonban alaposan felgyorsította a szétesést. Amikor dr. Franjo Tudjmant, a demokratikus párt vezérét választották meg Horvátország államfőjévé, már sejteni lehetett, hogy Zágráb most sem akar lemaradni Ljubljana mögött. Sőt: igyekezett még „rátenni egy lapáttal”... A nemzeti érzelmeket mindkét szövetségi államban gondosan ápoló győztes pártok már kezdetben Belgrád heves ellenállásába ütköztek. Gondoljunk csak a Szlobodan Milosevics szerb pártvezér által kezdeményezett, Szlovénia megleckézteté- sét célzó, de kudarcba fulladt 150 000 fős /jtüntetésturizmus- ra”. A Koszovo ürügyén kirobbant nézeteltéréseket azonban még el lehetett valahogy simítani. Alig ültek el azonban az egyik vihar hullámai, máris itt volt a következő: a nyár derekán a horvátországi, zömmel szerbek lakta Knin város környékén újabb feszültség robbant ki. Az ok az volt, hogy a szerbek kulturális autonómiát követeltek, de egyszersmind azt is bejelentették, hogy ha nem kapják meg, akkor politikaira tartanak igényt . Miután Zágráb nem mutatott hajlandóságot a követelések teljesítésére, a szerbek eltorlaszolták a Kninbe vezető utakat és a (Jugoszláviában mindmáig nagy számban magánkézben levő) puskák is előkerültek, igaz, egyelőre még különösebb következmények nélkül... A knini elégedetlenkedés azóta is tart, s naponta a televíziós és rádiós híradások élén szerepel, azokkal a képekkel együtt, amelyeken a tüntetőket szétverik a rendőrök. A rendőrök egyelőre jugoszlávok, ám kérdéses, hogy meddig. Jelenleg ugyanis úgy fest a helyzet, hogy egyetlen ember küzd Jugoszlávia fennmaradása mellett: Ante Markovics, a szövetségi végrehajtó tanács elnöke. A horvát származású politikus sem a jelenlegi helyzet fennmaradása mellett van, hanem egy modern alapokra helyezett szövetségi rendszerben látja a jövőt; nem helyesli Szlovénia és Horvátország mindenáron való elszakadását. Markovics szélmalomharca azonban —jelenleg legalábbis úgy látszik — kudarcra van ítélve... Erre a legújabb hírek szolgálnak a leginkább megerősítéssel. Ljubljana és Zágráb ugyanis új alkotmánytervezetet terjesztett elő, amelynek értelmében Jugoszlávia államszövetséggé alakulna át. A tervek szerint december végéig a két legészakibb tagköztársaság konföderációra lép egymással, s ehhez az első szabad választások után Bosznia-Hercegovina is csatlakozna. Igen ám, de itt az első probléma: ez utóbbi tag- köztársaságot Szerbia is szeretné („Nagy-Szerbia” keretén belül) megszerezni] A politikai összeütközés így előrelátható. Pedig ez még csak a kisebb baj. A nagyobb az, hogy Belgrád azonnal Szlovénia és Horvátország értésére adta: ha a tervezett államszövetség megvalósul, Szerbia önálló köztársasággá válik — magyarán kilép Jugoszláviából... így lesz-e vagy sem, elválik, ám Milose- vicsék hajthatatlansága és merevsége semmi jóval nem kecsegtet. Könnyen előfordulhat, hogy Jugoszlávia (legalább) két darabra szakad: egy szerb vezetés alatti déli részre és egy északira, amelyet — talán — „Szeveroszláviának” hívnak majd... Akárhogy lesz is, egy biztos: a szlovén és horvát tervet meggátolni igyekvők még siker esetén is számolhatnak azzal, hogy szakadás következhet be. Szlobodan Milosevics nagyszerű törekvései ugyanis északon csak ellenérzéseket keltenek. „Szerboszlávia” és „Szeveroszlávia” viszont mindenképpen egymás szomszédai maradnak... A köztük fennálló viszony hangneme egyelőre még kérdéses, de a tárgyalásokat egyik fél sem kerülheti meg. Tóth Béla nem hallottunk. Az államtitkár szerint ez nem is lehet tárgya a mostani sajtótájékoztatónak, hiszen a kormány a már elfogadott csomagtervét nem változ- tathajta meg. Sok kérdés hangzott el: mikor lesz takarmány? A 15 százalékos kamat megoldást hoz-e? Várható-e élelmiszerhiány? Mit terveznek a kistermelők megsegítésére? Mi lesz az álatállománnyal? Megnyugtató, újszerű válaszokat nem kaptunk. Az államtitkár szerint az FM és a magyar kormány nincs abban a helyzetben, hogy tényleges aszálykárt fogadjon el, ehelyett annyit ismer el, ameny- nyit fizetni tud. Hunyadkürti Ilona AMERIKAI EUEREM MOSZKVÁBAN Egy pizza hat rubel Két pizzaéttermet nyitott kedden Moszkvában a Pepsico nevű amerikai cég. A Kutuzov sugárúton és a Kreml közelében fekvő Gorkij utcában megnyílt, felszolgálóval működő kényelmes és elegáns éttermekben naponta ötezer pizzát tudnak kiszolgálni. A moszkvaiak nagy érdeklődéssel fogadták a gasztronómiai újdonságot, s egész nap több százan álltak sorban a bejáratok előtt. A kisebb pizzák hat rubel húsz kopejkába, a nagyok 26,60 rubelbe kerülnek. Ez meglehetősen borsos ár, ha figyelembe vesszük, hogy a szovjet átlagkeresetből — 250 rubel — még tíz nagy pizzára sem futja. A Magyar Demokrata Fórum | 1990. szeptember 13-án (ma) 18 órakor 1 Kaposváron a helyőrségi Művelődési Központban * (Április 4. u. 4.) VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉST tart Vendégeink: Dr. Raffai Ernő államtitkár Dr. Furmann Imre MDF-alelnök Minden érdeklődőt szeretettel vár az MDF kaposvári szervezete. (3046)
